Pest Megyei Hírlap, 1968. november (12. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-24 / 276. szám

AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága — a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának ötvenedik évforduló­ja alkalmából — kibővített ünnepi ülésre ült össze tegnap az Építők Rózsa Ferenc Művelő­dési Házában. Az ünnepi ülés elnökségében foglalt helyet Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsá­gának első titkára, Losonczi Pál, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának elnöke, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, valamint társadalmi életünk más vezető személyiségei, a párt és a munkásmozgalom idős harcosai, az alkotó, a termelőmunka legjobbjai közül számosán. Az elnökség soraiban láttuk Cservenka Fe­rencnél a Pest megyei Pártbizottság első tit­kárát és Guba Pált, a Monori Járási Pártbi­zottság első titkárát is. Ott voltak az ülésen a kommunista ■ és munkáspártok nemzetközi ta­lálkozóját előkészítő bizottság budapesti ülé­sén részt vett hazánkban tartózkodó külföldi delegációk képviselői. Az elnöklő Biszku Bélának, a Politikai Bi­zottság tagjának, a KB titkárának javaslatá­ra az ülés részvevői,néma felállással emlékez­tek a párt régi harcosaira, kegyelettel adóztak az elmúlt fél évszázad kommunista mártírjai emlékének. Az elnöki megnyitó után Kádár János mondott ünnepi beszédet. XII. ÉVFOLYAM, 276. SZÁM ÁRA 1.20 I OÍIIM 190«. NOVEMBER 24., VASÄRNAP PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ma már története Remény - új világ születik too. „Mi a szovjethatalom?” — címmel Lenin-kötet jelent meg Indiában gudzsarat nyelven. Ez a századik nyelv, amelyre mű­veit lefordították. ÚT Az Egyesült Arab Köztársa­ság és Szudán kormánya meg­állapodott a Kairót Khartoum- mal összekötő 1050 kilométer hosszú útvonal megépítésében. Tisztelt Központi Bizottság! Kedves elvtársak, elvtársnők! Történelmi jelentőségű ese­ményről, a Kommunisták Ma­gyarországi Pártja megalaku­lásának 50. évfordulójáról em­lékezünk meg a mai napon. Ebből az ünnepi alkalomból üdvözlöm a Központi Bizott­ság ülésének minden részvevő­jét, köszöntőm pártunk min­den tagját, munkásosztályun­kat, az egész magyar dolgozó népet. Elvtársak! ötven évvel ezelőtt, amikor Oroszország véráztatta földjén, a polgárháború viharában a fiatal szovjet hatalom még az élethez való jogáért küzdött, körös-körül, az egész világon a kapitalizmus uralkodott. De megszületett már az első mun­káshatalom, amelyre bizako­dással tekintették az elnyo­mottak, a kizsákmányoltak százmilliói. A világtörténelem e nagy fordulópontján a ma­gyar munkásmozgalom törté­netében is új fejezet kezdődött. Az úttörők hazánkban is ki­bontották a kommunizmus zászlaját, megalakult és elin­dult történelmi útjára a ma­gyar munkásosztály forradal­mi, marxista—leninista élcsa­pata, a Kommunisták Magyar- országi Pártja. A szocializmus, a kommu­nizmus eszméje az eltelt fél évszázad alatt hatalmas utat járt be. A kommunista és munkáspártok a föld csaknem minden országában létrejöttek, és számottevő politikai erővé növekedtek. A szocializmus három földrészen jelenlevő, 14 országot magába foglaló világ- rendszerré vált. Nagy fordulat következett be népünk sorsá­ban is. A kapitalizmus bilin­cseitől megszabadult magyar nép ma a társadalmi fejlődés élén haladó nemzetek sorában sikerrel ■ dolgozik a szocializ­mus teljes felépítésén. A szocializmus világméretű előretörését nem lehet feltar­tóztatni. A két rendszer harca azonban még minden területen folyik. Az imperializmus fegy­veres összeütközéseket provo­kál. A népek egész sora az út­keresés lázában ég. A munkás- mozgalom sem mentes az in­gadozóktól, a hangulati „forra- dalmárok”-tól, a revizionista árulóktól és a különböző egy­ségbontóktól. A kapitalista és a szocialista rendszer harca az ideológia és a politika síkján fo­kozódik. Növekszik a forradal­mi erők felelőssége, mélyebb értelmet nyernek a történelmi tapasztalatok, s a forradalmi gyakorlat nyomán fejlődik tu­dományos elméletünk, a mar­xizmus—leninizmus. Ilyen körülmények között ünnepelünk ma. Pártunk, mun­kásosztályunk, népünk mai munkájához és harcához sok erőt meríthetünk a magyar munkásmozgalom legutóbbi ötven évének forradalmi ta­pasztalataiból. Ezeket számba venni, értékelni és hasznosíta­ni — kötelességünk! Köteles­ségünk annál is inkább, mert a történelmi tapasztalat nálunk, éppen úgy, mint a világ min­den más részén, mindinkább megerősíti a tömegekben a fel­ismerést, hogy a népek a kor égető kérdéseire csak a szocia­lizmustól várhatják a választ és a megoldást. A II. Internacionálé árulása, a szociáldemokrácia csődje kö­vetkeztében vezetés nélkül maradt munkástömegek s ál­talában a népek keresték az utat és módot, hogyan vesse­nek véget a háborúnak, ho­gyan döntsék meg a háborút szülő kapitalista rendszert, ho­gyan vegyék saját kezükbe sorsuk irányítását. S e nagy kérdésre adott választ 1917 no­vemberében az orosz szocialis­ta forradalom, A Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom hatalmas csapást mért a kapi­talizmusra, az imperialista há­ború valamennyi támogatójá­ra, és erősebbé tette a szocia­lista eszmék befolyását, mint valaha is volt. Magyarország proletárjai határtalan lelkesedéssel üd­vözölték orosz testvéreiket, akiknek győzelme az imperia­lista háború gyors befejezésé­nek és egy új Világ megszü­letésének reményével töltötte el őket. Példájuk nyomán fo­kozták harcukat a baloldali erők, megmozdultak a széles tömegek. Ez megmutatkozott az 1918 januári és júniusi ál­talános sztrájkban, a pécsi katonalázadásban, az ország különböző területén fellob­bant katonai zendülésekben. A háborús kormány és a mo­narchia megdöntése, Magyar- ország nemzeti függetlenségé­nek kivívása volt a célja az október 29-i általános sztrájk­nak, az október 30-i nagy tün­tetésnek, és az október 31-re kibontakozott fegyveres fel­kelésnek, amely végül is elér­te célját. Ezt követően 1918. november 16-án kikiáltják a köztársaságot. A munkásosz­tály vezetésével a nép meg­döntötte a monarchiát, meg­teremtette a köztársaságot, ki­vívta az ország függetlenségét. Ezzel azonban az osztályharc (Folytatás a 2. oldalon.) A továbbiakban Kádár Já­nos történelmi visszapillan­tást nyújtott a hazánkban a századfordulótól kezdve mind erőteljesebben kibontakozó harcról, amely a munkásosz­tály, a parasztság, a dolgozó tömegek sorsának jobbra for­dulásáért folyt. Az ország sú­lyos problémái katasztrofális­[ sá váltak, amikor a kapitalis­ták 1914-ben világháborúba ta­szították a népeket. A háborús esztendők szenvedése, milliók pusztulása, százmilliók nélkü­lözése késztette a népeket ar­ra, hogy dacolva minden ter­rorral, harcba szánjanak a háborús kormányok eltávolí­tásáért. „Tiszteletadás a dolgozó ember előtt” Goldmann György szobrának avatása mannra emlékezték vele, aki egyiké volt a • munkásmozga­lom kiemelkedő alakjainak. Az eseményt a KMP megalakulá­sának 50-ik évfordulójára ren­dezték, A megye képviseleté­ben megjelent többek között Lendvai István, a Pest megyei Pártbizottság titkára, dr. Csi- csay Iván, a megyei tanács vb elnökhelyettese. Ott voltak a környékbeli üzemek képvise­lői, á járás, s a község veze­tői. Filmfelvevő halk kerregése hallatszott, a Tv-híradó szom­bat esti adásában is láthattuk a nagy pillanatokat, amikor a fehér lepel lehullt a szoborról, s a jelenlevők tapsa közben a bronzszobor körvonalai kiraj­zolódtak az ünneplők előtt. Óvári Miklós, a Központi Bi­zottság osztályvezetője vállal­ta a méltató beszéd, az emlé­kezés tisztét. Rövid történelmi visszapillantás után napjaink politikai helyzetére, s a párt szerepére utalva az alkotó mű­vész életét idézte. Beszédének záró szavai mindennél jobban kifejezték az ünnepi esemény lényegét és tartalmát: A szobor felállításával nemcsak a község tiszteli meg nagy fiát, a szobor maga is tiszteletadás a dolgozó ember előtt. A munkás előtt, aki dol­gozott, szenvedett, de aki har­colni és győzni is tudott. Ami­kor Goldmann György a szob­rot megalkotta, modellje egy munka nélküli ifjúmunkás volt. Ma az alkotó és m'u'e arra emlékeztessen, amit Ju­hász Gyula, a költő így feje­zett ki: „Itt nem boldogul más, csali aki alkot, aki munkás .. PÁRIZS Nem értékelik le a frankot I nap, november 24-én 20 óra­kor rádióbeszédben fordul az | ország lakosságához." Az iskola falait, s előtte a gondosan rendbetett teret fényszórók világítják meg. Körben sok egyenruhás úttö­rő, diák, felnőttek, öregek. A sötét estében fáklyákat gyúj­tanak, hogy lobbanó lángjai még ünnepélyesebbé tegyék az elkövetkező perceket. Goldmann György „Munkás” című szobrának leleplezésére készültek tegnap Vecsésen. A település nagy szülöttére, Gold­A francia kormány szom­baton délután De Gaulle köz- társasági elnök elnökletével rendkívüli minisztertanácsot tartott, hogy megvitassa a francia frank helyzetét és a szükségessé vált gazdasági intézkedéseket. A rendkívüli miniszterta­nácsról az alábbi hivatalos közleményt adták ki: „A minisztertanács megvizs­gálta a valutáris és pénzügyi helyzetet. A „tizek” értekezle­téről visszatért gazdasági és pénzügyminiszter beszámolója után a kormány valamennyi tagját felkérték, hogy fejtse ki érveit és véleményét. A mi­niszterek véleményének meg­hallgatását követően a köztár­saság elnöke az est folyamán ismerteti a hozott döntéseket.” Az Elysée-palota szombaton este a következő közleményt adta ki: „A köztársaság elnöke tu­datja, hogy november 23-án tartott minisztertanács után a következő döntés született: a francia frank jelenlegi váltó­árfolyamát fenntartják. De Gaulle tábornok vasár­A Magyar Szocialista 3tunháspárt Központi Bizottságának kibővített ülése az Építők Itózsa Ferenc Művelődési Házában ötven esztendő Kádár János mondott ünnepi beszédet a párt születésnapján M t Kitüntetés dobozban Nyíri Éva ri­A bizalom: kötelezettség Képcsőgyári tapasz­talatok. Mészáros Ottó váci cikke a 7. oldalon. ■ A portja az 5. olda­lon. Maga Mesél a tsz... Dékiss János <rása a 8. oldalon. honnan jött? Az élet katonái Aki keresztnevükön I Sorozatunkban ma szólítja a fákat. Szűts I. j! Hikádé Aladárt mutat­Dénes írása a 6. olda­lon. 1 ja be Prukner Pál, a 1 11. oldalon. t

Next

/
Oldalképek
Tartalom