Pest Megyei Hírlap, 1968. december (12. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-05 / 285. szám
rest NECI'KI 1968. DECEMBER 5., CSÜTÖRTÖK A TV-ben látjuk Jelenet a „Jacques, a fatalista” című filmbűL (December 5, ma!) A háromrészes, magyarul beszélő angol bűnügyi film első részének vetítése. (A második részt csütörtökön 21.20* kor, a harmadikat pedig szombaton 20.20-ikor láthatjuk.) A rendkívül szövevényes cselek - ményű, izgalmas, fordulatos, bűnügyi film egy amerikai kisváros közállapotait mutatja be, annak tarthatatlanságát, elviselhetetlenségét, s ami ellen mégsem lehet semmit sem tenni, mivel a bűnözők és a közhivatalnokok között megfoghatatlan és mégis létező szálak, érdekösszefüggések húzódnak. A generális (December 15., vasárnap). Amerikai filmbur- leszk. A film, amelyet a mozik már nagy sikerrel játszottak, a némafilmek korszakából való, tehát régi alkotás, ám humora, ellenállhatatlanul derűt keltő. S mindez tetőző- dik a korában méltán világhírű Buster Keaton játékával A történet — bár egy bur- leszknél ez kevés jelentőséggel bír — az Észak—Dél háborúja idején játszódik, s a kalandos helyzetek igen tág lehetőséget nyújtottak az alkotók számára, hogy filmjüket változatossá tegyék, s megállapíthatjuk, hogy céljukat.—, hogy egy perc se teljék el nevetés nélkül — maradéktalanul elérték. Jelenet a „Jennifer” című nyugatnémet filmből. (December 8, vasárnap) A nagy „M” (December 11. szerda). RECSK Gyémántlakodalom Gyémántlakodalmát ünnepelte szerdán a Heves megyei Recsk községben Szécsényi István és felesége. Az idős házaspár Maruzs János községi tanácselnök előtt ismételte meg a hatvan évvel ezelőtt elhangzott „igent”. A nem mindennapi ünnepségre mintegy kétszáz családtag, rokon és barát gyűlt össze a recski bányászotthonban. Nem kell a c ukrász sütemény ? A tahitótfalui cukrászüzemről az a hír járja, hogy megszüntetik. Az ott dolgozók már kerestek is maguknak új munkahelyet. Érthetetlennek látszik, hogy egy üzem, amely nyolc községet lát el, nem tud megélni. Az üzem vezetője, Herr Mihály néhány hónapja dolgozik itt, de úgy látszik, csodát ő sem tud művelni, kilép a szövetkezetből. Miért ráfizetéses az üzem? — Nincs forgalom és ennek véleményem szerint az az oka, hogy a szövetkezet csak egy héten egyszer küld áruért. Nyilvánvaló, hogy az üzletek csak annyit rendelnek, ameny- nyit rögtön el tudnak adni, ki veszi az egyhetes tésztát? Most van a gesztenyepüré szezon, de nem merek tejszínt rendelni, mert megromlik. Gépeket mutat, amelyeket soha nem használnak. Kérték a központot, a Dunakanyar ÁFÉSZ-t, adják el és az árán vegyenek olyan motorkerékpárt, amelyen kis tételben szállíthatnának. fgy mindig friss lenne az áru és nem történhetne meg olyan eset, mint Dunabogdányban, ahová a kocsi éjfél után vitte a süteményt és miután az üzletet már zárva találták, a szomszédban rakták le. Nem lehetett csodálkozni azon, hogy legközelebb már a Buda környéki vendéglátótól rendeltek. — Korábban nem volt ilyen gondjuk. Akkor hogyan szállítottak, kérdem Nagyváradi Lászlómét, aki négy éve dolgozik itt. — Az üzletvezetők maguk jöttek az áruért, de nem térítették meg nekik a benzinköltséget, ezért abbahagyták. Akkor jól ment az üzem, kerestünk is szépen, mert százalékra dolgoztunk. Mostanában örülhetünk, ha 1200 forint körül összejön havonta. A tahitótfalui cukrászműhelyben ketten dolgoznak, illetve a tanulóval együtt hárr . man. A munkaidő gyakran 10 —12 óra. Á túlórára a szállítás kényszeríti őket, a kocsit várják. S hiába vezetik pontosan a jelenléti ívet, a Dunakanyar szövetkezet nem hajlandó ezt kifizetni. Egyetlen órát sem. Futó Lajos, az elnök így vélekedik erről: — A kollektív szerződésben rögzítettük, hogy csak akkor kell túlórázni, ha írásban kiadom ... — Tegyék az árut az előkészítő raktárba, leszámlázva s hagyják ott a kulcsot valakinek ... Ez a megoldás sem megnyugtató, ki felel érte? Egyébként: ha a vezetőség elfogadta a jelenléti íveket a túlórákkal együtt, akkor fizetnie kell! Az elnök is panaszkodik: a EZEKET AZ ÉPÍTŐIPARI GÉPEKET ÉS ALKATRÉSZEIT FORGALOMBA HOZZA AZ ÉVM ÉJ PÉT fí IP AKI GÉPESÍTŐ VÁLLALAT Bp. XX., Marx Károly u. 251. Telefon: 180—015 BK. 100 LIT. ELEKTROMOS 1,1 KW BK. 275 LIT. ELEKTROMOS 4,5 KW DIESELES 4,5 LE GYÁRTJA A HK. 200,LIT. ELEKTROMOS 4 KW VM T V A Síi9 A li I ÉS SZOLGÁLTATÓ VÁLLALAT PAPA, BELOIANNISZ U. 17. TELEFON: 121—50 cukrászat 95 ezer forintos veszteséggel dolgozott. A KÖJÁL nem engedte a község vizét használni, lajttal hordták a Vöröskő étteremből. Egyébként sem fizetődik ki nekik, hogy a kocsi egy tálca süteménnyel 40—50 kilométert szaladgáljon. De a baj oka nem a szállításnál keresendő. — Nem megy az áru. Kiállítást is csináltunk már, eredménytelenül. Most megpróbáljuk a kereskedelmi egység- vezetőket érdekeltté tenni a cukrászsütemények eladásában. Ez lesz a prémiumfeltétel. Nem tudtunk szót érteni. Hátha most sikerül, Íme a mi álláspontunk: korántsem vagyunk biztosak abban, hogy hasznos volt, amikor az áruért járó üzletvezetők benzinköltségének kifizetését megtagadták. Nem értjük, milyen akadálya volt annak, hogy olcsó motoros járművet üzembe állítsanak, ha már a korábbi megoldás nem felelt meg. Bőséges anyagi fedezete lett volna több használatlanul álló cukrászati gép ára. Mindezek után teljesen értelmetlennek tűnik a boltvezetők premizálási terve. Miért van erre szükség, amikor korábban a benzinpénzt sem fizették ki -nekik? Bárhogy is áll a dolog, .meggyőződésünk, hogy a vásárlókat nem a boltvezetők jutalmazásával nyerhetik meg, hanem naponta szállított friss süteménnyel. s. i. Jupiter közbeszólt... Az Isis szentély és környékének rendezése a harmadik ötéves terv legnagyobb szombathelyi városrendezési feladata. Egy része már megvalósult: elkészült az Isis szálló, a zeneiskola, s több régi épületet lebontottak. Most azonban váratlan dolog történt, ami módosítja az eredeti rendezési terv további kivitelezését. Az Iseum közelében rómaikori utak és épületek maradványaira bukkantak. A legjelentősebb lelet a Jupiter Doli- chenus (Keleti Jupiter) tiszteletére emelt szentély romja. Három áldozati tál is felszínre került, s ezek egyikén J. O. M. betűk, Jupiter Optimus Maximus kezdőbetűi láthatók. Megtalálták még egy — ugyancsak Jupiternek szentelt — fehér márvány oltár töredékét és két másik mészkőoltár is napvilágra került. A régészek becslése szerint ezen a területen további nagy jelentőségű leletek húzódnak a föld felszíne alatt. Szakértőkből alakult bizottság mond majd véleményt arról, hogy a feltárt leletek milyen „régészeti rangot” képviselnek magyarországi vagy akár európai viszonylatban. Vas megye és Szombathely vezetői eszerint intézkednek az Iseum és környéke további sorsáról. Az már biztos, hogy a tervezett MTESZ-székház és a hozzá tartozó lakások építése e területen elmarad. VÁLTOZATLANUL: Fogási gondokat okoz a balatoni „kigyohai” A Balatonba 1962 óta rendszeresen telepítenek angolnát. A szakemberek a hústermelés fokozásának egyik jó lehetőségét látják tenyésztésében: a jól honosodó „ki“ gyóhal” ugyanis gyorsan fejlődik a tavakban. Telepítés előtt a szakértők tanulmányozták a nyugat-németországi halastavak állományát, amely rövid idő alatt kitűnő eredményeket hozott. A Balatonban hét év alatt csaknem 16 millió angolnaivadékot bocsátottak szabadon. A horgászok azóta szép számmal fogtak másfél méteres példányokat is, az átlagsúlyuk pedig meghaladja a 70 dekát. Ugyanakkor a halászok állandó fogási gondokkal küzdenek. Két éve 40 varsával 23 mázsát, tavaly pedig 140 varsával mindössze 30 mázsát fogtak ki. A 100 méteres terelőszárnyakkal ellátott óriásvarsákon kívül a folyami halászok kisebb varsáit is „bevetették” és új módszerekkel próbálkoztak, de az eredmény mindeddig nem volt kielégítő. Az idén újabb módszerekkel kísérleteznek, hogy a halászok hálóját se kerüljék el a Balatonban élő angolnák milliói. PÉCS UJ CÍMERE Három pályamunka közül Szabó Lajos soproni grafikusművészét fogadta el, illetve ajánlotta elfogadásra a Pécsi Városi Tanácsnak a Pécs új városcímerének megalkotására kiírt pályázat zsűrije. Az új városcímer arannyal keretezett narancssárga és sötét ultramarinkék mezőben a munka szimbólumaként keresztbe rakott vörös színű kalapácsokat, a tudomány jelképeként fehér alaprajzú könyvet, a szocialista társadalmi rend kifejezéseként pedig ötágú vörös csillagot foglal magában. A városi tanács még ebben a hónapban összeül, s meghozza végleges döntését a zsűri javaslatáról, illetve az új címerről. A közgazdász könyvespolca Benedicki Jánosné: A NEMZETI JÖVEDELEM ÉS TÉNYEZŐI Aligha létezik vitatottabb fogalom világszerte a köz- gazdasági szakemberek táborában, mint a nemzeti jövedelem számításának módszerei, a nemzeti jövedelem összetevői, s különösen igaz ez a szocialista országok esetében, ahol a gazdaságirányítási rendszerek reformja még sürgetőbben tette fel a kérdést. Ezért örvendetes, hogy a magyar szakirodalom is beleszólt most, Benedickiné könyvével a vitába, s tegyük rögtön hozzá: rangos, értő módon szólt bele. A szerző négy fejezetre osztotta könyvét, s elsőként a nemzeti jövedelem meghatározásával, majd nemzeti jövedelmünk alakulásával foglalkozik. Különösen érdekes és tanulságos az ipar és a mezőgazdaság által előállított nemzeti jövedelem arányainak és idősorainak elemzése, mert ekörül, különösen a mezőgazdaság tekintetében, éveken át éles viták folytak, s lényegében csak a párt VIII. kongresszusa után kezdett érvényesülni a torzításoktól mentes mérlegelés. A harmadik fejezet adja az olvasónak a legtöbbet: a nemzeti jövedelem tényezőinek vizsgálata esetében a szerző bátran vállalkozott új gondolatok és szempontok megfogalmazására. a tévedés kockázatát is vállalva ugyan, de egészében jó irányba nyitva utat. Az utolsó fejezet a nemzeti jövedelem és az egyéb népgazdasági számítások összefüggéseivel foglalkozik. (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó.) KOZGAZDASAGI KISLEXIKON Az igények gyors növekedését. a közgazdasági kérdések előtérbe kerülését jól jelzi a könyvkiadási gyakorlat is: egyre több szakdolgozat kerül kiadásra, s már régen megérett az idő arra, hogy — különösen a gazdaságirányítási rendszer okozta változások húzták ezt alá — köny- nyen kezelhető, mégis igényesen összeállított szaklexikont jelentessenek meg. A Földes István vezette szerkesztői kollektíva, s nem kevésbé természetesen a szócikkek szerzői, sikerrel oldották meg a feladatot. A Közgazdasági kislexikon nem csupán hézagpótló mű, hanem — néhány részletpontatlanságtól eltekintve — biztos eligazító is a közgazdaság szakfogalmainak világában. Sőt, lexikonoknál szokatlan, de ebben az esetben na- gyonis helyes módon, arról is tájékoztat, hogy egy-egy szócikk — fogalom — értelmének végső meghatározásáról ma még tartanak szakmai körökben a viták. A föntebb említettek egyben utalnak arra is, hogy a lexikon — ugyancsak lexikonoknál szokatlan módon — szócikkeinek anyaga igen friss, a legújabb megállapításoknak és gyakorlatnak is helyet ad — a részesedési : ap- nál éppúgy, mint a piackutatásnál —, s ezzel némi előnyt biztosít magának a lexikonok örök baja, a gyors elavulás ellen. A szerkesztők — jogos megfontolások alapján — fontos, de közismert fogalmaknak kisebb terjedelmet biztosítottak, ugyanakkor most közhasznúvá váló kifejezéseknek nagyobb terjedelmet adtak. Ez elsősorban ahhoz ad segítséget, hogy az új k’feje- zések egyértelmű használata terjedjen el, lehetőleg egységes legyen a szakmai szóhasználat. (Kossuth Könyvkiadó). ! Abc Iván: ! A VILÁG IPARA Merész vállalkozás korunk jellemzőjét, a viharos gyorsasággal fejlődő modern gyáripart, annak minden előzményével együtt áttekinteni egyetlen, igaz, eléggé testes, majd’ ötszáz oldalas könyvben. Az élvezhetetlen adathalmaz s a semmitmondó általánosság egyaránt veszélyezteti ilyen esetben a szerzőt, s alig résnyi lehetőség nyílik csak arra, hogy adatok és általánosítás, tehát a teljes áttekintés egészséges arányokkal jöjjön létre. Aba Iván egészében jól fölismerte ezt a résnyi lehetőséget, elnagyoltság csak a történeti előzmények összefoglalásánál érezhető, de ez sem indokolatlan: a teljes anyag kötetek sorát töltené meg. A szerző nem országonként, hanem — helyeselhető módon iparáganként térképezi fel a világot, így egyben lehetőséget ad az összehasonlításra, az iparágon belül az egyes országok fejlődési dinamizmusának lemérésére, de ugyanakkor módot talál arra is, hogy ar. iparág egészének jelenét ás jövőjét is megmutassa. \ bányászat, az energia- gazdálkodás, a kohászat, a gépipar, a vegyipar, a könnyű- és az élelmiszeripar, majd az építő- és építőanyagipar áttekintése lényegében a világ iparának keresztmetszete —, mert néhány ágazat ebben az esetben a második sorba szorulhat —, s egyben annak fölvázolása is. meddig jutottak el a tudományos eredmények hasznosításában az ipari gyakorlatot tekintve. A kézikönyvként is haszonnal forgatható munka — adatai meglepően frissek! — jó kitekintés a hazai viszonyok ablakán át a világ iparának egészére. (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó.). M. O.
