Pest Megyei Hírlap, 1968. november (12. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-20 / 272. szám

Szoboravatás Vecsésen Az MSZMP Vecsés Községi Bizottsága és a Vecsési Köz­ségi Tanács a KMP megala­kulásának 50. évfordulója al­kalmával tartandó községi ünnepségen, szombaton dél­után négy órakor leplezi le Goldman György Munkás című szobrát. Az ünnepség helye: Vecsés, Kun Béla tér (általános isko­lánál). Ünnepi beszédet mond: Vonsik Gyula, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese. Járási, községi vb-ülcsrk A Monori Járási Tanács végrehajtó bizottsága pénte­ken délelőtt fél kilenckor ülést tart. Napirenden: elnöki beszá­moló a lejárt határidejű ha­tározatok végrehajtásáról. Je­lentés a járás közrendjéről és közbiztonságáról. Előadó: Fe­jes József járási rendőrkápi- tány. Jelentés a tsz-ek bal­esetelhárítási munkájáról, kü­lönös tekintettel a segéd- és melléküzemági tevékenység­re. Előadó: Hajdúk Bálint osztályvezető. A továbbiakban egyéb ügyeket tárgyalnak. Mendén ma délután egy órakor vb-ülést tartanak. Na­pirenden a tsz idei tervtelje­sítésének állása, valamint az alapszabály és jogszabály sze­rinti működése. Tápiósápon ma 2 órakor ülésezik a vb. Tárgyalásra kerül a decemberi tanácsülés anyaga. Vecsésen ülésezett a járási nőtanács Szülők és pedagógusok együttműködése A járási nőtanács vezető­sége Vecsésen ülésezett, s megtárgyalták a jövő év ok­tatási tervét. A Vecsési Házi­ipari Szövetkezet nőbizottsá­gán kívül részt vettek az ülé­sen a Maglódi Vasipari Ktsz, a péteri tsz nőbizottságának képviselői is. Csömör Sándorné, a járási nőtanács titkára ismertette a politikai oktatással kapcsola­tos feladatokat. Elmondotta, hogy a politikai oktatás mel­lett a nőbizottságok feladata az is. hogy jó kapcsolatot ala­kítsanak ki lakóhelyükön a szülők és a nevelők között. | Csak így lehet kiegyensúlyo­zott ifjúságot nevelni. Felvi­lágosítást kell végezni a szü­lők körében, hogy megszűn­jön a kettős nevelés, hiszen az. ha a gyermek mást hall az iskolában, s mást a szülői házban, cinikussá teszi a gyermeket, törést okoz benne. Ezeket a feladatokat tar­totta szem előtt a járási nő­tanács vezetősége, amikor ok­tatási tervét elkészítette. Esze­rint hét községben nők aka­démiáját, öt községben nők művelődési körét, két község­ben szülők akadémiáját, há­romban szülők iskoláját fog­ják megszervezni. A nők akadémiája három községben, elég nagy számú hallgatóval meg is indult. Ezután Domozi Ferencné a | háziipari szövetkezet nőbi- | zottságának munkájáról szá- I molt be. Elmondotta, hogy a I ktsz 1949-ben alakult, és igen j sok viszontagság után, 1958- I ban lett stabil. Ekkor is ren- j geteg gondjuk volt még, sok- I sok intrikával, meg nem ér­téssel találkozott a vezetőség. Maguk is úgy érezték, hiány­zik az üzemből egy olyan szervezet, amely az asszonyok nevelésével foglalkozik, és se­gítené a vezetőség és a dol­gozók jobb kapcsolatát. Ezért 1962-ben létrehozták a nőbi­zottságot. Azóta nemcsak a jó kollektív szellem alakult ki, melyet bizonyít, hogy a fizi­kai dolgozókkal együtt küzd az adminisztratív dolgozók kollektívája a szocialista bri­gádmozgalmon belül, de pat­ronálják a Vecsési Gyógype­dagógiai Intézetet és a gyöm- rői szociális otthont. Együtt készülnek a különböző ün­nepségekre. A nőbizottság so­kat segít a ktsz vezetőségé­nek minden problémájában. Megalakult azóta a háziipari szövetkezet párt-alapszerve- zete is. A referátumokat élénk vita követte, utána a vendégek megtekintették a ktsz-ben fo­lyó munkát. A vezetőnő el­mondotta, hogy rövidesen zu­hanyozót is építenek dolgo­zóiknak. (Gálné) X. ÉVFOLYAM, 212. SZÁM 1968. NOVEMBER 20., SZERDA A mononak figyelmébe ajánljuk Rendezik az engedély nélküli kutak ügyét MAI Ml!SOR Mozik Maglód: Zseniális megoldás. Mo­noi-: Merénylet. Tápiúsüly: Egyip­tomi történet, űri: 19 éves voltam. Vecsés: Három kövér. Felkerestük László Istvánt, a Monori Községi Tanács el­nökhelyettesét. és tájékozta­tást kértünk tőle a monori kútfúrási problémákról. — Néhány héttel ezelőtt je­lent meg egy cikk az újonnan fúrt kutakkal kapcsolatban — kezdte a beszélgetést László István. — Most a községi párt- és tanácsi vezetők, vala­mint a Közép-dunavölgyi Víz­ügyi Igazgatóság Vízgazdálko­dási Osztályának képviselői közös egyetértésben pontot tettek a probléma végleges rendezésére. A védnökséget az ügy felett a járási pártbi­zottság vállalta. Ezek szerint lehetőséget adunk az en­gedély nélkül fiírt kutak utólagos jogi rendezésére. — Hogyan történik ez? — A községi tanács 4. szá­mú szobájában, a község mű­szaki ügyintéző jenéi megkap­hatja bárki azt a tájékoztató és kérelemnyomtatványt, amely tartalmazza a feltétele­ket. E szerint azok, akik nem kértek kútjuk fúrására engedélyt, de­cember 15-ig utólagosan bejelenthetik, minden büntetés kiszabása nélkül. Akik a határidőt figyelmen kívül hagyják, pénzbírsággal sújtja őket a Vízügyi Igazga­tóság. Akik viszont most akarnak kutat fúrni portáju­kon, ugyancsak be kell je­lentsék, illetve az előbb emlí­tett helyen szerezhetik be a nyomtatványt, amely tartal­mazza a fúrandó kutak vízjo­gi eljárását. Csak helyeselni tudjuk az említett szervek humánus in­tézkedését, amellyel remélhe­tőleg élnek is az érdekeltek. Az illegálisan fúrt kutak gazdái remélhetőleg felis­merik, hogy az intézkedés az ő javukat szolgálja, s a határidőig rendezik kút- ügyüket. — Annak örülnénk a legjob­ban — mondotta befejezésül az elnökhelyettes —, ha a ha­táridő lejárta után minél ke­vesebb kút tulajdonosára kel­lene kiszabnunk a pénzbírsá­got. Gér József Mindent a maga idejében Vigasztalanul esik az eső, s én nem hiszek a szememnek: a monori ABC-áruháznak le­rakták az alapjait. Akkor sem hittem, amikor késő ősz­szel lekaszálták a méteres gazt a területen. Ez csak szemfényvesztés — gondol­tam; és egyáltalán semmi jót nem vártam a dologtól. Most azonban vártam, hogy az alapok láttán jóleső érzés REGI SZAKMÁK — ÖREG MESTEREK A KOSÁRFONÓ W „Fele kell“-de fele sem igaz — Rosszkor jöttek, még nem készült el az új műhely —, fogad kissé szégyenkezve Reiter Károly monori kosárfo­nó, amikor bekopogunk hozzá. Kissé meglepődünk: hát ez a régi szakma feliedülőben van? Később, amikor átnézünk a másik helyiségbe is, kezdünk megérteni mindent. Különbö­ző formájú kosarak egész „tárháza” magasodik itt ugyan, de ez a látvány ala­posan megtéveszti az idegent. Nem, nem fedeztünk fel sem­mi újat, a kosárfonásnak sin­csenek kedvezőbb lehetőségei, mint a többi régi szakmának. Amit itt látunk, azt is már ré­gen el kellett volna adni. Az „új műhely” csak annyit je­lent, hogy egy másik helyiség­be fog elköltözni a konyhából. — Nagyapámtól örökölt mesterség ez, a napokban ün­neplem az 50 éves jubileumot — mondja a mester. — Ilyen rosszul azonban még sohasem ment, mint az utóbbi években. A hajdani vásárokon még ko- csiltas, kertibútor volt a legin­kább keresett cikk, s vitték a sok kosarat is. Ma? Műanyag­szatyorral megy a parasztasz- szony is bevásárolni. Vevői­met elhódítja a nagykereske­delem, a háztartási bolt, ízlé­ses, olcsó fonott áruival. A nagyvállalati munkamódszer­rel, a modern igényekkel, mi, öreg mesterek már nem tu­dunk lépést tartani. Megértik ezt az illetékes szervek is, ezért szüntették be az év ele­jén a kosárfonó mesterség for­galmi adóját. Alig akad vevő. Olyan keveset adok el havon­ta, hogy senkinek sem merem elárulni. Ha nem szoktam vol­na meg annyira ezt a munkát, be is fejezném. Alapanyagot sem tudok ma már annyit be­szerezni, mint régebben. Itt a környéken alig akad olyan fűzfa, amely ne lenne magán- tulajdon. A Tisza-parti füzese­ken ballagok végig, s az ottani tszek engedélyével nyesem le az ágakat. Nehéz ma kosárfo­nónak lenni. Ügy tudom, hogy a járásban utánpótlás sincs. Szöveg: B—y L—ó Kép: P. I. A HIRDETÉS ELÉG MEG­LEPŐ. Azt állítja, hogy éppen fele kell a tüzelőanyagból az olajkályhához, ha a reklámo­zott huzatszabályozót megvá­sárolják és felszerelik. A gon­dolkodó emberben felmerül a kérdés, milyen lehet az a ter­mék, amelynek tulajdonságain ennyit változtat egy kis ké­szülék. Ha mindez igaz, nem dicsekedhet kályháival a Me­chanikai Művek. De hát igaz-e? A vizsgálatok egymást köve­tik. Nézem az eredményeket. S akár elölről, akár hátulról futom végig, az teljes objekti­vitással ennyit mond: Ideha­za, s külföldön is a tüzelő­anyag 17—20 százaléka megy veszendőbe. Ezt tulajdonkép­pen semmivel sem lehet, de nem is kell csökkenteni; a 80 százalékos hatásfok világszint. Ezzel szemben előfordul, hogy igen erős kéményhuzatnál ez a veszteség eléri a 30 százalé­kot. Ebben az esetben már fel­tehetjük a kérdést, indokolt-e a prominens huzatszabályozó használata? A MECHANIKAI MÜVEK nem hárítja el a kérdést, sót, ilyen kivételes esetben még hasznosnak is ítéli. De hozzá­teszi, hogy ez a rendkívüli helyzet a lakások elenyésző százalékánál lehet igaz. De nem is ez a lényeg. Sokkal fi­gyelemre méltóbb, ahogyan a hirdetés és az azt megelőző egy-két nyilatkozat, cikk fog­lalkozott ezzel az úgynevezett Reminiczky-féle szabályozó­val. Kertelés nélkül kijelenti az újító nyilatkozat, tanul­mány, illetve az értékesítő vál­lalaton keresztül reklám for­májában, hogy felére redukál­ható a fogyasztás saját készít­ményével. így hát az eredeti konstrukció szükségképpen rossz. Látványos számítás kö­veti ezt a megállapítást. A forgalomban levő tűzhelyek­nél 67 millió liter megtakarí­tással kalkulál évenként. Csakhogy ez a számítás félre­vezető, enyhén szólva nem fe­lel meg a valóságnak, miután említettük, hogy a túl nagy, vagy túl kis huzatú kémények kivételnek tekinthetők. Ha pe­dig valótlan az állított 50 szá­zalékos csökkenés és valótlan az ezek nyomán készített szá­mítás, az ügy nem más, mint félrevezetés, sőt, hitelrontás. RÉGI, ÉRVÉNYES REK­LÁMTÖRVÉNYEINK egyike kimondja, hogy ha a reklám becsapja a vásárlót, s tisztes­ségtelen konkurrenciát teremt, ez büntetendő. Sajnos, ebben az esetben is erről van szó. S ha már itt tartunk, nem hallgatliatjuk el az ügy hát­terét. Az idős újító tüzelés- technikai szakember és vala­mikor a Mechanikai Művek­nél dolgozott másodállásban. Itt nyújtotta be a már em’í- tett huzatszabályozó újítását. Nem fogadták el. Hogy nem hagyta magát, különösen ak­kor, amikor megszűnt másod­állása, ez természetes emberi dolog. Erkölcsi, de anyagi si­kereltért is harcolni mindenki­nek jól felfogott érdeke, sze­rencsés esetben a köz érdeke is. Ez az offenzíva azonban túlment a megengedett határo­kon. S amennyiben tisztelet jár az idős szakember eddigi munkásságáért, annyira félre­érthetetlenül kell kijelente­nünk, hogy a határok ilyen mérvű megsértése, az alapsza­bály felrúgása néha sem en­gedhető meg. NE VITATKOZZUNK azon, hogy az újítás elutasítása he­lyénvaló volt-e? (Az újságíró meggyőződése az, hogy igen.) Ragaszkodjunk szigorúan a té­nyékhez, s csatoljunk még né­hány adalékot. A mérések ta­núsága szerint a kályhacsőben elhelyezett, súllyal állítható billenő szerkezet nem képes a huzatnak és a tüzelési rneny- íyiségi változásainak megfele- ően korrigálni, légáramlás­váltását biztosítani. Azaz nem szabályozó. S mivel a változ­tatást azáltal éri el, hogy szük­ség esetén több vagy kevesebb levegőt ad hozzá a szoba at­moszférájából, elviszi, kiszívja a meleget is. Ha mi is számol­ni kezdünk, kiderül, hogy ez évente, kályhánként 200 liter­nél több tüzelőanyag elégeté­sét teszi szükségessé, a csövön át távozó meleg pótlására. Ha a már korábban említett és félrevezetőnek tartott statisz­tikát használnánk, ez magában 70 millió liter veszteséget je­lentene ... S még egy konkrétumot. A nemzetközi szabványok sze­rint a levegőszabályozót csak akkor szabad használni, ha az kapcsolatban áll a folyékony tüzelőanyag szabályozóval. Ha sz nem automatikus, akkor bi­zony előfordulhat, hogy a 2-es ’okozatra állított kályha tulaj­ionosa éjszaka arra ébred, nogy már nem elég a melég, i felcsavarja. Álmos fejjel dinnyén elfelejtheti, hogy a kérdéses levegőszabályozót is ennek megfelelően kell állíta­ni. Eredménye, a kelleténél ki­sebb huzat miatt, a korom és erős szénmonoxid-képződés. Ez már magában hordozza a ve­szélyét annak, hogy ez a mér­gező gáz a szobába is kijuthat. DE NE IJESZTGESSÜK A VÁSÁRLÓT. Az igazság az, hogy minden terméknél és újí­tásnál fellelhetünk hiányokat, s ezt elmondani tulajdonkép­pen kötelességünk, az olvasó megfelelő tájékoztatása érde­kében. Ez esetben azonban többről van szó: egy hosszabb, s nem éppen korrekt ellenak­cióról. Feltárása félreérthetet­len jelzés és figyelmeztetés akar lenni ebben az ügyben, hasonlók megelőzésére. (tóth) öntsön el; valami olyasmi, hogy: „L ám-lám, mégiscsak lesz nekünk ABC-áruházunk, ha nem most, akkor jövőre, vagy évek múlva, de lesz, hi­szen elkezdték a munkát!” A jóleső érzés azonban nem jött. Tudhattam volna, hogy rossz­májúságom megint győzeldel- meskedik, mert az ördög így szólt bennem: emlékszel? Ta­valy is így volt! Aztán jött a fagyszabadság. Itt volt egy hosszú nyár — és lelket sem láttál a lelakatolt drótkapu mögött! Eljön a tél, a fagy — megint a fagyszabadság. Ne is reménykedj. Az ördögnek igaza van. nem is reménykedem. Inkább elnevettem magam: ó szép szállóige, emberi találékony­ság! Mert elkezdték ezt az építkezést, valahogy úgy, hogy „mindent a maga idejé­ben”. Hát most éppen jókor. (k. zs.) A paradicsommadarak alkonya Kihalás veszélye fenyegeti az indonéz paradicsommada­rakat, amelyeknek színes tol­lazata nemcsak az egyes tör­zsek fejdíszeit, hanem nyugati divathölgyek kalapjait is éke­síti. A kelet-indonéz szigete­ket látogatók rendszerint há­rom-négy paradicsommadárral hagyják el a vidéket. Kettős győzelem Bajnok: Sipos Zsuzsa és Szűcs Miklós 4 kas Ibolya (Gyömrő, Erzsébet telep), 3. Szabó Zsuzsa (Monor, Ady). A fiúk erős mezőnyében a monorí Sziics Miklós, a gyöm- rői Borbás Ottó (az elmúlt évi bajnok) és a vasadi Szüle La­jos játéka volt tetszetős és fő­képp eredményes. Az első há­rom helyezésen is ők osztoz­tak. Ezúttal Szűcs Miklós, a monori Kossuth iskola tanuló­ja volt a legeredményesebb. Nyugodt, szép játékkal, bátor közbeütésekkel szerezte meg a bajnoki címet a gyömrői Bor­bás Ottó előtt. Az első két helyezett jogot nyert a megyei bajnokságon raló szereplésre. — sk — Vasárnap rendezték meg Monoron az Ady úti iskola tor­natermében járásunk 1968. évi úttörő asztalitenisz-bajnoksá­gát. A versenyt körzeti döntők előzték meg, így most vasár­nap csak a legjobbak vetélked­tek. A versenyt a sokszoros járá­si bajnok, az országos sparta- kiádgyőztes, Virányi László ve­zette, irányította. A nyolcas döntőbe két ve- csési, két gyömrői, két monori I és két pilisi úttörő került. A j lányok közül veretlenül Sipos Zsuzsa, a monori Kossuth is­kola tanulója került ki győzte­sen, s ezzel már harmadik éve a monori Kossuth-lányok kö­zül kerül ki a bajnok. 2. Faze-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom