Pest Megyei Hírlap, 1968. november (12. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-09 / 263. szám
Ki «• tilt» líttüróvesetóh November 7-én kiváló út- j törővezető kitüntetésben ré- J szesült több éves eredményei i csapatvezetői munkájáért Ta- i Icács József tápiósülyi és Kiss József mendei általános iskolai tanár. Közgyűlés Tápiósápon A Tápiósülyi Fogyasztási Szövetkezet sápi intéző bizottsága ma délután 5 órakor tartja közgyűlését a moziban. A közgyűlés utón levetítik Az ellopott léghajó című filmet. FOGADÓÓRA S. Kovács Béni járási tanácstag ma délelőtt 10—12 óráig fogadóórát tart a mo- nori Kossuth Tsz irodájában. Elmarad d krimi A monori művelődési otthonban ma este —• közbejött akadályok miatt — elmarad a Fantom a nyaralóban című bűnügyi vígjáték előadása. MOHOB’VIBtEI P E ST MEGYEI H ÍR,LA P KÖl ÖN KI A D A’ S A Komszomdisték Monoron X. ÉVFOLYAM, 263. SZÁM 1968. NOVEMBER 9., SZOMBAT Eredményes negyedév Hat szakkör, ifjúsági klub, népi tánccsoport Kedden délután társadalmi bizottsági értekezleten számolt be a monori művelődési otthon elmúlt negyedévi munkájáról Tönköly Károlyné, a művelődési ház igazgatónője. Az augusztusban történt személyi változások nehézzé tették a munkát, az új igazgatónőre nem kevés feladat várt, a kultúrotthon mégis jelentős változásokkal dicsekedhet. Hat tanfolyamot, hat szakkört, s egy ifjúsági klubot indítottak. A kultúrotthonnak hat szakköre (bábjátékos, népi tánc, művészi torna, honismeret, irodalmi és bélyeggyűjtő) van. A népi tánccsoport decemberre önálló előadást tervez. Az irodalmi színpad is bemutató előadásra készül. A gimnáziummal közösen szervezik, az előadóestre előreláthatólag februárban kerülhet sor. Legnagyobb eredményük az ifjúsági klub megalakítása. A ADALÉKOK EGY LEVÉL NYOMÁN a gyilkos gróf históriájához A kétarcú kényúr — Királynő táncosa 34 késszúrás a feleségen — Kármán mecénása Szépapáink korából való históriára bukkantam a levéltárban. A hajdani pilisi földesúr és fia, a két Beleznay Sámuel tragédiája a Pest j megyei Hírlap egyik közel- ; múltban megjelent számában | napvilágot is látott. Emlékeztetőül dióhéjban: Az ifjabb gróf Beleznay Sámuelt a pesti, a megyei börtönbe dugták, kereken százötven évvel ennek előtte, durva csinyjei — de miért is finomkodom? —, számlálha- tatlan gazemberségei miatt. Apja, aki egyébként közismert volt fékezhetetlenségéről, pillanatnyi jószívűségi rohamában hazavitte fiát. Az öreg és az ifjabb Beleznay azonban gyűlölködésben élt otthon. A veszekedések vége az lett, hogy a fiú elmebetegséggel határos kegyetlenséggel meggyilkolta apját. Lenyakazták érte. Egyik kedves olvasónk, Csilló Mihály, áld bizonyára maga is kutatója a régmúlt fellelhető emlékeinek, érdekes levelet küldött szerkesztőségünknek. Ebben kiegészítette — bizonyára sokakat érdeklő adatokkal — az általam leírtakat. Részlet a levélből: „A pilisi olvasókat közelről érinti ez a téma. A mi elődeink voltak a kegyetlen és fékezhetetlen Beleznay Sámuel gonosz cselekedeteinek szenvedő alanyai...” Majd másutt ezt írja az idősebb Beleznayról: „Kettős életű, bővérű és zsarnok. Féltékenysége sok szörnyűségre sarkallja. Nyolc gyermeke közül az ifjú Sámuelt szerette a legkevésbé. Üldözte, verte, fattyának nevezte és kétségbeesésbe kergette ... A családi tragédia oka is ebben kereshető.” Egyébként való igaz, külön regényt lehetne írni az idősebb gróf viselt dolgairól. Például ahogyan a szerencsétlen feleségét kínozta. Olyankor, amikor a ház ura, pontosabban: kényura, távol volt otthonától, akkor férfiembernek a kastély közelében sem volt szabad tartózkodni. Vendégjáráskor az asszony nem emelhette fel tekintetét a tányérról. Egyszer megtette. Véletlenül. Akkor este az orvos 34 késszúrást számlált meg az agyongyötört nő testén. A fegyelmezésnek, az asszonyféltésnek meglehetősen egyéni módja volt ez. Veszettül féltékeny természet emésztette az öreg grófot. Ha éjjel kutyaugatást hallott a kastély udvaráról, órákig lövöldözött ki a sötét parkba. Ha pesti palotájukban tartózkodtak, az ablakra szövetet rakatott, nehogy valakire csak rá is tekinthessen a felesége. Egyszer déli egy órától este hétig verte és szúrkálta szerencsétlen asszonyát. A leskelődő szolgák ilyen szavakat hallottak kiszűrődni az ajtón: „Ördögöt verek, mert ha asszony volna, már régen belehalt volna.. Oldalakat lehetne írni arról, hogy mit szenvedett Pilis — akkor mezőváros — népe ettől az eszelős zsarnoktól. Mint a répát verte és verette jobbágyait. Volt olyan nap, amikor száz embert is lehú- zatott. Még nemest is! Nos, ilyen a kényúr egyik arca. S most tessék megnézni a másikat. Elább katona, majd táblabíró. Érdemei jutalmául kapta á bárói, s nem sokkal ezután a grófi rangot. Mert valóban voltak érdemei. Minden országos gyűjtésnél a nevét a legáldozatkészebbek között találták. A Duna—Tisza-c^ator- ,na építésére például tízezer forintot adott. Ez pedig igen nagy pénz volt, szép birtok is kitelt volna belőle. Ennyit a két Beleznay Sámuelről, akik voltaképpen a családnak amolyan vadhajtásai voltak. Ha már őket felemlegetjük, hadd szóljon kis krónikánk a többiekről is. A leghíresebbekről legalább. Mint Csilló Mihály is írja: „.. .ha a maga idejében és az adott társadalomban értékeljük őket, akkor a Beleznay családnak sok kiváló tagja volt. Beleznay János kuruc, majd császári generális az egyik, akit kora nagy műveltségű katonájaként tartottak számon, öt nyelven beszélt és nevétől fél Európa rettegett...” Adott azonban más híres katonát is a család, mégpedig Beleznay Miklós generális személyében, aki Mária Terézia egyik legkiválóbb hadvezére. A pilisi családi kastélyban a délceg tábornok együtt járta a csárdást a királynővel. Felesége, Podmaniczki Anna Mária a magyar írók egyik bőkezű támogatója volt. Kastélyában gyakran tartottak irodalmi esteket, összejöveteleket, .amelyeken a XVIII. század irodalmának jelesei rendszeresen megjelentek. Hogy mást ne mondjunk, Kármán József itt alkotta Fanny hagyománya című művét. Még azzal is beírta nevét a magyar irodalom emlékkönyvébe, hogy saját költségén adatta ki a hölgyek számára alapított Uránia című lapot... ★ Röpke pillantás egy rég kihalt család magánügyeibe, s az embernek olyanfajta érzései támadnak, mintha egy kicsit — történelmet írna ... Csilló Mihálynak köszöni érdekes, izgalmas levelét: Szántó István ÜGYELETES ORVOS Monoron: dr. Pálffy Ferenc, Gyömrőn: dr. Balogh Sándor, Vecsésen: dr. Fodor Etelka tart ügyeleti szolgálatot vasárnap. Ügyeletes gyógyszertár: Monoron a Fő téri, Vecsósen a János utcai. Kerékpáros járőrverseny klub most kezdett élni. Mi is többször adtunk hírt róluk, s alig hittük, hogy valaha is ennyire életképes lesz. Harmincöt taggal alakultak, s már most csaknem száz új jelentkező lenne, de helyiség hiányában a létszámot egyelőre nem növelhetik. A klub fiataljai óriási segítséget jelentenek a kultúr- munkában: a közönségszervezésnél, s a kisebb-nagyobb társadalmi munkákban nélkülözhetetlenek. Jól érzik magukat az otthonban, bizonyítja ezt az is, hogy nemcsak a hivatalos csütörtöki klubnapokon, de szinte minden este ott vannak a kultúrház termeiben. Tönköly Károlyné beszélt az eddigi zenés rendezvények és műsorok sikeréről, s a tervekről is: decemberben népdalest, januárban operettest, s februárban az irodalmi színpad műsora szerepel a programban. A beszámolót hozzászólások sora követte. Gulyás Balázs, a szakmaközi bizottság titkára kérte, hogy közösen próbáljanak megszervezni és létrehozni egy sakk-kört, igény és jelentkező erre máris van. Javaslatok hangzottak el az Express Utazási Irodával való kapcsolatról is. Az olcsó belföldi utazások biztosan népszerűek lennének a fiatalok és az érdeklődők között. Gál János, a községi pártbizottság titkára filmklub létrehozását javasolta. A kultúrotthon kis apparátusának munkája nem egyszerű, anyagi gondok is hozzájárulnak a nehézségekhez. Az, hogy eddig jelentős eredményeket értek el, nem kis munkába került. k. zs. MAI MŰSOR Mozik Gomba: Folytassa, Jack. Gyeim - rő: Falak. Maglód: Makrancos hölgy. Mende: Nyári szerelem. Mo- nor: Három kövér. Nyáregyháza: Megfagyott villámok. Péteri: Tanulmány a nőkről. Pilis: Idegen a házban. Üllő: Melyik úton járjak. Tápiósáp: Ellopott léghajó. Űri: a cigány. Veczés: A Terik es kapitánya I—II. Mint már hírt adtunk róla, hatvantagú Komszomol-kül- döttség érkezett Monorra. A Moszkva környéki üzemekből jöttek a legtöbben, de volt közöttük pedagógus, matematikus és újságíró is. A pártbizottság épületében fogadták őket — s a vezetők üdvözlő beszédei után mindenki talált magának beszélgetőpartnert. Igaz, ez a beszélgetés inkább kézzel, mozdulatokkal zajlott le, mint szavakkal. Sajnáltuk az elfelejtett orosz mondatokat, de azért nagyszerűen megértettük egymást. Jelvények cseréltek gazdát: ötvenéves a Komszomol, a KIMSZ is évfordulójához közeledik — így kölcsönös és egyforma volt az öröm. A tolmács sajnos nem osztódhatott szét a csoportok között, de alig is volt szükség rá. A barátság, a béke gonHÁROM VÉLEMÉNY dolata szavak nélkül is kifejezésre juthat. Elég volt hozzá egy mosoly, egy kézfogás. A vendégekkel együtt énekelte a terem a Moszkva parti estéket, az indulókat, magyarul, oroszul. A fogadás után a Kefegyárba látogattak el a komszomo- listák. örömmel várták őket, s az ajándékozás pillanatai még jobb, oldottabb hangulatot teremtettek. A' jelvények mintha kiüríthetetlen automatákból kerültek volna elő: a kézfogás mellé szinte mindenkinek jutott egy. A logarüzem brigádnaplói őrzik a kedves látogatás emlékét: a szovjet fiatalok baráti szavakat jegyeztek a lapokra. A József Attila Gimnáziumot is meglátogatták vendégeink. A műsoros délutánt tánc követte. k. zs.—p. i Őszintén a hiva Több véleményt gyűjtöttünk össze a fiatalok köréből a hivatástudatról. Őszinte szavaikon nem változtattunk. Hármat közülük közreadunk. Hivatástudat? Őszinte leszek — nem nagyon gondolkoztam még ezen. Az igazság az, hogy az öregeim otthon szóhoz sem engedtek jutni. Én mindig kőműves akartam lenni, aztán otthon nem engedtek. „Nem fogsz trógerolni, tiszta munkát végzel majd” — így. Beírattak a gimnáziumba. Sorscsapás volt nekem ez a négy év. Utáltam tanulni. Műszerész lettem. Csinálom. Nem mondom azt, hogy egyáltalán nem érdekel. Van szépség benne. A gyömrői úttörők november hetedike tiszteletére kerékpáros járőrversenyt rendeztek. Képünkön az egyik akadály: átkelés a patakon — kerékpárral. Foto: Palotai Sándor SPORT ESÉLYT JELENT A ÜLLŐ-ÚJHARTYÁN 2:0 (1:0) A hazaiak azonnal átvették a játék irányítását, a támadás azonban lesen akadt el. Nem sokkal később Bangó lövését védte a vendégek kapusa. Később Burza veszélyeztetett, de lövései a kapu mellé szálltak. Az üllőiek úgyszólván a kapuba szögezték ellenfeleiket, de a csatárok pontatlan lövései miatt a vezetést nem sikerült megszerezniük. A vendégek néha kemény beleme- nésekkel próbáltak menteni, ezért többször szabadrúgáshoz jutottak az üllőiek. A tizenhatodik percben Hangot letalpalták, amiért a játékvezető tizenegyest ítélt. Hang végezte el, megszerezte csapatának a vezető gólt. Később Hang— Burza adogatás után Hang lövését a kapus nagy bravúrral védte, kisvártatva Viczkó lövése csattant a kapufán. A harmincadik percben adódott az első gólhelyzet a vendégek előtt, de Mellis idejében hárítani tudott. Később Üllő növelhette volna előnyét, Viczkó két esetben igen jó helyzetben volt, de lövéseit nem sikerült góllá érlelnie. A második félidő is hazai rohamokkal indult, de már az elején egy óriási gólhelyzet kihasználatlanul maradt. A hetedik percben tűzijáték alakult ki a vendégek kapuja előtt, Gál felvágásáért a bíró szabadrúgást ítélt, de a har- tyániak hárították. Rövidesen egyenlítési alkalom nyílt, de Erős kapus hárított, két esetben is. A 20. percben a félpályáról indult el Hang és Burza adogatása. Többszöri váltás végén Hang elé került ismét a labda, és ő mintegy 12 méterről hatalmas gólt lőtt. Egy perc múlva megismétlődött az előbbi helyzet, de egy berohanó játékosról a kapuból kipattant a labda a mezőnybe, így a vendégek még menteni tudtak. Ebben a játékidőben a vendégek is több ellentámadást indítottak, jól is adogattak a mezőnyben, de a kapura komoly veszélyt nem jelentettek. Felváltva támadott mindkét csapat, gólhelyzet azonban már csak a vendégek kapuja előtt adódott, ám a hazaiak nem tudták előnyüket növelni. A megszerzett győzelem felvillantotta Üllő előtt a bennmaradás esélyét. Ehhez azonban az kell, hogy a hátralevő mérkőzéseket a csanat megnyerje, s az előttük állók közül valamelyik pontot veszítsen. (fülöp) Legalább is néha találok. Annyira azonban soha nem fogom szeretni, hogy a hivatástudatra akár szerény példa is legyek. Mi lenne a megoldás? Ezen sem gondolkodtam még. Azt hiszem, sok ember egyáltalán nem is tudja, mi a hivatástudat. Amíg hiú emberek lesznek — és itt a szüléimre gondolok — addig sokan soha nem fogják megtudni, mit jelent ez: hivatástudat. Nem rossz téma. Erről sokat lehet beszélni. Annak idején a főiskolán mi is sokat beszélgettünk egymással erről. Aztán sok minden kiderült. Es ez néha elszomorított. Például: a fiúk között tíz százalék sem akadt, aki hivatásának tartoÜM volna azt a pályát, amire készült. Nem sikerült más egyetemre, más szakra a felvételük . . Diploma, egyenlő diploma ... Bárhol, bármilyen szakon. Aztán majd csak lesz valahogy. Van egy orvostanhallgató ismerősöm. Ő jó példa lehet a hivatástudatra. Négy évig jelentkezett, mindig, az orvosi karra. Nem vették fel. Addig dolgozott klinikákon, vagy ahol lehetett, és tanult, mindig tanult. Ötödszörre sikerült. Ilyen persze kevés van. De ez az ideális. El tudom képzelni, hogy ő olyan orvos lett, aki a betegekért él. A hivatástudattal végzett munka csodákra képes. Alkotó csodákra. Ez az én véleményem. © Hogy őszinte legyek, soha egyetlen percig nem gondolkodtam ilyen problémáról. A KISTEXT-ben dolgozom; a zajban, a gépek mellett, nem sok ideje marad az embernek gondolkodni. Később már fáradt vagyok. Azt hiszem, nem így képzeltem mindig. Ápolónő szerettem volna lenni, de kellett a pénz. Hatan vagyunk testvérek. Most már mindegy. Dolgozom, elég jól keresek, szerintem ez a fontos. Hivatástudat. Olyan fogalom, amely, ha tartalommal telik meg, megkönnyíti, megszépíti a munkát. De ha hiányzik, valami szépséget elvesz a munkálkodó emberek életéből. Szalontai Attila
