Pest Megyei Hírlap, 1968. december (12. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-12 / 291. szám

Mai vendégeink: Csoóri Sándor, Koczkás Sándor, Nagy Attila Ma délután fél négykor a Géza király téri gimnázium és szakközépiskola aulájában Csoóri Sándor költő találkozik a város középiskolásaival. A költőt Koczkás Sándor egye­temi adjunktus mutatja be. Közreműködik: Nagy Attila színművész. Szombaton az építőknél Táncdal és paródia Szombat este fél kilenc órai kezdettel az Építők Művelő­dési Háza műsoros estet ren­dez. Fellépnek: Csata Zsuzsa táncdalénekes és Vass Mari paródista. Utána tánc, éjfél után két óráig. Belépő díja 10 forint. VÁC I WAPL A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XII. ÉVFOLYAM, 291. SZÁM 1968. DECEMBER 12., CSÜTÖRTÖK Hústalan nap: csak hétfőn Egy év alatt 92- ezer adag ebéd Ülést tartott a népi ellenőrzési bizottság FORUM A KÖZÖNY ELLEN Hétfőn délelőtt tartotta de­cemberi ülését a váci járási­városi népi ellenőrzési bizott­ság. Szikora Pál elnök köszön­tötte a megjelenteket, majd a VÁCI SZOBROK Kisleány - a Kossuth téren A művészeti bírálóbizottság 1965-ben fogadta el Csikai Márta Kisleány című szobor­művét, mély lítóbb a váci Kossuth térre került, A szobor hason fekvő gyer­mekleányt ábrázol, amint el­gondolkozva felfelé néz. A ru­ha csak éppen „jelezve van ' rajta és az egész szobor csak a test formáit mutatja, a rész­letek nincsenek kifaragva. A szobor jó, mert kifejező, és különösen, mikor a környező bokrok fehér bogyótermései virulnak, a kettő együtt igen szép látvány, nem véletlen, hogy a szakbizottság elfogad­ta. ,3e nem véletlen az sem, hogy a szobor a közönségnek általában nem tetszik. A szo­bor elhelyezése rossz. A mű­vész nyilvánvalóan földönfek­vő és az égre mélázó leányt akart ábrázolni. Szerencsésebb művészettörténeti múlttal ren­] de'kező országokban az ilyen szobrot már régen a földre he- j lyezik, talapzat nélkül. Persze, | ez nem kötelező, de a szobor ; jelenlegi talapzata semmikép­pen sem segíti a mű érvénye­sülését. Van azonban egy ennél fon­tosabb oka is annak, hogy a szobrot „nem értik". Mérete és stílusa miatt is igazán csak bi­zonyos közelségből élvezhető, a szobor — más művészetek­ből kölcsönvett kifejezéssel él­ve — „kamaraszobor” -nak mondható. Márpedig a szobor nem közelíthető meg a bokrok és a pázsit miatt, csak egy ol­dalról, egy alig használt kavi­csos útról. Ezek után művé­szettörténész legyen a talpán, aki megmondja, hogy hol a szobor főnézete, pedig van neki, és onnan igazán szép. Szöveg: Stefaits Kép: Törnek VALASZ REGUSSE-BOL Erősödnek a „hajszálgyökerek"? A Népszabadságban egy év­vel ezelőtt jelent meg Illyés Gyula, nagy érdeklődést ki- | váltó írása Hajszálgyökerek címmel. A neves író arról szá­molt be, hogy a francia Re- gusse-ban felfedeztek egy olyan embercsoportot, mely­nek tagjai ma is magyar szár­mazásúnak vallják magukat. A Marseille környéki faluban Magyar—Francia Társaság működik. A Géza király téri gimná­zium akkor még III/B osztá­lyos, francia tagozatos tanulói elhatározták, hogy felveszik a kapcsolatot a regusse-i iskolá­val. Elment Vácról a francia nyelvű levél, s a kedves vá­lasz is hamar megérkezett. Levelükben megírták, hogy Regusse mindössze 300 lakosú kis község, de a Magyar— Francia Társaság valóban lé­tezik, dolgozik. Száz kilomé­terre vannak Marseille-től, Franciaország második legna­gyobb városától. Regusse-t a rómaiak alapították, és sok emléket őriznek lakói. 1Vagyon örültek ”, Vácról érkezett le­vélnek, ismertették a társaság­ban és szeretnék, ha a levél­váltás a jövőben is folytatód­nék. Azóta jönnek-mennek a Par Avion jelzésű borítékok, s a két iskola tanulói mind többet tudnak meg egymásról. Közel kerültek egymáshoz, mégha a térképen a kilóméterek ezrei választják is el Regusse-t Vác- tól, s csupán csak „hajszálgyö­kerek” kötik össze a francia földre vetődött testvéreket az egykori hazájukkal. (—PP) bizottság megvitatta dr. Zilay István vizsgálati jelentése alapján az ipari tanulók hely­zetét. Ugyanezen az ülésen tár­gyalták meg Kis Károly NEB- tag jelentését az Egyesült Izzó üzemi konyhájának vizsgála­táról. A vizsgálat célja az volt, hogy megállapítsák: mi­lyen feltételek mellett biztosít­ják a Honvéd utcai üzem dol­gozóinak meleg étellel való ellátását és milyen az arány az üzemi és az ott étkező épí­tőipari dolgozók kalóriameny- nyiségénél. Az Izzó konyhája 1967-ben átlagosan 308 embernek fő­zött. 1968-ban ez a létszám to­vább emelkedett 130 részve­vővel. Ugyanakkor a Pest me­gyei Építőipari Vállalat 80 munkását is ellátták meleg ebéddel. A konyha korszerű, jól felszerelt. Négy hatalmas gőzüstben ro- tyog a leves és főzelék. Vil­lanytűzhely, villany-sütőke­mencék, univerzális konyha­gép, burgonyahámozó és hű­tőszekrények könnyítik a fő­zést. Az ebédlő is rendes, tisz­ta, felszerelése kielégítő. A menü változatos. Az étrendet megbeszélik a munkásellátási osztállyal. A vizsgálat hetében bableves, csirkehús, borsóleves, krump­listészta, túróstáska szerepelt az étlapon. Az ott étkező épí­tőipariak nyersanyagnormá­ja magasabb, mint az üzemi munkásoké és alkalmazottaké, s ezt több esetben kifogásolták az üzem dolgozói. Egy év alatt 92 ezer adag ebédet szolgáltatott ki a konyha. A forgalom havonta eléri a 40 000 forintot, ennek ellené­re a leltáreltérések minimális különbözetet mutatnak. A nyersanyag a FÜSZÉRT-től, a MEZÖKER-től s a különféle boltoktól érkezik. Hústalan nap csak egy van: a hétfő, de az építőipari, nehezebb mun­kát végző dolgozók akkor s kapnak húsos menüt, mert ók szombaton nem étkeznek. A konyhát rendszeresen ellenőrzi a tanács egész­ségügyi osztálya és a szak- szervezet is, nem mondható el ez viszont a munkásellátási osztályról. A NEB javaslatokat tett a hiányosságok megszüntetésére. Végül Szikora Pál NEB-el* nők számolt be a két ülés kö­zött végzett munkáról. El­mondta, hogy selejtezték az irattárat, s az anyag egy ré­sze a Pest megyei Levéltárba került. 1969 első felében kilenc vizsgálatot irányoztak elő. A népi ellenőrzés továbbra is foglalkozik a lakosságot leg­inkább érintő problémákkal, a többi között a tüzelőellátással és a kenyér minőségével. (P- r.) KARAMBOL AZ ORSZÁGÚTON KÜLÖNFÉLE CÍMEK, kü­lönböző ÜRÜGYEK ALATT egymásután jelennek meg e tárgyban írott cikkek, tudó­sítások. A Váci Napló „Kul­turális központ” cím alatt közölte egy városi kultúr- kombinát, ha úgy tetszik, egy „kulturális agytröszt” meg­teremtését célzó vitaindító cikkét. Nemrégiben Molnár János művelődési miniszterhelyet­tes is a falusi művelődés, az értelmiségnek bizonyos fokú passzivitását, a kulturális ese­mények, rendezvények iránt megnyilvánuló lelkesedés hiá­nyát hangsúlyozta egy vezér­cikkben. A Váci Naplóból az építők I művelődési háza esetleges I megszűnéséről is értesültünk, közben feltűnő cím alatt min­den üzembe ifjúsági klubokat szorgalmazó tanácsülésről ■ szá­molt be. Se szeri, se száma a Pest megyei Hírlapban is^a Vácot körülvevő falvak mű­velődési politikájáról, kul­turális életéről kinyomta­tott írásoknak. Ám ezek a cikkek is a ne­hézségeknek, a részvétlen­ségnek, a kultúrmunkások ma- gárahagyatottságának, vagy a tartalmatlan műkedvelősdi tükörképét adják. DE, HOL VAN A PROG­RAM, a művelődés új út­jainak megfogalmazása? Akik­nek dolga ez, mibe kapasz­kodjanak, mit tegyenek, hogy a kultúrpolitikai tettek élet- revalóak, színvonalasak le­gyenek? Mert a művelődés, nem kizárólag az iskolai, a szakmai továbbképzés, hanem — bármily furcsán hangzik is — a zene, az ének, az önkép­zés más eszközei, a színját­szásig — mind-mind a mű­velődés skálájába tartozik, és a művelődés fejlődése a szocialista forradalom győ­zelmének elengedhetetlen fel­tétele. Ennek elősegítésére, a hala­dás meggyorsítására javasolja és látja szükségesnek Kovács István a kultúrbázis megte­remtését olyan célra, hogv a környék „kulturális fehér foltjain” a kultúrotthonok éle­tébe friss vért . vigyenek, talpraállítsák, önálló, új élet­re lendítsék. Azt, hogy e címen Vácon mit kellene tenni, a cikk írója maga leírta. Ebben oszto­zom is szándékával. Nem vallom ugyanakkor azt a né­zetét, mely eluralkodón arra törekszik, hogy szétforgácsol­ja azt a kis erőt, mely — a kulturális statisztikák sze­rint — túlzott jelentések számadataival mérve sem túl nagy méretű. Ebben is a lá­togatók létszáma a döntő, de hol vannak a szereplők, s a mozgató erők? Ezt a kis és elszánt gárdát kell össze­hozni, akik készek időt, mun­kát áldozni arra, hogy vi­déki küldetésben, számolható részvétlenség és idegesítő kö­rülmények között is, nívós műsorral szolgálják a „kultu­rális központ” célkitűzéseit, A CÉL ELERÉSEHEZ nem az erők megosztására, hanem összefogására van szükség. A községi népművelési intéz­mények munkájának fejlesz­tése minden támogatást meg­ér. A társadalmi, politikai szervek, vállalatok, üzemek, szövetkezetek együttműködé­se elengedhetetlen ebben. Ennek a centralizált együtt­működésnek a hiánya, szelle­mi és anyagi erőinek szét- forgácsolódását, a munka el­értéktelenedését hozza ma­gával, márpedig éppen a kultúrmércét kell magasra emelni, hogy példa és minta legyen a váci kultúráiét. Ezt a színvonal-növekedést azonban , nemigen szolgálják az éttermi disznótoros iro­dalmi műsorok, de nem se­gíthetik az azonos célú és egy időben tartott rendezvé­nyek sem. Amikor hitet teszek a kul­turális központ mellett, fel kell tennem a legsúlyosabb kérdést: vajon igény li-e a falu ezt a segítséget, vajon „a földművesből munkássá váló emberek, akik a népi kultúra nemes tulajdonságait és értékeit szégyenkezve elrej­tik, a farmer, a dzseki és a szivacskabát alá”, — érdek­lődnek-e egyáltalán az ilyen városi segítség iránt? A FALUSZlNHÁZ is csök­kentette látogatásainak szá­mát a nehézségek miatt. Fal- vaink jó részében megválto­zott az érdeklődés köre és iránya. Ma már a nagy ház, az autó és a háztartási gépek megszerzésére fordítanak min­den családi erőt, ezért foly­nak egybe a nappalok és éj­szakák, ünnepek és hétköz­napok. Vajon lehet-e elég igény egy kultúrműsor iránt, amikor a házban nagykép­ernyős televízió van, s eléje is leülni is alig marad idő és türelem. Egy ismerősöm így fogalmazta meg a változást: „az emberek igénye már túl­nőtt azon, hogy önmaguk­nak szerepeljenek!” — Hát igen! Részt vállalni a kultúr- óletben ma már nem dicső­ség, nézőként megjelenni az ilyen rendezvényeken — nem eléggé nívós szórakozás. Ilyen adottságok mellett a kulturá­lis központnak újrateremtő és közönyt feloldó feladattal is meg kell még birkóznia. A KULTURÁLIS MUNKÁ­SOK IRÁNTI SZEMLÉLET­NEK is változnia kellene. A rendezvények és szereplőik iránti érdeklődést legalábbis a sportrendezvények rangjára kell emelni. Ezt ott kell kez­deni, ahol Kovács István je­lezte: „a vezetők legyenek épp oly büszkék a kulturális tevékenységre, azok munká­saira, mint politikai és gaz­dasági sikereikre". Ilarmos Jenő Hűtőgép, táskarádió, utalványok A lottó novemberi jutalom­sorsolása alkalmával a követ­kező, Vácott forgalomba ho­zott 44. heti szelvényekre húz­Kedd délelőtt tíz őrá tájban könnyen végzetessé válható karambol történt Dunakeszi községben a Járműjavító Üzem főbejárata közelében. A képünkön látható Wartburg összekoccant a szemközt jövő ZIL teherautóval. Tanulóve­zető által irányított személy­autó bal oldalát végig behor- pasztotta a tehergépkocsi, melynek lökésgátlója szenve­dett könnyebb sérülést. Em­beréletben nem esett kár. Törnek felvétele FIGYELŐ hírünk az országban A Népszavában negyed ol­dal terjedelmű riport jelent meg arról, hogy a társadalmi ellenőrök és az ÁKF milyen sok visszásságot találtak a vá­ci piacon. — Az Ez történi Mexikóban című, most megje­lent sportkönyv részletesen elemzi olimpiai bajnokaink: Hesz Mihály és Kulcsár Ger­gely szép sikerét. — A rádió kóruspódium című műsorában a dunakeszi énekkar adott 10 perces műsort. Ugyancsak a rádió adott hírt az ámokfutó fóti traktoros bírósági tárgya­lásáról. — Az Esti Hírlap hét­fői számában tudósítás jelent meg a 30 éves Vox Humana Kórusról. — A Kisiparos Új­ság „Váci, a váci könyvkötő” címmel ír egyik kitüntetett mesterünkről. — Több főváro­si lap méltatta Leho'ka Gábor orgonahangversenyét és Mi- zser Pál budapesti tárlatát. Értesítjük t. ügyfeleinket, hogy RÖVID HATÁRIDŐRE VÁLLALUNK vegytiszíítást, kelmefestést, kg-os és pipere mosást Zakó, nadrág vegytisztítása Kosztüm vegytisztítása Felöltő vegytisztítása Női ruha vegytisztítása Férfinadrág vegytisztítása Kg-os ágynemű mosása Férfiing pipere mosás és vasalás db-ként FELVEVŐHELYEK: VÁC, Köztársaság útja 8. Nyitva: 7 órától 18 óráig VÁC, Rádi úti új lakótelep. Nyitva: 7.30 órától 16.30 óráig Pest megyei Ruhatisztító és Szolgáltató V. 33 Ft 33 Ft 39 Ft 25 Ft 15 Ft 3 Ff 3 Ft tak ki tárgynyerernényt. 361 058 (ötezer forintos ÜÁV- utalvány); 371 181 (négyezer forint értékű háztartási kis­gépek); 988 273 (150 literes hűtőgép); 1 006 551 (kétezer fo­rintos vásárlási utalvány); 4 233 431 (kétezer forintos élés­kamrautalvány); 4 254 601 (két­ezer forintos éléskamra utal­vány); 4 263 724 (ötezer forin­tos ruházati utalvány); 4 273 967 (ötezer forintos BÁV- utalvány); 4 309 241 (táskará­dió); 4 331 385 (kétezer forin­tos OFOTÉRT-utalvány); 4 336 110 (ötezer forintos ruhá­zat'. utalvány); 4 337 328 (nyolc­ezer forint értékű zenegép); 4 350 11S (ötezer forintos ruhá­zati utalvány); 4 357 757 (mo­sógép és centrifuga); 4 362 136 (kétezer forintos éléskamra- utalvány); 4 411 584 (lemezját­szó -% utalvány); 4 411 839 (két­ezer forintos vásárlási utal­ván-'); 4 605 708 (kétezer forin­tos vásárlási utalvány),; 4 612 589 (kilencezer forintos utalvány); 4 624 645 (magnó és utalvány); 4 628 698 (kétezer forintos vásárlási utalvány); 4 639 31C (tízezer forintos vá­sárlási utalvány) és 9 578 801 (kétezer forintos vásárlási utalvány). A nyertes szelvé­nyeket legkésőbb december 19-én kérik leadni a Széchenyi utcai lottóirodában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom