Pest Megyei Hírlap, 1968. november (12. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-03 / 259. szám

FORUM Uhrig Zsigmond rajza — Ülést tart hétfőn a Haza fias Népfront Vác Városi Bi zottsága. Napirenden szerepe az elnökségi beszámoló meg vitatása és időszerű népfront feladatok ismertetése. a Vácról kikerült öntő­tanulókkal az üzemek elégedettek. Sok helyen találkoztak már a váci intézet végzett tanulói­val, akik továbbtanultak, s ma mint kohómérnökök, tech­nikusok, üzemvezetők, műve­zetők, csoportvezetők dolgoz­nak. Szűcs KÉRDÉS A közelmúltban Dunake­szin az 51-es számú bolt­ban a pénztárosnő meg­vert egy idős, reklamáló vevőt. Minthogy a vereke­dés nem az üzletben, ha­nem az ajtó előtt történt, az Élelmiszer Kiskereske­delmi Vállalat nem vonta felelősségre dolgozóját. A dunakesziek joggal sérel­mezik, hogy a pénztárosnő ma is ott dolgozik az üzlet­ben. Most úgy hallottuk, áthelyezik máshova. Kér­dezzük: vajon az a keres­kedelmi dolgozó, aki vélt vagy valódi igazát tettle- gességgel bizonyítja — al­kalmas-«? erre a munkára? (B) Megjelent a Híradó A Híradó — a Cement- és Mészművek vállalati lapja — novemberi száma több váci vonatkozású hírt ismertet. Be­számol a központi pártszerve­zet vezetőségválasztásáról, tá­jékoztatót ad a januárban kezdődő szakszervezeti válasz­tásokról. Cikket közöl arról, hogy a DCM-ben milyen erő­feszítéseket tesznek azért, hogy a félév végén mutatko­zott 10 000 tonnás klinker és 20 000 tonnás cementtermelés- lemaradást december végére bepótolják. IV. XII. ÉVFOLYAM, 259. SZÁM 1968. NOVEMBER 3., VASÁRNAP Ax öntöképzésröl tanácskoztak Elégedettek a váci öntőtanuiókkaí Megreformálják az öntőképzést A szakmunkásokat meg kell tartani Csütörtökön országos érte­kezlet színhelye volt a Váci Szakmunkásképző Intézet. Az öntőképzés problémáit vitat­ták meg a Munkaügyi Mi­nisztérium, a Kohó- és Gép­ipari Minisztérium, a Mód­szertani Intézet, az ország nagy .öntödével rendelkező vállalatainak és öntőképzés­sel foglalkozó intézeteinek képviselői. Szintai Márton, a váci in­tézet igazgatója vitaindító beszédében az öntőképzés je­lenlegi helyzetéről számolt | be. Elismeréssel szólt a Qua- i lital Vállalat kezdeményezésé- ; ről, amely [ öntőipari berendezés, bér­munka, szakemberek fel­ajánlásával, tanulótobor­zással, társadalmi ösztön­díj bevezetésével segíti az öntőképzést. De nem elég beiskolázni, kiképezni, hanem meg is kell tartani a fiatal szakmunká­sokat. Ebben az Esztergomi Szer­számgépgyár jár elöl, AZ UTCÁN ahol sokat foglalkoznak a fia­talokkal és minimálisra csök­kentették a lemorzsolódást. A nehézség az, hogy a jelenlegi bérezés nem felel meg az öníőszakma jellegének, s emiatt is sokan otthagyják a szakmát. A Munkaügyi Minisztérium főelőadója az öntőképzés re­formjával foglalkozott. Ma ál­talános helyzet, hogy a szak­tanárok 6—8 szakmát taníta­nak, elaprózzák erőiket. A közeljövő feladata lesz a kép­zés központosítása. Az öntőképzésben a váci intézetre még nagyobb feladat vár. Eddig az országban képzett öntőtanulók egyharmada ta­nult Vácon. A jövőben ez az arány megnövekszik. Ez ter­mészetesen nagyobb igénye­ket támaszt az intézettel szemben. A szürkefémöntés tanítását ki kell bővíteni: acél- és színesfémöntéssel. — A pedagógusokat tovább­képzéssel, új oktatási, taní­tási módszerek kidolgozásá­val, korszerűbb tankönyvek­kel, szemléltetőeszközökkel kell erősíteni — mondotta Molnár Emil, a Munkaügyi Minisztérium Módszertani In­tézetének igazgatóhelyettese. A KGM szakembere orszá­gos felmérésre hivatkozott, amikor megállapította, hogy A múlt kötelez* AKINEK ALKALMA VOLT komolyabban foglalkozni Vác történetével, s megismerke­dett-e történelmi város múlt­jával, tudja, hogy városunk hosszú századokon át környe­ző tájegységének valóban ipa­ri, kereskedelmi és kulturális központja volt. Már Báthory püspök idejé­ben, az 1480-as években, nagy mércékben fejlődött ipara, fő­ként az ötvösség és üveggyár­tás, de a ’egnagyobb lendüle­tet az építőipar vett. Mint úgynevezett céhváros, Vác messzi tájakról vonzotta az iparosokat a céhlevél meg­szerzésére. Jóval később Miks Ferenc, jónevű építész, az 1840-es évkben — miután akadémiai tanulmányait Münchenben el­végezte — Losoncra, majd Vácra jött. Ezeknek a váro­soknak voltak abban az idő­ben a legnagyobb épületeik, melyek országos hírre tettek szert. Miks Vácott belépett a céhbe, s mint céhtag munkát vállalhatott. Vác, mint vásá­ros város is központ volt, hosszú ideig. Kulturális szem­pontból pedig a kegyesrendek gimnáziuma volt nagy jelen­tőségű. Számos országos hírű tanára volt, többek között Sik Sándor, Szepessy László költők, Dugonics András író, Szabik István fizikus, s diákja Horváth Mihály történész, Lotz Károly festőművész, Ka­pás Sándor szobrász. varosunk szorgal­mas történetírója, Tragor Ignác feljegyzéseiben olvashatjuk, hogy a váci gim­náziumnak 1739 óta önálló színháza volt. Az előadott színdarabokat nagy részben az intézet tanárai írták. A fel­jegyzés szerint az előadásokon megjelent a város és környé­kének előkelősége is, sőt 1764. augusztus 30-án Mária Terézia és fejedelmi kísérete előtt ját­szottak egy Plautus-darabot, 1766. szeptember 13-án pedig Albert herceg és Krisztina főhercegnő jelenlétében, a Duna-parton felállított sza­badtéri színpadon ugyancsak egy Plautus-darabót mutattak be. A vándor színtársulatok kö­zül, melyek annak idején járták az országot, elsőnek Farkas társulata jelentkezett Vácott, 1815-ben. Akkor, és az egész XIX. századon át, az Aranyszarvashoz címzett ven­déglő épületének (a Pannónia épület) emeleti helyiségében tartották az előadásokat. Így Megyeri Károly, Blaha Luj­za, Jászai Mari, Berky Ferenc és még számos neves színész szerepelt városunkban. NAGY JELENTŐSÉGŰ VOLT városunk kultúrtörté­netében az 1770-ben Ambró Ferenc által alapított első vá­ci nyomda. Ambró nyomdájá­ból került ki a híres váci Ka­lendárium 13 évfolyáma, mely — a naptári részen kívül — történeteket, verseket, híreket tartalmazott. Kármán József szerkesztésében az Uránia cí­mű első szépirodalmi folyó­irat is itt látott napvilágot. Váci nyomda terméke volt Csokonai Dorottyája, Horányi Elek, Váry Gellért s még szá­mos írónk műve. Az Urániától — az 1949-ben még váci nyomdában készí­tett Váci Naplóig — több mint 100 önálló lapja volt váro­sunknak. Emellett számos iro­dalmi termék címét sorolhat­nánk, mely a váci nyomdából került ki. A századfordulóig tehát egész •' nyugodtan nevezhető városunk kulturális központ­nak. Az 1883-ban est és Buda egyesítéséből alakult Buda­pest, mint főváros, olyan ro­hamos fejlődésnek indult, hogy Vác már semmiképpen sem tudta felvenni a versenyt. S ma már kulturális szem­pontból teljesen Budapest vonzásában élünk. Egyoldalas napilapunk is mutációként fő­városi nyomdából kerül ki. SZÓRAKOZÁSI LEHETŐ­SÉGEK? Mozi, néhány presz- szó. Nem mindenkit elégít ki egyik sem — joggal. Az igé­nyesebbek Budapest felé né­zegetnek. Mennyivel elegán­sabb elmesélni másnap a kol­légáknak, hogy voltam az Operában, vagy a Mátyás­pincében, vagy valamelyik tárlaton. Vannak lehetőségeink, csak hogy azok kihasználatlanok. Színvonalas, jellegzetesen váci kulturális és szórakozóhelyek létesítésére gondolok. Van egy középkorból származó Hegyes­tornyunk. Nagyszerűen fel­használható lenne Vác és Vác környéki képzőművészeink állandó jellegű tárlatára. — A főtér alatti pincéből — megfelelő stílus és hangulat megteremtésével — kizárólag naszályi és Vác környéki, sa­játos címkézésű palackozott borok árusításával (mondjuk Naszályvére, Csörögi csengő stb.) reprezentatív szórakozó­helyet lehetne kialakítani. A GÖRÖGKELETI TEMP­LOM ipartörténeti kiállítás rendezésére lenne alkalmas. Ügyes ötlettel a zsidótemp­lom is felhasználható lehetne idegenforgalmi szempontból, vagy múzeumi állandó kiállí­tásra. Persze ez még nem minden. Aki el akar menni az Operába, ezután is elmegy. De a környék — a vitaindító cikkben felsorolt falvak la­kói — bizonyára szívesebben és nagyobb számban keresnék fel városunkat. Már ez is egy lépés lenne az elvesztett kul­turális központ feltámasztásá­ra. Móritz Valéria Az őszirózsás forradalom után Reformok helyett ellenforradalmi szervezkedés * Hozzászólás Kovács István „Kulturális központ” címmel lapunk október 27-i számában megjelent vitaindító cikkéhez NOVEMBER 10-ÉN: Vidám zenés találkozó IV. A város társadalmának kü­lönböző rétegeiben meg­indult erjedési folyamat to­vább tartott. Nemzetőrséget szerveznek Váci Nemzetőrség Katona Zászlóalja elnevezéssel, amely­nek 1918. november 25-én kelt kimutatása szerint 487 tagja volt. Ezzel egy időben a megbíz­ható szervezett munkásokból Munkás Karhatalmi Század alakul november első felében, vezetői Haraszti Ernő és Ma- theika János lettek. November 17-én megalakul az Epítőmun- kások Országos Szövetségének Váci Helyi Csoportja. Ezt kö­vetően a Földmunkások Szö­vetségének helyi szervezete tartotta meg alakuló gyűlését, december elején. A gyűlés ve­zérszónoka, a szervezkedés fontossága mellett, a földmun­kások földhöz juttatásáról be­szélt. A földmunkások alakuló gyűlésével ellenséges elemek külön gyűlésre hívták össze a kisgazdákat, ahol ellenagitá- ciót fejtettek ki. Szervezked­tek a közalkalmazottak is. ösz- szehívott értekezletükön Klein Károly az egyesület vezetősé­ge és tagjai ellen indított haj­száról beszélt. A hatalom eddigi urainak nem tetszett, hogy a közalkal­mazottaktól addig megkövetelt szolgai hűség után, azok szer­vezkedni mertek. A mintegy 400 tagot szám­láló kisiparosság ipartanácsot alakított és elhatározta, hogy hét taggal képviselteti magát a Nemzeti Bizottságban. Diáktanácsot alakítottak a középiskolai tanulók, egyben bejelentették, hogy három tag­gal képviseltetik magukat a Nemzeti Bizottságban. Az ifjúmunkások (inasok) is szervezkedtek. 1919. február első hetében alakították meg a helyi csoportjukat az Ifjúmun­kások Országos Szövetsége ke­belén belül. Hogy helyzetükön javítsanak, elhatározták, kül­döttséget menesztenek a mun­kaadókhoz, fizetésjavítási ké­relemmel. Elmentek Hirmann István gyároshoz is, aki októ­berben „lelkesen csatlakozott a Nemzeti Tanácshoz” — és az eddigi 5—7—9 koronás heti­bérhez százszázalékos emelést kértek. A gyáros úr ezekkel a szavakkal fogadta a küldött­séget: Ha az én inasaim javí­tást mernek kérni, kirúgom őket... Majd Hirmann úr az összes inasait kizárta a gyár­ból. Ez volt az ő igazi arcuk, akár Hirmann-nak, akár Szá­lainak, vagy Zádor Jánosnak hívták is őket. A magukhoz tért tőkések és földbirtokosok vérszemet kap­tak, látva, hogy a forradalom nem hozott alapvető változá­sokat és érintetlenül hagyta a tulajdonviszonyokat. Az érdekelt lakosság köré­ben a beígért földreform elhú­zódása is nagy nyugtalanságot okozott. A váci polgármester kénytelen volt táviratban for­dulni a vármegye főispánjá­hoz, amelyben előterjesztést tesz a földosztás sürgős meg­kezdése tárgyában. A távirat szövegét idézzük: A földmívelö népnél általános nyugtalanság mutatkozik, hogy a földosztás nem kezdődik. Szegény mun­kások, iparosok, vasúti alkal­mazottak és kisebb tisztvise­lők részéről állandóan táma­dásoknak vagyok kitéve, hogy fenntartásukhoz szükséges ker­teket és házhelyeket nem tu­dom kimutatni, miután a bir­tokosokkal nem tudtam meg­állapodni, kérek azonnali in­tézkedést, míg a szenvedélyek ki nem törnek. 1919. március 4. Novák Antal helyettes pol­gármester. Közben az ellenforradalmi veszély komoly méreteket öl­tött. Rendkívüli munkás- és katonatanács-gyűlést hívtak össze, amelyen Klein Károly nagy beszédben leplezte le az ellenforradalmi készülődése­ket. Jellemző az ellenforradalmi veszélyre, hogy a városban megalakult az Ébredő Magya­rok Egyesületének fiókja is. Viszont kommunista pártszer­vezet nincs. Ennek a hiánya nagyon érezteti hatását a he­lyi politikai erőviszonyokra. A dolgozók legjobbjai előtt egyre nyilvánvalóbbá válik a „forradalmi” polgári kormány­nak ellenforradalmi irányban történő eltolódása. Ezt a fel­ismerést siettette a kommu­nista párt vezetőinek 1919. február 21-én történt letartóz­tatása és az ezt követő kom­munistaüldözés. Matheika János, Maróthi Lajos, Zibrényi János egymás tudta nélkül Budapesten be­léptek a kommunista pártba, majd egymás előtt fölvetették a párt helyi szervezete meg­alakításának gondolatát. így érte a várost a Tanács- köztársaság kikiáltásának hí­re, a proletárdiktatúra meg­valósulásának napja. A munkásság számára jó is­kolának bizonyult 1918 októ­bere és 1919 márciusa között eltelt idő. Megismerték a saját erejüket, a szervezettség ere­jét. Tihanyi Ernő (Vége) Ilyen rangos nevekkel ré­gen nem találkoztunk Vácott: Mátrai Zsuzsa, Kovács József, Aradszky László, Karda Beáta táncdalénekesek; idősebb és ifjabb Latabár Kálmán, Bili­MESTERVIZSGÁRA ELŐKÉSZÍTŐ TANFOLYAMOT RENDEZÜNK Jelentkezni lehet vállalatoknál. szövetkezeteknél, kisiparosoknál dolqozóknak a hivatalos órák alatt. november 10-iq. KIOSZ VÁCI CSOPORTJA. A Halászkcrl vendéglő SZERETETTEL VARJA VENDÉGEIT. Zártkörű rendezvényeket is vállalunk. Minden időben hál­ós ételkülönlegességek! I est Tivadar és Fónay Márta I színművészek; Pataki Ferenc I fejszámolóművész; Balassa Tamás ritmusorgonista s a Pannónia együttes jön novem­ber 10-én Vácra, hogy talál­kozzék a közönséggel. Bár á helyárak 20-tól 30 forintig terjednek, biztosan zsúfolt ház tapsolja végig a Vidám zenés találkozó háromórás műsorát ' a Madách Imre Művelődési Központban. A divat szerel­mesei ruhabemutatóban gyö­nyörködhetnek; bemutatják a váci Rózsa Tünde díjnyertes kreációit is. — Az ipari tanulók ankétja — az eredeti tervtől eltérően hétfő délután négykor kezdő­dik a KIOSZ székházban — öngyilkosság. Puskás András 45 éves kisnémedi la­kos felakasztotta magát. Mire rátaláltak, meghalt. A rend­őrség nyomozza, hogy mi késztette az öngyilkosság el­követésére ?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom