Pest Megyei Hírlap, 1968. november (12. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-06 / 261. szám

HOHOB*vnm P E S T M E GYE I H I R L^AP KÜLÖNKIADÁSA X. ÉVFOLYAM, 261. SZÁM 1968. NOVEMBER 6., SZERDA Aktivitás, sze Véget értek a járásban a vezetőségválasztó taggyűlések November elsejéig befeje­ződtek járásunk pártalapszer- vezeteiben a vezetőségválasztó taggyűlések. Elmaradt tag­gyűlés nem volt, s összesen nyolcvanhárom alapszervezetet érintett a választás. A taggyűléseken 87,5 száza­lékban vettek részt járásunk kommunistái. A megyei párt- bizottság tizennégy, a járási pártbizottság 65 taggyűlésen képviseltette magát. A választások mindenütt szervezetten, gördülékenyen folytak le. A beszámolók meghatá­rozták a feladatokat, meg­felelő alapot nyújtottak az új vezetőség munkájá­hoz. A jelölő bizottságok alapo­san felkészültek. Az általuk javasolt nyolcvanhárom párt- titkár közül a párttagság ja­vaslata és titkos szavazatai alapján hat esetben válasz­tottak más párttitkárt. A két­százhatvan megválasztásra ke­rülő vezetőségi tagból tizen­egyet nem választottak meg. A taggyűlések igen aktívak voltak. A sok-sok hozzászóló főleg gazdasági kérdésekkel foglalkozott. Több helyen el­mondották, hogy a jövőben nagyobb meg­becsülést, a dolgozók prob­lémáival való nagyobb tö­rődést igényelnek. Felvetődött a pártélet javítá­sának kérdése, a szervezeti élet rendszerességének biz­tosítása, a tartalmi munka javítása, a pártmegbízatások kiadása, segítése, számonké­rése. A vezetőségválasztó tag­gyűlések nemcsak a pártde­mokrácia teljességéről ta­núskodnak, hanem azt a bi­zalmat is tükrözik, amelyet a párttagság a választott ve­zetők iránt érez. KEDDEN BENYETOL PANDIG Háztól házig szállít a MÁV A november 7-i ÜNNEPSÉGEK IDŐPONTJA A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom évfordulójá­ról járásunk községeiben a következő időpontokban em­lékeznek meg: Bényéin holnap délután 2 órakor a művelődési otthon­ban Kábán Béla, Csévharasz- ton ma este 6 órakor a köz­ségi tanácsteremben Bálint Mihály, Ecseren ma este 6 órakor a községi tanácsterem­ben Hatlaczki Mihály, Gom­bán ma délután 4 órakor a tanácsteremben Arató Ferenc, Gyomron ma délután 6 óra­kor a művelődési otthonban Szijjártó Lajos, Maglódon ma délután 5 órakor a művelő­dési otthonban Pécsik Lajos. Mendén ma délután 5 órakor a művelődési otthonban Rácz Antal, Monoron ma este 6 órakor a művelődési otthon­ban Hargittai Károly, Nyár­egyházán ma délután 5 óra­kor a művelődési otthonban Tiszttartó József, Pilisen ma délután 5 órakor a művelő­dési otthonban Reis József, Tápiósápon holnap délelőtt 10 órakor a művelődési otthon­ban Jakab Sándor, Tápió- siilyben holnap délután 4 órakor a művelődési otthon­ban Besztercei József, Űriban ma este 6 órakor Varga Gá­bor, Üllőn ma este 6 órakor Csorba Ferenc, Vasadon hol­nap este 6 órakor Vida György mond ünnepi beszé­det. Vecsésen ma délután 4 órakor koszorúzási ünnepség lesz. Hordábarikádokon át, kato­násan sorakozó bútorok és burgonyás zsákok sorfala előtt haladtunk el, amíg beléphet­tünk az I. számú AKÖV da­rabáru fuvarozási irodájába. Kopottas, tenyérnyi helyiség­ben találtuk magunkat: lát­szik, hogy a monori MÁV rak­tár afféle „albérleti szobács­kájába” érkeztünk. — Valóban az — erősíti meg észrevételeimet Lukoczki István, a darabáru fuvarozási iroda vezetője. — Szerencsére azonban nem sokáig, mert a Monori Építőipari Ktsz-szel kötött szerződés alapján ha­marosan megkezdődnek a fel­újítási, átalakítási munkála­tok. Részlegünk mindössze kétéves múltra tekinthet visz- sza, ekkor alakult meg ugyan­is az első számú AKÖV-nél Monoron a MÁV háztól házig címet viselő szolgáltatása. Az ország különböző részeiről vasúton érkező darabárut saját kocsiállományunkkal to­vábbítjuk rendeltetési helyé­re. — Szállítási hálózat? — A fokozódó érdeklődés következtében szállításaink bővültek. Ma már ott tartunk, hogy naponta meghatározott irányú járatokat indíthatunk a járás különböző községeibe. Keddenként például Bényétől Pándig, szerdán Vasadot érintve Dánszentmiklóson át Albertirsáig szállítunk. — Mikor van a szállítási fő­szezon? — Ilyenkor ősszel nem pa­naszkodhatunk. Naponta való­ságos burgonya és morzsol' tengeri „tenger” árasztja el a raktárunkat. Emellett a legkü­lönfélébb apró cikkekből át­lagosan 30—40 mázsányi mennyiség is összegyűlik. Ilyenkor több gépkocsi kell. — Kiknek szállítanak? — A magánszállítást igény­lők mellett elsősorban a helyi közületeknek. A Monori Kefe­gyár kész keféit, a TÜZÉP- telep épület alkatrészét stb. — Díjszabás? — Nem lehet panasz rá, hi­szen a helyi szállító területen darabáruként 10Ö kilogram­mon alul tíz forint ellenérté­ket kell csak fizetni. — Raktározás? — Bármilyen hatalmas mérvű is a vasúti raktár, be­fogadóképessége olykor mégis szűknek bizonyul. Nemrég egy gépkocsival felhúzható mozgó kocsiraktárt állítot­tunk be a kényesebb árucik­kek védelmére. I átható jelei vannak tehát Monoron annak, hogy mind a lakosság, mind a közületek áruszállítását időben és meg­felelően lebonyolíthassák. Komszomol-delegádó Monoron Két autóbusszal érkezett a hatvan tagú Komszomol-kül- döttség Monorra. A járási pártbizottságon Guba Pál első titkár köszöntötte őket. Arról beszélt, hogy a magyar fiatalok előtt példaként áll az immár ötvenesztendős Komszomol. Berla Ferenc, a járási KISZ-bizottság titkára meleg sza­vakkal üdvözölte a küldöttséget, majd ismertette a járásban végzett KISZ-munkát. Kovács József járási munkásőrparancs- nok a .munkásőrök tevékenységéről beszélt a szovjet vendé­geknek. A delegáció vezetője megköszönte a szívélyes fogadtatást, ezután beszélgetés, jelvénycsere következett, s a vendégek el­énekelték kedves dalaikat az elmaradhatatlan harmonikakísé­rettel. A küldöttség ezt követően meglátogatta a Monori Kefegyá­rat és a József Attila Gimnáziumot. SPORT Vereség Sslge Lukoczki István és Szűcs Gyula, az I. számú AKÖV darab­áru fuvarozási irodájában. Tomozi, Viczkó és Holló nélkül volt kénytelen Üllő ki­állni az igen sorsdöntő mér­kőzésen, Szigetújfalu otthoná­ban. Az előbbi katonai bevo­nulása, az utóbbi két játékos sérülése következtében nem tudott játszani. Sajnos, a há­rom tartalékcsatár nem tudta feledtetni elődeit, így gyenge csatár játék alakult ki Üllő ré­széről, ami nagymértékben hozzájárult a vereséghez. Ez­zel a vereséggel ismét kriti­kussá vált az üllőiek bennma­radása, amelyen már csak az segít, ha a hátralevő mérkő­zéseket a csapat megnyeri. Már a negyedik percben ve­szélyes hazai támadást lát­tunk. Erős kapusnak kellett hárítani, majd nem sokkal ké­sőbb egy hazai szöglet szállt a kapu mögé. A hetedik perc­ben jött fel először az üllői csapat, szabálytalan szerelés, majd üllői szabadrúgás követ­kezett, melynek végén a labda a kapu mellé szállt. A 11. percben Szabó lyukat rúgott, a kínálkozó gólhelyzetet a ha­zai csatár elügyetlenkedte. Továbbra is a hazaiak irányí­tották a játékot, egymás után két szögletet is elértek, de a védelem idejében hárított. A huszonegyedik percben Burza előtt nyílik gólszerzési alka­lom, de labdája centiméterek­kel kerülte el a hazaiak kapu­jának felső sarkát. Ismét a hazaiak következtek, két szögletet értek el, de az üllői védelem ezúttal jóit állt a lá­bán. A harmincegyedik perc­ben egy hazai támadás során a labda hosszú ideig az üllői kapu előterében pattogott, a védelem többször is felszaba­dított, a labda a hazaiak bal­Szállííás előtt Szijjártó János kocsikísérő Szöveg: B. L. Kép: P. I. Egy társasjáték emlékére A kocka érintése hűvös. A bábuk ügyetlenül állnak a nagy színes táblán, maguk elé néznek, műanyag kobak­jukon vidám fintor. A cél messze van. Sok előttük még az átugranivaló akadály, a zegzugos útszakaszok telis­tele piros négyszögekkel — jaj nekik, ha odalépnek. Alattuk folyók, hegygerin­cek, vagy piszkosszürke asz­falt rajza. Házak, virágok, hi­dak. A dobókocka méri ki életüket, léptük nagyságát. Mégis, a műanyag arcon já­téköröm. Régen használtam — a sub- lód legalján találok rá. Por­takaróban alszanak a papun- deklidoboz alatt a bábuk, összehajtva öregszik a tábla. Színei megkoptak, csak a do­boz tetején virít egészséges fehérséggel a törvénykönyv — a játékszabály. A figurák elevensége a múlté, letörede­zett lábak. összekarcolt, megcsonkított arcok, melye­ken elmerevedett a pajkos fintor. A dobókocka eltűnt — korlátok nélkül élhetnének, de most már öregek ahhoz. Sántán bicegnek, ha mozga­tom őket, egyiknek-másiknak megpattan bakelit testrésze. A tiltó piros négyszög is megfakult, erélyességét ki­szívta az idő, kevélysége át­csapott szelíd figyelmeztetés­be. Egy bábu elveszett. A já­tékszabály nyomtatott betűi tanúként bizonyítják: négy embert szórakoztatott valaha a táblakockák színes termé­szetforgataga. Engem, és még három kislegényt. Körmün­ket rágva könyökölhettünk a szőnyegen, izgulva azon, ki jut hamarabb a hegygerinc csúcsára, melyen büszke zászlót lobogtat a rajzolófan­tázia. Egy bábu elveszett. Hár­man maradtak összezsúfolód­va a szakadozott celofán­zacskóban. A szekrény alján tiszta négyszög, a játék véd­te a portól a lakkozott fát, élénk színét feláldozva. Régen használtam. A rend­csinálás sem a kenyerem, azért ez a késői rábukkanás. Dobókockát keresek. Kiterí­tem az összehajtott karton­táblát. A figurákat a rajthoz állítom. Mérni kezd a kocka, ők bicegve elindulnak, nem olyan optimistán, nem olyan fékezhetetlen jókedvvel, mint évekkel ezelőtt. Félnek, lassan, megfontoltan teszik az első lépéseket. Tapaszta­latok sötétítik a bakelitlelke- ket. A régi melléfogások, a pirosba lépések büntetése, az eltékozolt erő, az elpazarolt út. Ha így sem sikerül? Több kísérlet nincs, a másik bábu elviszi a pálmát, unom az újrakezdést. Vontatottan megy a játék. Nem pörren fürgén a dobó­kocka, nem hívogatóan, in­kább álmosan terül el a nagy tábla, nem csintalankodnak az emberrel a figurák. Fakó színek, kiapadt tavak, romos hidak. A hegygerincen a zászló mégis hívogató. De li­heg és sántít a bábu. Talán játszópartner kéne. Elkap a versenyláz, csillo­góbb fényt öltenek a matt tá­jak, megremeg a dobókocka. De nincs társam — barátaim tanulnak, dolgoznak, nevet­nének a társasjáték kiváltot­ta emlékcsokran. Eszembe jut a szomszéd kisfiú. Ű vágtat még falován, derekán életlen fakard, fején csákó hirdeti álmait. Este meséskönyvek­kel alszik el, reggelente fel­nőttet játszik, vagy szappan- buborékokat ereszt a cipő­talpaktól piszkos lépcsőkre. Vele versenyzem a hegy­csúcson kitűzött lobogóért, a célbaérés öröméért. Pörren a kocka, a kisfiú szája szegle­tén vékony nyálcsík. Izgatott, drukkol, jobb erőre kapnak a bábuk, buzog a folyó, kar­csún ívelnek felette a hidak. Győz. Engem ez nem ver le, nem szomorodom el, nem kezdek durcásan feleselni, mint régen. Megsimogatom a fejét: — Ügyes srác vagy! Ö felnéz rám, szemében alázat, örül az elismerésnek. Magától értetődően kérdezi: — Játszunk még egyet? Nincs időm. Rendet kell raknom. Elszáll az emlék­öröm, amivel leültem játsza­ni. A szomszéd kisfiú csaló­dottan hazaindul. Azt hiszi — azért nem játszom, mert vesztettem. Vigasztalásul összecsomagolom a bábukat, a táblát, belerakom a szaka­dozott dobozba és a kezébe nyomom. Boldog. Hónaljába fogja, s villámgyorsan ind"1 a barátjához. Játszani fog­nak. Izzó szemmel, körmü­ket rágva. Tamás Ervin összekötője elé került, aki a kapufára perdítette a labdát, és onnan a hálóba vágódott. A II. félidőben a hazaiak nagy lendülettel kezdtek és ti­zenöt percen át úgyszólván az üllőiek térfelén folyt a játék. A harmadik és a hatodik percben az üllőiek előtt nyí­lott gólszerzési alkalom, de előbb Langó fejesét védte a hazai kapus, majd Hang hagy­ta maga mögött az egész ha­zai védelmet. Egy hosszúra si­került szöktetés során a ka­pus fel tudta szedni a labdát. Nagy egyenlítési lehetőség volt. Továbbra is a hazaiak irányították a játékot, de sű­rűbbekké váltak az üllői el­lentámadások is. A tartalékos üllői csatársor sehogyan sem boldogult a jól záró hazai vé­dőkkel, akik idejében háríta­ni tudtak. A tizenhetedik percben már verve volt az üllői védelem. A hazaiak les­gólt értek el egy közvetett szabadrúgás után. A félidő második felében Üllő vette át a játék irányítását, sőt ve­szélyes akció futott végig a pályán, és a harminckettedik percben Burzának sikerült ki­törni a védelmi gyűrűből. Fel­vágták a tizenhatoson belül, de a játékvezető sípja néma maradt. Ez jogos tizenegyes volt. Sajnos, a mérkőzés utolsó részében a játékvezető szemmel láthatóan akadályoz­ta az üllői csapatot a folyama­tos játék kialakításában, és rendre lefújta az üllői akció­kat. Ennek következtében nem is lehetett szó a kiegyenlítés­ről. Ezen a mérkőzésen a véde­lem és a fedezetpár jó játé­kot mutatott, de a három tar­talékot nem bírta el, így a csatársor igen meddő és pasz- szív játékot produkált, ennek ellenére Üllő az egyik pontot megérdemelte volna helyzetei alapján. (fülöp) Sebvarrás helyett ragasztás Az amerikai sebészeti kli­nikákon évek óta tartó kísér­letek után most a sebek var­rását ragasztással kezdik fel­váltani. Speciális ragasztót alkalmaznak, amely a bőrt' nem ingerli. A módszer fő ilőnye az, hogy a műtét után semmiféle heg sem marad. Fantom a nyaralóban Bűnügyi vígjáték Monoron A monori művelődési ott­honban szombaton este 7 órai kezdettel fővárosi színészek felléptével bűnügyi vígjátékot mutatnak be, Fantom a nya­ralóban címmel. Számozott jegyek elővétel­ben Somodinénál (Árpád utca 28) kaphatók. MAI Ml SOR MOZI Maglód: Fűre lépni szabad. Mo- nor: Mi lesz veled, Eszterke? Tá- piósüly: A három testőr, Milady bosszulja. Űri: A magányos villa titka. Vecsés: Oszkár. Köszönetünket fejezzük ki mindazoknak. akik szeretett édesanyánk halálakor bánatunk­ban osztoztak Különösen a Ve­res Pálné utcai lakosoknak, akik édesanyánk sírjára koszorút és virágot helyeztek el Ponqrácz Sándor és családja t i I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom