Pest Megyei Hírlap, 1968. december (12. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-04 / 284. szám

KOMMUNISTA MŰSZAK - VIETNAMÉRT Emlékgyűrű — m 2©@®. amerikai repülőgép roncsaiból A Híradástechnikai Anya­gok Gyárában szervezett „kommunista munkahét” ke­retén belül meghívták a viet­nami követségről Nguyen Dien Can elvtársat, a követ­ség harmadtitkárát. Az ün­nepségen a gyár dolgozói nagy számban vettek részt. Leve­títették a Hanoi egy napja című filmet. Hanoi bombázá­sáról, az Egyesült Államok elleni légiharcról, és a viet­nami dolgozók mindennapi munkájáról. A nagygyűlés után a párt­vezetőség a 20 évnél régebbi párttagok tiszteletére foga­dást adott. A fogadáson jelen volt Nguyen Dien Can is. A KISZ-szervezet nevében Pa­taki József köszöntötte a párt régi harcosait. Ezután a nagy­követség harmadtitkára meg­köszönte a vállalat dolgozói­nak segítségét, amelyet a vietnami népnek nyújtottak, és átadta Vándor Béla igazga­tónak a 2000. lelőtt amerikai repülőgép roncsaiból készült emlékgyűrűt, s az ünnepségen részvevőknek egy-egy saját- kezűleg aláírt emléklapot. A vállalat igazgatója a dol­gozók nevében, tiszteletbeli törzsgárda taggá fogadta Nguyen Dien Can-t, és feltűz­te kabátjára a gyár törzsgár- dajelvényét. Egyben átnyúj­totta a vállalatnál világszín­vonalon gyártott fazékmag- pár-t. A „kommunista műszak” munkabérét a vállalat dolgo­zói a vietnami nép megsegíté­sére ajánlották fel. CSÜTÖRTÖKÖN járási vb Holnap, csütörtökön reggel 9 órakor ülést tart a járási tanács végrehajtó bizottsága. Első napirendi pontként az igazgatási osztály jelentését vi­tatják meg a tanácsi szervek hatósági munkájáról, majd a december 20-i tanácsülést készítik elő. • • Ügyeletes orvos Mától kezdve a Köztársa­ság úti (a 302-es telefonon hívható) rendelőintézetben az alábbi orvosok tartanak ügye­letet : Ma, szerdán: dr. Kovács Pál, csütörtökön: dr. Bucsek Tibor, pénteken: dr. Áfra Tamás, szombaton és vasárnap: dr. Pap Miklós. A beosztásban hét közben változás történhet. VÁCI NAPLÓ A PEST M EGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XII. ÉVFOLYAM, 284. SZÁM 1968. DECEMBER 4., SZERDA Ifjúság épül városunkban Munkásfiatalok, diákok, honvédek önkéntes munkája Mi a helyzet Sejcén? EGY ÉVVEL EZELŐTT riportot írtam a Váci Napló­ban a sejcei bányászkolóniá­ról, környékéről és — gond­jaikról. Lássuk csak, mi a helyzet ma, Sejcén? — A lakótelepen most 47— 50 család lakik — mondja Győri Jenő tanácstag. — Ez körülbelül 200 ember. A kör­nyék lakosságával együtt több, mint száz család él a Naszálynak ezen a részén. Ennek a területnek a lakóte­lep a központja. Ide járnak vásárolni, és ide járnak mű­velődni, könyvet kölcsönözni, ha,.. — Ha felépült volna az 1960 óta annyira hiányzó klub, amely nélkül akarva- akaratlan bezárkóznak az emberek a maguk szűk kis vi­lágába. De hát mi mást le­hetne tenni? A várostól mint- ■egy 8 kilométerre élnek és 450 méter magasan. A közle­kedés nem a művelődési in­tézmények rendezvényeihez igazodik. De különben is. Oda-vissza az útiköltség égy személynek 8 forint. Ha férj és feleség együtt megy a vá­rosba — akkor 16 forint, és ekkor még sehol sem voltak, i még egy kávét sem ittak meg. — Végtére is, mikorra épül meg a klub? — NAGY A HUZAVONA — mondja Győri Jenő. Elő­ször az volt a terv, hogy a telep melletti kihasználatlan modulbarak lesz átalakítva és augusztus 20-án már felavat-' juk. Ez az elképzelés most úgy módosult, hogy a volt legény­szálló lesz átalakítva e célra. Ebből viszont még ki kell költöztetni a lakókat, azok­nak lakást kell adni. Mikor lesz ebből klub? Ezt kérdeztem Oláh Ferenc­től is, a DCM kulturális bi­zottságának vezetőjétől, aki mielőtt választ adott volna, tájékozódott az üzemvezető­ségnél. Válasza a következő volt: ' — Régen elkészülhetett volna a klub, ha a bánya dol­gozói nem várnak vele. A kő­bányai üzemvezetőség felada­ta eldönteni, hogy saját erő­ből, vagy társadalmi munká­ban végezzék-e az építkezést. A gyárvezetőség az anyagot adja, a kőbányának saját épí­tőgárdája van. VAJON, MIT SZOLNAK ehhez a sejceiek? Tényleg csak követelőzni tudnának? — Nem az a lényeg, hogy kinek a ’hibájából nem épült fel a klub, hanem az, hogy mind a mai napig nincs meg. Az viszont igaz. hogy nem ki­zárólag a DCM-nek kell áldo­zatot hozni. Hiszen, ha úgy 'tetszik, egy kis külvárosa a városnak ez a terület. Való igaz, hogy egyetlen egy üzemnek sincs annyi kul­turális gondja, mint a DCM- nek, amelynek három lakóte­lepe távol esik a várostól, és teljes önellátásra kell beren­dezkednie. A deákvári lakó­telepen nemsokára felépül az a kis klub, amely, ha meg nem is oldja, valamelyest enyhíti a gondokat. De a sej­cei még várat magára. Újból a tanácstag mondja: — A tanácsi értesítőben ol­vastam, hogy a DCM kétmil­lió forintot adott bölcsődére és óvodára, a városnak. Miért nem jutott ebből Sejcének is? Legalább 40 gyermeknek vol­na szüksége napközi otthonos óvodára. Jónéhány édesanya azért maradt otthon, mert nem tudja hová tenni a gye­reket. — A gombási iskolánál té­len hidegben várják az autó­buszt a gyerekek, A lakóte­lepre telefon kellene, mert mégsem való az, hogy ha sür­gősen orvost kell hívni, éjjeli álmából a telep gondnokát riasszák fel. Az orvosi rende­lőnek is inkább a telepen len­ne a helye, mint a bányában. ÉVEK ÓTA ISMEREM a sejcei embereket, és gondjai­kat. Minduntalan visszatér bennem a kérdés: vajon a várostól való távolság okoz­za-e, hogy gondjaik is távol esnek a megoldástól? Kovács István Ma délelőtt a helyi építő­ipari és építőanyagipari vál­lalatok képviselői ülnek össze a Lenin úti tömegszervezeti székházban. A KISZ városi bizottsága hívta egybe a ta­nácskozást. Egyetlen napirendi pontja van: a Váci Ifjúság Há­zának felépítése. Az előzmények másfél évre nyúlnak vissza. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövet­ség 1967. május 25-i küldött- értekezletén vetették fel elő­ször a gondolatot: modern otthont kell épí­teni a váci ifjúságnak. Megértő támogatóra találtak Búzás Istvánná városi párt vb- titkár és Lukács Ferenc ta­nácselnök személyében, akik keresték a lehetőséget, hogyan teljesíthető a váci fiatalok­nak ez a jogos igénye. Csakhamar megtalálták a TÁSKARÁDIÓ Nagy lendülettel kivágódik a Marx téri posta kétszár- nyas ajtaja. Csi­nos fiatal lány libben be rajta. Az újságosasztal felé tart. Jobb kézzel válogat a színes hírlapren­getegben, baljával táskarádiót lóbál, s a helyiséget azonnal betölti a Mama gyorsuló dallama. A kisablakok mögül felfigyel­nek. A felvételve­zetö megkísérli helyreállítani a hivatal komolysá­gát. —■ Legyen szí­ves, zárja el a rá­diót. („Odalenn ücsö­rög, az eső rácso­rog ...”) A kisze­melt folyóirat ér­dekes lehet, mert a figyelmeztetés­nek nincsen ered­ménye. Most már eré­lyesebb a hang. — Tessék elzár­ni a készüléket! („Szerel-e, nem szeret, valaki mondja meg...”) Az egyik ablak mögül kiszólnak: — Nem zavar­ja magát, kedves, hogy itt számo­lunk? Ez hat. Egy mozdulattal1 el­hallgattatja Mary Zsuzsit a táskará­dióban. Gyorsan megvásárolja a folyóiratot, s ki­penderül az ajtón. (-6) megfelelő helyet és épületet a Horváth Mihály utca 7. szám alatt. A két háború között itt működött a Hirmann-gyár. Egy időben a Csikós József utcai öntöde telephelye is volt. Később raktár céljára használták, de a düledező, részben romos épület ilyen ál­lapotban nem sokáig csúfít­hatja a felsővárosi Duna-par- tot. A KISZ-bizottság örömmel fogadta az épületet. Előterve- ket készítettek, mely szerint az épületet mintegy 700 ezer forintos költséggel ifjúsági házzá alakítják át. Az alapszervezetekhez fordul­tak: ki mivel tud, azzal se­gítsen. Sorra érkeztek a társa- dalmimunka-vállalások A me­zőgazdasági technikum diák­sága például segít az Április 4 téri házbontásnál, s az itt fel­szabadult, hasznos anyag be­épül majd a Horváth Mihály utcai székházba. Egymás után jelentkeztek az iskolák, az üzemi alap­szervek és a honvédség KISZ-szervezetei is. Már a munka beindításánál érezhető, hogy ismét egy nagyszabású társadalmi összefogás van kialakuló­ban. Ezt értékeli a KISZ Központi Bizottsága és Pest megyei Bi­zottsága is azzal, hogy az if­júsági ház teljes berendezését — közel félmillió forint érték­ben — ők adják a váci fiata­loknak. A KISZ városi bizottsága öttagú operatív csoportot ho­zott létre a munkák irányítá­sára, koordinálására. A már említett bontási munkák el­kezdődtek. Társadalmi munkában ké­szül a tervdokumentáció is. Ma a DCM, a Pest megyei Ta­nács Építőipari Vállalat, a Városgazdálkodási Vállalat, a Pest megyei Építőipari Válla­lat főépítésvezetői és KISZ- titkárai megvitatják, hogy sa­ját munkaterületükön miként adhtanak maximális segítséget ahhoz, hogy a felsővárosban mielőbb megvalósuljon a két­szintes, szép homlokzatú ifjú­sági ház. (p. r.) Két nyelven kérték a segítséget Az elmúlt évben még csak 13-an adtak vért Csornádon. Idén, november 30-án 73-an jöttek el a véradónapra, a la­kosságnak majdnem tíz szá­zaléka. Mi segítette ezt a növe­kedést? Egy jónak bizonyult kez­deményezés. Ugyanis Csornád és a szomszédos Vácrátót la­kosságának egy része szlo­Váci szobrok VÉGVÁRI VITÉZEK Mosó Masa mosodája KÖNYVEK A KIRAKATBAN Két kislány, tizenhárom-ti- rennégy évesek lehetnek. Állnak a Széchenyi utcai könyvesbolt kirakata előtt, filaposan szemügyre vesznek minden könyvet és töprenge­nek. Ha nem hallanám a beszél­getésüket, akkor is tudnám, hogy ők már karácsonyi gon­dokkal küszködnek. Bizony gond ez, s hogy nem is kicsi — tudom, néhány éve magam )s vékony zsebpénzű kisdiák­ként ezen törtem a fejem. A zsebpénz kevés, a spórolást Jó korán kell kezdeni, hogy decemberre összejöjjön az ajándékra való és hányszor le kell ezért mondani. Állnak a kirakat előtt és beszélgetnek. — Mondd, mi az a kétszáz forint? Mert anyu és apu, Juli és a nagyi... Az már négy ajándék. Mindenkire esik öt­ven forint. Meg magamnak is meg szeretném venni azt a Sün Frigyest a játékbolt kira­katából. — Boldog ember Neked kétszáz forintod van. Nekem összesen nyolcvan. S tudod, hogy hatan vagyunk. — Julinak mesekönyvet ve­szek. Igaz is, szeret pancsol­ni, neki a Mosó' Masa moso­dáját. Anyunak meg apunak valarfti útleírást, talán a Segnor Kon-Tikit, vagy a nagy Európát? Az csak száz- huszonnyolc forint. A nagyi meg mindig horgol, neki va­lami horgolásfüzetet. — S akkor még a Fric.it is megveheted ... Jó neked, de mit csináljak én? Még állnak egy kicsit. És látni rajtuk, hogy számoljak. Ragyog a kislány, kis barát­nője borús. Mert mi is az a nyolcvan forint? Sok. Ha ötlettel, szívvel és ügyességgel szaporítják. Le­het kevés pénzből is ajándé­kot készíteni. Hogyan? Legkö­zelebb megpróbálunk tanácsot adni a borús homloké Szé­chenyi utcai kislánynak. <-i) Csütörtökön ingyenes jogi tanácsadás December ötödikén, délután 17 órakor ingyenes jogi ta­nácsadás lesz a Lenin úti tömegszervezetek székházában (I. emelet). Ez alkalommal dr. Markó Jenő, a Váci Ügyvédi Munkaközösség tagja ad ta­nácsot a hozzáfordulóknak. A Géza király térén, Vácz remete szobrával szemben, az új gimnázium épülete mellett áll Kiss István szobrászművész Végvári vi­tézek című csoportkompozíciója, vöröses színű kőből. A szobrász igen nehéz feladat előtt állott. Olyan megadott tárgyú csoportszobrot kel­lett készítenie, amelynek van első és hátsó nézete, oldalnézete azonban nincs, ebben a vonatkozásban a szoborcsoport eléggé egye­dülálló is a maga nemében. További nehéz­séget okozott az, hogy a mű helye és mére­tei is meg voltak határozva. A kerítés és az épület között sem stílusában, sem formájá­ban nem térhetett el sokban sem az egyik­től, sem a másiktól, hiszen akkor egymás látványát rontották volna. Ezt a sokrétű problémát nagyjából-egészében jól oldotta meg. A kissé szándékosan elnagyolt csoport­kompozíció a modern stílusú, városképet szervező, és nyugodtan mondhatjuk — al­kalmazott plasztikának jó példája. Nehéz elképzelni természetesen, hogy mi­lyen volna más környezetben, vagy éppen egymagában, de ott, ahol van, jó. Nem har­sogja túl a környezetét, de azért felhívja magára a figyelmet. Talán azt róhat juk fel hibájául, hogy elnagyoltsága mellett van benne bizonyos — ma már szükségtelen — sematizmus is, ami például az idegen előtt nem teszi nyilvánvalóvá, hogy kiket ábrázol Egészében véve azonban az épületen*keresz- tül vizuálisan jól kapcsolódik az ország egyik legrégibb magyar építésű várának műemléki falmaradványaihoz. Kép: Törnek Szöveg: Stefaits vák ajkú. A véradóállomás a véradás előtt egy héttel két­nyelvű tájékoztatót tartott. Dr. Zsarnóczai Angéla szlo­vákul, dr. Fenyves István pedig magyarul mondotta el, hogy miért olyan fontos az emberi vér. A párt- és tár­sadalmi szervek mindent meg­tettek, hogy ez a véradónap sikeresebb legyen, mint az elmúlt évi. A véradók között ott voltak a * termelőszövetke­zet tagjai és a szövetkezet női szocialista brigádja. December 2-án Vácrátó-. ton volt önkéntes véradónap. A véradók között volt egy édesanya, akinek fia koráb­ban súlyos motorbalesetet szenvedett. Édesanyja, mint elmondta, törleszteni szeretné azt a sok segítséget, amit fia kapott életben maradásához. (b.) Jön a Rajkó-zenekar A KISZ Központi Művész- együttesének eddig 18 orszá­got bejárt, népszerű Rajkó-ze­nekara csütörtökön este 7 órakor Vácott vendégszere­pei. Az ifjú zenészekből álló népi együttes, több neves szólistával, kétórás önálló műsort ad a Lenin1’ úti mű­velődési központban. A Dunába ugrott Múlt hét végén az egyik — Erzsébet-hídon áthaladó — villamos utasai megdöbbenve látták, hogy egy fiatalember leteszi a földre irattáskáját, majd nagy lendülettel átveti magát a hídkorláton. Töb­ben odaszaladtak, de akkor már a hideg hullámok ösz- szecsaptak az öngyilkos feje felett. A táskában levő iga­zolványok szerint Dombai At­tila 28 éves fővárosi lakos választotta a halálnak ezt a döbbenetes módját. Budapes- ter lakott, de szülei itt élnek Vácott, s ő is városunkban diá- koskodott. Dombai Attila fe­lesége négy hónappal ezelőtt hunyt el tragikus hirtelenség­gel. Férjét súlyosan megrázta a haláleset. Holttestét kutat-* ják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom