Pest Megyei Hírlap, 1968. december (12. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-14 / 293. szám
Olcsóbban — többet és jobbat Húszon ha hozott a zöldség Majdnem ötszöröse — Öntözés, gépesítés A Monori Járási Pártbizottság és a tanács mezőgazda- sági osztálya az elmúlt két hónapban felmérte járásunk kertészeti termelését, s a további feladatokat is meghatározva, az MSZMP járási végrehajtó bizottsága elé terjesztette jelentését. A felmérést végző szakem- . berek megállapították, hogy járásunk területén a legnagyobb jelentősége a zöldség- termesztésnek van. A tsz-ek 95 millió forintos összes árbevételéből 26 miliő származik a zöldség- termesztésből. A növénytermesztésből, állat- tenyésztésből, segédüzemekből egy holdra átlagosan 2740 forint jut, zöldségből viszont ennek mintegy ötszöröse: egy holdra 13 200 forint esik. Igaz, hogy a lehetőségekhez képest ez nem mondható soknak, és ezen az átlagjövedelmen belül a tsz-ek között igen nagy az eltérés. Amíg a vecsé- si Zöld Mezőben tavaly 27 400 forint — egy holdra eső — bevételük volt, s Tápiósüly- ben 23 300 —, addig a gombai tsz-ben csak ezer forint árbevételt értek el a zöldségből. , Megállapítást nyert az is, hogy tsz-eink a zöldségféléket drágán termelik. Ha a tiszta nettó jövedelmet nézzük, sokkal rosszabb az eredmény. A vecsési Zöld Mező Tsz igen magas árbevétele mellett is csak holdankénti 2218 forintnyi tiszta jövedelemhez jutott, más tsz-ek pedig, mint a j nyáregyházi, a gyömrői, az ecseri — rá is fizettek. — Mi ennek az oka? — tették fel a kérdést a szakemberek. Kevés az öntözésre nyerhető víz járásunkban, mindösz- sze 400 holdnyi zöldséget tudnak öntözni, így az átlagtermésék és a bevétel is még az időjárás függvénye. A tsz-ve- zetők többsége még nem ismerte fel a zöldségtermesztés szerepét, nem törekednek nagyüzemi módszerekre, égy-egy tsz-ben túl sokféle zöldséget termesztenek — 10— 15 félét is, egy-két holdra szétosztva, alacsony a gépesítés, és van néhány olyan iszunk is, melyekben az üvegfelületeket, a hajtatóházat, a hollandágyakat és melegágyakat igen alacsony hatásfokkal üzemeltetik. A gyömrői Petőfi Tsz-nek például 720 négyzetméter üvegfeliilete van, melyet egyáltalán nem hasznosít. Általában csak palántanevelést végeznek létesítményeikben a tsz-ek, sem utótermesztést nem folytatnak, sem őszszel nem hasznosítják az üvegfelületet. Nem fordítanak gondot a korszerű, fólia alatti primőráru-termesztésére sem. Nincs a járás tsz-eiben egyetlen főiskolát végzett kertész- mérnök sem. így a zöldségtermesztés a szakmai irányítás szempontjából is sok kívánnivalót hagy maga után. A zöldségek értékesítésével az elmúlt években nem volt baj. A termést annak idején még szerződés alapján értékesítették. Az utóbbi időben azonban kevesebb lett a szerződéssel lekötött termés, nőtt a , szabadpiaci értékesítés, s a tsz-ek saját elárusítóhelyükön adták el termékeiket. Elkezdődött a tsz-ekben a zöldségfélék nagyobb arányú segédüzemági feldolgozása is. A következő években tehát igen sok megoldásra váró feladata lesz a kertészettel, főleg a zöldségtermesztéssel kapcsolatban tsz-vezetőinknek. Korszerűbb módszerekkel, a rendelkezésre álló eszközök jobb kihasználásával, a már meglevő és most épülő víztárolók öntöző berendezésének fel- használásával a primőráruk mennyiségének és minőségének az emelése azonban már jövőre megkezdődhet. F. O. X. ÉVFOLYAM, 293. SZÁM 1968. DECEMBER 14., SZOMBAT Mi okozta a lemaradást? Munkafegyelem - hibával Csak a repedezefíek maradtak Meg lesz, amit terveztek Szó ami szó, á járási tsz-ek összesítő jelentésében az üllői Kossuth nem a legjobbak között szerepel. Felkerestük Varga Pált, a tsz elnökét, s tőle kérdeztük meg: mi az oka a lemaradásnak a szárvágásban, az őszi mélyszántásban? Negyven hold ku- karicaszár még vágatlan ugyanis. Silózni szerették volna, de éppen dologidő közepén romlott el a gép — ezért a lemaradás. Az Üllő felé vezető út mentén, a káposztaföldön, emberek dolgoztak, kocsira rakták, s szállították a tanyába a fejeket. Messziről néztem, s kicsit rosszmájúan már szö- vegeztem magamban, a címet: „Mínusz 12 Celsius fok — és káposztabetakarítás”. Szerencsére kiderült, hogy a fogyasztásra szánt káposztát régen felszedték, 36 vagonnal el is szállítottak, Készül az ebéd A Gyömrői Gyógypedagógiai Intézetben Schmidt Istvánná és Bátri Sándorné szakácsnők munka közben. P. I. felvétele Húsz éve kezdődött Igen, pontosan húsz éve annak, hogy Füri Józssfné nevét nemcsak itt-ott ismerték már. Hogy is volt? A barátságosan berendezett, meleg szobában beszélgetünk. Az ablakból a hatalmas fenyőre látni, s a becsomagolt rózsafákra ... Emlékezünk mindketten. Én is, hiszen sok nyarat töltöttünk együtt a járási úttörőtáborokban: Füri néni mint vöröskeresztes aktíva és mint ifivezető ... Felejthetetlen emlékek ezek is — de kezdjük az elején. A vásártéri gyerekeknek óvoda kellett. Az egyetlen — a Dózsa utcai — túlzsúfolt volt. A vásártéren állt a cédulaház — titkári lakásnak akarták átépíteni. A tanácsülésen aztán megkezdődött a vita, s az asszonyok Füri néni vezetésével addig harcoltak, míg engedély nem érkezett az óvoda megépítésére — titkári lakás helyett. Persze nem járt ez áldozatok nélkül: 25 ezer forintnyi társadalmi munkát vállaltak. Kézzel vágták fel a padlódeszkát, közösen tataroztak, takarítottak — míg óvoda formája lett az épületnek. Ha tégla kellett, a vásártéri gazda abbahagyta a munkát, s fuvarozta a téglát. Hiába, erős szó az asszo- nyi szó. Amikor készen voltak — nem volt pénzügyi keret dajkára, óvónőre. Hiábavaló volt tehát a szervezés, a rengeteg munka, a reménykedés? És Füri néni beállt dajkának. Otthonról vitte a bögrét, otthon forralta a tejet a gyerekeknek, egy mama vállalta a kifli vásárlását, szállítását ... Hát így indultak. Varrták a babatakarókat, ruhákat, függönyöket, barkácsoltak ... Három évet töltött el az óvodában, míg nagyjából helyrerázódtak. Aztán az iskola következett. Nyolc évig volt a szülői munkaközösség elnöke. Majálist akartak a gyerekek — Füri néni szervezett. Búcsúztatta a búcsúzó nyolcadikosokat — könnyek között, mint a sajátjait. Az iskolának külön udvar kellett — ennél is oroszlánrészt vállalt magára. Társadalmi munkában csinálták még a padokat is — Füri József Rendek Sándor tanárral együtt csákányozott ... Vásárolták az árvácskákat, díszítettek, dolgoztak... (És most? Az udvar meglehetősen elhanyagolt. Ezt nemcsak Füri néninek kellemetlen nézni — de minden arrajárónak!) A Vöröskeresztben is munkát vállalt: férje szabadságot vett ki, hogy ő a véradónapokra járhasson. S a táborozások... Űjra idekanyarodunk. A tatai tónál, a Balatonnál... De a tatai volt a legszebb. Végigjárta a sátrakat, vigasztalta az éjszakai pityergőket, de velük volt az apró csínytevésekben is — hiszen Füri néni örök fiatal. Csak egy epizód: a táborban a bőséges koszt ellenére mi mindig éhesek voltunk. Meglepetést akart szerezni, Franciska nénitől, a szakácsnőtől lekvároskenyeret könyörgött ki, s titokban a sátorba, egyik ágyra tette. Farkaséhesen jöttünk haza az éjszakai portyáról, rohantunk az ágyba — a lekvároskenyérre! Napokig ezen nevetett a tábor. Füri néni tréfamester is — akarva, akaratlanul. Ha most bemegy az iskolába, a gimnáziumba, a gyerekek elészaladnak, átölelik: de jó, hogy itt tetszik lenni! Pedig most már keveset van közöttük. Elfáradt. De én azt hiszem, a tevékeny évek nem engedik elfelejteni a nevét még jó ideig... (k. zs.) s csak a kilón aluli, repedezett fejek maradtak utoljára — takarmánynak. — Hogy állnak a mélyszántással? — kérdeztem az elnököt, s a válasz: a 900 holdból 400 van még hátra, azaz csak 200, mert a másik 200 holdnyi homokos területet nem akarják szántani. Kétszáz hold... Ez sem kis szám. A lemaradásnak vajon itt mi az oka? — Százhatvan vagon kukoricát (plusz ugyanennyi háztájit), 160 vagon cukorrépát (egyetlenként járásunk tsz-ei közül), 100 vagon sárgarépát, 27 vagon petrezselymet, s 40—50 vagon káposztát kellett szállítanunk, ötszáztíz köbmétert silóztak is a csúcsidőben — a sok összetorlódott munka akadályozta a mélyszántás időbeni elvégzését. • Hozzájárult az is, hogy 1470 hold kenyér- és takarmány- gabonát vetettek el, s a paradicsomról ■ még október végére is maradt leszednivaló. Na és ..nem utolsósorban — de erre már nem lehet okot és magyarázatot keresni: baj van a munkafegyelemmel. Előfordul, hogy a tagok számításon kívül hagyják: munkaidő is van a világon. így aztán nem lehet csoda, ha az amúgy is összetorlódott munkákkal nem a legsimábban megy a szervezés. Közeledik az év vége. Az üllői Kossuthban már megkezdték a zárszámadás előkészületeit, a leltározást. Kilencven forintot terveztek egy munkanapra — s az eddigiek azt mutatják: .meg lesz a tervezett. (koblencz) Javaslat a tanácsoknak Utak, hidak, rendelők Amikor közel két éve a tanácsválasztásokat megelőző jelölőgyűlések lezajlottak, számtalan javaslat, kérés hangzott el járásunk választó- polgárai részéről. A községi tanácsok ezek alapján ütemtervet készítettek, s lehetőségeikhez mérten, folyamatosan végezték el a felmerült igények megvalósítását. A járási -tanács végrehajtó bizottsága a közélmúltban tárgyalta azt, hogy az 1329 közérdekű bejelentésből — melyből ugyan 154 irreális volt — ez év november 30-ig menynyit valósítottak meg a tanácsok. A községfejlésztési bejelentésekből, .javaslatokból 628-at valósítottak meg, 17 millió ' 980 ezer forint értékben, 189 egyéb javaslatra 490 ezer forintot fordítottak. Járásunk községeiben ebből az összegből utakat, járdákat., hidakat építettek, piactereket rendeztek, a villanyhálózatot bővítették, autóbuszvárókat építettek, közkutakat létesítettek, csatornáztak, orvosi lakásokat, rendelőket, pedagóguslakásokat, óvodai tantermeket építettek, felújították az egészségházat, korszerűsítették a művelődési otthonokat. Patronálok — patronáltak Tapasztalatcsere Gombán A napokban tapasztalatcserét tartottak Gombán, a tanácsházán, három tsz vezetőinek és az őket patronáló vállalatok igazgatóinak, párttitkárainak és KISZ-titkárainak részvételével. Az értekezleten részt vett Guba Pál, a járási pártbizottság első titkára, Horváth Jenő, a megyei párt- bizottság munkatársa és Spen- ger István, a járási pártbizottság osztályvezetője. Horváth Jenő a patronálási mozgalom politikai és gazdamm Az egyetlen Az egyetlenről: járásunk egyetlen cipészipari tanulójáról lesz szó, aki Monoron, a Monori Járási Szolgáltató Ktsz-ben dolgozik. Pesten tanul — és ahogy elmondja, a suliban sincsenek túl sokan ... Sándor Károly a neve. Szőke, örök mosolygás ül az arcán, és a legfőbb ismertető jele; hogy imád focizni. Lehet, hogy belőle lesz a jövő Sándor Csikarja — de hát most még a nyáregyházi csapatban van. S milyen a munkahelyén? Szabó László — a mestere — nem mond sokat róla, hiszen ügyes a fiú. A vállalóban már az ő nevére is adnak ki munkát, s legyen az talpalás, sar- kalás, bármi — becsülettel elvégzi. De hát mégiscsak ő az egyetlen a járásban, kikívánkozik hát a kérdés: miért éppen ezt választotta? — Megmondjam őszintén? Mert ahova szerettem volna menni, oda nem vettek fel. így lettem cipészipari tanuló. Nem bántam meg, és fogalmam sincs, miért irtóznak a srácok ettől a szakmától. Nincs benne semmi rettenetes, a fizetés is megvan, ha úgy hajt az ember, ahogy kell. Ez így van másutt is. A szakmának megvannak a maga szépségei, buktatói — ugyanúgy, mint a többinek. Eszemben sincs semmiféle szerződésbontás. Szeretnék itt maradni a ktsz-ben. Ez van. Beszéljek most a „követendő példáról?” Semmi értelme. Attól még nem lesznek többen á cipész szakmára jelentkezők. De talán érdemes elgondolkodni a dolgokon ... k. zs. SZÖVEG Színhely: zuzmarás fák, jéghideg szél, utcasarok. Szereplők: egy lány (tizenéves) és egy fiú, felhajtott kabátgallérral. Lány: Szia, arany apám. Röpke negyed órát vártam rád. Megszámoltam: már másodszor dobtál át — és ezt roppant rühellem. Sejted, hogy állatira felrohant bennem a pumpa most is! (Vajon mit válaszol? Milyen piros az orra a hidegtől a drágámnak ...) Fiú: Ne hülyíts! Tudod, hogy neked sem árt egy kis didergés. Az a negyed -óra jót tett az egészségednek! (Most mondjam, hogy a múltkor balhézott, és tűkön álltam? Szegényke, azóta agyonfagyott...) Lány: Elég a rizsából. Hova megyünk? (Érte a sarkon is ücsörögnék órákat ebben a dög hidegben...) Fiú: Na, szedd a virgácsaidat, belqgunk a moziba. (Ott legalább meleg van. Milyen hideg a keze . . Drága.) Lány: Oké. A rőzsédre azért dobhatnál valami rongyot. Még megkopaszodsz itt nekem időnap előtt... (Vajon miért nem a sapkájában jött, mikor tudja, mennyire tetszik nekem úgy?) , Fiú: Sose izgasd magad. Bedobunk mozi előtt egy felest? (Egek, alig van pénzem... De egy fél rumra még futja, hiszen úgy didereg .. .) Lány: Nem csípem a piát ilyenkor. (Biztosan nincs pénze, és holnap már cigit sem tudna venni magának.) Fiú: Na, akkor startoljunk. Pavilon. Rágógumi. Fiú: Kérsz? Dobj be egyet. (Utálom a rágógumit, de ő szereti. Egye fene, én is elrágok egyet — de csak miatta.) Lány: Fej vagy. (Utálom a rágógumit, de ő szereti. Egye fene...) Mozi. A vásznon peregnek a jelenetek. A fiú és a lány rágógumit rág. A filmnek vége Fiú: Hát akkor holnap ugyanott. (Szép este volt.. ) Lány: Oké! (Jó volt vele .. Jó lenne mindig vele ...) sági jelentőségét méltatta. A patronálási mozgalom jelentősége nem csökkent, sőt egyre nagyobb lesz a jelentősége, mondotta. A patronáló vállalatok pártbizottságai a jövőben egyre inkább arra kell törekedjenek, hogy hatható- sab politikai segítséget nyújtsanak a tsz-ek pártszervezeteinek. Mivel tsz-eink túlnyomó többségé megerősödött, egyre inkább háttérbe szorul az anyagi segítségnyújtás. -Találkozókat szerveznek ezentúl rendszeresen az üzemi munkások és tsz-tagok számára, hogy tapasztalataikat ki tudják cserélni és közelebbről megismerjék egymás élet- és munkakörülményeit, egymás kulturális lehetőségeit. Az értekezleten felszólalt Guba Pál is. Értékelte a patronáló mozgalom eddigi tapasztalatait. (izmán) BESZÁMOLOK Ma este hat órakor Vecsé- sen, a Martinovics téri iskolában Rakovszkí Miklós, ugyancsak este hatkor Üllőn, a 2-es számú óvodában Fejes József járási tanácstag tart beszámolót. Magyarnótaestet rendeznek ma fél nyolckor Monoron, a művelődési otthonban. Fellépnek: Nyíri Erzsi, Józsa Ibolya, Magócsi Lajos és Petrik Sándor, konferál Baróthy Lajos. Közreműködik még a művelődési otthon né- pitánc-csoportja is. Műsor után hajnali 3 óráig tartó bál lesz. Táncverseny A járási KISZ-bizottság táncversenyt hirdetett. A háromfordulós, jelvényszerző verseny célja a tánckultúra fejlesztése fiataljaink körében. Minden induló megkapja a bronz fokozatot, az aranyat pedig a legjobb amatőr versenyzők szerezhetik meg. Ügyeletes orvos Gyomron: dr. Halmai Géza, Monoron: dr. Huszár Sarolta (egészségház), Vecsésen: dr. Fekete Károly tart ügyeletet vasárnap. — Ügyeletes gyógyszertár Monoron a főtéri Vecsésen az Andrássy-telepL MAI MŰSOR MOZIK Gomba: Kedves Brigitte. Győm- rő: Az öngyilkos. Maglód: Érzelem. Mendc: Árnyak a Notre Dame felett. Monor: Elsietett házasság. Nyáregyháza: Szüzek elrablása. Péteri: Gyilkos a túlvilágról. Tápiósáp: Bolondos vakáció. Űri: Vasáradat. Üllő: Big- beat. Vecsés: A hét Cervi fivér.
