Pest Megyei Hírlap, 1968. november (12. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-10 / 264. szám
,A művészet örök ifjúságot ad a szívnek és a léleknek" A vecsési mester Egyedül él. A hallása teljesen megromlott, szemén hályog van és alig lát, s a bal karja tőből hiányzik. A kályha előtt egy fia hamu sincs — az idén talán még tüzet sem látott az öreg vastákolmány. Az ágy vetetten, a szekrényajtó tárva, lépésünkre szívszaggatóan nyikorogni kezd. Három rozzant széken olajképek, grafikák. Holdas tájak, világos pasztell csendéletek. A legolcsóbb is ezer forintot ér. Gammel József, áz idős vecsési festőművész zavarban van. Hogy fogunk beszélgetni vele, hiszen nem hall, s látni is csak alig-alig tud ... Aztán felvillan arcán a mosoly: majd én! — mondja, s ragaszkodik hozzá, hogy a térde közé szorított gyufásdoboz s a remegő félkezében tartott gyufaszál segítségével ő gyújtsa meg cigarettámat. — Ügyes vagyok? — kérdi magasra emelt, nevetős hangsúlyokkal. Lexikont tesz elém. Mozdulatokkal beszélgetünk. Az 1938-ban kiadott művészeti lexikonban ez áll: „Gammel József, született Budapesten 1893-ban, A falusi élek festője, sok vidéki kiállításon vett részt, képeit a Nemzeti Szalonban és a Műteremben kiállították. Tagja a Nemzői A mester fiatalkori szoborportréjával, amit Kisfalud! Strobl tanítványa készített róla. Foto: P. I. Szalonnak és a Balatoni Társaságnak". Nem kérdezek. Várom, hogy beszéljen. Az ajtóra mutat. Kék papír tetején rajzsáög- gel odaerősített életrend, s a legelső mondat: „A művészet örök ifjúságot ad a szívnek és a léleknek". Gyerekkora óta rajzol, SzaSPORT A hattyúdal tanulsága A .monori labdarúgók vasárnapi szerepléséről írt sporttudósítást Darányi András. Tollát a segíteni akarás és a jó szándék vezette, egy-lcét megállapításával mégis vitába kell szállnom. Először azt szeretném tisztázni, hogy Kécskei nem játszott vasárnap,1 new volt „szenvedő alanya” a mérkőzésnek! Helyette Gergely (becenevén Tinta) játszott, aki kíméletlen, durva eszközökkel rugdalta az ellenfél játékosait. Ezt azért sietek kijelenteni, nehogy a vétlen Kécskeit marasztalják el Gergely sportszerűtlenségéért. A legszomorúbb az egészből az, hogy nem volt egy monori sportvezető, aki a kíméletlen, durva játékost lehívta volna a pályáról! Sőt Müller edző elkövette azt a hibát, hogy helyette Kürtösit cserélte le. Nem helytálló Darányinak az a megállapítása, hogy a monori labdarúgók jól játszottak. Idegesen, sok hibával játszottak a monoriak, és főleg rossz felfogásban! Ilyen nehéz helyzetben csak fegyelmezett csapatjátékkal lehet eredményt elérni, nem pedig úgy, ahogy azt a monori játékosok többsége tette. Elsősorban a játékosoknak kell magukban erőt, elhatározást érezni, hogy bent akarnak maradni a megyei bajnokságban. Az edző már elmondta: _ a istandardjátékos-állományból 'hétről hétre-csak egy-két. játékos látogatta az ' edzéseket. Ez pedig kevés, főleg akkor, ha a végén kell behozni a lemaradást. Igaza van a tudósítónak abban, hogy a mérkőzés a monoriak „hattyúdala” volt. Viszont ezután nem a járási bajnokság következik, hanem a területi bajnokság. Addigra elkészül az új pálya, az új öltöző és az átalakított sportszékház. Hogy lesz-e Monornak, ennek a nagy múltú egyesületnek olyan csapata, amely méltóan képviseli a kék-fehér színeket, az elsősorban a játékosok hozzáállásától függ. Ennek a bajnoki fordulónak ez a legfontosabb tanulsága! Hörömpő Jenő KÉZILABDA Megyebajnok: a Vecsési VIZEP badós Jenő volt a mestere. Már három éve nem fest, nem látja a színeket, de színekkel ébred, azokkal alszik el. A Holdas tájra 1933-ban kapott első díjat; 1948-ban a régi Műcsarnokban volt önálló kiállítása, s Dániel Kornél mondta neki: „Ne adj képet senkinek, minden képed a Galériáé”. Keserűen mosolyog: háromezer forintos képemet adtam el háromszázért ... Élni kell. S már újra hangosan nevet: — Ráérnek, úgye, ráérnek? Megmutatom azokat a képeket, amik megmaradtak. (Száztizenkilenc képet ajándékozott a ceglédi múzeumnak, negyven a Nemzeti Galériában van letétben, s a váci múzeumban is vannak képei.) Az apró szoba egyik sarkában áll, szemben a gyér fénnyel, úgy mutatja a festményeket, grafikákat. Kis házi bemutató — percek alatt ott érezzük magunkat Szentendre ódon hangulatú utcácskáin, a boltíves kapuk alatt. Vagy a tanyákon, sötétben és n.arancsos-lilás hajnalokon. A Holdkelte, a Füredi sétány (legelső kiállított képe) s a Gőg hidegkék színei, az Aggodalom kerekre nyílt szemű asszonya, a Tavasz meleg, piros-rózsaszín árnyalataival mind külön élményt jelent. Nehezen búcsúzunk. Az öreg mester most megint egészen egyedül marad. A csonka gyertya mellett egyedül a képeivel. Az udvaron megáll: kődarabot ragad fel a földről, s a lábával elsimított homokba rajzolja arcúimat. Néhány vonás — kísérteties hasonlóság: én vagyok! Kilépünk a kapun. Emberek jönnek a vonatról, gyerekek zsi- bonganak az iskolaudvaron, mi is elvegyülünk a tömegben. Csak ő magányos, aki többet adott a világnak, mint neki a világ. Koblencz Zsuzsa MONOB »VIDÉKI X. ÉVFOLYAM, 264. SZÄM 1968. NOVEMBER 10., VASÁRNAP MAR SZŰK A HELY Piheni csapok, Alkatrészt vár az Orion — Mi lesz a milliós megrendeléssel í A Tápiósülyi Fogyasztási Szövetkezet Gyomron létesített ‘fémnyomó részlegében ifjabb Prekler Károly üzemvezetőtől érdeklődtünk: jelenleg mit csinálnak, s milyen megrendelésekre lehet a jövőben számítani? Megtudtuk: egyre több szövetkezet és vállalat látja el megrendelésekkel az üzemet. Az Eklézsia Szövetkezetnek éppen most szállítanak 1200 darab díszgyertyát és 600 darab dísztálcát. A MÜÁRT- nak pilseni csapokból a második negyedévben 1780 darabot, a harmadikban pedig 2000 darabot gyártottak. Most pedig arról tárgyalnak, hogy jövőre a MÜÁRT részére ötvenliteres szódásballo- nokra 10 000 csaptelepet készít a fémnyomó üzem. Mivel az előzetes kalkuláció szerint egy telep 135 forintba kerül, könnyen ki lehet számítani, hogy csupán ez a megrendelés több mint egymillió forintot jelent. Az üzem az Orion Rádió és Villamossági Vállalat részére, a több csatornás telefonkészülékekhez, jelenleg ötvenötezer forint értékben alkatrészeket készít. Az Orion- tól különben még további megrendelések várhatók. Igen jó az összeköttetés a VOSZK-kal is. Változatlanul szállítják részükre a szőlészeti és borászati cikkeket. Jelenleg itt is egy előnyös megrendelésről tárgyalnak, s a kilátások nagyon kecsegtetők. A tervek szerint a fémnyomó üzem tizenötezer darab leveskiöntő csészét készít a vállalat részére. Minden egyes csészénél két forint lesz a szövetkezet nyeresége. Az üzemnek jelenleg hét állandó dolgozója és hat besegítője van. A munka állandóan biztosított. A dolgozók elégedettek, mert a keresetük eléri a o* havi kétezerötszáz forintot. A munka gyorsuló menetére jellemző, hogy már kicsi az a helyiség, amelyben tavasz- szal megkezdték tevékenységüket. A munkagépek is megszaporodtak. Két esztergapaddal és egy csiszológéppel bővült a műhely. Ezért elhatározták: nagyobb, korszerűbb műhelyt építenek. Krátky László Szó volt róla Nyitvatartás, raktárbávítés A legutóbbi tápiósülyi közgyűlésen, amelyet a fogyasztási szövetkezet tartott, felszólalt Kácsor Ferencné tanácstag és kérte, hogy a szöl- lősi 4. számú vegyesbolt reggel hét órától délután fél négyig egyfolytában legyen nyitva, mert a sok bejárónak ez a nyitvatartás felelne meg a legjobban. Figyelmeztette továbbá a szövetkezet vezetőségét, hogy a gázcseretelepen a palackok sokszor túlságosan megszaporodnak — a raktár- épületet tehát bővíteni kell, mielőtt még baleset történne. Az utolsó aranyász Néprajzi dokumentumfilmet készítenek egy kihalófélben levő ősi mesterségről: a dunai aranyászok munkájáról. Az Ács és a Hanság közti Duna-szakaszon évszázadokon át űzték ezt a fáradságos, de viszonylag kevés haszonnal járó mesterséget. SIKERREL ZÁRULT MONORON A NAGY ÉVFORDULÓK VETÉLKEDŐJE Az ..aranyérmes” monori csanat tag iái. ÍÁ’zeoP A ( ( i 1 o irímnónínm A dunai aranyászás „őshazája” Ács község volt, innen indult hódító útjára az aranyláz, s egészen a Fertő vidékéig terjedt. A század elején még népes tábor képviselte ezt a különleges szakmát. Az utóbbi időben, azonban mát nagyon megfogyatkozott az aranyászok száma. Ácson« még él két áranymosó: Szakolcai István és Barsi Sándor, de a két idős „kincskereső” is „nyugdíjba” vonult már. Szakolcai István ipartörténeti műértéknek számító arany- mosó-íelszerelése múzeumba került. Bársi , Sándor pedig tavaly mosott utoljára aranyat a Duna homokjából, s most már csak a néprajzkutatók kedvéért veszi elő ismét szerszámait, hogy bemutassa a szakma mesterfogásait. A győri Xantus János Múzeum kezdeményezésére rövidesen filmen örökítik meg az ősi mesterség munkamozzanatait. A kihaló mesterség néprajzi feldolgozásában részt vesz aj tatai Kuny Domokor Múzeum is. Szüreti bú! után Ha a járás sportvezetői felújítanák a régi szokást, és megválasztanák az 1968-as év legeredményesebb járási sportolóit, a csapatelsőségre feltétlenül a vecsési kézilabdázók pályázhatnának a legnagyobb eséllyel. Sok évi türelmes, kitartó és sok lemondást igénylő munka gyümölcseként a vecsési kézilabdázók az egykor oly híres elődök nyomába léphetnek. Pedig nem indult valami biztatóan a bajnokság. A Cegléden elszenvedett 26:9 arányú vereség után bizony nem sokan reménykedtek. Talán csak Pécsi Árpád, a vecsésiek kitűnő edzője. Hihetetlen ambícióval, türelemmel és szeretettel alakította, nevelte ki azt az együttest, amely a megyei kézilabdabajnokság legjobb csapata lett. Idegfeszítő volt a hajrá. Az emlékezetes ceglédi mérkőzés még nem biztosított semmit. Tovább folyt a harc a gólokért, hiszen ekkor már jól lehetett látni: a bajnokság sorsát a gólarány dönti el. Így is történt. Az a csapat nyerte a bajnokságot, amelyik a legtöbb gólt dobta és a legkevesebbet kapta. A legjobb csapat a Vecsési VÍZÉP. Az öröm azonban még mindig nem tel0 A második helyezett. Gyömrő csapatának vezetője, dr. Kiss József tanácstitkár, a vetélkedőn kapott emléklappal. P. I. felvételei. jes. Hátravan a cél másik fele. Az osztályozón ki kell harcolni az NB II-be jutást. Nagyon nagy a tét, nagy a feladat. A vecsésiek szorongva, mégis bizalommal készülnek. Itt a nagy alkalom: feltehetik a koronát eddigi szereplésükre. Sz. A. Ügyeletes orvos Monoron: dr. Pálffy Ferenc, Gyomron: dr. Balogh Sándor, Vecsésen: dr. Fodor Etelka tart ügyeleti szolgálatot vasárnap. U gy eletes gyógyszertár: Monoron a Fő téri, Vecsésen a János utcai. MAI MŰSOR Mozi Ecser: Bolondos vakáció. Gomba: Folytassa, Jack. Gyömrő: Falak, hétfőn: Szegény gazdagok. Maglód: Makrancos hölgy. H: Nyári szerelem. Mende: Nyári szerelem. H: Hamis Izabella. Moncxr: Három kövér. H: Próféta voltál, szívem. Nyáregyháza: Megfagyott villámok. Péteri: Tanulmány a nőkről. Pilis: Idegen házban. H: Antigens, üllő: Melyik úton járjak. H: Néma szerelem. Tápiósüly: Kétszemélyes ketrec. Tápiosáp: Ellopott léghajó. Űri: A éigány. Vasad: Kártyavár. Vecsés: A koppá- nyi aga testamentuma. H: Fejlövés. Matiné: Messzi utca. Az ünnep kora délutánján szépszámú versenyző és érdeklődő részvételével zajlott le az idei honismereti vetélkedő döntője Monoron, a .művelődési otthonban. A rendezvényen a járás párt- és állami vezetőin kívül képviseltette magát a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a megyei elnökség is. Neumann Mihály járási népfronttitkár bevezetője után Szíjjártó Lajos járási tanácselnök nyitotta meg a rendezvényt, amelyen járásunk tíz községe képviseltette magát — mint később kiderült — jól felkészült csapattal. A kétrészes vetélkedő vezetője Fodor Péter népművelési felügyelő volt. Öt és segítőit dicséri a nagyon színesen, érdekesen összeállított kérdéssorozat, valamint az, hogy ez alkalommal nemcsak a versenyző csapatokat, de a szurkoló- tábort is ügyesen bekapcsolták a játékba. A pilisi, monori és gyömrői „közönségcsapat” értékes könyvjutalmakkal tért haza. Az értékes díjak is gazdákra találtak. Az első helyen végzett monori csapat egy ólomkristály vázát kapott, a gyöm- rőiek másodikak lettek, övék a vetélkedősorozat vándorserlege. A harmadik helyezett vecsési csapat jutalma kis házikönyvtár és oklevél. Igen szorosan mögöttük zárkózott fel Péteri és Mende. Mindkét helyen köizségi ügynek tekintették a részvételt, a csapatban a község vezetői is helyet foglaltak. Ecsert és Va- sadot csupán egy-egy versenyző képviselte, s igen dicséretes, hogy az ecseri versenyző egymagában harminckilenc pontot szerzett. A hagyományossá váló vetélkedő ez alkalommal teljes sikert aratott: ez a népművelési forma akár négyórás játékidőt is elbír. Tápiósülyben két napig mindenki a múlt vasárnapi szüreti mulatságról beszélt. Hogy miért volt ilyen nagy esemény a községben ez s rendezvény? Csak a feledésbe menő hagyományokat felelevenítő fiataloknak köszönhető? Valóban, nekik is. És annak a jól szervezett összeszokott kollektívának, mely a művelődési otthonban valóban otthonra talált. Amely képes lesz arra, hogy fnás alkalommal is megmozgassa az egész község lakosságát, sőt, ahogy a szüreti bál is példázta, a szomszédot községek fiataljait is. Mire ugyanis vasárnap a sülyi felvonulók visszaérkeztek a művelődési otthonba, már több volt ott a vendég, mini a hazai közönség. K. L. / « n tk besísúrst&ldh Holnap a következő járási tanácstagok tartanak beszámolót: Radványi Barna Gyomron, az Erzsébet telepi iskolában délután 5 órakor, Kozák Sándor Monoron, a telepi iskolában este hat órakor.
