Pest Megyei Hírlap, 1968. december (12. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-28 / 303. szám

A tanács segítőtársai a lakóbia&tis agoh A város egyik legnépesebb, egyben legrégibb része az Al­sóváros. A 43-as választókerü­let újraválasztott lakóbizottsá­gát kerestem fel, hogy egyéves munkájuk, társadalmi tevé­kenységük eredményeiről, ne­hézségeiről kérdezzem meg őket. Munkájuk területe: a Már­tírok útja, az új gimnáziumtól a Diadal térig, az út mindkét oldalán sorakozó mintegy 40— 40 ház, több mint száz család­dal. A házak majdnem mind­egyikében több család is la­kik, némelyikben — mint a Breitner-házban és a Mártírok útja 56-ban — 10—12 család. A zsúfoltság és a szűk udvarok, egymást érintő ajtók, sok-sok gyermek, mind ezer és egy lehetőség ar­ra, hogy a „békés egymás mel­lett élés” gyakori felborulása miatt néha kemény összetűzé­sek, perlekedések okai legye­nek. — Amikor e megbízatást 1967-ben elvállaltuk — tájé­koztat a lakóbizottság titkára —, még nem volt ennyire vi­lágos és sokrétű a feladat, mint ma. Azóta már a tapasztalat és gyakorlat jártassá, egyben okosabbá is tett bennünket tár­sadalmi feladataink végzésé­ben. Az adminisztratív tevé­kenység nem a fő feladatunk — folytatja a titkár. — Célunk, hogy a fontosabb tanácsi, il­letve vb-határozatokat széles körben ismertessük, őrködjünk a házirend és a szocialista együttélés szabályainak betar­tásában, a közömbösség felszá­molásában, s az ifjúság problémái megoldásában is' hathatósan közreműködjünk. — Egyéves működésük alatt hány olyan üggyel birkóztak meg, amely egyébként elsietve szabálysértési, illetve koráb­ban esetleg bűnügy, büntető­jogi eset lehetett volna? — öttagú bizottságunk egy­hangú felfogása, hogy meg­előzzük, körzeten belül pró­báljunk elintézni minden problémát, és ne dagasszuk »üggyé”, ne terheljük a hatósá­gokat, ne mélyítsük, de elsi­mítsuk az ellentéteket. Ez mintegy 12 esetben sikerült, mielőtt az ügyetlenség vagy rosszindulat a kezdeti bajt súlyosabbá tehette volna. A személyes fellépés és nem utolsósorban a lakóbizottság tekintélye, eredményesen vég­zett a komolynak indult ese­tekben is, és nem kellett „ügyüket” továbbvinni. Ez jó, és örömmel könyveljük el munkánk eredményeképpen. — Munkájuk tehát problé­mamentes, és nincsenek ag­gasztó jelenségek a 43-as kör­zetben? — Ez korántsem ennyire egyszerű. Sok az idült alkoho­lista, és a gyermeknevelési kö­telezettségüknek több család­ban nem tesz eleget a szülő. Van olyan család, ahol majdhogynem meztele­nek a gyerekek, minden segít­ségadás ellenére éheznek és fáznak, tetvesek és iskolába nem járnak. Hihetetlennek hangzik, de a szemétgyűjtőből szedegetik ki olykor a kenyér­hulladékot. Itt már csak ható­sági beavatkozás segíthet. Gyámhatóságunknak kemény intézkedéseket kell tennie a szülők ellen, a gyermekek je­lene és jövője érdekében, még akkor is, ha a szülők olykor tiltakoznak is ellene. — Van olyan család, ahol a rendőrhatóságoknak is tu­domásuk van arról, hogy a Az első síléees „fcc": ék”. (Cserny képriportja) Az emberen sö­tétkék vasutas­bunda, fejében fe­kete báránybőr- kucsma, körülötte érdeklődők és kí­váncsiak vegyes társasága. A piac falának támasztva rönkből faragott forrázó- teknők. Kisebbek és nagyobbak. Mi­felénk — így em­lékszem gyerek­koromból — a ki­sebbekben gyúr­ták a tarhonyát. A sok tojásos sár­ga tarhonyát, amit a vénasszonyok nyarában fehér abroszon szárítot­tak a levegőn. Volt olyan asz- szony a felsőfalu­ból, aki ebből élt. Késő nyáron és kora ősszel tarho­nyát gyúrt. Meg kilóra is adták, ügy emlékszem, az egészen más volt, mint amit a gép készít egyfor­ma nagyra-göm­Teknők bölyűre. Az íze volt más, ahogy a kisebb és nagyobb szemek összekeve­redtek, összefőt­tek. Ez jutott eszem­be, a kora reggeli piacon, a nyers szagú teknőket látva. És hangos téli reggelek, ami­kor hajnaltól nem tudtunk aludni, hogy lássuk, ami­kor leszúrják a Zsuzsit vagy a Katit (mert ná­lunk minden disz­nót így hívtak az én jóvoltomból), hogy lássuk a sár­ga szalmát, amint pernyévé foszlik a magas lángban, amit táncoltat a hideg szél. Anyám a . vért keverte, én meg bőgtem egy sort, hogy annál vidá­mabban egyem a hagymás, sült vért — friss kenyérrel, és megigyam a kivételesen enge­délyezett böllér- bort. Áll az ember, körülötte a kí­váncsiak. öt vagy hat teknő egymás mellett, kisebbek, nagyobbak. Elő­ször azokat szem­léli, kezemunká- jában gyönyörkö­dik, aztán a bá­mészkodókat. Ép­pen azt akarja ki­lesni, hogy ki lesz ezek közül a ve­vő. Ilyen azonban nem akad — egye­lőre. S amikor én megkérdezem: mi­be kerül egy tek­nő? — kicsit fur- csállva, kicsit bosz- szúsan (ugyan mit akarhat ez a vá­rosi?) adja a vá­laszt: — Nincs szabott ára. Alkudhatunk. (b.) fiatalkorú gyermek erkölcsi züllés útján van. Itt már a megelőző intézkedések, figyel­meztetések sem hoztak ered­ményt. Sok személy szerinti j kényes találkozásunk volt már ezzel a szülővel, de semmi eredményre nem vezetett a felvilágosító munka.. — Itt már véget ér a mi erőnk, most kell a sürgős in­tézkedés, mely eredményt hoz, és megvédi a lakóbizottság te­kintélyét is — mondja a titkár. — Milyen a tanácsi szervek és a lakóbizottság kapcsolata, nem kívánnák-e javítását, il­letve továbbfejlesztését? — Kapcsolatunk a legjobb a tanács előadóival. Udvariasak és a segítőtársakat látják ben­nünk. Ám az élet nemcsak a hivatalos órákon és a fogadási napokon termi a problémákat. Szerény, de megoldást kívánó keresünk a tanácshoz? teremtsenek lehetőséget arra, hogy a lakóbizottságok megbí­zottai, titkárai hivatalos funk­ciójuk végzésénél — a hivata­los fogadási időn belül — min­denkor soronkívüliséget kap­hassanak. A félfogadási időn kívül is — amikor ügyük ha­laszthatatlansága arra kény­szeríti őket —, bocsássák be, s ehhez igazolványuk felmuta­tása elegendő legyen. Sokszor akadnak bizony halasztást nem tűrő ügyek, meg hát a mi időnk sem határtalan. Egy ilyen lehetőség föltétlenül meggyorsítaná munkánkat, és segítené hatékonyságát — mondotta befejezésül a lakó­bizottság titkára. (harmos) EST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XII. ÉVFOLYAM, 303. SZÁM 1968. DECEMBER 28., SZOMBAT ERDEKVEDELEM Vitás ügyek, segélyek, rehabilitáció Eredményesen dolgozott a társadalombiztosítási albizottság Tudósítás a Magas-Taxról Bár a városban eltűnt a fehér hólepel, a Nagyhideghegyen és a Magas-Taxon 25 centiméteres, síelésre alkalmas hó van. A Forte-gyár hét végi pihenője és turistaháza a Börzsöny hegység szívében hat kilométeres gyalogtúrával megközelíthető helyen, festői környezetben épült. A hármas munkaszüneti napon a váci természetbarátokon kívül — idegen turisták, diákok és sportköri tagok is csatlakoz­tak a karácsonyi sítúrához. Új és régi nyugdíjasok A Fonógyárban idén is meg­rendezték a hagyományos de­cemberi nyugdíjastalálkozót Mintegy hatvanan jöttek el a szakszervezeti bizottság meg­hívására, nemcsak a régi nyu­galomba vonultak, hanem azok is, akik 19G9. január el­sejétől távoznak megérdemelt pihenésre. Az üzem részéről Temesvá­ri János gazdasági osztályve­zető és Marcsók Jánosné, az ab elnökhelyettes köszöntötte a nyugdíjasokat, akik a talál­kozó alkalmával sok kedves élményt elevenítettek fel. Hus.onötödik tanácskozá­sát tartotta a szakszervezetek megyei tanácsának váci tár­sadalombiztosítási albizottsá­ga. Az albizottság a SZOT el­nökségi határozata alapján részt vesz az SZMT elé kerülő jelentések, javas­latok kidolgozásában, a rendeletek ismertetésében, m-.-nkamódszerek. tapasz­talatok cseréjének szerve­zésében. Ebben az évben Vácott kü­lönös figyelmet fordítottak a dolgozók vitás ügyeinek inté­zésére, az üzemi kifizetőhe­lyek társadalmi ellenőrzésére, a csökkent munkaképességűek rehabilitációjára, s a nyugdíj­ügyek intézésére. Városunkban 145 rendkívüli gümőkórossegély jogosságát állapították meg mintegy nyolcvankilencezer forint ér­tékben. Harminc esetben nyújtottak szociális támoga­tást, 150 nyugdíjpanaszt intéz­tek el. Fontos ellenőrzési tevékeny­séget is ellátott az albizott­ság. Megvizsgálták a Híradás- technikai Anyagok Gyára ki- fizetőhelyeket ellenőrző albi­zottsága munkáját, megvitatták a járási ta - nács egészségügyi tervét, a hajógyári társadalombizto­sítást a felsőgödi II. számú or­vosi körzetet és egy váci kör­zeti orvos munkáját ellenőriz­ték. A Bélésárugyárban meg­vizsgálták a szakszervezeti bi­zottság társadalombiztosítási munkáját és végül ellenőrizték 28 nyugdíjelőkészítő albizott­ság tevékenységét. (p. r.) VASARNAP városi t&nicsü-és Vác Város tanácsa holnap délelőtt kilenc órakor ülést tart. Lukács Ferenc vb-elnök az új gazdaságirányítás taná­csi vonatkozású tapasztalatai­ról számol be. A jövő évi munkatervet Arany István vb- titkár ismerteti, majd a napi­rend harmadik pontjaként Hajdú Miklós osztályvezető ad tájékoztatást a pénzügyi osz­tály munkájáról. PARTELET Tájékoztatás eredményekről, feladatokról Elméleti konferencia az SZKP politikájáról A Gyapjúmosó- és Szövő­gyár pártszervezete jelentette, hogy idei tervüket december 23-án teljesítették. A decem­beri taggyűlésen tájékoztatták a kommunistákat az év ered­ményeiről és 1969 első negye­dének feladatairól. Ismertet­ték és jóváhagyták az alap­szervezetek munkatervét. Néhány esemény december utolsó szakaszából: tegnap ér­tekezletet tartott a városi PTO, ahol Papp József osz­tályvezető értékelte az 1968- ban végzett munkát. Ugyan­csak tegnap tartott együttes ülést a járási párt vb és a já­rási tanács végrehajtó bizott­sága. Vasárnap a járási párt- alájtszefVézetek titkárai tart­ják utolsó idei tanácskozásu­kat. Hétfőn, december 30-án ke­rül sor a következő járási el­méleti konferenciára. A vég­rehajtó bizottság tagjain, a pártbizottság munkatársain kí­vül a függetlenített járási tit­károk vesznek részt a konzul­táción. A téma ez lesz: A Szov­jetunió helyzete és az .SZKP politikájának mai kérdései. A megyei pártbizottság a konfe­rencia anyagáról vázlatot ké­szített és eljuttatta valameny- nyi résztvevőhöz. ★ A járási párt-végrehajtóbi­zottság másodízben vizsgálta meg a pártépítés helyzetét az 1968. évi tagfelvételek tükré­ben. Idén is sokan kérték fel­vételüket mind a járás ipari üzeméiből, mind a mezőgazda- sági üzemekből. A párt sorába lépett új párttagok 60 százalé­ka fizikai dolgozó, szakmun­kás. (P.) HÁROMNAPOS TELI KISZ-vezetőképző tanfolyam A téli szünet első három napján a Konstantin téri kö­zépiskolás kollégiumban tar­Derüitség a tárgyalóteremben Boldog új évet, tisztelt bíróság! Néhány hónapja találkoz­tunk először — a rendőrség bűnügyi osztályának egyik dolgozószobájában. Ö lakó volt ott, én látogató. Ö azért lakott ott, mert visszaélt az emberek hiszékenységével, én pedig azért látogattam meg, hogy megkérdezzem: mikép­pen tette ezt? Harminchét éves, jó fellépé­sű, iskolai végzettségét meg­hazudtoló stílussal. Ezért hit­ték el neki, hogy újságíró, hogy ügyvéd. Csak hosszabb, alaposabb beszélgetés után bukkannak ki műveltségbeli hiányosságai. S akkor sem minden területen. Mert pél­dául Petrarca szerelmes szo­nettjeiből hibátlanul idéz. Néhány napja a bíróságon találkoztam vele. Tizennyolc rendbéli csalásért, zúgírásza- tért stb. állították oda. Nemez volt az első tárgyalása, életé­ben sem. és ebben az ügyben sem. Eddig tizenhárom évet ült, többször állott már bíró előtt. Ebben az ügyben is kel­lett már néhány tárgyalást tartani, mert a sok tanú kö­zül mindig akadt, aki „nem tudott” eljönni. O tehát ismeri a „terepet”. Amint bejön, tisztelettudó kö­szöntéssel üdvözli a megjelen­teket. Hátramosolyog az utol­só padban ülő hallgatóságra, s azután kezd hozzá mondóká- jához. Folyékonyan, gördülé­kenyen. — Tetszik tudni, bíró úr, mondták is a cellában, hülye vagy te Török, tizennyolc cse­lekményt magadtól elvinni? De én már a rendőrségen min­dent elvállaltam. Hamarost kiderül, hogy „dr. Kristóf Attila”, azaz: Török Imre milyen ügyben, kivel és kikkel tárgyalt —, ha igaz, megyei, sőt miniszteriális szin­ten. A bíró kezében papírlap. Egy ügy „ügyintézési sorrend­je”. Ekkor itt voltam, ezzel beszéltem, ezt intéztem. Mert Török Imre precíz, nem bízza magát az emlékezetére. — Tudja, Török —, mondja a bíró — magának az a pech­je, hogy manapság Magyaror­szágon az ügyvédkedéshez is­kolák is kellenek. Török helyeslőén bólogat. S míg a bíró az iratokat lapozgatja és felolvassa a ta­núk távolmaradását mentő igazolásokat, leveleket — Im­re, az „úri zsdvány” kihasznál­ja az alkalmat és engedélyt kér a szólásra: — Hadd kívánjak kellemes ünnepeket az igen tisztelt bí­róságnak, az ügyész úrnak, és minden jelenlevőnek, és szebb új évet, mint amilyen nekem lesz. — És várja a hatást, mint színész a tapsot. S mi lehet a hatás, a ünne­pi és újévi jókívánságokhoz, nem szokott szigorú bírósági tárgyalóban ? Termés zetesen: derültség. — Megígérjük magának, Török, hogy nem fog többet ülni, mint amennyit megérde­mel ... — Így a bíróság. De most neki ez sem rontja el a kedvét, s az a tudat sem, hogy hogy csalásaiért néhány elkö­vetkező szilvesztert a börtön­ben „ünnepel” majd. (b.) tották a hagyományos téli KISZ-vezetőképző tanfolyamot. Pest megye 53 középiskolájá­nak, iparitanuló-iskolájár.ak és 12 kollégiumának 120 kül­dötte vett részt a tanfolyamon. Haness László, a Pest me­gyei KISZ-bizottság munka­társa volt a tanfolyam vezető­je. Előadást tartott Mojzes Béla, a KISZ KB munkatársa is. Először az 1968/69-es tanév első félidejét értékelték, majd a második félév KlSZ-munka- terveit vitatták meg. A har­madik nap estéjén hangulatos, műsoros esttel búcsúztak | egy­mástól s köszönetét mondtak Molnár Sándor igazgatónak a szállásért, a gondos ellátásért. SPORT Év végi finálé — birkózásban Az év utolsó versenyét de­cember 20-án Dunakeszin, az iparitanuló-intézet helyiségé­ben rendezték meg a birkó­zók. Ez az utolsó verseny iga­zi sportesemény volt — 44 serdülő és úttörő sportoló részvételével. Eredmények: Úttörők, egyéniben: 35 kg Papp László, Váci Dózsa — 41 kg Palkovics István. Dk. ITSK. — 45 kg Takács Tibor. Dk. ITSK. — 49 kg Kovács György, Váci Dózsa. 58 kg Balogh Ferenc, Dk. Vasutas — 68. kg. Gaál Miklós, Dk ITSK. — Csapatban: 1. D.-ke- szi ITSK 19 pont. — 2. Váci Dózsa 10 pont. — 3. D.-keszi Vasutas 8 pocit. — 4. D.-keszi Kinizsi 3 pont. — 5. D.-keszi Gimnázium 3 pont. — 6. Penci TSZ SK 0 pont. Serdülők, egyéniben: — 45 kg. Bódis István, Dk. ITSK. — 49. kg. Búzás István, Dk. ITSK. — 53 kg Török István, Dk. ITSK. — 57 kg Horváth Ló- ránd, Dk. ITSK. — 62 kg. Né­meth László, Váci Dózsa. — 67 kg. Szincsán Miklós, Dk. ITSK — 72 kg. Dóka József, Dk. Vasutas. — 78 kg. Körösi József, Dk. ITSK. — Nehéz: Hrozinka Sándor, Váci Dózsa. — Csapatban: 1. D.-keszi ITSK. 56 pont. — 2. Váci Dó­zsa 11 pont. — 3. D.-keszi Vas­utas 5 pont. — 4. D.-keszi Ki­nizsi 1 pont. — 5. Penci Tsz SK 0 pont. A versenyen színvonalas mérkőzések voltak és a ver­senyzők mindent megtettek^ a sportszerűség keretén belül, az eredményekért. Kiemelke­dik Gaál Miklós, Takács Tibor, Németh László és Dóka József küzdeniakarása és sorozatos szép győzelme. I I /

Next

/
Oldalképek
Tartalom