Pest Megyei Hírlap, 1968. november (12. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-28 / 279. szám

1968. NOVEMBER 28., CSÜTÖRTÖK «•esi »fEcrei Kirakatrendezők vetélkedője Átadták a Pest megyei kis­kereskedelmi vállalatok és fo­gyasztási szövetkezetek jubi­leumi kirakatversenyének dí­jait. Első díjat, valamint 1500 forint pénzjutalmat kaptak: Bíró Adám, a Váci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat, Dick Zoltán, a Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat és Baránth Lászióné, a dabasi ÁFÉSZ kirakatren­dezői. Emlékezés az 1967-es százhalombattai tűzesetre Megkezdődött a KGST villamosenergia-ipari állandó bizottságának 27. ülésszaka Szerda reggel a Nehézipari Minisztériumban megkezdő­dött a KGST villamosenergia- ipari állandó bizottsága 27. ülésszakának plenáris ülése. A tanácskozáson részt vesznek a KGST-tagországok és Jugo­szlávia képviselői. Megfigyelő­ként vesz részt a megbeszélé­seken az egyesített energia- rendszer prágai központi te­herelosztójának és az ENSZ A pokol r évi lány W Széles Anna, a kolozsvári Nemzeti Színház fiatal mű­vésznője, hónapok óta a Hun­nia Filmgyár vendége. Galam­bos Lajos: Pokolrév című ké­szülő filmjének főszerepét játssza. Az ígéretes tehetségű lány közvetlenségével, sze­rénységével nagyon megszeret­tette magát nálunk is. A tisza- riánai forgatás idején olyan otthonosan járt-kelt a falusi portákon, akárcsak földműves szülei házában, Nagyváradon. A filmen a pokolrévi lányt (a révész lányát) játssza, póz és manir nélkül, sugárzó báj­jal. Erdélyben legutóbb Tamási Áron: Enekesmadár című me­sejátékában aratott emlékeze­tes sikert. Esténként Budapesten a színházakat látogatja. A meg­hívásról partnerei: Koncz Gá­bor, Kozák András, Deák B. Ferenc gondoskodnak. Ked­ves barátokra talált az öttusá­zók között is, akik lovagolni tanították. Legnagyobb színhá­zi élménye az Egy őrült nap­lójában Darvas Iván alakítása volt. Pár nap múlva búcsúzik a Hunniától. Megvette az aján­dékokat szüleinek, nővérének és a kolozsvári kollégáknak. O pedig akkor kapja meg a várva várt ajándékot, ha majd a közönség is szívébe zárja a pokolrévi lányt. Galgóczy Imre európai gazdasági bizottságá­nak képviselője. Az ülésszakon megjelent de­legációkat dr. Lévárdi Ferenc nehézipari miniszter üdvözöl­te. Utalt a Románia és Cseh­szlovákia között kiépült négy­száz kilovoltos távvezetékre, továbbá arra, hogy hazánk és a Szovjetunió között a már működő 220 kilovoltos távve­zetéken kívül rövidesen üzem­be helyezik az újabb, immár "négyszáz kilovoltos távvezeté­ket is. Ezek az összeköttetések tet­ték lehetővé a villamos ener­gia tervszerű szállítását a szo­cialista országok között a szük­ségletek pillanatnyi alakulása szerint, illetve üzemzavarok esetén. A baráti segítségnyúj­tás egyik szép példájaként em­lékeztetett az 1967. augusztus 31-én bekövetkezett százha­lombattai tűzesetre, amikor a baráti országok segítségének volt köszönhető, hogy a há­romszáz megawattos teljesít­ményhiány ellenére sem volt szükség korlátozásra a magyar energiarendszerben. A KGST villamosenergia-ipari állandó bizottságának feladatai — hangoztatta — a jövőben to­vább növekednek, többek közt az atomenergia békés felhasz­nálása révén. nrnmuf 1968. november 28, csütör­tök, Stefánia napja. A nap kél: 7.07, nyugszik: 15.57 órakor. A hold nyugszik: 0.04, kél: 13.11 órakor. Sikerült megállni... Szerencsés vasúti baleset Aszód és Gödöllő között Szerencsés kimenetelű vas­úti baleset történt tegnap Aszód és Gödöllő között. Reg­gel 7 óra 20 perckor a Gödöllő irányába szólóban haladó moz­A földet? Azt vissza nem...! A három pont, s most már csakis a három pont miatt fél­reérthető ez a cím. Mert az emberben régi emlék idéző- dik, a negyvenötös évek jel­szava cseng a fülében: földet vissza nem adunk! Ezért csalóka a cím és ... Mert hiszen ki akarná a földet...! És már megint három pont, mert világért sem akarom ezt az igazán kitűnő poént ellőni. A történetke eleje az, hogy a sződi Haladás Tsz elnökétől kértem, ajánljon valaki érde­kes embert, hogy amíg a kollégám őt faggatja, addig valami kis színest írjak, ne töltsem hiába az időt. — Érdekes embert? A Din­ka János bácsi nagyon meg­felelő lesz. — Alapító tag? — Hááát — húzta el a szót az elnök. És összenevetett a főkönyvelővel. — Mondja már! — égtem a kíváncsiságtól. — Megette volna a'tsz-t, de csak azért, hogy ... — Na jő. Köszönöm. Hívták Dinka Jánost, be­ültünk az egyik szobába. — Sződi maga, bátyám? — Itt is születtem, itt gaz­dálkodtam a 26 hold földe­men ... Kertészkedtem, szer­ződött uborkát, paradicsomot termeltem, legjobban persze a rozs fizetett, mert hát olyan föld ez... Marháim is voltak, meg hízók ... — És mikor lépett be? — Amikor a tsz-szervezés volt. 1960-ban, a többiekkel. — Nagy kedvvel? Végigmér. A sáros cipőm­mel kezdi, s a fejem búbjánál végzi, aztán elnéz valahová a fülem mellé. — Nagy kedvvel, nagy kedv­vel ... Tudja maga, hogyan volt az. Szocialista község let­tünk, aztán mindenki... Nagy kedvvel, nagy kedvvel... — Sajnálom, hogy nem tudom le- kottázni ezt a két szót. Legyint. — Az első naptól brigádve­tető lettem, az vagyok ma is. — Megél a pénzből? — Meg — mondja. — Jobban, mint azelőtt? — Sokkal — feleli. Nézem, komolyan beszél? Látom, valóban komoly. — Jól gazdálkodnak? — Más a nagyüzem. Nekem a rozsátlagom hat mázsa volt, most elérjük a nyolcat, bur­gonyából nyolcvanat termel­tem, most ha jól megy, 130 mázsás átlagot is nyerünk. A többi is ilyen. Hiába, a tala j- előkészítés az sokat jelent. És nincs nehéz munka, mert sok a gép ... — Mennyit keresnek? — Két-háromezer forint kö­zött a fiatalja. — Dolgozik a tagság rende­sen? — Kezdetben a brigádveze­tők végigloholták a falut. Be­kopogtunk ide-oda. Kérincsél- tük a tagokat. Gyere, légy szí­ves. gyere dolgozni. Aztán vagy jöttek vagy nem. — És most? — Több a munkáskéz, mint amennyire szükség van. Száz­nál alig van több munkanap egy évben. Megállítják az em­bert, s kérdik, nekem miért nem szóltál, a koma dolgozott tegnap is, előttem meg titkol­játok, hogy volt munka. — Ez nagyszerű — mondom. — Az bizony — feleli. — Mondja bátyám, sokat tanult mióta tsz-tag? — Sokat. — Most már jobban gaz­dálkodik, mint azelőtt? — Jobban. — Ha feloszlana a tsz, s visszaadnák a földjét, nagyobb eredményt érne el, mint az­előtt. — Na hallja, miket kérdez maga tőlem? — Hát, ha egyszer tanult? — Nem kell nekem a föld.. Földet vissza nem fogadnék, de a többi sem ... Mondtuk is: miért nem előbb ... — Maga is mondta? — Persze, hogy mondtam. — Pedig úgy hallom, agitál­ni kellett magát. régi csak — Minek kell ilyen dolgokat emlegetni? — Ne haragudjon. — Nem haragszom, tudja, hogyan van ez... — Hogyan? — Már sok ideje, aztán le­het, hogy nem is kellett engem nagyon agitálni, csak éppen kíváncsi voltam, miket mon­danak. Elvigyorgom magam. Utolsó mondata úgy hangzott, mint aki már maga is ezt hiszi. Múlik az idő. Változnak az emberek — és átalakulnak a jelszavak. (szántó) dony szerkocsija egy kanyar­ban kisiklott, s keresztbeállt a kettős vágányon. Hogy a baleset nem végző­dött súlyosabb következmé­nyekkel, az a szerencsén kívül a mozdonyvezető lélekjelenlé­tének is köszönhető. A kisiklás pillanatában ugyanis Budapest felől egy tehervonat közele­dett a baleset színhelye, a sí­neket eltorlaszoló szerkocsi fe­lé. Ekkor Kulyán János, a mozdony 24 éves vezetője, a néhány száz méterre levő te­hervonat elé rohant, s durranó­patront erősített a sínre. A fi­gyelmeztető dörrenésre a ro­bogó vonat vezetőjének sike­rült a szerelvénnyel megállnia — 30 méterre a kisiklott szer­kocsi előtt... A vonalon a személyforgal­mat több órán át átszállással, a teherforgalmat kerülő úton bonyolították le. A vasúti baleset oka egyelő­re ismeretlen, kiderítésére a vizsgálat megkezdődött. — szit — A rádió és a televízió mai műsora KOSSUTH RÁDIÓ 8.20: Tánczene. 8.50: Walter Gieseking zongorázik. 9.20: A csárdáskiráíynö. Részletek Kál­mán—Gábor operettjéből. 10.10: Zenekari muzsika. 10.56: Rádiószín- ház. A bíró is halandó. Somogyi Tóth Sándor rádiójátéka. 12.15: Nóták. 13.00: A világgazdaság hí­rei. 13.05: Budapest kulturális programjából. 13.06: A harmadik évezred küszöbén. Pillantás a jö­vő mezőgazdaságába. V. rész. Dr. Sárkány Pál írása. 13.21: Shakes- peare-dalok. 13.35: A szép Heléna. Részletek Offenbach operettjéből. 14.07: Törvénykönyv. A Rádió jogi műsora. 14.22: Kóruspódiiun. A Bu­dapesti Tanítóképző Intézet ének­kara éneikéi. 14.32: Gond nélkül — könnyűzene. 15.15: Schubert: VII. szimfónia. 16.07: A Nyugat főmun­katársa. Emlékezés Laczkó Gézá­ra halálának 15. évfordulóján. 16.27: Tánczene. — A Bergendi- együttes játszik. 16.38: A hegyek és a minaretek országában. Jajcé- től Szarajevóig. Kocsis Tamás ri­portja. 17.05: Időszerű nemzetközi kérdések. 17.15: A Ray Conniff együttes műsorából. 17.30: Mi új­ság az Operában? A műsort Meix- ner Mihály vezeti. 18.10: Mikrofó- rum. Mai filmek — mai fiatalok. 18.25: Népdalcsokor. 19.30: Pó­dium 68! Az Akropolis árnyéká­ban. 22.20: Olasz barokkmuzsika. 23.00: Tánczéne. 23.30: Prokofjev: VIII. szonáta. 0.10: Verbunkosok. PETŐFI RÁDIÓ 10.00: Mindenki kedvére! 11.39: Hidas Frigyes—Gál Zsuzsa: Az emberiségért — kantáta. 11.50: Tá­madás a frank ellen. Szalai József összeállítása. 12.00: Operaegyütte­sek. 13.00: Fillentő. Móricz Zsig- mond elbeszélését felolvassa: So­mogy vári Pál (ism.). 13.13: Hang­verseny gyermekeknek. 13.32: Pá­lyaválasztás. 14.08: Miskolczi Ba­logh János népi zenekara játszik, Urbán Katalin énekel. 14.30: Doni­zetti: Boleyn Anna. — Jelenet a II. felvonásból. 14.50: Világirodal­mi mozaik. Közreműködik Lukács Margit és Somogyvári Rudolf. | 15.00: Csak fiataloknak! Komjáthy György tánczeneműsora. 15.45: Ro­vatértekezlet. Az Ifjúsági Rádió műsora. 16.05: Sibelius műveiből. 16.10: Az együttélés íratlan szabá­lyai. Balia Anna írása. 16.29: Phil Ochs saját dalaiból énekel. 16.38: André Segovia gitározik. 16.51: Fúvóspolkák. 17.00: Hangverseny a stúdióban (élő!). Orosz Júlia énekel. 17.15: A kereskedelem re­gényes története. Dr. Forgács Ti­bor egyetemi tanár előadása. III. rész. 17.25: Délutáni frissítő! 18.10: Franz Grillparzer emlékezései Beethovenre. 18.40: Dobos Attila táncdalaiból. 18.50: Emlékezés Jó- zsa Bélára. Csatári Dániel írása. 19.00: Lakatos György népi zene­kara játszik, Kenéz Ernő énekel. 19.35: Kapcsoljuk a Zeneakadémia nagytermét (élő!). A Magyar Ál­lami Hangversenyzenekar hang­versenye. Kb. 21.25: Üj könyvek (ism.). Kb. 21.28: Könnyűzene. 22.05: Brahms: Négy komoly ének. 22.24: A Galilei kör. I. rész. URH 18.10: Hanglemezparádé. 18.55: Orosz nyelvtanfolyam felnőttek­nek. 18. lecke. 19.10: Ribáry An­tal: Hellasz — szvit alt-szólóra, vegyeskarra és zenekarra. 19.20: A Londoni Music Group együttes hangversenye. 20.17: Külföldi tu­dósoké a szó. 20.32: Muszorgszkij —Sosztakovics: Borisz Godunov — II. felvonás. Szobajelenet. 21.00: A dzsessz kedvelőinek. 21.12: Mahler VIII. szimfónia. 22.20: De­bussy kései zongoraművészete II. TELEVÍZIÓ 8.10: Iskola-tv. Magyar irodalom (ált. isk. VI. oszt.). 9.00: Olvasás (ált. isk. 4. oszt.). 11.05: Magyar nyelvtan (ált. isk. VI. oszt.). 13.10: Magyar irodalom (ism.). 14.00: Ol­vasás (ism.). 15.50: Magyar nyelv­tan (ism.). 17.58: Hírek. 18.05: Ki minek mestere? Fiatalok közgaz­dasági vetélkedője. Döntő. 19.40: Esti mese. 20.00: Tv-híradó. 22.20: Marianna. Magyarul beszélő szov­jet film. 21.30: Telesport. 21.55: Tv-híradó ~ 2. kiadás. — „Párizs, Madrid, Bécs — a Komintern egységpoliti­kája” címmel megjelent az MSZMP KB Párttörténeti Intézetének új kiadványa. — Folytatta munkáját szerdán az első országos me­zőgazdasági munkavédelmi konferencia. Derült, csendes, párás, fő­ként reggel sok helyen ködös idő. Egy-két helyen zúzmara- képződés. A legmagasabb nappali hőmérséklet plusz öt fok körül, a tartósan ködös helyeken kevéssel nulla fok felett. — A Magyar Állami Ope­raház társulatának 291 tagja három repülőgépen érkezett meg Berlinbe, ahol tegnap este kezdte meg négynapos vendégszereplését. — A pilisvörösvári német nemzetiségi táncegyüttes e héten Baranyában vendégsze­repei. Pécsi fellépésükre pén­teken és szombaton kerül Egy férfi, akire fel lehet nézni... (Kertész László rajza) — Megyei tanácstagok fo­gadóórái: Dr. Fördős István ma délelőtt 9 órától 11 óráig Üllőn, Bori Kálmánná 9 órá­tól 12 óráig Nagykátán, For­gács György Ujhartyánban, Karika János 10 órától 12 óráig Szigetszentmártonban, Csap Miklós 14 órától 16 óráig Bényén, Darányi Sán- dorné Cegléden, a Május 1. Ruhagyárban, Kohut Pál 15 órától 17 óráig Szigetszent- miklóson, a József Attila-te- lep házkezelőségi irodájában, holnap Lelkes Béla Monoron, a Munkásőr úti iskolában és a Magtermeltető Vállalat­nál, Czap Miklós Gombán és Káván, Bajor Sándomé Áporkán, Csupics Sztankó Százhalombattán, Németh Veronika Márianosztrán tart fogadóórát. — A „Deutscher Kalender 1969” — a németajkú lakos­ság kedvenc olvasmánya — felemelt példányszámban je­lent meg a Magyarországi Német Dolgozók Demokra­tikus Szövetségének gondo­zásában. Saját kocsija gázolta el Halásztelken Ecser Lajos 73 éves tsz-tag menet közben le­zuhant lovas kocsijáról, amely keresztülgázolt rajta. Az idős ember a kórházban belehalt sérüléseibe. A baleset okának kiderítésére vizsgálat indult. KÖTÉLVERŐ — Már régen is nehéz mun­ka volt a kötélverőké. Batyúz- ni kellett hetekig ... — Mi az a „batyúzás”? — Vásárba kellett men­nünk, máskülönben a kutya se vette az árut. A gyárak ontot­ták a kötelet — mondja Sze- lényi Pál bácsi, váci kötélverő. Zuhog az eső. — Az udvaron szoktam dol­gozni, de ilyen cudar időben elázik a kender, na meg én. A konyhában ülünk. Dohos szag, széthányt edények, füg­gönnyel elválasztott mosogató. A lámpa pislákolva ég, ráve­Nincs munka. Foto: Gárdos títi fényét a kopott bútorokra, az ezüstcsillogású öreg mo­zsárra, a hímzéses falvédőre. — Szegényesen élünk. Nincs munka. A tilolt kender árát majdnem a duplájára emelték. Persze, ha lenne munka, anya­got tudnánk venni. Sajnos, egyre kevesebb a vásár is, leg­utóbb Szabolcsban volt egy, dehát öreg vagyok én már ahhoz, hogy annyit utazgas­sak. Idegesen gyújt cigarettára, megvakarja bajuszát, . úgy mondja: — Hetvenöt éves múltam. Még 1907-ben lettem kötél­verőinas. Tizenháromban sza­badultam fel, de sok időm nein volt mesterségemet gya­korolni, jött a háború. Nehezen ejti ki a szavakat, nem nagyon akar „nyilatkoz­ni”. — Szereti a mesterségét? — Mondtam — gyatra mun­ka, mégis szeretem. 1933 óta önálló vagyok, s itt élek Vá­cott. Kivisz a fészerbe, a szerszá­mok birodalmába. A sarokban árválkodik a fonókerék, s a magasra nyúlt állvány, meg a sirn, a verőgép. Egymás mel­lett sorakoznak a henger- stanglik. A falra felakasztva a különböző vastagságú kötél­fajták: a legvastagabb, a bor­júkötél. A szakma titkairól kíván­csiskodom: — Nincsenek titkai. Gerebe- nyezzük a tilolt kendert, aztán fonjuk. A gyakorlat a lényeg ebben a mesterségben is. Igen, mint minden másban. Szelényi Pál hatvanegy éve gyakorolja. — te — ß OSTABONTÁS Első irodalmi estünkről A közelmúltban Veres Pé­ter Szentmártonkátára láto­gatott. Az író-olvasó találko­zót a községi tanácsteremben rendeztük. Az író szuggeszti- vitása olyan atmoszférát te­remtett, melyben az irodalom és az élet, a történelem és a valóság ötvöződött. Leckét ad ő a fiatalnak és öregnek, pe­dagógusnak, tsz-tagnak, sze­rénységet a szerénytelennek, önbizalmat a hi tévesztettnek, harci kedvet a befelé fordu­lónak. Délután 4-től este 11-ig | tartott a találkozó. Tallós I Endrének, a Madách Színház művészének közreműködése is szép emlék maradt Ez az est volt a nyitánya az elkövetkezendő irodalmi ren­dezvényeknek. Szerencsés választás. Mit írhatnék Szentmárton- káta nevében, ami egyszerű és szívből jövő? — Köszönjük Péter bácsi! Molnár Bertalan

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom