Pest Megyei Hírlap, 1968. november (12. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-23 / 275. szám

.4 mtcwEk 1968. NOVEMBER 23., SZOMBAT Különleges szemüveglencsék A Magyar Optikai Művek szemüveglencse-üzeme az idén megközelítően másfél millió különleges, tórikus lencsét állít elő. A nagy pontosságú munkát végző üzem termelé­sének mintegy 80 százalékát a nyugati államokban érté­kesítik. Képünkön: a kész szemüveglencsék felületét ellenőrzik. Villanyfényt mindenhová Meglepő tény: a megye lakosságának még 3,5 százaléka, 9853 család, mintegy 35—36 ezer ember, petróleumlámpa mellett vakoskodik. Főként a budai, a dabasi, a ráckevei, a gödöllői és a váci járásban, vagyis azokon a területeken, amelyeket évről évre a legtöbb bevándorló lep el. A villany- hálózat szükség szerinti fejlesztésére több mint 70 millió forintot kellene fordítani. Alapvető szükséglet Az állandó lakás céljait szolgáló villamos energia ma már alapvető szükséglet. A hálózatfejlesztés kérdését is e szempont figyelembevételével tárgyalta meg október 23-án a Pest megyei Tanács végre­hajtó bizottsága. Egyébként nemcsak a megyei tanács ve­zetőinek, de a megyei párt- bizottságnak is az az állás­pontja, hogy a helyzet sürgő­sen megjavítandó: legalább a belterületi igénye kielégítésé­hez szükséges mintegy 32 mil­lió forintot mindenképpen elő kell teremteni. Tudvalevő, hogy a “megyei települések hálózatépítése már a századforduló első éveiben megkezdődött, és a falu villamosítása, más me­gyéket megelőzve, nálunk fe­jeződött be elsőnek a felsza­badulás után. Az 1950-es évek közepe óta, egyrészt a foko­ARC ÉS KÉZ Két óra Kocsis Ivánnál Első kép kivéve, sajnos — a fotoművé- — Szerintem olykor a tar- szetet. Nálunk irtóznak az új- talom túlontúl megnövekszik, tói. Készült: 1958. Cím: Útépí­tők. Készítette: Kocsis Iván vá­ci fotóművész. Sík terepen két alak: egyik ás, másik cipőjét fűzi. Ásója a salakkupacban. A táj: monoton faluvég, egy­két fa, a távolba vesző szem egy úthengert fedez fel az em­berek mögött. A kép szerkesz­tése átlós, ereje a dinamizmu­sában keresendő. Hatása: nincs. A szemnek látvány, nem elgondolkoztató, nem megdöbbentő, nézése köz­ben az ember csak konstatál. ELSŐ BESZÉLGETÉS: — A kép figurális. A figurá­lis képek nagy része ma már — Mi a véleménye most sa­ját képéről? — Elkapott pillanat. Erénye a realizmus. — Ügy értem, rossz vagy jó? — Mostani szemmel rossz. — Miért? — Mert olyan, mint az önök szakmájában a „ringó búza­tábla”. Megjegyzések: Magyarorszá­gon hét fotóklub van. Egyik legjobb a 45 tagból álló Duna­kanyar Fotoklub. Most tíz éves. Alapítója és vezetője: Kocsis Iván. Szerinte a konzervativiz­mus védőbástyája a Magyar Fotóművészek Szövetsége, ahol a Vadas-iskola képviselői nem nftodoros. Elég a martinászfo- tűrik a technikai fogásokat, tokra gondolni. még mindig a figurális ábrázo­— Embert ne ábrázoljunk? lás hívei. Az amatőr fotósok — De. Csak újra kell fogai- összetétele heterogén. Sok a mazni őket. Az 50-es években „vasárnapi fotós”, és, sajnos, ezt a fajta embert minden mű- ezek vívják ki itthon a legtöbb vészeti ág elcsépelte, de most elismerést. már — véleményem szerint — kiheverték a túlstilizáltságot, Második kép SZÁRAZ TRANSZFORMÁTOROK készítését javítását 60 KW teljesítményig VILLANYMOTOR TEKERCSELÉSÉT és SZIVATTYÚK javítását szerelését határidőre vállaljuk DABASI (GYÓNI) műhelyünkben. Dabasi Járási Javító és Szolgáltató KTSz DABAS (GYÓN) III., Kossuth L. u. 4. Telefon: 202. Készült: 1967. Cím: Csend­élet. Készítette: Kocsis Iván. A kép kemény, tónusai söté­tek, minden részlete hihetet­len pontossággal kidolgozott. Centrális vonalak húzzák a Iá- szín. tóegyenest a fókuszpont felé. A — Nyertek már díjat? a forma rovására. Sokszorta tartalom már-már a tartalom rovására... Megjegyzések: a Váci Fo- toklub ez évben harmadszor rendezi meg az audio-visual fesztivált, melyen több ország szerepel. A fénykép és a film közé sorolhatjuk: a vetített fotokhoz zenei aláfestés, illet­ve szöveg tartozik. A Duna­kanyar Fotoklub egy évben 25 külföldi kiállításon vesz részt. | Harmadik kép | Készült: 1968. Cím: Arc és kéz. Készítette: Kocsis Iván. Az eljárás neve: fototípia. Matt feketeségből grafikasze- rűen emelkedik ki egy öreg­asszony arca és keze. Semmi más. Hatása: mellbevágó. Az öregasszony szemben ül ve­led, te csak arcát és kezét lá­tod. Minden fekete, pesszi­mista, gyászt lehel. HARMADIK BESZÉLGETÉS — Szeretik a feketét? — Bizonyos fokig kifeje­zőbb, mint a fehér, de ennél a képnél feltételnül jobb a sötét A BUDAPESTI FŰSZER- ÉS ÉDESSÉG- NAGYKERESKEDELMI V. felvesz férfi dolgozókat fizikai munkakörbe. Munkásszállás van. JELENTKEZÉS: Bpest VII., Dohány u. 40. Munkaügy, szombat kivételével. háttér egy sík fal, fény-árnyék­kal, mozaikrészekre bontva. Tárgyak: egy fakerék és egy falról lelógó vaslánc. Az elő­térben az utca homályos meg­világítású macskakövei. A fénykép fegyelmezett, eszköz- telen és a legfontosabb — anyagszerű. Szerkesztése átlós, a fakereket oldalról kontraszt­fény éri. Hatása: elgondolkoztató. Ka­rodon érzed a hűvösséget, az éjszaka borszagú leheletét. A fakerék a falnak dől. Lapjával. Megszámolhatod a küllőket. De nem érsz rá. Futsz a fény felé. Érzéseid csak addig pesszimis­ták, amíg behunyod a szemed. Mikorra másodszor nézed a fo­tót, úgy alaposan, már nem mond újat. MÁSODIK beszélgetés — Tárgyi pátosz. Az ember világa ez is. A tárgyakkal ki­fejezett emberi világ. — Ön szerint többet fejez ki, mint az előző kép? — Feltétlenül. Egy árnya­latnyi szimbolizmus, vagy itt az egyszerűbb allegória ada­golásával, belső megnyilvánu­lásra is késztetjük a nézőt. ' — Érdekes, minden művé­szet manapság nem a lát­ványra, hanem valamiféle belső emócióra törekszik... — Miért, ön szerint melyik ér többet? — Persze. _ F őleg külföldön. — Nálunk minden verse­nyen ugyanabból az öt-hat emberből áll a zsűri. Tehát ugyanannak az öt-hat ember­nek az ízlése érvényesül min­degyik versenyen. — Most a fotóművészeiben is a formabontás dívik? — A technika régen legke­vésbé a képzőművészetet érintette. A festők és a szob­rászok csak szerszámokkal dolgoztak. A foto a techniká­nak köszönheti létezését. A XX. században azonban a festők és a szobrászok is jobban igénybe vették a tech­nikát. Hozzánk most tört be újra — fotoeljárások formájá­ban. Megjegyzések: Az irányza­tot a klubon belül az Alfa­csoport képviseli: Döbrössy Pál, Horváth Tibor, Néninger Géza, Tahin Gyula és Kocsis Iván. Megpróbálják az em­bert indirekt módon az anya­gi világ felfedezésén keresztül bemutatni. Minden művészetnek van iskolája. A világon mindenütt a fotóművészeteknek is. Ná­lunk nincs még tanszéke sem. A fotóművészek az amatőrök közül nőnek ki. Az amatőr fotósokat a klubok nevelik Tamás Ervin zódó bevándorlás, másrészt a nagyarányú lakásépítés követ­keztében, sok település gyors fejlődésnek indult, a villany- hálózat bővítése azonban a fejlődéssel nem tudott lépést tartani: az ellátottság színvo­nala most ezért nem megfe­lelő. Új lehetőség Korábban, évről évre, a helyi erőforrásokból megol­dott hálózatépítéseikre biztosí­tott előirányzattal kiegészítve, a Nehézipari Minisztérium (NIM) tárca szinten biztosí­tott központi kerete adta a lakossági villanyhálózat fej­lesztésének alapját. A pénz azonban kevésnek bizonyult. 1968-ban ezért életbe lépett az a rendelkezés, mely a me­gyei tanácsnak lehetővé tette, hogy saját fejlesztési alapjá­val hajthasson Végre egyes kiemelt célfeladatokat, tehát nagyobb arányú hálózatfej­lesztést is. így, miután az ál­lami, vagyis az úgynevezett NIM-keret terhére, az I969-es év 30,2 kilométernek megfe­lelő hálózatbővítési munká­jára a területi áramszolgál­tató vállalatok a kiviteli terv­dokumentációt elkészítették és megvalósításához a kapa­citást biztosították, még 10 kilométernyi hálózatbővítésre nyílt alkalom. E többlet je­lentőségének felismeréséhez tudni kell, hogy a fejlesztés kilométerenként 130 ezer fo- rint költséget igényel. Fejlesztés és rekonstrukció Aranyosi Magdával, a Pest megyei Tanács tervosztályá­nak főelőadójával beszélge­tünk. — A jelenlegi belterületi igényeket — jegyezzük fel szavait —, 30 millió forintot áldozva rá, 1970-ig folyama­tosan kielégítjük. Csaknem 200 kilométer hálózatbővítést jelent ez. S vegyük még hozzá azt, hogy eddig, a harmadik ötéves tervben, 83 kilométer vezeték már megépült. Érd például az idén majdnem 40 kilométernyi fejlesztést igé­nyelt, s az év végéig 20 kilo­métert máris pótolhat hiá­nyából, a megyei fejlesztési alap terhére. Persze, a be­vándorlás és a lakásépítés az elkövetkezendő években sem áll meg, így aztán, főként a- fővároshoz közel eső közsé­gekben, a hetvenes években is bőven akad majd pótolni­való. Bizonyságul csak azt ho­zom fel, hogy 1960-ban, az akkori népszámlálás adatai szerint, a lakás céljait szol­gáló épületeik 73,1 százaléka már el volt látva villannyal, a második ötéves terv végéig, központi és helyi erőforrások­ból, több mint 400 kilomé­terrel bővült a hálózat, mégis 1966 elejére az ellátottsági szint csak 0,1 százalékkal emelkedett, ami tulajdonkép­pen azt mutatja, hogy semmit sem változott. — Külön gond — teszi hozzá — a rekonstrukció. Az alapvezetékeket meghatáro­zott számú fogyasztóra mére­tezték. Egyik-másik alapveze­ték ma már nagyon is túlter­helt, 20 ezer helyett, lecsök­kent fényerővel és lecsökkent feszültséggel, 50 ezren hasz­nálják. Ezeket nagyobb ke- resztmetszetűekre kellene ki­cserélni, új trafókörzeteket kellene kialakítani. Tanyasiak és üdülők A külterületi lakott helyek sorsa felől érdeklődünk. — A központi szervek 1963- ban új fejlesztési lehetőséget biztosítottak az addig ellátat­lan, de fejlődőképes külterü­letek villamosítására. Az az­óta eltelt öt év alatt körül­belül 20 millió forintnak meg­felelő fejlesztést hajtott végre a megyei tanács, részben köz- oonti, részben helyi erőforrá­sok felhasználásával. Jelenleg még mintegy 10 millió forin­tos feljesztési igényt tartunk nyilván. Várhatóan, 3—4 éven belül, ezek megvalósítása is biztosítható. Legközelebb a Nagykátához tartozó Fekete­szőlő, az Újszilváshoz tartozó Bolt-dűlő és a Törteihez tar­tozó Kántorföld hálózatépíté­sére kerül sor. Általában messzemenően méltányoljuk a külterületi lakosság helyze­tét, elzártságát minden kul­turális létesítménytől, s azt akarjuk, hogy legalább rá­diózhassanak, nézhessék,a té­vét, háztartási gépeket hasz­nálhassanak. — S mire számíthatnak az üdülőterületek háztulajdono­sai? — Természetesen a víkend- házak villamosenergia-ellátá- sáról is gondoskodni kívá­nunk, hogy a főváros, illetve a megye üdülni, pihenni kí­vánó dolgozóinak is kulturált hét végi kikapcsolódást bizto­sítsunk. Igényeik kelégítését azonban csak lassúbb ütem­ben tudjuk végrehajtani. Szentendre, Leányfalu, Nagy­maros, Zebegény, Budakeszi, Budaörs, valamint a horgász- paradicsom, Ráckeve és Szi- getszentmárton üdülőtelepein a hálózatépítés még a negye­dik ötéves tervben ás folyik majd. Becsült értéke körülbe­lül 10 millió forint. Néhány tudnivaló — Utolsó kérdésünk: mit tegyen az a Pest megyei la­kos, akinek még nincs villa­nya? — A községi tanácson ér­deklődje még, szerepel-e neve az igényfelmérés során készí­tett listán, és a helyi Vezetők­től kérjen felvilágosítást, mi­korra várhatja, hogy lakásá­ba a villanyt bevezettetheti. Természetesen az alapvető követelményt figyelembe kell vennie: egykilométeres háló­zatra 25—30 fogyasztónak ikell kapcsolódnia. Ha valamelyik család egymaga 500—800 mé­teres távolságra igényli a vil­lanyt., kérése nem teljesíthető;; Vagy várnia kell, míg házá­nak környéke beépül, vagy beljebb kell költöznie. S még egy tudnivaló: a központi, il­letve megyei szerveknek csak a közterületen haladó veze­tékhálózat megépítése a fel­adata, a belső szerelést és a bekapcsolást a bérlőnek vagy a tulajdonosnak saját költsé­gén kell elvégeztetnie. A megyei tanács végrehajtó bizottsága kimondta: az elkö­vetkező években a rendelke­zésre álló NIM- és megyei fejlesztési alap terhére, a gaz­daságossági előírásoknak meg­felelő, műszakilag előkészített és kivitelező kapacitással biz­tosított feladatok közül első­sorban ott engedélyezhető a fedezet biztosítása, ahol helyi erőforrásokkal is hozzájárul­nak a gond enyhítéséhez. Kö­zös összefogásra van tehát szükség. Forintjaival és tár­sadalmi munkájával a lakos­ságnak is segítenie kell. Polgár István Úi bútorok - kiállításon Kapcsolóóra a szekrényben Fröccsöntött fiókok A konyha első látásra a már ismert korszerű berendezésre emlékeztet. Csakhogy ez való­ban modern. Olyan ügyes ap­róságok emelik gyakorlati hasznát és értékét, mint a konyhakredencbe beszerelt elektromos ki-bekapcsoló óra két konnektorral. Bármilyen villamos háztartási berende­zést meghatározott ideig, automatikusan működtetnek. A fiókok műanyagból készül­tek, egy darabba fröccsöntöt- ték. Mindez csak egy érdekesség a sok közül, amelyet mától kezdve a Lenin körúti Bútor­áruház kiállításán láthatunk. A csehszlovák bútoripar mu­tatja be jól bevált termékeit és újdonságait. Rendkívül ele­gánsak, finomvonalúak a szekrényfalak, élénk színűek a pihenő- és alvóhelyek. Sok jó ötletet látni, konyhák és szobák összeállításához. A lá­togatók most már csak arra várnak választ, mikor láthat­ják a berendezéseket a vásá­rolható holmik között. Nagy műtétek — filmen Dr. Kubányi Endre sebész­professzor, a Magyar Vörös- kereszt III. kongresszusa tiszteletére a Vöröskereszt megyei elnökségi tagjaként nagy jelentőségű felajánlást tett. Bejelentette, hogy a tu­dományos filmek bemutató­ján, Cannes-ben ezüstserle­get nyert három kisfilmjét december folyamán levetíti Szentendrén, Budakalászon, Szigetmonostoron és Kisoro- szin. A vetítéseken maga is részt vesz, s szívesen vála­szol a hozzá intézett kérdé­sekre. A filmeket a Pest megyei Semmelweis-kórház nagy műtőjében forgatták. Az ope­rációkat a világhírű pro­fesszor vezetésével a kór­ház orvosi kollektívája vég­zi. Egy kisfilm a császármet­szés, a vérképző szervek be­ültetése, egy pedig a szív­műtét keretében a véradás fontosságára hívja fel a figyel­met. SZOLNOK Hírpresszó Szolnokon, a Ságvári Endre megyei Művelődési Házban csütörtökön „Hírpresszó” nyílt, ahol napilapok, folyóiratok és különféle politikai, gazdasági és kulturális kiadványok áll­nak a látogatók rendelkezésé­re. A Hírpresszóban rendezik majd meg az újságírók és ol­vasók találkozóit, valamint a külföldön járt újságírók él­ménybeszámolóit is. Megyei kiadványok PEST MEGYEI KRESZ- HIRADÖ. Hosszabb szünet után e héten ismét megjelent a megyei közúti balesetelhárí­tási tanács népszerű lapja. A vezércikket Csípés István rendőr alezredes írta Mindig biztonságosabban ... címmel. Bernáth Andor, a lap szerkesz­tője, az őszi-téli időjárás köz­lekedési veszélyességére hívja fel a figyelmet. Dr. Adám Mi­hály,- a megyei tanács titkára azt szorgalmazza, hogy köz­üggyé kell tenni a balesetek elhárítását. Dr. Áfra Tamás orvosi tanácsai, Motoros élet rovat; 1969. évi túraterv, hír­anyag és több kép egészíti ki a most megjelent számot. IFJÚ KOMMUNISTÁK UT­JÁN. A KISZ Pest megyei Bi­zottsága és az MTS Pest me­gyei Tanácsa felhívást intézett a megyénkben élő fiatalok­hoz, középiskolásokhoz és szakmunkástanulókhoz, hogy minél többen vegyenek részt a KIMSZ meg­alakulásának 50. évfordulója tiszteletére kiírt Ifjú Kommu­nisták Utján túrapontverseny­ben. Ez a 20 oldalas füzet is­merteti a verseny célját, a nevezési határidőket, a díjazás feltételeit. Térképes leírást közöl a hat forduló helyéről, megközelítésének lehetőségé­ről. A most kezdődő túrapont­verseny az országjáró diákok megyei találkozójával fejező­dik be 1969. május 3—5-én. filmszínházak propa­gandája. A mozinézők szá­ma nemcsak a fővárosban^de megyénk városaiban, közsé­geiben is csökken. A Pest me­gyei Moziüzemi Vállalat a most induló, s nyomtatásban közreadott füzetsorozattal kí­vánja megállítani, vagy lelas­sítani a visszaesést. Az első kiadvány — szerzője Guttray József né — a megyei adottsá­gokat figyelembe véve ad hasznos, gyakorlati tanácsokat a mozivezetőknek. A külső­leg is ízléses füzetet kezdők s régebbi üzemvezetők biztosan használni tudják mun­kájuk megtérvezésooi-i színe­sítésében. (p. r.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom