Pest Megyei Hírlap, 1968. november (12. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-02 / 258. szám

EZT OLVASTUK1 MOHOMIBÉE PEST MEGYEI HÍRLAP KÜ LÖM KIADÁS A HIÁNYCIKK A SZALONNA Panasz a Ceglédi Húsipari Vállalatra Tápiósüly lakói panaszkod­nak a Ceglédi Húsipari Válla­latra. Sérelmezik, hogy a vál­lalat legutóbb három alkalom­mal is igen későn, a zárási idő letelte után hozta a húsboltba az árut. Panaszolják továbbá, hogy sok fagyasztott húst hoz­nak. Legutóbb negyvenkét ki­ló fagyasztott sertéshúst hoz­tak, holott a rendelkezések előírják, hogy a mélyhűtött áru mindössze húsz százaléka lehet a frissen vágott tőkehús­nak. Hónapok óta nem szál­lítanak huszonnyolc forintos kolbászt, és régóta nem hoznak szalonnát. A vevők most már — rossz minősége miatt — nemcsak a kenyeret, hanem a hiánylistán szereplő szalonnát is kénytelenek Pestről hazaci­pelni. A panasz nyomán megnéz­tük a húsbolt rendelőkönyvét és kiderült, hogy az üzletve­zető legutóbb öt ízben rendelt harminc-negyven kilós meny- nyiségben szalonnát a válla­lattól. E megrendelésnek azon­ban egy alkalommal sem tet­tek eleget. Felkerestük a fogyasztási szövetkezet kereskedelmi osz­tályának vezetőjét, és felvilá­gosítást kértünk tőle. — Hasonló eset történt ez­előtt három hónappal — mond­ja Csizmást Kálmán osztály- vezető —, a járási tanács vb- ülése is foglalkozott a hiányos és szeszélyes húsellátással. Bódis Pál közbelépésére ez­után sokat javult a helyzet. Mostanában azonban ismét sok a panasz. A húsellátás megjavítása érdekében már több ízben intéztünk levelet a Ceglédi Húsipari Vállalathoz. Sajnos, ezideig csupán szép ígéreteket kaptunk. ELŐADÁS ABONYROL XII. ÉVFOLYAM, 258. SZÁM 1968. NOVEMBER 2., SZOMBAT Az ötvenedik évfordulóra Nagygyűlésen emlékezett a város Az őszirózsás forradalom ki­törésének ötvenedik évforduló­ját ünnepelte csütörtök este a Kossuth Művelődési Házban több száz meghívott vendég, aki zsúfolásig megtöltötte a nagytermet. A színpadi emelvényen Kür­ti András városi tanácselnök, Sági Ferenc, a városi pártbi­zottság osztályvezetője, Deirei Sándor, a járási tanács elnök- helyettese, Erős Jánosné, a nő­tanács titkára és Kiss András, a Hazafias Népfront városi bi­zottságának titkára foglalt he­lyet a katonatisztek és veterá­nok mellett. Bevezetőt Kovács András, a Hazafias Népfront városi el­nökhelyettese mondott, majd Pataki Ferenc helytörténész, a járási népfrontelnökség tagja tartott ünnepi beszédet. — ötven éve győzött a pol­gári demokratikus forradalom. Ez a mai ünnepély nyi­tány, ma tíz hónapig tartó ünnepségsorozat kezdődött. Az a folyamat, ami ötven év­vel ezelőtt indult — mondotta Pataki Ferenc —, négyszáz esztendős sötét korszakot zárt le, és egy új korszakot nyitott. — 1918-ban beérett a harag vetése. A háborús ínségtől szenvedő ország — és Cegléd városa is — lázadt a háború, a nélkülözés ellen. Augusztus 6-án asszonytüntetés volt ná­lunk, abban a városban, amely­nek Károlyi Mihály volt a kép­viselője. ................... — A fellobbant szenvedélyek országszerte sztrájkokban, a munkástanácsok és a nemzeti tanácsok megalakításában mu­tatkoztak. Délután lelkes tüntetések vol­tak, és a független Magyaror­szágot éltették a város lakói. Másnap, elsején, megalakult itt is a nemzeti tanács, amely a hadifoglyokat azonnal szaba­don engedte. — A haladó hagyományok tisztelete a fejlődés záloga. — fejezte be történelmi vissza­tekintését Pataki Ferenc, majd az ünnepi gyűlés kultúrműsor­ral fejeződött be. Tizennyolc október 3I-én már délben Ceglédre ért a hír: kitört a forradalom! Csatorna épül az Ujszászi úton Abonyban. A közművesítés a község fontos feladata. (Foto: Gyuráki.) A gyermekek sorsa a szülök felelőssége A TÁRSADALOM FELADATA A múzeumi hónap nagykő­rösi előadásai keretében Győré Pál, Abony község tanácstit­kára tartott előadást Abony történetéről és a szomszéd község Nagykőrössel való kap­csolatáról. Abony történetét az 1400-as évekig vezette vissza. Elmondotta, hogy a község múltját színesen megírta nagy szülöttje, Márton Ferenc, írói néven Abonyi Lajos, neves írónk, akinek Abonyban szob­rot emeltek. Nagykőröshöz sok történelmi és szomszédi kap­csolat fűzte. A múlt és a ha­gyományok ápolására falumú­zeumot állítottak fel, amelynek szintén Győré Pál a vezetője. Yácumfl KISZ-TEHERAUTÓ Vasárnap három ízben for­dult az almazöld Csepel te­hergépkocsi Vác és Örszent- miklós között. Téglát hozott a deákvári KISZ-lakások építé­séhez. Kezdetben volt az idegen fu­varozás. Megrendelték a ko­csit, vállalat küldte az autót — azután benyújtott heten­ként hét-nyolcezer forintos számlát. így épült fel az I—V. számú KISZ-építőközösség több száz otthona. A VI-os számú kö­zösség már az új gazdaságirá­nyítás esztendejében kezdett fészekrakáshoz. Leültek. Pa­pír és ceruza segítségével ki­számolták, hogy sokkal gazdaságosabb, ha saját tehergépkocsival végzik a szállítást. Megvették 220 ezerért a Csepelt, gépkocsivezetőt alkal­maztak hozzá. Kevés szabad ideje van azóta is a jármű­nek. Építőanyag sokaságát szállította Deákvárra. Talán ez is segíti az építő­ket, hogy jövőre — a terve­zettnél korábban — beköltöz­hessenek a váci Rózsadomb­nak becézett városrészbe. A ceglédi Mészáros Lőrinc Iskola vezetősége hivatalosan közölte a gyámügyi hatóság­gal annak a 11 tanulónak a nevét, akik sürgős védő- és óvóintézkedésre szorulnak, mert lehetetlen családi viszo­nyok között élnek. Az iskola igazgatósága hivatkozik a művelődésügyi miniszter 1963- ban kiadott rendeletére, amely az ifjúságvédelem megszerve­zése érdekében a társadalom mozgósításának, valamint az iskola és az államigazgatási szervek szorosabb kapcsola­tának szükségességét hang­súlyozza. A Mészáros Lőrinc Iskola most 11 veszélyeztetett gyerek számára kért segítsé­get a gyámügyi hatóságtól, kiemelve, hogy ezeknek a se­gítségre szorult gyermekek­nek a családjában nemcsak ez a 11 gyermek él igen mos­toha körülmények között, mert legtöbbnek testvére, testvérei vannak, rajtuk kívül még 16 kiskorú gyerekről van szó, akikről — ha nem tan­kötelesek — a gyámügyi ha­tóság mit sem tud. Az iskola óvóintézkedést igénylő ügydarabjában szinte minden egyes név alatt ilyen bejegyzések olvashatók: „elvált szülők”, „a szülők könnyelmű élete”, „iszákos apa”, „rosszul tápláltság”, „börtönből szaba­dult apa”, „erkölcstelen visel­kedésű anya”. Az iskola intézkedései kö­zött „többszöri figyelmeztetés, pénzbírságok kiszabására tett javaslat, állandó felügyelet" szerepel. Az iskola tehát azon felül, hogy saját hatás­körében megtette a szükséges intézkedéseket, elvégezte a veszélyeztetett körülmények között élő gyermekek környe- zettanuLmányozását, kihasz­nálta „az államigazgatási ha­tóság szükségszerű szoros kapcsolatát” is, megtette a magáét. De mit tehet a gyám­ügyi hatóság ezen a téren? Megteheti-e — és itt nemcsak a megnevezett 11 gyerek sor­sára gondolunk, hanem azo- kéra is, akikről más iskolák, a családokat látogató védőnők, nőtanácsi aktívák és egyéni társadalmi funkciót betöltők tesznek jelentést — minden jelzésre a szükséges intézke­dést? Választ Pallós lmréné gyámügyi előadótól kaptunk. — Sajnos, sok szomorú sorsú gyerek él a városban — mondotta —, akiknek élete rendezettebb lehetne, ha a szülő valóban szülő lenne. Itt elsősorban a szülőket terheli a felelősség, aminek a tudata azonban hiányzik belőlük, így ránk hárul a feladat, hogy ezeket a gyermekeket is meg­mentsük a társadalomnak. Az ilyen esetek jelentik mun­kánk nagy részét, bár tulaj­donképpen ezek nem is tar­toznának hatáskörünkbe. Saj­nálatos még az is, hogy az olyan gyerekek, akik egyébként egy kis jóakarattal megmaradhat­nának a szülői házban, elve­szik a helyet a különböző gyereknevelő intézetekben olyanoktól, akik erre valóban és jogosan rászolgáltak. Per­sze abban az esetben, ha a szülő továbbra sem alkalmas gyermeke nevelésére, nem la­tolgatjuk, hogy kinek van több joga az intézeti helyre. Sajnos, kevés a hely az állami gyermeknevelő intézetekben, és sok a jelentkező. — Milyen lehetőség van az ilyen gyerekek megmentésére, egyáltalán történik-e, vagy történhet-e olyan intézkedés, amely némileg enyhíti az ilyen körülmények között élő gyerekek sorsát? — Ennek a nehéz feladat­nak a végrehajtásában sok segítséget kapunk az iskolák­tól, amelyektől azonban már csak akkor érkezik bejelen­tés, ha ott „házon belül” nem tudnak eredményt elérni. A „nehéz” esetek már hozzánk érkeznek. Bevallom, annak ellenére, hogy sok fáradtságot nem ismerő társadalmi aktí­vánk segít ebben a munká­ban, nem mindig tudunk elég gyorsan intézkedni. Meggyor­sítaná az eljárást, ha a gyám­ügyi hatóság legalább egy függetlenített ifjúságvédelmi előadót kaphatna, aki nem­csak a sok időt elrabló admi­nisztrátori munkában segí­tene, hanem közvetlen kap­csolatot tudna fenntartani azokkal a szülőkkel, akiket gyakrabban kellene ellenőriz­ni, látogatni. Ennek a stá­tusnak a betöltése nemcsak a mi munkánkhoz nyújtana hathatós segítséget, hanem a gyermekeknek a helyzetén is könnyítene, akik rendezetlen családi körülmények között kénytelenek élni. Ilyen stá­tusra eddig még ígéretet sem kaptunk... " (cs—i) Sportcentrum - jó sportolókkal A CVSE MEGTARTOTTA KÖZGYŰLÉSÉT „Együttes erővel építsük ki a ceglédi sportcentrumot!” Ezt olvashattuk a CVSE kül­dött közgyűlésére kiadott meg­hívókon és a teremben felállí­tott transzparensen. Szerdán este a Vasutas Mű­velődési Házban a közgyűlés Utassy József beszámolójával kezdődött. — A bázis kialakítása érde­kében nem egyesületeket, ha­nem a legeredményesebben szerepelt szakosztályokat kell elsősorban támogatni. A jobb eredmények eléré­séhez feltétlenül szüksé­ges fedett pályák építése (az épülő sportcsarnok is ezt a célt szolgálja), valamint több edző alkalmazása is. (Jelen­leg 10 edző dolgozik az egyesü­letnél.) Az asztali tenisz­szakosztály a III. osztályú sportolók létszámát 20 száza­lékkal, az ezüst- és bronzér­mes ifjúsági sportolókét 25 százalékkal kívánja növelni. Atlétikában az a cél, hogy 1971-ben férficsapatunk önál­lóan az NB I/B-ben szerepel­jen, a nők megyei viszonylat­ban elsők legyenek. A birkózó sportágat a ré­gi színvonalra kell emelni, aminek első lépcsője 1970-ig NB ll-es csapat kialakítása lenne. A labdarúgóknál 1970- ig a helyi utánpótlásra tá­maszkodva az első öt között kíván végezni a csapat. Sze­retnénk a tehetséges játéko­sokat itthon tartani. — Az úszóknál az utánpót­lás igényel igen nagy figyel­met. Célunk, hogy a minősé­get a legmagasabb szintre emeljük. A szakosztályok utánpót­lásának biztosítására sportiskolát indítunk. A CVSE elnöke a következő szavakkal fejezte be beszá­molóját: — Hisszük, hogy a közeljö­vőben a pártbizottság, a párt- szervezetek, különböző állami szervek, üzemek, intézmények segítik tervünk megvalósítá­sát, s legközelebb sok sikerről és előrehaladásról számolunk be a közgyűlésünkön — fe­jezte be a CVSE elnöke a be­számolóját. Ezután a számvizsgáló bi­zottság jelentését tárgyalták le, majd az egyesület alapsza­bályát fogadták el. (-rcán) IVem árt tudni Stafétabotosok figyelmébe! A világtakarékossági nap alkalmából rendezett staféta­botos játék sorsolását ma dél­után 3 órakor a Szabadság téren, rossz idő esetén a Kos­suth Művelődési Házban ren­dezik meg. Mint ismeretes, a botban elhelyezett betűkkel, illetve számokkal a játék so­rán értékes jutalmakat lehet nyerni (olajkályha, táskará­dió, karóra stb.). Érdemes paegjegyezni: ha a stafétabot tulajdonosa a meg­jelölt időben és helyen nem jelenik meg, a játékban nem vehet részt, és igényét a nye­reményekre elveszti. Ugyan­csak érvénytelenné válik a stafétabot nyerési lehetősége, ha azt a találkozó előtt fel­bontják! Dzsesszestre készül a Róna A Róna Vállalat szívügyé­nek tekinti, hogy színvonalas műsorokkal szórakoztassa kul­turált szórakozást igénylő lá­togatóit. Üj próbálkozása, a dzsesszkoncertek megszerve­zése, már nemcsak a helybeli vendégeknek kedves, hanem a távolabb lakóknak is. November 18-án dzsesszes­tet tartanak Cegléden a Kos­suth Étteremben, amelyre megszervezték a vidékiek láto­gatását is. A fővároson kívül több vidéki városból számíta­nak vendégekre. Az est műsora a Garay At­tila, Kovács Gyula, Pege Ala­dár trióval indul, majd csat­lakozhatnak a közös zenéhez azok a dzsesszzenészek, akik hangszert hoznak magukkal. A Róna azt tervezi, hogy — az érdeklődéstől függően — a jövőben rendszeresíti a ha­sonló esteket. több tanuló A város kisiparosainál az idén 92 általános iskolát vég­zett tanuló jelentkezett kü­lönböző szakmák tanulására, tízzel több, mint az elmúlt évben. Ez a jelenség örven­detes, azonban még legalább 30 tanulóra lett volna szük­ség. így több vízvezetéksze­relő, villanyszerelő, kovács és faesztergályos kisiparos ma­radt az idén tanuló nélkül. Hét végi műsorkalauz A Kossuth Művelődési Ház­ban ma este táncest, holnap tánczenei koktél. Játszik a Lawers gitáregyüttes. A Dózsa Művelődési Ház­ban ma este táncest. Játszik a Klub együttes. MOZIMŰSOR Szabadság: ma és holnap: Mi lesz veled Eszterke? (ma­gyar), Dózsa: vasárnap: Zorba, a görög (görög), Kossuth: vasár­nap: Hogyan kell egymilliót lopni (amerikai). Abony: ma és holnap: Ca­sanova utolsó rózsája (cseh­szlovák), Jászkarajenő: ma és holnap: Fantomas a Scotland Yard ellen (francia), Cegléd- bercel: holnap: Kötelék (ma­gyar). SPORTMŰSOR Szombat: délután 3 órakor az Építők 4-es tekepályáján járási egyéni tekebajnokság kezdődik. Folytatása vasárnap reggel 8 órától ugyanott. Vasárnap: kézilabda: dél­előtt 10 órakor az Építők ké­zilabdapályáján előmérkőzés, majd 11 órakor a Ceglédi Épí­tők—Győri Magasépítők SK csapata MNK-mérkőzést ját­szik. Labdarúgás: az Építők ger- jei pályáján délután fél 3 órai kezdettel a Ceglédi Vasutas SE—Kőbányai Goldberger NB II bajnoki mérkőzését láthat­ják a szurkolók. A szolnoki rádió műsora NOVEMBER 4 TOL 10-IG HÉTFŐ: Alföldi krónika. Lu­kács Jóska zenekara játszik. Ci­pőgyári gondok. Tangó ritmus­ban. Zenés autóstop. Sport. KEDD: Alföldi krónika. Miért kevés a munkaegység? Könnyű hangszerszólók. Periszkóp. Zenés ki mit kér. SZERDA: Krónika. Országgyű­lési képviselők a mikrofon előtt. Mezei szőttes. A vásárlók érdeké­ben. Operettrészletek. Megszólított pillantások. Zalatnai Sarolta éne­kel. CSÜTÖRTÖK: November 7. tisz­teletére. PÉNTEK: Alföldi krónika. A bársonyfüggöny mögött. Opera­részletek. Szenzáció — szőlőter­melőknek. Notacßokor. Kapcsoljuk. Hogy tetszik? SZOMBAT: Hét végi kaleidosz­kóp. Szombatesti jegyzet. Zenés ki mit kér. VASÁRNAP: Vasárnapi maga­zin. Utcák — terek — névadók. Beat-fórum. Sport: Tudósítás a Szolnoki MTK—Miskolc, a Kecs­kemét—Bp. Előre, az Oroszlány— Eger NB I, valamint az NB H-es labdarúgó-mérkőzésekről. Az adások mindennap 18 órá­tól a 222 méteres középhullámon hangzanak eL 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom