Pest Megyei Hírlap, 1968. november (12. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-01 / 257. szám

Felelős

szavak

Szerdán délután zsúfolásig megtelt a KIOSZ székházának kultúrterme. Az ipari tanulók szülei, nevelői és munkaadói vitatták meg ezen az évente szokásos értekezleten a tanuló- képzés problémáit.

— Egyre több ipari tanuló oktatását, nevelését kell ellátnunk — mondotta beszámolójában Kovács László, a szakmunkásképző iskola igazgatója. — Jelenleg húsz nevelő 460 ipari tanulót oktat. Ennek ellenére, biztosítani tudjuk, hogy a szakismeretek elsajátítása megfelelő színvonalon történjék. A konzervgyárban, az irodagép- technika vállalatnál és másutt is hozzáértő oktatók tanítják a gyerekeket.

A Gépjavító és Faipari Ktsz-nél örvendetes módszert vezettek be: rendszeresen szülői értekezleteken vitatják meg az esetleg felmerülő problémákat.

Helyes lenne, ha ezt a módszert más nagyobb vállalatok, szövetkezetek is rendszeresítenék.

A beszámoló során elhangzott az a megállapítás, hogy a legjobb tankönyv is hiábavaló, ha a gyerekek nem veszik kézbe azt. Sok tanuló nem is ismeri a tanulás legeredményesebb módszereit.

Sajnos, ipari tanulóink közül többen — az erélytelen szülői nevelés következtében — dohányoznak, sőt italoznak is. Hogy a továbbiakban csökkentsék ezek számát és hatását a többiekre,

osztályozzák a jövőben a magatartást, és 22 óra után az ipari tanulók is csak szülői kísérettel járhatnak az utcán.

Pej János, a KIOSZ titkára kiegészítésül elmondotta, hogy a tanulók érdekében nem szabad. tűrni a munkahelyeken a durva és illetlen szavak, kifejezések használatát. A munkaadó ne csak a szakmai ismeretekre, hanem a helyes magatartásra, s szocializmushoz hű politikai állásfoglalásra is nevelja a ráhízott tanulót.

Felelős szavak, okos ötletek hangzottak el az értekezleten. Eredményük akkor jelentkezik, ha teljes egészében megvalósítják azokat.

72 ÉVE

A honfoglalás 1896. évi ezeréves emlékünnepségei alkalmából 72 esztendővel ezelőtt emelték és avatták fel az akkor városunkhoz tartozó tetétleni pusztán az Árpád-emlékművet. Oldalára rávésték: honfoglaló Árpád és a magyar honalapítás emlékéül emeltette Nagy-Kőrös város közönsége. A kőbe faragták Arany János: Tetétleni halmon című, örökbecsű költeményének néhány sorát: E halmon verette sátrát Honunk szerzője, diadalmas Árpád.

Az emlékoszlopot Mészöly Gáspár gimnáziumi tanár és városi képviselő indítványára, 5000 korona költséggel állította a város, s ünnepélyes keretek között 1896. augusztus 30-án leplezték le, a megye, az Akadémia, a Történelmi Társulat s a szomszéd városok és községek küldötteinek részvételével.

A körösiek több száz kocsival, zászlók alatt vonultak ki az ünnepségre, ahol ' a vendégeket valóságos sátortábor várta.

A vidéki küldöttségek sorában kiemelkedett Nagy- Abony küldöttsége, amelynek hosszú, zászlós kocsisorát lovas bandérium vezette.

Az emlékoszlop avatóünnepsége sokak számára máig szép élmény maradt.

(kopa)

A PEST/h

EGVEI h

1 R. L A P KÜLÖNKIADÁSA

XII. ÉVFOLYAM,

257. SZÁM

1968. NOVEMBER 1., PÉNTEK

OKTOBER ÜNNEPLÉSE

ELKÉSZÜLT A NOVEMBER 7-1 ÜNNEPSÉGEK PROGRAMJA

A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 51. évfordulójának méltó megünneplésére készülünk városunkban is.

November 6-án délután 4 órakor küldöttség koszorúzza meg a szovjet hősök sírját a református temetőben. A városunk felszabadításában hősi halált halt katonákról Tanai István, a városi tanács végrehajtó bizottságának elnök- helyettese mond megemlékező beszédet.

Ugyanezen a napon délután

fél 6 órakor ünnepi nagygyűlésre kerül sor az Arany János művelődési központ színháztermében. Ez alkalommal Takács Jenő, az MSZMP városi bizottságának titkára mond ünnepi beszédet. A gimnázium irodalmi színpada irodalmi összeállítással emlékezik a forradalom vezéralakjára, Leninre.

Az ünnepség után a résztvevők a kivilágított szovjet hősi emlékművet megkoszorúzzák.

A GÉPÜZEMBEN

A konzervgyár Ceglédi úti gépüzeme, az ott dolgozók jó munkája is hozzájárul ahhoz, hogy a gyár időben feldolgozza a bekerülő termékeket. 1 t

Fakan Kálmán csoportvezető horonymarást végez egy korszerű egyetemes marógépen.

Gábor Lajos a káposztaszelő gép szerelésén dolgozik.

Foto: Kiss

MET ESDI SZÍNES TOJÁSOK

jjégen történt, fiatal vasutas voltam akkoriban. Húsvét t\ előtt egy szép meleg tavaszi napon szálltam le a zalat- nai keskeny vágány ú vasúti vonal Metesd állomásán. Fel kellett váltanom a hónapok óta ott remetéskedő kollégámat. Hogy aztán én legyek a remete, amíg a következő fel nem vált. Az ilyen lakatlan állomáson mi voltunk egy személyben a harangozó meg a pap is.

A szorongás, amely minden ilyen ismeretlen, elhagyatott helyen elővett, kissé alább hagyott, midőn a virágzó almafákkal körülvett kis állomást körüljártam. Magas hegyoldalon fut itt a vasút, szép kilátással az alant elterülő völgyekre és a szalmatetős falusi házakra.

— A falu szegény — mondotta felváltott kollégám. — Kukoricaliszt és tojás azonban van. Víz is, amiben meg lehet főzni mindkettőt.

a mi húsvétunk észrevétlenül illant el. Tojásom volt bő- ven. De este a vonat után feljebb másztam, az állomás mögötti hegy oldalában megbújt kocsmába. Flátha kapok valami jobb ennivalót is. Kaptam is! A „bába” — így becézik az öregasszonyokat — nyitott tűzhelyen, láncon lógó kondér- ban főzte a krumplit hajában. Néhányat elibém is tett kérés 'nélkül a megrendelt fél liter vinkó mellé. Es ez a hajában főtt sós krumpli életem egyik legízletesebb húsvéti vacsorája volt.

Eltelt újabb két hét. Román húsvét napján kinn ültem az állomás előtti kis pádon. Gondolkoztam, álmodoztam a 21 évesek forró fejével. Melegen sütött a tavaszi nap. A reggeli

Nagy idők tanúi

Nem szereti a tétlenséget

Nagyon szereti az embereket.

Nem szeret tétlenkedni.

Harczi Józsi bácsinak ez a két tulajdonsága ismert leginkább azok előtt, akik ismerősként köszönnek neki az utcán. Egyidős a huszadik századdal.

Soha nem volt forradalmár, a szó harcias értelmében. Tulajdonképpen katona sem volt. Tizennyolc évesen érkezett haza Budapestről az őszirózsás forradalom napjaiban Nagykőrösre. Egy évvel korábban szabadult segédként a kőművesszakmában. A háború már harmadik éve tartott akkor. A kőművesszerszámra Pesten sem volt szükség.

A Tanácsköztársaság felhívására

cze'sők között jelentkezett

vöröskatonának. A koplalás és egy baleset miatt a kór a tüdejét is megtámadta: nagyon sovány volt. Amikor emiatt Kőrösön nem vették be a Vörös Hadseregbe, Kecskeméten próbálkozott a sorozó bizottság előtt. Ott is elutasították.

A Tanácsköztársaság napjaiban az ifjúmunkások helyi mozgalmát támogatta lelkesedésével, tenniakarásával. Megértő barátra talált ebben a tevékenységében édesapjában, aki ugyancsak támogatta az új rendet.

A bukás után Pesten keresett munkát. De ő volt az, aki a Tanácsköztársaság városparancsnokának kivégzése után megfigyelte, hová temették el a hős kommunistát (és a fel- szabadulás után ő mutatta meg a sírhelyet, amikor városunk exhumál tatta a forradalmárt ...).

Egy évvel később, szilveszter éjszakáján történt.

Iparos barátjával együtt a KIOSZ táncmulatságán vett részt. A hangulat tetőpontra hágott, amikor a színes konfettizáporban őt és barátját megszólította a velük táncoló lányok édesapja, és mindkettőjüket kiküldték a teremből.

„Vörösök ide nem tehetik be a lábukat” — ez volt az indok.

Nyolc évvel később

Kiskunfélegyházán építették a fürdőt. A kőművesek kevesellték a bért és kérték, hogy szóljon az érdekükben: emeljék a fizetésüket.

Józsi bácsi — amikor a következő fizetést felvették — kérte a magasabb bért a pallértól. Amikor a vállalkozó ezt meghallotta, a csendőrökkel akarta elvitetni.

És azok közül, akiknek a nevében a magasabb fizetést követelte — senki sem állt ki mellette. Ezen úgy elkeseredett, hogy elhatározta: nem vesz többé kőművesszerszámot a kezébe, hiszen szaktársai hagyták cserben, a közös ügyért való kiálláskor.

Dolgozott varrógépügynökként, felvásárlóként, és a fel- szabadulás előtt nem sokkal a konzervgyárba került.

... 1945. április.

Nagykőrös bénultan feküdt a háborús zűrzavarok után. Kevesen hitték, hogy itt valaha újra rendes kerékvágányban folyhat az élet.

És az egyik reggelen

füstölni kezdett a konzervgyár kéménye, és napközben többször felhangzott a gyári duda jólismert hangja is.

Nem, nem termeltek, de Józsi bácsi összehordattá és meggyújtatta a kazánban a szemetet — hadd lássa a város a füstöt, és hadd hallja a kürtszót, az újra föltámadó, élet jeleit!

Amikor a szovjet csapatok 1944. november 2-án felszabadították a várost, egy hét múlva — a Vörös Hadsereg első alakulatai még csak Pilisig jutottak el akkor — hetedmagával megalakította a kommunista pártot.

Azóta tagja.

Az elmúlt húsz évben a szövetkezeti áruértékesítés országos irányításában is részt vett. Nyolc éve a fogyasztási szövetkezet felügyelő bizottságának tágja.

Tizenegy éve népi ülnök.

Békéltető bíró

Felemelt kezek hanyatlanak le, vádak simulnak megbocsátó mosollyá, haragos szavak bocsánatkéréssé — amikor a felekkel beszél.

Alig félholdnyi szőlőjét ma is szeretettel, szorgos, sokszor estébe hajló bíbelődéssel munkálja. A termésből mindenkit megkínál aki meglátogatja: közismert a vendégszeretete.

És fáradhatatlanul dolgozik.

Nem szereti a tétlenséget.

De nagyon szereti az embereket.

Karai László

ALMADIVAT

Európában idén ismét sok az alma, kényesebbek az exportáruk átvevői. A téli almáknál igen szigorú a szabvány: a gyümölcsfelület 70 százalékának pirosnak kell lennie, és csak 30 százalékban engedélyeznek némileg sárgá- sabb árnyalatot, de ennek is a piros felé kell tendálnia.

A zöld színeződésről szó sem lehet, az ilyen áru csúfosan megbukik az átvételnél.

Persze a magyar gyümölcsre, a híres jonatánra nem is az a jellemző, bár a szakemberek igazán csak a megmondhatói, mennyi vesződséggel jár a pompás piros szín elérése. Döntő szerepe van a fajtának, de a gyümölcstermesztők ismernek bizonyos „kozmetikai trükköket”. Ilyen • például a színező öntözés, amikor is időnként kevés mesterséges csapadékkal látják el az alma felületét. Az eredetileg lisztharmat ellen használt Delan készítményre is esküsznek a termesztők; állítólag a vegyszernek színező hatása is van. Az is ismert dolog, hogy nem egyszerre szedik le a fát, hanem először a korona külső szélén levő gyümölcsök kerülnek a kosárba, a belül levő almákat csak egy-két hét múlva szedik, miután ezekhez is „hozzáfért” a napsugár.

Az almában tehát egyre

inkább a piros lesz a „divatszín”.

Éppen ezért a nemesítők sem maradnak tétlen. Itt az új fajta, a McIntosh, ez az amerikai jonatánféle, amelynek, héja majdhogynem bordó. A jonatán még színesebb, gusztusosabb „kiadása” lesz a jonared és a jonadell. Pompás színükkel ugyancsak felhívják majd a kedves vásárlók figyelmét ott, a piaci elárusító kosarakban.

Birkózás

Huszonnégy induló három és fél óra hosszat küzdött a II—IV. osztályú országos kötöttfogású birkózóversenyen.

57 kilogrammban (2 induló): 2. Szijj István.

78 kilogrammban (6 induló):

1. Gulyás János (kétszer tussal, kétszer pontozással nyert).

87 kilogrammban (3 induló):

2. Csábi Pál, 3. Ronkó Sándor.

97 kilogrammban (3 induló):

3. Varga Ambrus.

Nehézsúlyban (2 induló): 2. Dányi István.

A kevés induló ellenére, színvonalas küzdelmek után, a Nagykőrösi Kinizsi nyerte a pontversenyt 16 ponttal.

A Tóth-Szalkay István által, a legszebben birkózó versenyzőnek felajánlott emlékveretet a körösi Gulyás Jánosnak ítélte oda a zsűri.

Szombaton és vasárnap kerül sorra a Miskei-emlék- verseny.

Torna

A megyei fiú tornász csapatbajnokság 2. fordulójának eredményei:

Ifjúsági III. Osztály: 1. Nagykőrösi Kinizsi (Müllner, Sebestyén, Szűcs, Varga, Dó- náth, Bélteki) 268,7 ponttal.

Serdülő I. osztály: 1. Nagykőrösi Kinizsi (Rácz, Zsoldos, Harkai, Rózsás, Hen- gán, Tóth) 264,6 ponttal.

Serdülő II. osztályú: 1. Nagykőrösi Kinizsi A-csapata (Király, Harsányi, Zsoldos; Párizs, Kovács, Király S.) 268,5 ponttal. 2. Nagykőrösi Kinizsi B-csapata (Konrád, Po- mázi, Prikkel, Mohácsi, Pap, Aczél) 252. 3. Nagykőrösi Kinizsi C-csapata (Horváth, Juhász, Szabó, Tóth P., Tóth S., László Z.) 237,1 ponttal.

vonat régen elment. A csendből egy leányka hangja ébresztett fel.

— Jó napot, állomásfőnök úr.

Olyan nesztelenül jött sárga bocskorában, hogy nem vettem észre, amint oldalról a vágány mellett felém lopakodott.

— Neked is, kislányom. Hol jársz erre, ahol a madár sem jár?

Mosolygós arcán két huncut szeme csillogott. Ünneplőruha volt rajta. Színes mintákkal kivarrt, buggyos ujjú blúza fehérlett a tisztaságtól. Csinos, ujjatlan bekecse szorosan simult derekára. Katrincája elöí-hátul minden mozdulatánál szétnyílt és kivillant mindkét oldalon fehér alsója.

M

osolyogva közelített felém. Kis batyuját — amit egyik kezében szorongatott — kibontotta előttem a pádon. Két darab egyszerű, szegényes üres kalács és tucatnyi, vöröshagymahajjal festett, barna főtt tojás volt a kendő tartalma.

Ellágyultam kicsit. Kinek jutott eszébe ez a magyar vasutas román húsvét napján? Elkaptam a tízéves forma kislány kezét:

— Ha szépen kérlek, megmondod, ki küldte?

— A kokonyica (kisasszony).

— Hol lakik és hogy hívják?

— Nem mondhatom meg.

— Hát akkor vidd el ezt neki... s más virág híján le- örtem egy szép, virágzó almafaágat s a kezébe nyomtam a kislánynak. — Mondd meg a kokonyicának, hogy köszönöm!

M

int egy kis sikló, elpenderült előlem, s átugorva a síneken, a faluba vezető ösvényen elfutott egy darabig. Egy vadrózsabokor mögül még visszanézett nevetve.

Fehér Szilárd

Sportlövészet

Vasárnap a Petőfi iskolában, a városi MNK-ban találkoztak úttörő kispuskás céllövőink. Az 5. forduló győztesei :

Leány egyéni (6 induló): Fehér Judit (Kossuth-iskola) 91 kör.

Leány, csapat (2): Kossuth- iskola (Fehér, Tóth, Pintér) 195 köregység.

Fiú, egyéni (12): Tóth Albert (Petőfi-iskola) 147 köregység.

Fiú, csapat (3): Petőfi-iskola (Tóth, Janovics, Hajdú) 411 köregység.

(sulyok)

MIT LÁTUNK MA A MOZIBAN?

Próféta voltál, szívem. Magyar film. Rendezte: Zolnay Pál. Korhatár nélkül megtekinthető.

Kísér "műsor: Uitz Béla.

Előadás kezdete: 5 és fél ” órakor.

t

t

i

I