Pest Megyei Hírlap, 1968. december (12. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-12 / 291. szám
Mai vendégeink: Csoóri Sándor, Koczkás Sándor, Nagy Attila Ma délután fél négykor a Géza király téri gimnázium és szakközépiskola aulájában Csoóri Sándor költő találkozik a város középiskolásaival. A költőt Koczkás Sándor egyetemi adjunktus mutatja be. Közreműködik: Nagy Attila színművész. Szombaton az építőknél Táncdal és paródia Szombat este fél kilenc órai kezdettel az Építők Művelődési Háza műsoros estet rendez. Fellépnek: Csata Zsuzsa táncdalénekes és Vass Mari paródista. Utána tánc, éjfél után két óráig. Belépő díja 10 forint. VÁC I WAPL A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XII. ÉVFOLYAM, 291. SZÁM 1968. DECEMBER 12., CSÜTÖRTÖK Hústalan nap: csak hétfőn Egy év alatt 92- ezer adag ebéd Ülést tartott a népi ellenőrzési bizottság FORUM A KÖZÖNY ELLEN Hétfőn délelőtt tartotta decemberi ülését a váci járásivárosi népi ellenőrzési bizottság. Szikora Pál elnök köszöntötte a megjelenteket, majd a VÁCI SZOBROK Kisleány - a Kossuth téren A művészeti bírálóbizottság 1965-ben fogadta el Csikai Márta Kisleány című szoborművét, mély lítóbb a váci Kossuth térre került, A szobor hason fekvő gyermekleányt ábrázol, amint elgondolkozva felfelé néz. A ruha csak éppen „jelezve van ' rajta és az egész szobor csak a test formáit mutatja, a részletek nincsenek kifaragva. A szobor jó, mert kifejező, és különösen, mikor a környező bokrok fehér bogyótermései virulnak, a kettő együtt igen szép látvány, nem véletlen, hogy a szakbizottság elfogadta. ,3e nem véletlen az sem, hogy a szobor a közönségnek általában nem tetszik. A szobor elhelyezése rossz. A művész nyilvánvalóan földönfekvő és az égre mélázó leányt akart ábrázolni. Szerencsésebb művészettörténeti múlttal ren] de'kező országokban az ilyen szobrot már régen a földre he- j lyezik, talapzat nélkül. Persze, | ez nem kötelező, de a szobor ; jelenlegi talapzata semmiképpen sem segíti a mű érvényesülését. Van azonban egy ennél fontosabb oka is annak, hogy a szobrot „nem értik". Mérete és stílusa miatt is igazán csak bizonyos közelségből élvezhető, a szobor — más művészetekből kölcsönvett kifejezéssel élve — „kamaraszobor” -nak mondható. Márpedig a szobor nem közelíthető meg a bokrok és a pázsit miatt, csak egy oldalról, egy alig használt kavicsos útról. Ezek után művészettörténész legyen a talpán, aki megmondja, hogy hol a szobor főnézete, pedig van neki, és onnan igazán szép. Szöveg: Stefaits Kép: Törnek VALASZ REGUSSE-BOL Erősödnek a „hajszálgyökerek"? A Népszabadságban egy évvel ezelőtt jelent meg Illyés Gyula, nagy érdeklődést ki- | váltó írása Hajszálgyökerek címmel. A neves író arról számolt be, hogy a francia Re- gusse-ban felfedeztek egy olyan embercsoportot, melynek tagjai ma is magyar származásúnak vallják magukat. A Marseille környéki faluban Magyar—Francia Társaság működik. A Géza király téri gimnázium akkor még III/B osztályos, francia tagozatos tanulói elhatározták, hogy felveszik a kapcsolatot a regusse-i iskolával. Elment Vácról a francia nyelvű levél, s a kedves válasz is hamar megérkezett. Levelükben megírták, hogy Regusse mindössze 300 lakosú kis község, de a Magyar— Francia Társaság valóban létezik, dolgozik. Száz kilométerre vannak Marseille-től, Franciaország második legnagyobb városától. Regusse-t a rómaiak alapították, és sok emléket őriznek lakói. 1Vagyon örültek ”, Vácról érkezett levélnek, ismertették a társaságban és szeretnék, ha a levélváltás a jövőben is folytatódnék. Azóta jönnek-mennek a Par Avion jelzésű borítékok, s a két iskola tanulói mind többet tudnak meg egymásról. Közel kerültek egymáshoz, mégha a térképen a kilóméterek ezrei választják is el Regusse-t Vác- tól, s csupán csak „hajszálgyökerek” kötik össze a francia földre vetődött testvéreket az egykori hazájukkal. (—PP) bizottság megvitatta dr. Zilay István vizsgálati jelentése alapján az ipari tanulók helyzetét. Ugyanezen az ülésen tárgyalták meg Kis Károly NEB- tag jelentését az Egyesült Izzó üzemi konyhájának vizsgálatáról. A vizsgálat célja az volt, hogy megállapítsák: milyen feltételek mellett biztosítják a Honvéd utcai üzem dolgozóinak meleg étellel való ellátását és milyen az arány az üzemi és az ott étkező építőipari dolgozók kalóriameny- nyiségénél. Az Izzó konyhája 1967-ben átlagosan 308 embernek főzött. 1968-ban ez a létszám tovább emelkedett 130 részvevővel. Ugyanakkor a Pest megyei Építőipari Vállalat 80 munkását is ellátták meleg ebéddel. A konyha korszerű, jól felszerelt. Négy hatalmas gőzüstben ro- tyog a leves és főzelék. Villanytűzhely, villany-sütőkemencék, univerzális konyhagép, burgonyahámozó és hűtőszekrények könnyítik a főzést. Az ebédlő is rendes, tiszta, felszerelése kielégítő. A menü változatos. Az étrendet megbeszélik a munkásellátási osztállyal. A vizsgálat hetében bableves, csirkehús, borsóleves, krumplistészta, túróstáska szerepelt az étlapon. Az ott étkező építőipariak nyersanyagnormája magasabb, mint az üzemi munkásoké és alkalmazottaké, s ezt több esetben kifogásolták az üzem dolgozói. Egy év alatt 92 ezer adag ebédet szolgáltatott ki a konyha. A forgalom havonta eléri a 40 000 forintot, ennek ellenére a leltáreltérések minimális különbözetet mutatnak. A nyersanyag a FÜSZÉRT-től, a MEZÖKER-től s a különféle boltoktól érkezik. Hústalan nap csak egy van: a hétfő, de az építőipari, nehezebb munkát végző dolgozók akkor s kapnak húsos menüt, mert ók szombaton nem étkeznek. A konyhát rendszeresen ellenőrzi a tanács egészségügyi osztálya és a szak- szervezet is, nem mondható el ez viszont a munkásellátási osztályról. A NEB javaslatokat tett a hiányosságok megszüntetésére. Végül Szikora Pál NEB-el* nők számolt be a két ülés között végzett munkáról. Elmondta, hogy selejtezték az irattárat, s az anyag egy része a Pest megyei Levéltárba került. 1969 első felében kilenc vizsgálatot irányoztak elő. A népi ellenőrzés továbbra is foglalkozik a lakosságot leginkább érintő problémákkal, a többi között a tüzelőellátással és a kenyér minőségével. (P- r.) KARAMBOL AZ ORSZÁGÚTON KÜLÖNFÉLE CÍMEK, különböző ÜRÜGYEK ALATT egymásután jelennek meg e tárgyban írott cikkek, tudósítások. A Váci Napló „Kulturális központ” cím alatt közölte egy városi kultúr- kombinát, ha úgy tetszik, egy „kulturális agytröszt” megteremtését célzó vitaindító cikkét. Nemrégiben Molnár János művelődési miniszterhelyettes is a falusi művelődés, az értelmiségnek bizonyos fokú passzivitását, a kulturális események, rendezvények iránt megnyilvánuló lelkesedés hiányát hangsúlyozta egy vezércikkben. A Váci Naplóból az építők I művelődési háza esetleges I megszűnéséről is értesültünk, közben feltűnő cím alatt minden üzembe ifjúsági klubokat szorgalmazó tanácsülésről ■ számolt be. Se szeri, se száma a Pest megyei Hírlapban is^a Vácot körülvevő falvak művelődési politikájáról, kulturális életéről kinyomtatott írásoknak. Ám ezek a cikkek is a nehézségeknek, a részvétlenségnek, a kultúrmunkások ma- gárahagyatottságának, vagy a tartalmatlan műkedvelősdi tükörképét adják. DE, HOL VAN A PROGRAM, a művelődés új útjainak megfogalmazása? Akiknek dolga ez, mibe kapaszkodjanak, mit tegyenek, hogy a kultúrpolitikai tettek élet- revalóak, színvonalasak legyenek? Mert a művelődés, nem kizárólag az iskolai, a szakmai továbbképzés, hanem — bármily furcsán hangzik is — a zene, az ének, az önképzés más eszközei, a színjátszásig — mind-mind a művelődés skálájába tartozik, és a művelődés fejlődése a szocialista forradalom győzelmének elengedhetetlen feltétele. Ennek elősegítésére, a haladás meggyorsítására javasolja és látja szükségesnek Kovács István a kultúrbázis megteremtését olyan célra, hogv a környék „kulturális fehér foltjain” a kultúrotthonok életébe friss vért . vigyenek, talpraállítsák, önálló, új életre lendítsék. Azt, hogy e címen Vácon mit kellene tenni, a cikk írója maga leírta. Ebben osztozom is szándékával. Nem vallom ugyanakkor azt a nézetét, mely eluralkodón arra törekszik, hogy szétforgácsolja azt a kis erőt, mely — a kulturális statisztikák szerint — túlzott jelentések számadataival mérve sem túl nagy méretű. Ebben is a látogatók létszáma a döntő, de hol vannak a szereplők, s a mozgató erők? Ezt a kis és elszánt gárdát kell összehozni, akik készek időt, munkát áldozni arra, hogy vidéki küldetésben, számolható részvétlenség és idegesítő körülmények között is, nívós műsorral szolgálják a „kulturális központ” célkitűzéseit, A CÉL ELERÉSEHEZ nem az erők megosztására, hanem összefogására van szükség. A községi népművelési intézmények munkájának fejlesztése minden támogatást megér. A társadalmi, politikai szervek, vállalatok, üzemek, szövetkezetek együttműködése elengedhetetlen ebben. Ennek a centralizált együttműködésnek a hiánya, szellemi és anyagi erőinek szét- forgácsolódását, a munka elértéktelenedését hozza magával, márpedig éppen a kultúrmércét kell magasra emelni, hogy példa és minta legyen a váci kultúráiét. Ezt a színvonal-növekedést azonban , nemigen szolgálják az éttermi disznótoros irodalmi műsorok, de nem segíthetik az azonos célú és egy időben tartott rendezvények sem. Amikor hitet teszek a kulturális központ mellett, fel kell tennem a legsúlyosabb kérdést: vajon igény li-e a falu ezt a segítséget, vajon „a földművesből munkássá váló emberek, akik a népi kultúra nemes tulajdonságait és értékeit szégyenkezve elrejtik, a farmer, a dzseki és a szivacskabát alá”, — érdeklődnek-e egyáltalán az ilyen városi segítség iránt? A FALUSZlNHÁZ is csökkentette látogatásainak számát a nehézségek miatt. Fal- vaink jó részében megváltozott az érdeklődés köre és iránya. Ma már a nagy ház, az autó és a háztartási gépek megszerzésére fordítanak minden családi erőt, ezért folynak egybe a nappalok és éjszakák, ünnepek és hétköznapok. Vajon lehet-e elég igény egy kultúrműsor iránt, amikor a házban nagyképernyős televízió van, s eléje is leülni is alig marad idő és türelem. Egy ismerősöm így fogalmazta meg a változást: „az emberek igénye már túlnőtt azon, hogy önmaguknak szerepeljenek!” — Hát igen! Részt vállalni a kultúr- óletben ma már nem dicsőség, nézőként megjelenni az ilyen rendezvényeken — nem eléggé nívós szórakozás. Ilyen adottságok mellett a kulturális központnak újrateremtő és közönyt feloldó feladattal is meg kell még birkóznia. A KULTURÁLIS MUNKÁSOK IRÁNTI SZEMLÉLETNEK is változnia kellene. A rendezvények és szereplőik iránti érdeklődést legalábbis a sportrendezvények rangjára kell emelni. Ezt ott kell kezdeni, ahol Kovács István jelezte: „a vezetők legyenek épp oly büszkék a kulturális tevékenységre, azok munkásaira, mint politikai és gazdasági sikereikre". Ilarmos Jenő Hűtőgép, táskarádió, utalványok A lottó novemberi jutalomsorsolása alkalmával a következő, Vácott forgalomba hozott 44. heti szelvényekre húzKedd délelőtt tíz őrá tájban könnyen végzetessé válható karambol történt Dunakeszi községben a Járműjavító Üzem főbejárata közelében. A képünkön látható Wartburg összekoccant a szemközt jövő ZIL teherautóval. Tanulóvezető által irányított személyautó bal oldalát végig behor- pasztotta a tehergépkocsi, melynek lökésgátlója szenvedett könnyebb sérülést. Emberéletben nem esett kár. Törnek felvétele FIGYELŐ hírünk az országban A Népszavában negyed oldal terjedelmű riport jelent meg arról, hogy a társadalmi ellenőrök és az ÁKF milyen sok visszásságot találtak a váci piacon. — Az Ez történi Mexikóban című, most megjelent sportkönyv részletesen elemzi olimpiai bajnokaink: Hesz Mihály és Kulcsár Gergely szép sikerét. — A rádió kóruspódium című műsorában a dunakeszi énekkar adott 10 perces műsort. Ugyancsak a rádió adott hírt az ámokfutó fóti traktoros bírósági tárgyalásáról. — Az Esti Hírlap hétfői számában tudósítás jelent meg a 30 éves Vox Humana Kórusról. — A Kisiparos Újság „Váci, a váci könyvkötő” címmel ír egyik kitüntetett mesterünkről. — Több fővárosi lap méltatta Leho'ka Gábor orgonahangversenyét és Mi- zser Pál budapesti tárlatát. Értesítjük t. ügyfeleinket, hogy RÖVID HATÁRIDŐRE VÁLLALUNK vegytiszíítást, kelmefestést, kg-os és pipere mosást Zakó, nadrág vegytisztítása Kosztüm vegytisztítása Felöltő vegytisztítása Női ruha vegytisztítása Férfinadrág vegytisztítása Kg-os ágynemű mosása Férfiing pipere mosás és vasalás db-ként FELVEVŐHELYEK: VÁC, Köztársaság útja 8. Nyitva: 7 órától 18 óráig VÁC, Rádi úti új lakótelep. Nyitva: 7.30 órától 16.30 óráig Pest megyei Ruhatisztító és Szolgáltató V. 33 Ft 33 Ft 39 Ft 25 Ft 15 Ft 3 Ff 3 Ft tak ki tárgynyerernényt. 361 058 (ötezer forintos ÜÁV- utalvány); 371 181 (négyezer forint értékű háztartási kisgépek); 988 273 (150 literes hűtőgép); 1 006 551 (kétezer forintos vásárlási utalvány); 4 233 431 (kétezer forintos éléskamrautalvány); 4 254 601 (kétezer forintos éléskamra utalvány); 4 263 724 (ötezer forintos ruházati utalvány); 4 273 967 (ötezer forintos BÁV- utalvány); 4 309 241 (táskarádió); 4 331 385 (kétezer forintos OFOTÉRT-utalvány); 4 336 110 (ötezer forintos ruházat'. utalvány); 4 337 328 (nyolcezer forint értékű zenegép); 4 350 11S (ötezer forintos ruházati utalvány); 4 357 757 (mosógép és centrifuga); 4 362 136 (kétezer forintos éléskamra- utalvány); 4 411 584 (lemezjátszó -% utalvány); 4 411 839 (kétezer forintos vásárlási utalván-'); 4 605 708 (kétezer forintos vásárlási utalvány),; 4 612 589 (kilencezer forintos utalvány); 4 624 645 (magnó és utalvány); 4 628 698 (kétezer forintos vásárlási utalvány); 4 639 31C (tízezer forintos vásárlási utalvány) és 9 578 801 (kétezer forintos vásárlási utalvány). A nyertes szelvényeket legkésőbb december 19-én kérik leadni a Széchenyi utcai lottóirodában.
