Pest Megyei Hírlap, 1968. november (12. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-03 / 259. szám
1968. NOVEMBER 3., VASÄRNAP rt-J • MEGVEI r/tiHap S Az ifjúság neveléséért az egész társadalom felelős Részletek Fodor Lászlónak, a KISZ Pest megyei Bizottsága első titkárának, az MSZMP Pest megyei Bizottsága kibővített ülésén mondott beszámolójából OKTOBER 30-AN — MINT MÁR ERRŐL KORÁBBAN BESZÁMOLTUNK — AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK KIBŐVÍTETT ÜLÉSEN A „PEST MEGYE IFJÚSÁGA POLITIKAI ARCULATÁNAK NÉHÁNY JELLEMZŐ VONASA, A FIATALOK KOREBEN VÉGZETT POLITIKAI MUNKA. A FIATALOK PÁRTTAGGÁ NEVELESE” — NAPIRENDEN SZEREPELT. AZ ÍRÁSOS ANYAGHOZ FODOR LÁSZLÓ, A KISZ PEST MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK ELSŐ TITKÁRA MONDOTT SZÓBELI TÁJÉKOZTATÓT. AZ ALÁBBIAKBAN EBBŐL KÖZ-LÜNK RÉSZLETEKET. A fiatalok politikai arculatának megítéléséhez szükséges volt felmérni és elemezni, valamint értékelni: hogyan él, érez és cselekszik megyénk ifjúsága. A vizsgálat és az anyag összeállítása az egyes ifjúsági rétegek sajátosságainak figyelembevételével történt. Az ifjúság nevelése a párt egész tevékenységében megkülönböztetett önálló feladatot jelent. A nevelőmunka eredményessége megköveteli, hogy az ifjúságnak, az ifjúsági szövetség munkájának megítélése reális legyen, és egységes álláspontból induljunk ki. Gyakran tapasztaljuk, hogy az ifjúság mai helyzetének, erkölcsi állapotának megítélésében sok a túlzó, sommás nyilatkozat. Egyesek nem ritkán az olyan felszíni jelenségekből indulnak ki, mint zenei ízlés, hajviselet, öltözködés, s csak a negatív jelenségeket látják meg. Mások a fiatalság egy részének a tanulásban, a munkában, sportban tanúsított be<- csületes helytállását általánosítják, és egységes, minden vonatkozásban haladó ifjúságról beszélnek. Véleményünk, hogy külön- külön egyik álláspont sem segíti az ifjúság körében végzett munkánkat. Az ifjúság helyes megítélésénél is elvi alapból kell kiindulni. E kérdésben állást foglalt a KISZ VI. kongresszusa, a KISZ KB 1966. július 13-i ülése, és ezt erősítette meg a KISZ VII. kongressusa is. A párt és a KISZ megyei végrehajtó bizottsága korábban már a Politikai Bizottság határozata értelmében együttes ülésen vitatta meg az előbb említett állásfoglalást, és egyetértett a KISZ KB megállapításaival, azzal, hogy az ifjúság megítélésében irányadó: O Ifjúságunk a társadalom elválaszthatatlan része, hibái és eredményei sohasem önmagában, hanem mindig a társadalom életében gyökereznek ... © Minden kor ifjúsága .más úton jut el a haladó eszmékhez, más körülmények között él és fejlődik. A mai fiatalok már a felszabadulás után nőttek fel. Számukra a szocializmus természetes életforma, nincs mögöttük az új társadalomért vívott harcok személyes élménye... © Ifjúságunk problémái nem generációs, hanem társadalmi problémák. A harc nem öregek és fiatalok, hanem a régi és az új között folyik! A mai generáció erényei a fejlődő szocializmus és az ifjúkor szép és lelkesítő tulajdonságaiból, hibái a minden kor ifjúságára jellemző fogyatékosságokból, az élettapasztalatok hiányából adódnak ... Az ifjúság helyes megítélése azt követeli, hogy ne a kisebbségből, hanem a többségből ítéljünk. Ugyanaz legyen a. fiatalok elbírálásánál is a mérce, amit pártunk politikája minden ember megítélésének alapjává tett: mit tesz a gyakorlatban, hogyan él és dolgozik, hogyan teljesíti kötelességeit, hogyan szolgálja a szocializmus teljes felépítésének ügyét? Mindezek alapján megyebi- zottségunk pozitívnak ítéli meg megyénk ifjúságának magatartását, fejlődését, helyzetét. A fiatalok védelme és nevelése azonban azt is megköveteli, hogy kritikusan vizsgáljuk godolkodásukat, magatartásukat, tárjuk fel a negatív jelenségeket, amelyek a pozitív tulajdonságok mellett valamennyi rétegnél és korosztálynál megtalálhatók. Az ifjúság magatartásában jelentkező eredményeket és hiányosságokat, illetve azok forrását nem helyes kizárólag a Kommunista Ifjúsági Szövetség munkájában keresni. Szeretném hangsúlyozni, hogy az ifjúság a társadalom része, erényei és hibái a társadalom életében gyökereznek, következésképpen az ifjúság neveléséért az egész társadalom felelős. Mindezzel nem akarjuk ifjúsági szövetségünk felelősségét kisebbíteni, hanem valameny- nyi gazdasági, állami, társadalmi szervet, intézményt közös felelősségre, közös tevékenységre szeretnénk ösztönözni. Ezek után engedjék meg, hogy a teljesség igénye nélkül néhány kérdésről külön is szóljak. M idenekelőtt azt említeném, hogy a megye ifjúságának élet- és munkakörülményei megfelelőek. Ez a megállapításunk azon alapszik, hogy az ifjúság igényei, a jelzett gondok és problémák mellett is megfelelő módon kielégítettek. Milyen igények jelentkeznek a fiatalok részéről? Szakmai végzettségüknek megfelelő munkakörben akarnak dolgozni. Igénylik munkájukban az irányítást, amelynek segítségével tanulhatnak, tökéletesíthetik szakmai tudásukat. Megértést, méltánylást, támogatást várnak a kollektíváktól és a vezetőktől. Mindezekkel együtt megfelelő bért és életkörülményeket, jövőbeni érvényesülésükben pedig perspektívát. Ezek az igények reális igények, ezekkel egyet lehet és egyet is kell értenünk. Milyen tapasztalataink vannak az említett igények kielégítése terén? A megye fiataljainak nagy többsége képzettségének megfelelő munkakörben dolgozik, csupán 8—10 százaléka az, amely nem szakmai végzettségének megfelelő helyen tudott munkát vállalni, illetve helyezkedett el. E tekintetben az országos átlaghoz viszonyítva kedvezőbb a helyzet. Ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy egyes ipari üzemekben, állami gazdaságokban, termelőszövetkezetekben nem felkészültségüknek megfelelő helyen foglalkoztatnak fiatal szakembereket, s ez nem biztosítja megfelelő ütemben előmenetelüket. A munkába lépő fiatalokat a munkahelyeken általában szeretettel fogadják, az idősebb kollégák, vezetők megkönnyítik számukra a beilleszkedést az új környezetbe. Ennek ellenére a fiatal dolgozók első lépései a munkahelyeken nem mindig problémamentesek. F ontosnak tartjuk, hogy a gazdasági vezetők, munkáskollektívák, társadalmi szervek, köztük a KISZ-szervezetek, megkülönböztetett módon foglalkozzanak a munkába lépőkkel, segítsék át őket a kezdeti nehézségeken. A fiatalok bérezését, figyelembe véve az idősebb dolgozókét, kielégítőnek, arányosnak tartjuk. A vállalatok, üzemek a bérfejlesztésnél a fiatal dolgozók bérszínvonalának emelésére is gondot fordítanak. Néhány problémára azonban szükséges utalni. A fiatalok egy részénél és elsősorban a családosoknál arányeltolódás tapasztalható az igények és a végzett munkáért járó bér között. A fiatal házas korábbi helyzetéhez viszonyítva anyagilag nehezebb körülmények közé kerül. A szülői támogatás csökken, vagy megszűnik, s a család- alapítás gondjai, a család anyagi biztonságának megteremtése az addig gondtalan fiatalt problémák elé állítja. További problémát jelent a kezdő szakmunkások fizetése, a leszerelő katonák, a gyakornokok bérezése, a férfiakkal egyenértékű munkát végző nők eltérő bérezése. a z oktatási reform eredményeként a fiatalok általános, szakmai és politikai műveltsége viszonylag kedvezően alakult. A 8 általános iskolát végzettek 84,6 százaléka továbbtanul — többségük szakmunkásképző iskolában. Ez kedvező arány. Az általános gimnáziumban tanulóknál a leányok aránya tovább növekszik. Csökken az érdeklődés a gimnázium iránt a fizikai dolgozók gyermekeinél. Ezek szívesebben jelentkeznek szakközépiskolába, technikumba, szakmunkásképző iskolába. A szakmunkáspályára elsősorban fizikai munkások gyermekei készülnek. A szellemi foglalkozású szülők gyermekei többnyire csak akkor választják a szakma tanulását, ha gyenge tanulmányi eredmény miatt nem nyertek középiskolai felvételt. Ezek számaránya alacsony, mindössze 3—4 százalék. A középiskolát végzettek továbbtanulásánál azt tapasztaltuk, hogy az egyes középiskolákban — főleg a közös igazgatású gimnáziumokban érettségizettek — hátránnyal indulnak a felvételi vizsgáknál és kisebb arányban nyernek felvételt is a felsőfokú oktatási intézményekbe. Például az elmúlt évben a dunaharaszti gimnáziumból 18 főből 3, a szobi gimnáziumból 19 főből 3, a pilisvörösvári gimnáziumból 23 főből 8 nyert felvételt. A felsőfokú oktatási intézményekbe felvételt nyerteknél sem elfogadható a fizikai dolgozók gyermekeinek aránya. Például a Nagykátáról felvett 15 főből 4, a váci gimnáziumból 25 főből 8, a Nagykőrösről felvett 14 főből 5 volt fizikai dolgozó gyermeke. K ülön szólni kívánok a lányok helyzetéről. A 8 általános iskolát végzett, de tovább nem tanulók jelentős része leány. Ügyszintén a gimnáziumot végzett és tovább nem tanulók zöme. Ezeknél elhelyezkedési gondok és problémák jelentkeznek. Ez különösen falun élő lányoknál jelentkezik élesebben, mert itt az elhelyezkedési lehetőségek nem annyira adottak, mint a városokban. Alkati adottságaikhoz igazodó munkalehetőség hiánya, társas életük szervezetlensége, a falusi családi közösségek negatív hatása nehéz körülményeket teremt számukra. A megye ifjúsága politikai arculatának vizsgálatánál három kérdésre kerestünk választ. Milyen a politikai ismeretük, a politikai aktivitásuk, és az érzelmi, valamint tudati elkötelezettségük? E három szempont szerint történt vizsgálat azt mutatja, hogy a 14—26 közötti korosztály politikai arculatát rendkívüli differenciáltság jellemzi. Ennek főbb okai: az életkor és az ezzel járó tapasztalat, az általános műveltségi szint, a társadalmi és politikai szervezetben való tevékenység, a munkaszeretet stb. A differenciáltságot kiváltó tényezők közül a rétegekre vonatkozó főbb jellemzőket említeném meg. A megyében dolgozó fiataloknak megközelítőleg fele ifjúmunkás. Ez a réteg a szak- képzettségnek megfelelően tovább rétegződik. Az ifjúmunkások közé tartozik a segéd-, betanított és szakmunkások mellett a fiatal technikusok és mérnökök gárdája is. E rétegeződésen belül a technikusok és mérnökök alkotják a legképzettebb réteget. Megyei viszonylatban ez mintegy 22 százaléka az ifjúmunkásoknak. Amellett, hogy ez a réteg a legképzettebb, itt jelentkezik fokozottabb mértékben a továbbtanulási igény is, és ezzel egyidejűleg a politikai ismeretek bővítése iránti igény is. Jellemző rájuk, hogy társadalmi tevékenységben is aktívak. A munkásifjúság rétegének több mint felét a megyében a szakmunkások képezik. Politikai ismereti szintjük általában kielégítő. Az egész ifjúságon belül ez a legaktívabb réteg. Jelentős a betanított és segédmunkások aránya is. E rétegen belül találjuk a legalacsonyabb általános műveltséggel rendelkezőket. Ebből következően érdeklődésük is alacsony szinten áll. A megye ifjúmunkásai a társadalom változásait a legközvetlenebbül érzékelik. Közvetlenül vesznek részt a termelés folyamatában, tapasztalataik gyorsabban gyarapodnak, mint más ifjúsági rétegeknél. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy a munkásifjúság túlnyomó többsége a szocializmus híve. A munkásosztály hatalmát természetesnek, ma- gátólértetődőnek tartja, elkötelezettségét cselekvőleg bizonyítja. Aktivitásának fő területe a szocialista munkaverseny, a szocialista brigádmozgalom, az egyes munkaakciók. Az iparban közel 800 ifjúsági brigádban mintegy 7000 fiatal dolgozik. Ezen belül a brigádok nagy többsége, mintegy 500 küzd a szocialista brigád cím elnyeréséért. A szolidaritási, vietnami műszakok, kommunista vasárnapok a munkásifjúság széles tömegeit mozgatták meg. Körükben lelkesedést váltottak ki a védnökségvállalások, amelyeknek keretében jelentős feladatokat oldottak és oldanak meg. Például a Nagykőrösi Konzervgyár rekonstrukciója, a DKV, DHE építése. Természetesen e rétegen belül is találkozni közömbösökkel, olyanokkal is, akik a „csak keresni és hazamenni” jelszót tették magukévá. A z ifjúság másik nagy rétege, a parasztifjúság politikai arculatának alakulására döntő hatással volt a mezőgazdaság kollektivizálása. A mezőgazdaságban dolgozó ifjúság az utóbbi hat évben serdült ifjúvá és a mezőgazdasági nagyüzemek ellentmondásos viszonyai között vált felnőtté. Nem ismeri a régi parasztéletet, mércéje, hogy a nagyüzem mennyire biztosítja számára az egyéni boldogulás lehetőségét. E réteg legstabilabb része az a közel 8000 fiatal, aki mint mezőgazdasági szakmunkás, traktorvezető dolgozik. A termelőszövetkezetekben dolgozó fiatalok többsége egyre inkább felismeri az egyén és közösség érdekeinek összefüggését. A technika széles körű alkalmazását, és az iskola szocialista jellegének erősödése falun is erőteljesen érezteti hatását, aminek következtében növekedett a falusi ifjúság műveltsége. Az utóbbi években erősödött a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok aktivitása. Jelentősen terjednek a parasztifjúság körében a KISZ különböző akciói, egyre gyakrabban találkozunk vietnami műszakok szervezésével, szolidaritást kifejező brigádgyűlésekkel. Megyénk területén a termelőszövetkezetekben, ^ állami gazdaságokban, a gépjavító állomásokon, dolgozó, becsülettel helytálló fiatalok munkasikerei, elért eredményei egyre inkább megváltoztatják a mezőgazdaságban dolgozó fiatalokat lebecsülő társadalmi szemléletet, s olyan légkör kezd kialakulni, amelynek eredményeként megbecsülés, elismerés lesz a mező- gazdaságban dolgozni. A munkás- és parasztfiatalokhoz hasonlóan a közép- és szakmunkástanulók eszmei, politikai, erkölcsi fejlődését is azok az objektív társadalmi folyamatok és hatások határozzák meg, amelyek a szocializmus teljes felépítésének időszakában érvényesülnek. E rétegnél az egységesítő, összekötő elemek mellett jelentősek a differenciáló tényezők is. Mindezek figyelembe vételével megyénk tanulóifjúságának megítélése pozitív. A diákfiatalok döntő többsége becsülettel tanul, dolgozik, készül életpályájára. Az elmúlt tanévben a végzős tanulók 93 százaléka tett sikeres érettségit, illetve 96 százalék sikeres szakmunkásvizsgát. Jellemzőjük a nyílt, őszinte állásfoglalás, véleménynyilvánítás. Tisztelik a tudást, a szakképzettséget, igényük általánosan művelt, korszerű emberekké válni. Társadalmi aktivitásuk — jóllehet nem nyilvánul meg nap mint nap azonos fokon — kivívta a felnőttek elismerését. E pozitív tendenciák mellett azonban kétségtelenül jelentkeznek negatív vonások is. Hajlamosak arra, hogy a felnőttek világából csak a negatív jelenségeket vegyék észre, azokat felületesen bírálják, általánosítják. Tapasztalható egy részüknél a lazaság, a tanulmány és munkafegyelemben, bizonyos mértékű pers- pektívátlanság, mely úgy nyilvánul meg, „minek tanuljak, nekem jó az elégséges is". Figyelembe véve a megye fiatalságának e három jelentős rétegének jellemzőit, a fiatalok életkorát, szerzett tapasztalatait, az ismeretszerzés lehetőségeit, megyénk ifjúságának politikai ismerete, társadalmi aktivitása, érzelmi elkötelezettsége a jelentkező problémák ellenére is pozitívan értékelhető. A fiataloknak a szocializmus iránti vonzódását, a korábbi nemzedéknél magasabb műveltségét, őszinteségre, nyíltságra való igényét, helytállásának, szorgalmának sok bizonyítását szocialista társadalmunk eredményének tekinthetjük. Viszont fejlődésünk ellentmondásai mutatkoznak meg sok fiatal eszmei bizonytalanságában, érzelmi zavarában, cinizmusában, közömbösségében. Éppen ezért a megye ifjúsága politikai arculatában társadalmunk tükröződését kell látnunk, és hevelő munkánk meghatározásánál ebből kell kiindulni. Az ifjúság nevelésének hatékonyabbá tétele megköveteli, a céltudatosabb, összehangoltabb tevékenységet valamennyi szerv között, ezzel egyidejűleg minden szerv a maga külön területén is fokozza nevelőmunkáját, a fiatalok körében. Ezt azért is fontosnak tartjuk, mert így biztosíthaf hogy a munkahely, a család, az iskola nevelési céljait fokozottabban segítse ez elő. Ennek kapcsán említést kell tennem a KlSZ-nevelómunká- járóL A KISZ-szervezetek nevelőmunkája az utóbbi években konkrétabb és sokoldalúbb lett. Ifjúsági szövetségünk egyik fő feladatának tekinti, hogy erősítse tömegpolitikai tevékenységét, mégpedig úgy hogy ne csak másolja a pórt agitációját, hanem olyan akciókat kezdeményezzen, amely figyelembe veszi az ifjúság sajátosságait, érzelmi igényeit. Ilyenek voltak a „Vádoljuk az imperializmust”, a „Forradalmi ifjúsági napok”, a „Kongresszusi útlevélakció” stb. Ezeken belül szerveztük az emléktúrákat, találkozókat, ünnepi műszakokat, tiltakozó nagygyűléseket stb. Ezek az akciók KISZ-szervezeteink munkájának hatékony eszközeivé váltak, jelentős ifjúsági tömegeket mozgósítottunk az akció keretében és alkalmat adtak arra, hogy ismertessük a párt politikáját az ifjúság körében. Az akciók keretében a sokoldalú szervezőmunkát azonban még nem mindig tudtuk párosítani kellő eszmei, politikai tartalommal. Gyakran találkozni még alapszervezetek részéről bátortalansággal, érzéketlenséggel. Nem kielégítő még ma sem a napi politikai eseményekről a fiatalok kellő tájékoztatása. Az alapszervezetek jelentős részének munkájából még ma is hiányzik a mindennapos agitáció. A fiatalok igényeit ezen a területen még nem tudjuk kielégíteni kellő módon és így megválaszolatlanul hagyunk egy sor kérdést. Nem tartjuk megnyugtatónak a megye KlSZ-szerveze- tei részéről ■— de mondanám, hogy más szervezetek, intézmények részéről sem — a fiatalok körében folytatott hazafias nevelőmunkát. B hazafias nevelés legtöbb esetben leszűkül a különböző évfordulók, események megünneplésére, nem fordítunk kellő figyelmet annak sokoldalú értelmi és érzelmi bizonyítására. Nem fejlődött kellő mértékben a forradalmi hagyományok ápolása, az ifjúság honvédelmi nevelése. KISZ-szervezeteink feladata, hogy mozgósítsa megyénk ifjúságát az aktív közéletre és ugyanakkor közvetítse a fiatalok véleményét pártszervezeteinknek. Ennek jó eszközei voltak a különböző parlamentek, tanácskozások, az ifjúság körében folytatott viták. Azonban a területen sem tekintjük munkánkat teljesnek, nem elégítjük ki eléggé a fiatalok igényét. Sok kérdés foglalkoztatja a fiatalokat, ugyanakkor elenyésző számban szervezünk körükben vitákat. Nem igényeljük megfelelően a fiatalok véleményét, ilyen tapasztalataink vannak a gazdasági, állami és társadalmi szervek vonatkozásában is. Ezek káros hatására egy példával szeretnék utalni: Vác város egyik üzemében a megkérdezett fiatalok több mint 90 százaléka úgy nyilatkozott, hogy nekik saját munkájukon kívül nincs semmi beleszólásuk a vállalat életébe. A KISZ tevékenységének, nevelőmunkájának jelentős mérője, hogy a fiatalok milyen létszámmal kapcsolódnak be a munkába, kérik felvételüket a szervezetbe. A megye KISZ-taglétszámának alakulását az emelkedés ellenére sem tartjuk kielégítőnek, különösen kedvezőtlen a szervezettség a dolgozó fiatalok körében. Befejezésül szeretnék ismételten arra utalni, hogy megyénk ifjúságát alapvetően pozitív irányú fejlődés jellemzi. Társadalmi fejlődésünkkel összhangban javul életkörülménye, emelkedik műveltségi színvonala, gyarapszik politikai , ismerete, tapasztalata. Mindezekkel összefüggésben nő társadalmi aktivitása, mélyül értelmi és érzelmi elkötelezettsége. E pozitív vonások mellett azonban jelentkeznek negatív jelenségek, amelyeket nevelőmunkánk meghatározásánál szükséges figyelembe venni. P ártunk politikája, a megyei, járási, városi pártbizottságok segítségnyújtása, támogatása kedvező helyzetet biztosít az ifjúság neveléséhez, ifjúsági szövetségünk munkájához — fejezte be Fodor László. , « i i »
