Pest Megyei Hírlap, 1968. december (12. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-01 / 282. szám

Mil vegyünk föl? Közeledik a tél, és a hölgyek ! mind gyakrabban tűnődnek: milyen ruhát csináltassanak, vásároljanak? Mi állna a leg­előnyösebben, egyáltalán, mi­lyen is lesz a téli divat? Most érkezett a híradás: bárkinek alkalma nyílik jó öt­letek közül választani. Decem­ber 4-én divatbemutató lesz Cegléden. A Kossuth Étterem pálma­kertjében vonulnak fel a csi­nos manekenek, még csino­sabb ruhákban pompázva. A divathadsereg vonulását mű­sorszámok teszik szórakoztató­vá. Csala Zsuzsa és Csonka Endre színészek, Bencze Márta és F. Tóth Lajos táncdaléne- kesek lépnek pódiumra. A mű­sort Korda Sándor konferálja és a divatbemutatón dr. Garay Attila és együttese zenél. PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Az első „menet“ A járási és városi tanács gyors- és gépírói a héten házi selejtező versenyt tartottak. A legjobb eredményt elért ver­senyzők indulnak azon a ver­senyen, amelyet a megyei ta­nács rendez a közalkalmazot­tak szakszervezetével együtt. Ezen a versenyen a megye valamennyi városából és köz­ségéből a legjobbak mérik össze tudásukat. Az elmúlt évben a ceglédiek szép eredménnyel szerepeltek. Az első forduló eredményei alapján bízhatnak a továbbju­tottak abban, hogy a döntőben is megállják helyüket. Olimpiai délután lesz holnap a Csemői Állami Gazdaságban, ahol dr. Lakat Károly, Szűcs Lajos, Novak Dezső és Albert Flórián mesél mexikói élményeiről az öt óra­kor kezdődő előadáson. A CEGLÉDI JÁRÁS ES XII. ÉVFOLYAM, 282. SZÁM 1968. DECEMBER 1., VASÁRNAP Válogatott krumpli, hagyma Dicséret az TELE A VÁROS ÉLÉSKAMRÁJA A városi pártbizottság nem­régiben értékelte a járási MÉK-kirendeltség munkáját. A kirendeltség vezetőit és j dolgozóit a lakosság jobb zöldség-, gyümölcs- és egyéb terményekkel való ellátása érdekében kifejtett tevékeny­ségéért dicséretben részesí­tette. — A dicséret jóleső érzéssel töltött el bennünket — mond­ta Irházi Gyula igazgató. — A pártbizottság értékelte igyekezetünket, amellyel a megpróbáltatásos, aszályos esztendőben termelőszövetke­zeteink terményeinek felvá­sárlását intéztük. Az új gaz­dasági irányítási rendszer szellemében minden lehetőt megtettünk, hogy — főleg a külső perifériákon élő — la­kosság jobb terményellátását elősegítsük. A három ceglédi elárusítóhelyünk mellé, a Szolnoki úton most állítjuk fel a negyediket. Emellett Abonyban is állandó stan­dunk van és a piacok zavar­talan ellátása érdekében Jász- karajenőn s más községekben is alkalmi árusításokat ren­dezünk. — Országos összekötteté­seink révén megfelelő áru­készlettel rendelkezünk. A la­kosság téli ellátására ceglédi, abonyi és nagykőrösi tároló­telepeinken 150 vagon burgo­nyát, 24 vagon sárgarépát, 10 vagon almát, 10 vagon vörös­hagymát, 9 vagon gyökeret, 7 vagon fejes- és 7 vagon kel­káposztát, 7 vagon zellert, 3 vagon karalábét és 2 vagon céklarépát tároltunk. A táro­lási munka még folyik. — Kicsomagolt válogatott burgonyával és hagymával látjuk el a kereskedelmet és a közönség számára az őszön rendkívül nagy mennyiségű olcsó almát biztosítottunk — fejezte be nyilatkozatát az igazgató. (kopa) í „boszorkánykonyhában“ KÉSZÜL A KARÁCSONYI KIRAKAT A REKLÁM ISKOLÁJA Ha egy szép új üzletbe belé­pünk, vagy a sokszor művészi értékű kirakatokat csodáljuk, nem is gondolunk arra, hogy ezek megtervezése és elkészí­HÁROM LE VÉL 1. ' ÉDESANYÁM! Biztosan furcsának találod, hogy levélben fordulok hozzád. Elmondhatnám szóban is... Megpróbáltam már és — nem tudtam. Isme­red kevés szavú természetem. Mindig kiolva­sod ugyan gondolataim a mély hallgatásból. Meg az is úgy van, hogy nálam könnyebben indul a beszédnél az írás. Nem felejtem azt a napot! Idegszálaim hálóján fennakadt a zuhanó rémület. A vo­nat húsz percet állt Rákosváros előtt. Ólom- súlyként csapódott mellemre minden múló pillanat. Mi van? A műtét... Villamos, tö­meg, rohanás. Itt a kórház. A nagy vasajtó zárva. A táblán: „Látogatási idő 5—7 óráig.” Most fél kettő. Nem várhatok! „Engedjen be!” „Nem lehet!” „Vidékről jöttem, anyám súlyos beteg.” Telefon szól, a portás vissza­lép. Futni kezdek, végig az udvaron, fel a lépcsőn. Kórtermek. Ágyak. Emberek. Min­den fehér. Az arcok is. Eltorzult vonások. Lihegő, nyöszörgő kínok. Szédítő éter. Vér. Seb. Láz. Erősödő sóhaj. Merevedő mozdulat. Megrerqegek. Ez vagy te? Vékony, kiálló csontú, fehér, mozdulatlan test. „Én vagyok. Hallasz? Nézz ide! Szólj!” Szuszogásod sem hallom. Kinyújtod árnykarod, megfogsz, gör­csösen. Mély, feneketlen űrbe zuhantál, ott lebegsz most, sötét, érzéketlen körforgásban. Mit tehetek? Húsomba mar a tehetetlenség. Várni kell. Az idő dönt. Ülök ágyad szélén, nézlek. Itt még a csend is szenved és jajgat. A folyosón a halál ólálkodik. Egyik szobába besurrant. Futkosás, kiáltozás. „Jaj! Meg­halt!” Fehér lepedőt hoznak. Foglak. Nem engedlek. Pedig itt már én is félek. Puha kéz érinti a vállam. „Kérem, menjen!” Nővérke szól. Az ajtóból visszanézek. Megmozdul a fejed, s arcodon halvány szín fut végig, apró, piros pontból. Mint a nap ébredő élettüze, hosszú, sötét éjszaka után. KEDVES NAGY ISTVANNE! Itt van előttem a levele. Meghatódottan olvasom sorait. „Kedves Véradóm! Hálásan köszönöm, hogy elősegítette gyógyításomat. Az On vére döntő jelentőségű volt betegsé­gem kezelésében.” Különös, kifejezhetetlen érzés. Nem isme­rem, maga sem látott talán soha engem. Ed­dig nem léteztünk egymás számára, mert még az idegenről is hall valamit az ember. Azt sem tudom, hol lakik, hány éves, mi a foglakozása. Jártuk a magunk útját, s lám, ezek találkoztak. Az történt, hogy én elmen­tem vért adni, maga meg súlyos beteg lett, kórházba került és ott éppen abból az üveg­ből kapott vérátömlesztést, amelyen az én nevem állt. így kerültünk hát — még min­dig ismeretlenül — közel egymáshoz. Van bennünk valami közös — a szó konkrét ér­telmében. Furcsa: egy rész az énből más sajátja left. De nem is ilyen elvont gondolatokat akar­tam én magának írni. Hanem a példa egy­szerű lényegéről: milyen könnyen segíthe­tünk egymáson. És az is milyen szép lenne, ha az emberek mindig, mindenben hálás, segítőtársak lennének egymásnak — még ismeretlenül is. .ló egészséget kívánok! 3. URAM! Amit ön tett, felháborító. Hosszú utat tet­tem meg az irodájáig. Riportot szerettem volna készíteni gazdaságukról. Bemutatkoz­tam, erre ön fölényesen hadonászott. „Ugyan kérem! Ismerem az ilyen firkászféléket. Mind hazudik, szélhámos.” S gúnyosan hoz­zátette: „De ha nagyon akarja, várjon, két óra múlva visszajövök.” Érthető, hogy azonnal otthagytam. Téved! Nem látok most hozzá tiltakozni, érvelni, meggyőzni önt. Az írott szót, úgy látszik, nem tiszteli. így hát röviden végzünk egy­mással. A betűket sem pazarolom önre — csupán néhány írásjelet. íme! Rosszindulat: ! Jólneveltség: ? Véleményem önről: ... Feladó: Kohlmayer Adum tése külön tudomány, külön szakma. Ezt a munkát a megye nagy részében a Cegléd és Környé­ké Élelmiszer Kiskereskedel­mi Vállalat üzleteinél Király Endre dekoratőr irányítja, aki 1922-ben, mint kereskedőse­géd indult el pályájára. A fő­városban sok rátermettség­gel és mondhatni művészi érzékkel elsajátította a kira­katrendezés tudományát. Tan­folyamokon, szakelőadásokon kitanulta_ a reklám iskoláját, és annak kulturális és iro­dalmi vonatkozásait, tekintet­tel arra, hogy a korszerű ki­rakatok készítésénél néha íróktól és költőktől vett idé­zetek is szerephez jutnak. Király Endrét a kialakuló állami kereskedelmi vállala­tok 1948-ban alkalmazták de­koratőrnek, majd a Cegléd és Környéke Élelmiszer Kiske­reskedelmi Vállalathoz szer­ződött, és több mint tíz éve dolgozik Cegléden. A válla­lat Batthyány utcai dekorá­ciós „boszorkánykonyhájá­ban” készíti az üzletalakítási és kirakat-összeállítási terve­ket, három munkatársával. Ha vállalatuk Cegléden, Nagykörösön, Monoron, Ve- csésen, vagy például Dunaha- rasztin új üzLetet nyit, vagy a régit korszerűsíti, ők csi­nálják meg az új bolt kis makettjét. A dekorációs mű­helyben rajzasztalok, min­denféle kis gépek, papír, kar­ton és festékanyagok sora­koznak. Ottjártamkor feltűnt egy kis rácsos szerkezet. — Ez a Batthyány utca sar­kán korszerűsítésre kerülő 12-es bolt álmennyezetének a mintája — mondták. Az utóbbi időben Cegléden gz édességboltnak és a főtéri bü­fének készítettek berende­zési tervet. Király Endréék tervezik és készítik el üzleteik sokszor művészi értékű kirakataihoz a kellékeket is. Számos ceg­lédi kirakatban művészien dokumentálták a párt félszá­zados jubileumát. Most a ka­rácsonyi kirakatok rendezésén dolgoznak. K. L. Ismerni illik... Ü gy gondolom, e városban külön is kötelesség meg­emlékezni arról, a hatalmas, három vaskos kötetre terjedő regényes életrajzról, amelynek utolsó kötete a közelmúltban jelent meg a könyvesboltokban, és amely Kossuth Lajos életéről szól. A könyv szerzője Vas Zol­tán, a ceglédi fiatalkorúak fogházának egykori rabja, aki Tizenhat év fegyházban című könyvében itteni életéről hosszasan beszámol. Vas Zoltán nevét újabbkori törté­nelmünkből jól ismerjük. A szerző nagy munkáját egy évtizedig írta. Nyilatkozatában könyvével kapcsolatban ezeket mondta: — Fiatal, diákköri forradalmár utam legelső állomása az 1848—49-es szabadságharc és Kossuth idealizált sze- retete. Mikor elhatároztam, hogy megírom regényes élet­rajzát, nem gondoltam, hogy trilógia születik elhatáro­zásomból. 1965-ben jelent meg az első rész, Esik eső ka­rikára címmel. 1967-ben a második kötet: Ha még egy­szer azt üzeni, és végre a közelmúltban a harmadik, az Annyi áldás szálljon rája című. Az első kötetKossuth Lajos élete történetét a monoki szülőháztól 1849-ig meséli el, a második Kossuth életé­nek legkevésbé ismert szakaszával, a bizonytalan sorsú és jövőjű, száműzött politikussal ismerteti meg az olva­sót, aki 1849. augusztus 17-én, a világosi fegyverletétel után álruhában lépte át a török határt s aki a követ­kező évtizedben Európa egyik legnevesebb és mondhat­juk azt is, hogy legkalandosabb sorsú politikusa lett. Tá­voli török kisváros világtól elzárt internáltja, amerikai diadalmenetek ünnepelt hőse, az európai nagyhatalmak tárgyaló partnere, Ausztriától minden módon üldözött, . veszélyes forradalmár, felforgató és titkos kapcsolatok szervezője, a magyarság bálványa, emigráns népvezér. A mikor a külföldi segítséggel támogatott magyar for­radalom lehetősége 1866-ban végképp a semmibe foszlott, a franciák, olaszok, poroszok után Kossuth ha­zájában is csalódott, mert akarata ellenére létrejött a kiegyezés. Kossuth hű maradt eszméihez. A messzi tá­volból a maga módján védte a magyar függetlenség gon­dolatát és ennek az eszmének haláláig hűséges szószólója maradt. Kossuthról számtalan könyvet írtak. A szerzők kü­lönböző oldalról és különböző felfogással közelítették meg e nagy egyéniséget és vele együtt a kort, amelyben élt. Vas Zoltán a könyvével kapcsolatosan adott nyilat- • kozatában kifejezésre juttatta módszerének elvi állás­pontját: a marxizmus tanításainak eszközeivel vizsgálta Kossuth Lajost, és megállapította, hogy Kossuth így is a magyar történelem óriása, ideál maradt. Kossuth a XIX. század elején született, az évszázad utolsó évtizedében halt meg, így Vas Zoltán Kossuth-trilógiája hősének élettörténetéhez kapcsolódóan egy évszázad történelmét adta regényes formában. . háromkötetes regényes életrajz olyan vállalkozás és A olyan teljesítmény, amely előtt tisztelettel kell adóznunk. E városban — Kossuth városában — Vas Zoltán könyvét külön is illik számon tartani. Sz. I. 4 1 Hozzánk is eljössz, Mikulás apó? Tegnap délután a Rákóczi úton sétáló nagyszakállú Mi­kulás apó ugyancsak megör­vendeztette a gyerekeket; akik kíváncsian kérdezgették: „hozzánk is eljössz, ugye?” És mit tehet egy jó Mikulás? Megsdmogatja az izgalomtól kipirult arcocskákat és meg­ígéri, hogy december 5-én, délután vagy este minden jó gyereket meglátogat... — Akiknek szülei a 22-es önkiszolgáló boltban, vagy az édességboltban vásárolják a Mikulás-napi ajándékot — mondja a felnőttek tájékozta­tására — oda én viszem az ajándékcsomagokat. Sok dol­gom lesz, remélem sok jó gye­rek van városunkban ... Per­sze egy pár virgácsot is teszek a puttonyomba, attól függ, hány anyuka, vagy apuka ké­ri. Mert az ajándékcsomag összeállításánál ezt is lehet kérni. És természetesen bele­tesszük azt az ajándékot is, amit más boltokban ' vásárol­ták a szülők. És hogy minden gyerek időben örülhessen, jó lenne, ha az ajándékozók leg­később 5-én a kora délutáni órákban jelentenék be 'igényű- , két a boltokban. — Csak magánházakhoz lá­togat Mikulás apó? — Óvodák, iskolák ’ Télapó ünnepségére is ellátogatok, ha hívnak. Jó lenne, ha ezeken a helyeken korábban tartanák a várva várt ünnepet, hogy be tudjam osztani az időmet. így több helyre elmehetnék. Mert engem nagyon vár minden gyerek... , (csat—) FOGADÓÓRA Detrei Sándor járási vb-el- nökhelyettes december 3-án délelőtt 8—12-ig fogadóórát tart a járási tanács hivatali helyiségében. CEGLÉDI APRÓHIRDETÉSEK Idős, lakással rendel­kező férfi, magányos nőt házastársnak ke­res. Leveleket a Ceg- lédi Nyomdába kérek. Dió háló igényesnek eladó, Cegléd I. kér. Gólya utca 3. Érdek­lődés vasárnap egész nap. Azonnal beköltözhető családi ház eladó. Déli út 19. szám. Újszerű állapotban le­vő Simson eladó, Csol- nak utca 30. szám. X. kér. Pesti út 62. számú ház eladó, be­költözhetően. Hízó eladó, Arany ut- ca 34. szám alatt. Jutányos áron eladó egy kataszteri hold vegyes szőlő, belterü­leten. Szabó Nándor, Felső-Csemő állonjás- sal szemben. ______ 2 00 kg-os hízó eladó. IX. kér. Tükör utca 22. alatt. Eladó porta Cegléd, összekötő úton. Ér­deklődni lehet Nagy- kátai út 17. szám alatt. Saroktelek, bontásra alkalmas épülettel el­adó. Cegléd, Déli út 38. szám. Eladó jó állapotban levő erős, hálószoba- bútor, Cegléd, Eötvös tér 1. sz. Elveszett egy drótsző­rű foxi szuka, megta­lálója illő jutalom el­lenében adja le Vak Bottyán utca 17. alá. Város közepén 3 szo­bás, azonnal beköltöz­hető 200 n.-öl, telkes, összkomfortos ház el­adó. Érdeklődés Kos­suth Ferenc utca 28. sz. Cegléd III. kér. Szűcs­telep, Szúnyog utca 4. számú ház eladó, azonnal beköltözhe­tően. Bil liKglJF A AZ ÚTÉPÍTŐGÉP JAVÍTÓ • LAKATOS HETI MUNKAERŐ* ÉS GYÁRTÓ VÁLLALAT • HEGESZTŐ • ESZTERGÁLYOS ÓRÁS HÉT FELVÉTEL! CEGLÉD XIV., Külső Kótai út 35/a. sz. MARÓS SZAKMUNKASOKAT ÉS SEGÉDMUNKÁSOKAT KERES FELVÉTELRE A-,1 is MINDEN MÁSODIK SZOMBAT SZABAD! t i * *

Next

/
Oldalképek
Tartalom