Pest Megyei Hírlap, 1968. december (12. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-06 / 286. szám

\ re j?» Keel'll '^Miriam 1968 DECEMBER G., PENTEK 20 éves a cementipar Csütörtökön, a cementipar i államosításának 20. évforduló- ' ja alkalmából, cementiparunk ! két évtizedes fejlődését rep- i rezentáló kiállítás nyílt Tata­bányán. Ez alkalomból a vá­rosba érkeztek és tanácskozás­ra ültek össze a hazai cement­gyárak vezetői. Az iparág ma több mint nyolcezer dolgozónak nyújt fo­lyamatos, biztos kereseti lehe­tőséget. 1951-ben felépült a Hejőcsabai Cementgyár, a lá­batlant gyár termelését há­romszorosára növelték, 1963- ban pedig elkészült a legna­gyobb hazai cementüzem, a váci Dunai Cement- és Mész- mű. Ebben az évben már 2 830 000 tonna cementet ad az ipar a népgazdaságnak, de még ez sem elégíti ki az igényedet. Ezért határozta el a Gazdasági Bizottság egy újabb, évi egy­millió torfna teljesítményű ce­mentgyár kialakítását. Az új gyáróriás építését már meg is kezdték Beremenden, s 1972- ben adják át rendeltetésének. A 20 éves fejlődést doku­mentáló kiállítást Tatabánya után az ország minden ce­mentgyárában bemutatják. Az egészségügyi felvilágosítás V. országos értekezlete Csütörtökön a Magyar Tu­dományos Akadémián meg­kezdődött az egészségügyi fel­világosítás V. országos érte­kezlete, amelyen részt vett ár. ßzabö Zoltán egészségügyi mi­niszter is. Dr. Pesta László­nak, az Egészségügyi Felvilá­Budapest-Visegrád Krimi - még cím nélkül A MAFILM 2-es stúdiójá­ban új film előkészületein dol­gozik Szemes Mihály rendező. Műfaja krimi, s egy majdnem tökéletes bűntény pesti, visegrádi bonyodalmaiból ke­rekedik filmmé. A produkció­nak még nincs címe, s a figurák megszemélyesítőit is csak a decemberi próbafelvételek után válogatja ki a rendező. A történetet Radványi Dezső — a „Foto Háber” című 'bűnügyi film szerzője — írta. A stáb operatőre Forgács Ottó, a fel­vételeket a tervek szerint a jövő év elején kezdik meg. gosítás Társadalmi Tanácsa el­nökének előadása vezette be a tanácskozást. Rámutatott, hogy az egész­ségügyi felvilágosítás fejlesz­tését az általános műveltség növekedésével párhuzamosan jelentkező igény is szükséges­sé teszi. Előfordul azonban az is, hogy a megszerzett ismere­tek az egészség helyreállításá­nak gátjává válnak, a beteg többet akar tudni orvosánál, és irányítani akarja, felülbírálja vagy nem tartja meg orvosá­nak utasításait. Az egészség- ügyi nevelés legfőbb feladata ennek az ellentmondásnak a kiküszöbölése. . • Panasz előtt — panasz után A Pest megyei Faipari Vál­lalat KlSZ-s4ervezete tavaly nyáron magnetofont vásárolt. Örömük nem volt tartós, mert a készülék felmondta a szol­gálatot, ezért elvittek a GELKA Szent Lstván körúti fiókjába garanciális javításra. Egy évig vártak, érdeklődtek többször, de az üzletben azt mondták: legyenek türelemmel, nincs alkatrész. Végül a KISZ-esek megunták a várakozást, s mi­vel a garanciális idő úgyis le­járt, elhozták a magnót, hogy megjavíttassák egy kisiparos­sal. Közben szükségük lett volna egy másikra, ezért elha­tározták, hogy kölcsönkérnek egyet a Budai Járási KISZ-bi- zottságtól. Csakhogy . . . A Budai Járási lvISZ-bizott- ság magnetofonját — szintén garanciális — javításra június­ban a GELKA Mártírok útjai részlegébe adták be, ahol jú­lius 4-re vállalták a javítást. A határidőt itt sem tartották be, mondván, nincs megfelelő alkatrész. Azt ajánlották, vi­gyék a központi javítóba, mert nekik keretük sincs arra, hogy átszállítsák. A többszöri érdek­lődésre nem a legudvariasab­ban reagáltak, sőt az üzletve­zető kijelentette, ő nem azért van, hogy a vevők panaszával foglalkozzon. Ezek után a já­rási KISZ-bizottság november­ben — öt hónappal a vállalt határidő után — a vállalat igazgatójához, illetve főmérnö­kéhez fordult panaszával. A készüléket két napon belül megjavították. A két példa arra enged kö­vetkeztetni, hogy nem egyedi esetről van szó. Vajon a Gép­ipari Elektromos Karbantartó Vállalatot nem azért létesítet­ték, hogy a lehető leggyorsab­ban és az ügyfelek legnagyobb megelégedésére elektromos -ké­szülékek javításával foglalkoz­zon? S. SZAK AS ITS ÁRPÁD: KÖNYVESPOLC Tihanyi és Corot A Corvina Kiadó a művé­szeti kiskönyvtár sorozatban megjelentette Tihanyi Lajos és Camille Corot munkássá­gát ismertető két újabb kiad­ványát. Tihanyi Lajos a század előt­KARACSONYRA LEGYEN ASZTALÁN NEMES OVEG, PORCELÁN! hazai és importált étkező, teás, mokkás, süteményes készletek bő választékban kaphatók a Fővárosi Fos-és Edénybolt Vállalat boltjaiban VI. , Lenin krt. 85. Tel.: 315-773 IX., Tolbuchin krt. 5. .Tel.: 387-141 V., Szent István krt. 15. Tel.: 113-041 VII. , Rákóczi út 30. Tel.: 424-238 II., Mártírok útja 24. Tel.: 359-945 VII., Lenin krt. 40. Tel.: 222-692 A RÖVIDÍTETT ELJÁRÁSÚ OTP HITELAKCIÓ KERETÉBEN VÁSÁROLT, 1000 Ft értéket meghaladó porcelán és kerámiakészleteket, használati árukat, dísztárgyakat AZONNAL ELVIHETI ti magyar avantgarde festé­szetének egyik legjelentősebb alakja volt. Előbb a „Nyol­cak" csoportjához, majd Kas­sák köré tömörülő aktivisták­hoz tartozott.: A Tanácsköz­társaság bukása után Párizs­ba emigrált, de ott is szoros kapcsolatban maradt a ma­gyar szellemi élettel. Dévényi Iván bevezető tanulmánya el­sőként tekinti át a nemzetkö­zileg is "jelentős Tihanyi-élet­mű egészét. A kötetben sze­replő 60 reprodukció nagy ré­sze ezúttal kerül első ízben publikálásra. Camille Corot a francia fes­tészet nagy századának mű­vésze. Életműve a klassziciz­mustól az impresszionizmusig ível; a kor legnagyobb áram­latai táplálták és ő is megter­mékenyítette kora legnagyobb áramlatait. Semmiféle festői iskolához nem sorolható, ma­gányos alak, akinek művésze­te a logikus forma és színkép­zés, s minden jelenséget át­ható költőiség és érzelem egyedülálló szintézise. A nagy francia festő életét és művészetét dr. Bodnár Sva művészettörténész tanul­mánya mutatja be. A kötet 55 fekete-fehér és 5 színes rep­rodukciót tartalmaz. — K — Nyolcvan éve, 1888. december 6-án született Szakasits Árpád. Annyi megpróbáltatás ellenére, egész életében hű képviselője és szószólója maradt a dolgozó osztályoknak. Nyolcvanadik születésnapja alkalmából részleteket közlünk írásából, amely 1931-ben a Népszava Naptárban jelent meg. ROBOG A VONAT. Amer­re fut, zöld mezők terülnek el, lankák mosolyognak, erdőcs- kék integetnek, a kék ég ösz- szefut a smaragd rétekkel, s az emberben valami furcsa, titokzatos ösztön ágaskodik, s mintha az elmaradozó földek­ből is láthatatlan karok nyúl­nának ki: a föld vonzása ben­nünk. , Vágy a föld után, vágy a mezők szabadsága után, vonzás, amelynek köréből ki­szabadulni nem tudunk. A vonat robog a sárba, por­ba ejtett falvak mellett. A pa­raszt hosszan utánanéz a vo­natnak, amint szörtyögős pi­páját szíja a padkán, s köp egyet utána. Mit gondol? Ki tudná azt megmondani. A kultúrát köpi le talán, ame­lyet a vonat tart nyilván a számára, vagy a várost, amely felé robog a vonat? Vagy csak úgy szokásból teszi? Az uralkodó' politikai pár­tok emberei azt állítják, hogy a paraszt a „bűnös várost” éppen úgy utálja, mint az „erkölcsöket romboló” kultú­rát. Mert a paraszt őszerintük legfőképpen a hagyományok őre, a konzervativizmus szik­lája, a „tiszta, hazafias er­kölcsök” védelmezője, a nem­zeti eszme letéteményese és a vallásos élet sziklaoszlopa. Érdekei, életfölfogása, tradí­ciói szembeállítják őt a vá­rossal, a nyugalom állandó fölforgatójával és a paraszti munka kizsákmányolójával. A falusi embernek az esz­tendők hosszú során át azt tanították, hogy a város: a mocsár. Aki egyszer odakerül, menthetetlenül belevész. En­nek a mocsárnak a mérges gőze megfertőzi a falu tiszta levegőjét és fennkölt .erköl­csét.' Á városokban foziK óriá­si katlanokban a forradalom mérgét, amellyel megitatják a „nemzeti társadalmat”. EZEKET A HAMIS KÉP­ZETEKET azonban vagy tu­dat alá szorította, vagy egé­szen megölte a modern fejlő­dés szédületes irama, amely betört a faluba is és beker­gette a városokba a falu nincstelenjeit és kisföldű zsel­léreit gyári napszámosnak vagy ipari munkásnak. A fa­lu egyre több kötelékkel kap­csolódott a városhoz és minél inkább szaporodtak ezek a kötelékek, annál inkább t ho­mályosuk el a várossal szem­ben érzett ellenszenv. De álljunk meg csak egy pillanatra! A falu elkezdett gondolkodni és észrevette, hogy a város is kétféle meg a falu is. Kétféle ember lakja az egyiket is, meg a másikat is. Emitt is, amott is vannak nincstelenek és vannak birto­kosok. Emitt is, amott is éle­sebb az ellentét a két külön­böző réteg között. A falu észrevette, hop' neki nem a várossal van elintézni­valója, hanem a nagybirtok­kal. A városi proletár már ré­gen tudatában van annak, hogy neki semmi ellentéte nincsen a városba özönlő, földjét vesztett vagy nincste­len, éhes, falusi proletárral, aki öntudatlanságának követ­keztében jelentkezik csak bér- letörő mivoltában, és nem azért, mert ellensége a városi, szegény embernek. A falu nincstelenjei vagy kisföldű parasztjai és a városi ipari proletártömegek között tehát nincsen ellentét. Ezt kü­lönben már az októberi for­radalom is deklarálta. Csak későbben, az ellenforradalom idején szították föl újra a fa­luban az ősi ösztönöket nem sok sikerrel és még annál is kevesebb időre. Próbálták az­óta is melegíteni a látszóla­gos ellentéteket, a városelle­nes programhajlamosságokat, de hiába. Az osztálytudat, vagy most még talán csak az osz­tályérdekek halovány sejtel­mei áttörnek a mesterségesen vont falakon, amelyekkel a falut a várostól el akarják re- keszteni, és a falu és a város proletárjai egyre inkább egy­másra találnak. Mi tehát a teendő? TÖBB JOGOT, több szabad­ságot, több befolyást az állam,, a városok és a községek kor­mányzatában. Miért? Azért, hogy a falu népe sorsának irá­nyítója lehessen. Nem fél et­től a városi proletár? Hiszen folyamatosan azt prédikálják, hogy a város és a falu közöil ellentét van. Nem, a város dol­gozó népe nem fél a falu né­pétől, attól', hogy a falu népé­nek befolyása erősödni fog a politikában. Ellenkezően! A városi proletár kívánja, hogy ez a befolyás erősödjék, mert szolgaságának láncain ennek a befolyásnak az erősödése fog lazítani. Mit akarhat a falu proletárja, kisföldű em­bere? Emberséges életet. Ezt akarja a városi proletár is. Melyik út vezet ehhez a cél­hoz? A demokrácia útja. Ezt az utat akarja járni a városi proletár, akarhat-e más úton járni a falu dolgozó népe? Aligha! A VÁROSI PROLETÁROK pedig csak a falusi dolgozók segítségével szedhetik ráncba a „racionalizáló” kapitaliz­must. Csak a falú népének se­gítségével szerezhetik vissza az egész nép, tehát a város és a falu boldogulása számára azt a termelési többletet, amelyet a jobb és tökéletesebb gépek produkálnak. Rövidebb mun­kaidőt, magasabb munkabért, jó szociálpolitikát, egészséges, olcsó lakást csak a falusi és városi munkásnép együttes erőfeszítése érhet el. A falu: a föld. A város: a gép. A föld terem. A gép: termel. Ma föld a nagybirtokosoknak terem, s a nép a nagytőkéseknek ter­mel. A földre dolgozó embe­rek verejtéke csorog, a gépre munkásvér tapad. A föld és az ember, a gép és az ember együtt: az élet. Ma még ez az élet a másoké. De ha a föld megmunkálója és a gép kiszol­gálója, a város és a falu ősz- szefog, az élet mindenkié lesz, Ágmetszés Mecsekalja gyü­mölcstermelő gaz­dái érdekes, szép szokást elevenítet­tek fel december 4-én: a Borbála napi ágmetszést. E nap reggelén egy-egy fiatal haj­tást vágtak le a gyümölcsfákról és a fűtött szobában vízbe állították. Karácsony napjai­ban tavaszt idéző virágnyílásban gyönyörködhet­nek majd a me- csekaljai családok. Régi szokás volt, hogy a gaz­dák mesterséges virágoztatással ál­lapították meg a gyürmölcsfák ter­mőképességét és következtettek a jövő évben várha­tó terméshoza= mokra. Ma már termét szetesen szaksze­rűbb és pontosabb módszerekkel tör­ténik a gyümölcs- termés vágható mértékének meg­határozása, de a kedves hagyo­mány azért fenn­maradt. Főleg mandula, vala­mint cseresznye- és meggyágacs­kák kerültek a vázákba. A továbbtanulás lehetőségei Az 1968—69-es oktatási év­ben mintegy 180 000 tanuló ke­rül ki az általános iskolákból. A végzős diákoknak a közép- I A Pest megyei Állami Vállalat heti 44 órás munkaidővel, magas kereseti lehetőséggel AZONNAL FEL VESZ , kőműves, ács-állványozó, lakatos, asztalos, villanyszerelő, műköves, burkoló, autószerelő, vízvezeték és központi fűtésszerelő, bádogos, szigetelő, hegesztő, vasbetonszerelő, festő, üveges szak- és betanított munkásokat, továbbá kubikos, szállító- rakodó és általános segédmunkásokat. Munkásszállás van. Szociális juttatásokat nyújtunk. Útiköltséget térítünk. ötnapos munkahét, kiemelt munkahelyeinken 8%-os kiemelt pótlékot fizetünk. JELENTKEZÉS a vállalat Munkaerőgazdálkodásán: Budapest XXI., Kiss János altábornagy u. 19—21. A KONYHA MŰVÉSZEI v. , * .... Korszerűen berendezett tanműhelyben oktatják a Felsőfokú Kereskedelmi és Vcndcg- látóipari Szakiskola növendékeit. A hároméves felsőfokú szakiskola elvégzése után a hallgatók a különböző vendéglátóipari üzemekben helyezkednek el. iskolákban 65 000 hely áll ren­delkezésükre: mintegy 34 ezren gimnáziumban folytathatják tanulmányaikat, 31 600-an pe­dig szakközépiskolákban ta­nulhatnak tovább. Az 1969— 70-es tanévben a technikumok első osztályába már nem lesz felvétel, ez alól csak a bá­nyász- és az aknászképzés a kivétel, ahol mindössze 90 diák kezdi meg ősszel tanul­mányait. A szakközépiskolák­ban a mezőgazdasági szakra 4000 diákot vesznek fel. A szakmunkásképző iskolák­ban összesen 92 000 hely várja a fiatalokat. Ezekben az inté­zetekben mintegy 7000 érett­ségivel rendelkező ‘diákkal számolnak. • A felsőoktatási intézmények nappali tagozatán az előző évhez hasonlóan 13 500 helyet biztosítanak a középiskolákból kikerülő fiataloknak. Az iskolai felvételeket sza­bályozó miniszteri rendelet 1969. február 1-én jelenik meg. Pannónia pezsgő A Mecsek vidéki Pincega daság pécsi központjában bi mutatták a meghívott szakén bereknek az új magyar pez gőt, amely a „Pannónia” nevi kapta. A szakértők elismeré sei nyilatkoztak az új italrc amelynek árát palackonkéi 38—40 forintban állapította meg. Ugyanezen a napon átac ták az első tételeket a kereske delemnek is. Jövőre félmill palack kerül forgalomba, i megindul az export is. A falu és a város

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom