Pest Megyei Hírlap, 1968. november (12. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-03 / 259. szám

1968. NOVEMBER 3., VASÄRNAP rt-J • MEGVEI r/tiHap S Az ifjúság neveléséért az egész társadalom felelős Részletek Fodor Lászlónak, a KISZ Pest megyei Bizottsága első titkárának, az MSZMP Pest megyei Bizottsága kibővített ülésén mondott beszámolójából OKTOBER 30-AN — MINT MÁR ERRŐL KORÁBBAN BESZÁMOLTUNK — AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTT­SÁGÁNAK KIBŐVÍTETT ÜLÉSEN A „PEST MEGYE IFJÚ­SÁGA POLITIKAI ARCULATÁNAK NÉHÁNY JELLEMZŐ VONASA, A FIATALOK KOREBEN VÉGZETT POLITIKAI MUNKA. A FIATALOK PÁRTTAGGÁ NEVELESE” — NAPI­RENDEN SZEREPELT. AZ ÍRÁSOS ANYAGHOZ FODOR LÁSZLÓ, A KISZ PEST MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK ELSŐ TITKÁRA MONDOTT SZÓBELI TÁJÉKOZTATÓT. AZ ALÁBBIAKBAN EBBŐL KÖZ-LÜNK RÉSZLETEKET. A fiatalok politikai arcu­latának megítéléséhez szükséges volt felmérni és elemezni, valamint értékelni: hogyan él, érez és cselekszik megyénk ifjúsága. A vizsgálat és az anyag összeállí­tása az egyes ifjúsági rétegek sajátosságainak figyelembevé­telével történt. Az ifjúság nevelése a párt egész tevékenységében megkü­lönböztetett önálló feladatot jelent. A nevelőmunka ered­ményessége megköveteli, hogy az ifjúságnak, az ifjúsági szö­vetség munkájának megítélése reális legyen, és egységes ál­láspontból induljunk ki. Gyakran tapasztaljuk, hogy az ifjúság mai helyzetének, er­kölcsi állapotának megítélésé­ben sok a túlzó, sommás nyi­latkozat. Egyesek nem ritkán az olyan felszíni jelenségekből indulnak ki, mint zenei ízlés, hajviselet, öltözködés, s csak a negatív jelenségeket látják meg. Mások a fiatalság egy ré­szének a tanulásban, a munká­ban, sportban tanúsított be<- csületes helytállását általáno­sítják, és egységes, minden vo­natkozásban haladó ifjúságról beszélnek. Véleményünk, hogy külön- külön egyik álláspont sem se­gíti az ifjúság körében végzett munkánkat. Az ifjúság helyes megítélé­sénél is elvi alapból kell kiin­dulni. E kérdésben állást fog­lalt a KISZ VI. kongresszusa, a KISZ KB 1966. július 13-i ülése, és ezt erősítette meg a KISZ VII. kongressusa is. A párt és a KISZ megyei végrehajtó bizottsága koráb­ban már a Politikai Bizottság határozata értelmében együttes ülésen vitatta meg az előbb említett állásfoglalást, és egyetértett a KISZ KB megál­lapításaival, azzal, hogy az if­júság megítélésében irányadó: O Ifjúságunk a társadalom elválaszthatatlan része, hibái és eredményei sohasem önmagában, hanem mindig a társadalom életében gyökerez­nek ... © Minden kor ifjúsága .más úton jut el a haladó esz­mékhez, más körülmények kö­zött él és fejlődik. A mai fia­talok már a felszabadulás után nőttek fel. Számukra a szocia­lizmus természetes életforma, nincs mögöttük az új társada­lomért vívott harcok személyes élménye... © Ifjúságunk problémái nem generációs, hanem társadalmi problémák. A harc nem öregek és fiatalok, hanem a régi és az új között folyik! A mai generáció erényei a fej­lődő szocializmus és az ifjúkor szép és lelkesítő tulajdonságai­ból, hibái a minden kor ifjú­ságára jellemző fogyatékossá­gokból, az élettapasztalatok hiányából adódnak ... Az ifjúság helyes megíté­lése azt követeli, hogy ne a kisebbségből, hanem a több­ségből ítéljünk. Ugyanaz le­gyen a. fiatalok elbírálásánál is a mérce, amit pártunk politi­kája minden ember megítélé­sének alapjává tett: mit tesz a gyakorlatban, hogyan él és dol­gozik, hogyan teljesíti köteles­ségeit, hogyan szolgálja a szo­cializmus teljes felépítésének ügyét? Mindezek alapján megyebi- zottségunk pozitívnak ítéli meg megyénk ifjúságának magatar­tását, fejlődését, helyzetét. A fiatalok védelme és nevelése azonban azt is megköveteli, hogy kritikusan vizsgáljuk godolkodásukat, magatartá­sukat, tárjuk fel a negatív je­lenségeket, amelyek a pozitív tulajdonságok mellett vala­mennyi rétegnél és korosztály­nál megtalálhatók. Az ifjúság magatartásában jelentkező eredményeket és hiányosságokat, illetve azok forrását nem helyes kizárólag a Kommunista Ifjúsági Szövet­ség munkájában keresni. Szeretném hangsúlyozni, hogy az ifjúság a társadalom része, erényei és hibái a társa­dalom életében gyökereznek, következésképpen az ifjúság neveléséért az egész társada­lom felelős. Mindezzel nem akarjuk ifjú­sági szövetségünk felelősségét kisebbíteni, hanem valameny- nyi gazdasági, állami, társadal­mi szervet, intézményt közös felelősségre, közös tevékeny­ségre szeretnénk ösztönözni. Ezek után engedjék meg, hogy a teljesség igénye nélkül néhány kérdésről külön is szóljak. M idenekelőtt azt említe­ném, hogy a megye if­júságának élet- és munkakörülményei megfelelőek. Ez a megállapításunk azon alapszik, hogy az ifjúság igé­nyei, a jelzett gondok és prob­lémák mellett is megfelelő mó­don kielégítettek. Milyen igények jelentkeznek a fiatalok részéről? Szakmai végzettségüknek megfelelő munkakörben akarnak dolgoz­ni. Igénylik munkájukban az irányítást, amelynek segítségé­vel tanulhatnak, tökéletesíthe­tik szakmai tudásukat. Megér­tést, méltánylást, támogatást várnak a kollektíváktól és a vezetőktől. Mindezekkel együtt megfelelő bért és életkörülmé­nyeket, jövőbeni érvényesülé­sükben pedig perspektívát. Ezek az igények reális igé­nyek, ezekkel egyet lehet és egyet is kell értenünk. Milyen tapasztalataink van­nak az említett igények kielé­gítése terén? A megye fiataljainak nagy többsége képzettségének meg­felelő munkakörben dolgozik, csupán 8—10 százaléka az, amely nem szakmai végzettsé­gének megfelelő helyen tudott munkát vállalni, illetve he­lyezkedett el. E tekintetben az országos átlaghoz viszonyítva kedvezőbb a helyzet. Ugyanak­kor nem szabad figyelmen kí­vül hagyni, hogy egyes ipari üzemekben, állami gazdasá­gokban, termelőszövetkezetek­ben nem felkészültségüknek megfelelő helyen foglalkoztat­nak fiatal szakembereket, s ez nem biztosítja megfelelő ütem­ben előmenetelüket. A munkába lépő fiatalokat a munkahelyeken általában sze­retettel fogadják, az idősebb kollégák, vezetők megkönnyí­tik számukra a beilleszkedést az új környezetbe. Ennek el­lenére a fiatal dolgozók első lépései a munkahelyeken nem mindig problémamentesek. F ontosnak tartjuk, hogy a gazdasági vezetők, mun­káskollektívák, társadal­mi szervek, köztük a KISZ-szervezetek, megkülön­böztetett módon foglalkozza­nak a munkába lépőkkel, se­gítsék át őket a kezdeti nehéz­ségeken. A fiatalok bérezését, figye­lembe véve az idősebb dolgo­zókét, kielégítőnek, arányos­nak tartjuk. A vállalatok, üze­mek a bérfejlesztésnél a fiatal dolgozók bérszínvonalának emelésére is gondot fordíta­nak. Néhány problémára azon­ban szükséges utalni. A fiatalok egy részénél és elsősorban a családosoknál arányeltolódás tapasztalható az igények és a végzett mun­káért járó bér között. A fiatal házas korábbi helyzetéhez vi­szonyítva anyagilag nehezebb körülmények közé kerül. A szülői támogatás csökken, vagy megszűnik, s a család- alapítás gondjai, a család anyagi biztonságának megte­remtése az addig gondtalan fiatalt problémák elé állítja. További problémát jelent a kezdő szakmunkások fizetése, a leszerelő katonák, a gyakor­nokok bérezése, a férfiakkal egyenértékű munkát végző nők eltérő bérezése. a z oktatási reform ered­ményeként a fiatalok általános, szakmai és politikai műveltsége vi­szonylag kedvezően alakult. A 8 általános iskolát vég­zettek 84,6 százaléka tovább­tanul — többségük szakmun­kásképző iskolában. Ez kedve­ző arány. Az általános gimnáziumban tanulóknál a leányok aránya tovább növekszik. Csökken az érdeklődés a gimnázium iránt a fizikai dolgozók gyermekei­nél. Ezek szívesebben jelent­keznek szakközépiskolába, technikumba, szakmunkáskép­ző iskolába. A szakmunkáspályára első­sorban fizikai munkások gyer­mekei készülnek. A szellemi foglalkozású szülők gyermekei többnyire csak akkor választ­ják a szakma tanulását, ha gyenge tanulmányi eredmény miatt nem nyertek középisko­lai felvételt. Ezek számaránya alacsony, mindössze 3—4 szá­zalék. A középiskolát végzettek to­vábbtanulásánál azt tapasztal­tuk, hogy az egyes középisko­lákban — főleg a közös igaz­gatású gimnáziumokban érett­ségizettek — hátránnyal in­dulnak a felvételi vizsgáknál és kisebb arányban nyernek felvételt is a felsőfokú okta­tási intézményekbe. Például az elmúlt évben a dunaharaszti gimnáziumból 18 főből 3, a szobi gimnáziumból 19 főből 3, a pilisvörösvári gimnáziumból 23 főből 8 nyert felvételt. A felsőfokú oktatási intéz­ményekbe felvételt nyerteknél sem elfogadható a fizikai dol­gozók gyermekeinek aránya. Például a Nagykátáról felvett 15 főből 4, a váci gimnázium­ból 25 főből 8, a Nagykőrösről felvett 14 főből 5 volt fizikai dolgozó gyermeke. K ülön szólni kívánok a lányok helyzetéről. A 8 általános iskolát vég­zett, de tovább nem ta­nulók jelentős része leány. Ügyszintén a gimnáziumot végzett és tovább nem tanulók zöme. Ezeknél elhelyezkedési gondok és problémák jelent­keznek. Ez különösen falun élő lá­nyoknál jelentkezik élesebben, mert itt az elhelyezkedési le­hetőségek nem annyira adot­tak, mint a városokban. Alkati adottságaikhoz igazodó mun­kalehetőség hiánya, társas éle­tük szervezetlensége, a falusi családi közösségek negatív ha­tása nehéz körülményeket te­remt számukra. A megye ifjúsága politikai arculatának vizsgálatánál há­rom kérdésre kerestünk vá­laszt. Milyen a politikai ismeretük, a politikai aktivitásuk, és az érzelmi, valamint tudati elkö­telezettségük? E három szempont szerint történt vizsgálat azt mutatja, hogy a 14—26 közötti korosz­tály politikai arculatát rend­kívüli differenciáltság jellem­zi. Ennek főbb okai: az élet­kor és az ezzel járó tapaszta­lat, az általános műveltségi szint, a társadalmi és politikai szervezetben való tevékeny­ség, a munkaszeretet stb. A differenciáltságot kiváltó tényezők közül a rétegekre vo­natkozó főbb jellemzőket em­líteném meg. A megyében dolgozó fiata­loknak megközelítőleg fele if­júmunkás. Ez a réteg a szak- képzettségnek megfelelően to­vább rétegződik. Az ifjúmun­kások közé tartozik a segéd-, betanított és szakmunkások mellett a fiatal technikusok és mérnökök gárdája is. E rétegeződésen belül a technikusok és mérnökök al­kotják a legképzettebb réte­get. Megyei viszonylatban ez mintegy 22 százaléka az ifjú­munkásoknak. Amellett, hogy ez a réteg a legképzettebb, itt jelentkezik fokozottabb mér­tékben a továbbtanulási igény is, és ezzel egyidejűleg a poli­tikai ismeretek bővítése iránti igény is. Jellemző rájuk, hogy társadalmi tevékenységben is aktívak. A munkásifjúság rétegének több mint felét a megyében a szakmunkások képezik. Po­litikai ismereti szintjük álta­lában kielégítő. Az egész ifjú­ságon belül ez a legaktívabb réteg. Jelentős a betanított és se­gédmunkások aránya is. E ré­tegen belül találjuk a legala­csonyabb általános műveltség­gel rendelkezőket. Ebből kö­vetkezően érdeklődésük is ala­csony szinten áll. A megye ifjúmunkásai a társadalom változásait a leg­közvetlenebbül érzékelik. Köz­vetlenül vesznek részt a ter­melés folyamatában, tapaszta­lataik gyorsabban gyarapod­nak, mint más ifjúsági réte­geknél. Nyugodtan kijelent­hetjük, hogy a munkásifjúság túlnyomó többsége a szocia­lizmus híve. A munkásosztály hatalmát természetesnek, ma- gátólértetődőnek tartja, elkö­telezettségét cselekvőleg bizo­nyítja. Aktivitásának fő terü­lete a szocialista munkaver­seny, a szocialista brigádmoz­galom, az egyes munkaakciók. Az iparban közel 800 ifjúsági brigádban mintegy 7000 fiatal dolgozik. Ezen belül a brigá­dok nagy többsége, mintegy 500 küzd a szocialista brigád cím elnyeréséért. A szolidaritási, vietnami műszakok, kommunista va­sárnapok a munkásifjúság széles tömegeit mozgatták meg. Körükben lelkesedést váltottak ki a védnökség­vállalások, amelyeknek kere­tében jelentős feladatokat ol­dottak és oldanak meg. Pél­dául a Nagykőrösi Konzerv­gyár rekonstrukciója, a DKV, DHE építése. Természetesen e rétegen be­lül is találkozni közömbösök­kel, olyanokkal is, akik a „csak keresni és hazamenni” jelszót tették magukévá. A z ifjúság másik nagy rétege, a parasztifjú­ság politikai arculatá­nak alakulására döntő hatással volt a mezőgazdaság kollektivizálása. A mezőgazda­ságban dolgozó ifjúság az utóbbi hat évben serdült ifjú­vá és a mezőgazdasági nagy­üzemek ellentmondásos viszo­nyai között vált felnőtté. Nem ismeri a régi parasztéletet, mércéje, hogy a nagyüzem mennyire biztosítja számára az egyéni boldogulás lehetősé­gét. E réteg legstabilabb része az a közel 8000 fiatal, aki mint mezőgazdasági szakmunkás, traktorvezető dolgozik. A termelőszövetkezetekben dolgozó fiatalok többsége egy­re inkább felismeri az egyén és közösség érdekeinek össze­függését. A technika széles körű alkalmazását, és az isko­la szocialista jellegének erő­södése falun is erőteljesen érezteti hatását, aminek kö­vetkeztében növekedett a fa­lusi ifjúság műveltsége. Az utóbbi években erősö­dött a mezőgazdaságban dol­gozó fiatalok aktivitása. Je­lentősen terjednek a paraszt­ifjúság körében a KISZ kü­lönböző akciói, egyre gyakrab­ban találkozunk vietnami mű­szakok szervezésével, szolida­ritást kifejező brigádgyűlé­sekkel. Megyénk területén a terme­lőszövetkezetekben, ^ állami gazdaságokban, a gépjavító állomásokon, dolgozó, becsü­lettel helytálló fiatalok mun­kasikerei, elért eredményei egyre inkább megváltoztat­ják a mezőgazdaságban dolgo­zó fiatalokat lebecsülő társa­dalmi szemléletet, s olyan légkör kezd kialakulni, amely­nek eredményeként megbe­csülés, elismerés lesz a mező- gazdaságban dolgozni. A munkás- és parasztfiata­lokhoz hasonlóan a közép- és szakmunkástanulók eszmei, politikai, erkölcsi fejlődését is azok az objektív társadalmi folyamatok és hatások hatá­rozzák meg, amelyek a szo­cializmus teljes felépítésének időszakában érvényesülnek. E rétegnél az egységesítő, összekötő elemek mellett je­lentősek a differenciáló té­nyezők is. Mindezek figyelembe véte­lével megyénk tanulóifjúságá­nak megítélése pozitív. A diákfiatalok döntő többsége becsülettel tanul, dolgozik, ké­szül életpályájára. Az elmúlt tanévben a végzős tanulók 93 százaléka tett sikeres érettsé­git, illetve 96 százalék sikeres szakmunkásvizsgát. Jellemző­jük a nyílt, őszinte állásfogla­lás, véleménynyilvánítás. Tisz­telik a tudást, a szakképzett­séget, igényük általánosan művelt, korszerű emberekké válni. Társadalmi aktivitásuk — jóllehet nem nyilvánul meg nap mint nap azonos fokon — kivívta a felnőttek elismeré­sét. E pozitív tendenciák mel­lett azonban kétségte­lenül jelentkeznek ne­gatív vonások is. Haj­lamosak arra, hogy a felnőt­tek világából csak a negatív jelenségeket vegyék észre, azokat felületesen bírálják, általánosítják. Tapasztalható egy részüknél a lazaság, a ta­nulmány és munkafegyelem­ben, bizonyos mértékű pers- pektívátlanság, mely úgy nyil­vánul meg, „minek tanuljak, nekem jó az elégséges is". Figyelembe véve a megye fiatalságának e három jelen­tős rétegének jellemzőit, a fia­talok életkorát, szerzett ta­pasztalatait, az ismeretszerzés lehetőségeit, megyénk ifjúsá­gának politikai ismerete, tár­sadalmi aktivitása, érzelmi el­kötelezettsége a jelentkező problémák ellenére is pozití­van értékelhető. A fiataloknak a szocializmus iránti vonzódá­sát, a korábbi nemzedéknél magasabb műveltségét, őszin­teségre, nyíltságra való igé­nyét, helytállásának, szorgal­mának sok bizonyítását szo­cialista társadalmunk eredmé­nyének tekinthetjük. Viszont fejlődésünk ellent­mondásai mutatkoznak meg sok fiatal eszmei bizonytalan­ságában, érzelmi zavarában, cinizmusában, közömbösségé­ben. Éppen ezért a megye ifjú­sága politikai arculatában társadalmunk tükröződését kell látnunk, és hevelő mun­kánk meghatározásánál ebből kell kiindulni. Az ifjúság nevelésének ha­tékonyabbá tétele megkövete­li, a céltudatosabb, összehan­goltabb tevékenységet vala­mennyi szerv között, ezzel egyidejűleg minden szerv a maga külön területén is fo­kozza nevelőmunkáját, a fia­talok körében. Ezt azért is fontosnak tart­juk, mert így biztosíthaf hogy a munkahely, a család, az iskola nevelési céljait foko­zottabban segítse ez elő. Ennek kapcsán említést kell tennem a KlSZ-nevelómunká- járóL A KISZ-szervezetek nevelő­munkája az utóbbi években konkrétabb és sokoldalúbb lett. Ifjúsági szövetségünk egyik fő feladatának tekinti, hogy erősítse tömegpolitikai tevé­kenységét, mégpedig úgy hogy ne csak másolja a pórt agitációját, hanem olyan ak­ciókat kezdeményezzen, amely figyelembe veszi az ifjúság sa­játosságait, érzelmi igényeit. Ilyenek voltak a „Vádoljuk az imperializmust”, a „Forra­dalmi ifjúsági napok”, a „Kongresszusi útlevélakció” stb. Ezeken belül szerveztük az emléktúrákat, találkozókat, ünnepi műszakokat, tiltakozó nagygyűléseket stb. Ezek az akciók KISZ-szervezeteink munkájának hatékony eszkö­zeivé váltak, jelentős ifjúsági tömegeket mozgósítottunk az akció keretében és alkalmat adtak arra, hogy ismertessük a párt politikáját az ifjúság körében. Az akciók kereté­ben a sokoldalú szervezőmun­kát azonban még nem min­dig tudtuk párosítani kellő eszmei, politikai tartalommal. Gyakran találkozni még alap­szervezetek részéről bátorta­lansággal, érzéketlenséggel. Nem kielégítő még ma sem a napi politikai eseményekről a fiatalok kellő tájékoztatása. Az alapszervezetek jelentős részének munkájából még ma is hiányzik a mindennapos agitáció. A fiatalok igényeit ezen a területen még nem tudjuk kielégíteni kellő mó­don és így megválaszolatla­nul hagyunk egy sor kérdést. Nem tartjuk megnyugtató­nak a megye KlSZ-szerveze- tei részéről ■— de mondanám, hogy más szervezetek, intéz­mények részéről sem — a fia­talok körében folytatott ha­zafias nevelőmunkát. B hazafias nevelés leg­több esetben leszűkül a különböző évfordu­lók, események meg­ünneplésére, nem fordítunk kellő figyelmet annak sokol­dalú értelmi és érzelmi bizo­nyítására. Nem fejlődött kellő mértékben a forradalmi ha­gyományok ápolása, az ifjú­ság honvédelmi nevelése. KISZ-szervezeteink feladata, hogy mozgósítsa megyénk if­júságát az aktív közéletre és ugyanakkor közvetítse a fia­talok véleményét pártszerve­zeteinknek. Ennek jó eszkö­zei voltak a különböző parla­mentek, tanácskozások, az if­júság körében folytatott vi­ták. Azonban a területen sem tekintjük munkánkat teljes­nek, nem elégítjük ki eléggé a fiatalok igényét. Sok kér­dés foglalkoztatja a fiatalo­kat, ugyanakkor elenyésző számban szervezünk körük­ben vitákat. Nem igényeljük megfelelően a fiatalok véle­ményét, ilyen tapasztalataink vannak a gazdasági, állami és társadalmi szervek vonatko­zásában is. Ezek káros hatá­sára egy példával szeretnék utalni: Vác város egyik üze­mében a megkérdezett fiata­lok több mint 90 százaléka úgy nyilatkozott, hogy nekik saját munkájukon kívül nincs semmi beleszólásuk a vállalat életébe. A KISZ tevékenységének, nevelőmunkájának jelentős mérője, hogy a fiatalok mi­lyen létszámmal kapcsolód­nak be a munkába, kérik fel­vételüket a szervezetbe. A megye KISZ-taglétszámának alakulását az emelkedés elle­nére sem tartjuk kielégítő­nek, különösen kedvezőtlen a szervezettség a dolgozó fiata­lok körében. Befejezésül szeretnék ismé­telten arra utalni, hogy me­gyénk ifjúságát alapvetően pozitív irányú fejlődés jel­lemzi. Társadalmi fejlődésünkkel összhangban javul életkörül­ménye, emelkedik műveltségi színvonala, gyarapszik politi­kai , ismerete, tapasztalata. Mindezekkel összefüggésben nő társadalmi aktivitása, mé­lyül értelmi és érzelmi elkö­telezettsége. E pozitív vonások mellett azonban jelentkeznek nega­tív jelenségek, amelyeket ne­velőmunkánk meghatározásá­nál szükséges figyelembe venni. P ártunk politikája, a me­gyei, járási, városi pártbizottságok segít­ségnyújtása, támoga­tása kedvező helyzetet bizto­sít az ifjúság neveléséhez, if­júsági szövetségünk munkájá­hoz — fejezte be Fodor László. , « i i »

Next

/
Oldalképek
Tartalom