Pest Megyei Hírlap, 1968. november (12. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-20 / 272. szám

1968. NOVEMBER 20., SZERDA rm HEcrei v/f/WrtP 5 Kérdés, amely feleletet vár Első pillanatban meghökken­tem, aztán alapjában véve elfo­gadtam Lőrinc őrmester logi­káját. Egy gyerek lopási ügyről volt szó, K. P. tíz éves vecsési kis­fiútól ellopták megtakarított pénzét — 400 forint körüli ösz- szeget. A gyerek hasonló korú társára, li. Z.-re gyanako­dott. Elvégre csupán R. Z. tudta, az anyán kívül, hogy hol tartja pénzét. Mindez kellő alapot nyújta­na bűnvádi feljelentésre az is­merősnek tűnő „ismeretlen tet­tes’* ellen, az üllő—vecsési rendőrőrs-parancsnok mégis azt mondta: — Ha a gyanúsított gyerek szülei megtudják, ki jelentette fel őket, pokollá tehetik a ká­rosultak életét. Inkább kerülő úton próbálkozva igyekszünk megtudni, a gyerek volt-e a szarka. Mondom, az érvelés elfogad­ható, a tény azonban így is tény marad. Es most már nem is az ügy érdekes, hanem az ügy háttere. Az efféle ügyek háttere — hiszen Lőrinc elvtárs több hasonló esetet említett, amely önbíráskodást szült, s ahol a rendőrség csupán a tényállást vetette fel —, vala­kit megvertek, mert valakit feljelentett. De a zaklatásnak természetesen még számos, rafináltabb módja is van, amely a gyengébb idegzetü- ek számára nehezebben elvi­selhető, mint a fizikai „meg­torlás”. Hát akkor mit tegyünk — meditáltam —, hagyjuk élni, hagyjuk visszaélni a társadal­mi együttélést megszegőket, s vegyük tudomásul, hogy „ez van”? A rendőrség nem ülhet ott minden olyan alaknak a nyakán, aki helyileg diktáto- roskodik, az igaz, — dehát va­lamit mégis tenni kellene, nemde? És vajon kinek? Kiírnék? A tanácsnak? A KISZ-nek? A pártnak? Vagy éppen minden társadalmi szervnek? Feltehetőleg. Hogy ne a rendőrségnek kelljen adott esetben közbelépnie, vagy sú­lyosabb esetekben a mentőor­vosnak, még inkább a halott­kémnek közreműködnie. Nagy S. József Heti témánk: családi házak gazdái, lakói (2) Kinek az oldalán? Egy Cegléd környéki falu­ban tanító pedagógusházas­pár vagy tizenöt évvel ezelőtt házat vásárolt a városban, a nyugdíjazás utáni évekre gon­dolva. Addig is kiadták egy jóbarátnak, ideiglenes haszná­latra. Telt-múlt az idő, lassan elérkezett a nyugdíjazás ideje, de semmi jele annak, hogy a jóbarát elköltözne. Nem hi­báztathatjuk kizárólagosan, ti­zenöt évvel ezelőtt ő sem szá­molhatott előre az 1968-as la­káshelyzettel, meg aztán az sem biztos, hogy olyan jöve­delme van, amelyből tellne házépítésre, lakásvételre. A pedagógusházaspár szolgálati lakását viszont időközben fel­mondták. Klasszikus eset: a tulajdo­nos. ideiglenesen, beköltöztet valakit a házába, azzal, hogy majd ha nyugdíjba megy, avagy majd, ha a gyerekei fel­nőnek ... Amikor pedig szük­ség lenne a házra, összes szo­báira, kiderül, hogy lakójá­nak nincs szándékában elköl­tözni. A tulajdonos tehetetlen, ki nem teheti lakóját. Mert nálunk, mint tudjuk, az utcára kitenni senkit nem lehet. Tudjuk ezt, tudja az is, aki otthagyja szép családi há­zát egy másik megyében, s egy Pest környéki víkendházba költözik, tudja épp úgy, mint a feleségétől már elvált, de azt közös lakásukban még napon­ta félholtra verő „családapa”. Nézzük, mikor született meg, emelkedett törvényerőre ez az elv, mikor vált elfoga­dott gyakorlattá, mikor ment át a köztudatba? Egy törté­nelmi fordulópont idején. Amikor kimondták, még kí­sértet a háború alatti, és előt­ti kényszerkilakoltatások em­December 22-én kezdődik a téli szünet az iskolákban A Művelődésügyi Miniszté­rium tájékoztatása szerint az év végi pihenőnapok áthelye­zésére vonatkozó rendelkezés nem módosítja az iskolái téli szünidő kezdetét. A tanév rendjéről szóló művelődés- ügyi miniszteri utasítás étkei­mében az általános és a kö­zépiskolákban a tanév első része december 21-én, szom­baton ér véget. A téli szünidő tehát 22-én kezdődik, s a Szünet utáni első tanítási nap | 1969. január 8-a lesz. A szü­lőket — az ellenőrzőkönyv I útján — ezen a napon érte­sítik arról, hogy a tanulók az oktatási év első felében me­lyik tárgyból milyen osztály­zatot értek el. Az általános iskolák nap­közis tanulóinak a téli szü­net idején is jól fűtött ter­meket biztosítanak, s ugyan­úgy gondoskodnak felügyele­tükről, étkeztetésükről, mint a tanítási napokon. EI.SO az aszódi fogyasztási szövetkezet „Ünnepi szemle” elnevezés­sel versenyt hirdetett a Kom­munisták Magyarországi Párt­ja megalakulásának ötvenedik évfordulója tiszteletére a Szö­vetkezetek Pest megyei Köz­pontja. A vetélkedőn részt vevő hu­szonkét fogyasztási szövetke­zet közül az első helyezést, va­lamint az ezzel járó 1800 fo­rint jutalmat az Aszódi Álta­lános Fogyasztási és Értékesí­tő Szövetkezet szerezte meg. Második helyre az abonyi, míg a harmadik helyre a döm- södi fogyasztási szövetkezet került. A bíráló bizottság ezenkívül az üllői, a nagykőrösi, a pilisi, a váci, az albertirsai, az ácsai, a táviósülyi, valamint a daba- si általános fogyasztási és ér­tékesítő szövetkezetét elismerő oklevéllel tüntette ki. ß OSTAJBONTÁS Gyógyharisnya Az elmúlt évben forgalomba i hozták a magyar gyártmányú j „Elastic” gyógyharisnyát. Mi, [ rászorulók ennek nagyon örül­tünk, hiszen nem kényszerül­tünk már a drága angol cikk­re, amit csak nagy ritkán kap­tunk az üzletekben. Korai volt az öröm: az először felvett ha­risnyán két óra alatt két he­lyen szaladt fel a szem, a sa­rokfogyasztásnál. Vásároltam még egyet az előző nap érke­zett áruból, ugyanaz megis­métlődött. Azóta is állandóan javítta­tom a két harisnyát, szinte eredménytelenül. Ahogy felve­szem, a szem pillanatok alatt felszalad. Mi ennek az oka? Ki téríti meg nekem ezt a kb dobott pénzt? Arról nem is beszélve, hogy nem luxuscik­ket vásároltam, hanem gyó­gyítóeszközt. Ei I. Gödöllő Budapesti Harisnyagyár, Horváth István vezérigazgató: Az első kétezer darab gyógy- harisnyával problémánk volt. de a gyártási hibát rövid idő alatt kiküszöböltük és a beér­kezett reklamációkra új, hi­bátlan árut küldtünk. A panaszosnak is, valószínű, ebből a kétezer darabból ju­tott, de bármikor készséggel kicseréljük a hibás darabokat (Bp. III. kér., Folyamőr utca 21.). ( léke; így született meg, hogy ezt soha többé! E rendelet megalkotását, megfogalmazását csak úgy, mint a többi lakás- és házkér­déssel kapcsolatos törvényét, elsősorban a nincstelenek vé­delme hívta életre, s egy nyíl­tan vallott háztulajdonos-elle- nesség is befolyásolta. Mai szemmel nézve, ez az utóbbi annyiban igazságtalan volt, amennyiben egy kalap alá vet­te a saját családi házzal ren­delkező háztulajdonos mun­kást, tanárt, kisiparost, és a több bérkaszárnyát birtokló háziurat. Ez a háztulajdonosok iránti ellenszenv ma már anakro­nisztikusán is hat. Miért ta­gadnánk meg szimpátiánkat attól az építkezőtől, aki nem az államtól várja lakásproblé­májának megoldását, hanem tesz valamit azért, hogy ren­des, kultúrált környezetben éljen? S miért tartogatnánk rokonszenvünket egyértel­műen, mindig azoknak, és csak azoknak, akik passzív módon élnek, elkényelmesed- ve, ránkhagyatkozva olyan ja­vadalmakra és rendeletekre, amelyek egy húsz évvel ez­előtti történelmi helyzetben igazságosak voltak, de ame­lyeket ma már bizonyos fokig túlhaladottnak tekinthetünk? Idézzük fel az egykori, egé­szen 1956-ig érvényes lakás- törvényt, mely a családi házak tulajdonosaira is vonatkozott. Két személynek járt egy szo­ba. háromnak két szoba, négy­nek is kettő, ötnek három és így tovább. Amennyiben a családi ház több szobából állt, mint ahány megillette tulaj­donosát, a tanács a felesleges­nek ítélt helyiségeket kiigé­nyelte, illetve kiutalta, az álta­la kijelölt családoknak. így, ekkor került a régebben épült családi házak egy részébe ide­gen lakó. (Valójában már a háború alatt jelentek meg rendeletek feleslegesnek ítélt lakrészek kiigényeihetőségére, s akkor is voltak beköltözé­sek.) 1956-ban módosították a tör­vényt. Eszerint a helyi taná­csok régi házak esetében csak három szobán felül támaszt­hatnak igényt a fölös helyisé­gekre, amennyiben nincs több családtag, s amennyiben a többi szoba elkülöníthető. Ilyenkor is még mindig nagy mértékben beleszólhat lakájá­nak kijelölésébe a tulajdonos. Az 1953 után épült házak szabadrendelkezésűeknek szá­mítanak, a szobák számától függetlenül. A Ceglédi Városi Tanács igazgatási osztályán hallottam, hogy a tanácshoz még mindig rengeteg szóbeli, meg írásbeli bejelentés érkezik: X, Y, vagy Z három, vagy több szobás házban lakik —, vegyék tő­le el! P. A. — Raktártelepet létesít Vácott 10 ezer négyzetméter­nyi területen a Chinoin Gyógyszergyár. mamas 1968. november 20., szer­da, Jolán napja. A nap kél: 6.58, nyugszik: 16.03 órakor. A hold kél: 7.16, nyugszik: 15.41 órakor. pzoirvra IDŐJÁRÁS Változóan felhős, párás idő. Sokfelé eső. Megélénkülő északi, északkeleti szél. A legmagasabb nappali hőmér­séklet 5—10 fok között. — Országgyűlési képvise­lők fogadóórái és beszámo­lói. Dr. Vámosi Erzsébet ma délután 16 órától fogadóórát, 17.30-kor beszámolót tart Tápiósápon a tanácsházán, holnap pedig Nagykátán tart beszámolót. Dr. Palotai Sán­dor ma délután 16 órától Inárcson, a tsz-irodán, hol­nap délután Dabason tart fogadóórát. Besurranó tolvaj miatt került ,rend- a 20 éves Öalogh Lopás őrkézre Ilona. A büntetett előéletű, fog­lalkozás nélküli fiatal nő egyik nap észrevétlenül beha­tolt Nagy Lajosné érdi la­kásába, ahonnan karórákat és készpénzt lopott. A tol­vajt a rendőrség őrizetbe vette. — Munkásakadémiát ren­dez ma Visegrádon az Or­szágos Erdészeti Egyesület. — Megyei tanácstagok fo­gadóórái. Forgács György ma délelőtt 9 órától 12 óráig Kakucson, a tanácsházán, Fekete János 15 órától 18 óráig Kartalon, az, Űj Élet Tsz irodahelyiségében, Soly- mosi Jakabné a nap folya­mán Maglódon, a vasipari vállalatnál, holnap dr. För- dős István Péteriben, dr. Sánta Anna Csemőn, Kakas János Nagykovácsiban. Fe­kete János Kartalon, Monos­tori István Váchartyánban tart fogadóórát. — Megkezdődött a Ma­gyar Képzőművészek Szövet­ségének közgyűlése. — Alvilági portya címmel Soós Zoltán költői estjére kerül sor csütörtökön dél­után hat órakor a Csepel Autógyár művelődési házá­ban. — A belkereskedelmi mi­niszter az új gazdaságirá­nyítási rendszernek megfe­lelően az egész kereskedelmi ágazatra vonatkozó rendelet­ben szabályozta a dohány­ipari termékek fogyasztói forgalmát. — Leleplezték Rátkai Mártonak. a 17 éve elhunyt Kossuth-díjas, kiváló mű­vésznek szobrát Budapesten, a róla elnevezett Nagymező utcai klubban. — A zene gondolatisága, az irodalom zeneisége cím­mel ismeretterjesztő előadást tartanak ma Szentendrén, a művelődési házban. — A könnyűipari minisz­ter rendeletileg szabályozta a kisipari exporttermékek értékesítését és meghatároz­ta az értékesítéssel foglalko­zó szerv működését. A Kis­ipari Exportra Termeltető Iroda, a KETI ezután válla­latként működik majd, Kis­ipari Termeltető Vállalat né­ven. — Szovjet idegenforgalmi kirendeltség nyílt Budapes­ten az Aeroflot Váci utcai helyiségében. Még olcsóbb lett az újságpapír A MÉH közli: a világpiaci árakhoz alkalmazkodva meg­változik a papír- és az alu- miniumhulladék átvételi ára. Az alumíniumhulladékért az eddiginél többet, kilogram­monként 3 forint 20 fillért fizetnek, míg a papírhulladé­kért (újság, füzet stb.) a mi­nőségtől függetlenül kilo­grammonként egységesen öt­ven fillért, tehát az eddiginél kevesebbet adnak. Vadít issnák Vácott Ritka kalandban volt része Csuka Ferencnek, a Váci Tej­ipari Vállalat tehergépkocsi- vezetőjének és az őt követő te­herautó sofőrjének, Koós Fe­rencnek. A nyugdíjas sikkasztó NEM LÉTEZŐ TÉGLÁK - JÓ ÁRON Személyi tulajdont káro­sító sikkasztás miatt indí­tott bűnvádi eljárást a rend­őrség Kuti Mihály ellen. A 46 éves leszázalékolt nyugdíjas ígéretet tett Ku- rucz József galgamácsai gép­kocsivezetőnek, hogy lakása építéséhez 10 ezer téglát sze­rez. Ezen a címen több mint 16 ezer forintot vett fel meg­rendelőjétől. A szállítás ha­tárideje május 5 volt. A gépkocsivezető azonban a mai napig is várhatja a téglá­kat ... A nyomozás során kide­rült: Kutinak nem ez volt az egyetlen ilyen üzlete. Tavaly óta tizenkét személytől csalt ki hasonló ürüggyel külön­böző összegeket — összesen 140 ezer forintot! A vevők becsapásából jelentős hasznot húzott, mert a felvett ösz- szeggel szemben csak 29 ezer forint értékű téglát szál­lított le. A nyugdíjas sikkasztót a Gödöllői városi-járási Rend­őrkapitányság előzetes letar­tóztatásba vette. A hajnali órákban Vácott, a Földváry téren haladtak, ami­kor az úttesten három jól meg­termett vaddisznó került a ref­lektorok fényébe. A gépkocsi- vezetők üldözőbe vették az ál­latokat. Két vadkan elmene­kült, a harmadik pedig bero­hant a Juhász Gyula utcai gépipari technikum udvarába. A „motoros vadászok” vas- rudakkal, lapáttal felfegyver­kezve akarták leteríteni az ál­latot. A vaddisznó azonban is­mét „egérutat” nyert s végleg eltűnt a szomszédos utcában. Fogják meg! Tolvaj! A rádió és a televízió mai műsora KOSSUTH RADIO 8.20: Könnyűzene. 8.35: Mu­szorgszkij: Borisz Godunov — Korcsmajeienet. 8.59: Orvosi taná­csok a gyógyszörpökröl. 9.04: Va- daszlakoma. 9.34: Ut a határtalan­ba. 10.10: Antal István zongorázik, Svéd Sándor énekel. 11.00: Iskola­rádió. 11.30: A Szabó család. 12.15: Tánczenei koktél. 13.21: Paganini: A-moll hegedűverseny. 13.54: Nők­ről nőknek. 14.24: Kóruspódium. 14.34: Házy Erzsébet és Korondy György énekel. 15.15: Iskolarádió. 15,55: Dalok és történelem. 16.22: Régi magyar dalok. 16.38: A tör­ténelem tanúi. 17.05: Külpolitikai figyelő. 17.20: Ifjú zenebarátok nap­ja ... 17.40: Van új a Nap alatt. 17.55: Benjamino Gigli énekel. 18.13: Magnósok, figyelem. 18.58: Hallgatóink figyelmébe. 19.30: Gio­vanni Martinelli énekel. 19.43: Díszszemle. Dokumentumjáték. 21.00: Mindent a hallgatóért. 22.20: Rossini-ciklus. A házassági szer­ződés. Egyfelvonásos vígopera. 23.44: Nóták. PETŐFI RADIO 10.00: A gerolsteini nagyherceg- nő. Részletek Offenbach operettjé­ből. 11.17: Szimfonikus zene. 12.15: Beszélgetés egy versről. 12.35: Me- perbeer operáiból. 13.17: Könnyű­zenei híradó. 14.08: Kedvelt régi melódiák. 14.55: Orvosi tanácsok a gyógyszörpökröl (ism.). 15.00: In­dulók zenekarra. 15.16: Földem, sorsom. 15.26: Szobek Márta és , Baksay Árpád énekel. 15.45: Bizet: Dzsamile — Hármas és gázéi. 1 16.05: Fúvóspolkák. 16.16: Hegedű­muzsika. 16.30: Régi magyar ope­rettekből. 17.00: Arnold: Angol tán­cok. 17.18: Van tíz perce számunk­ra? Riport. 17.28: Délutáni frissítő. 18.05: Közvetítés az Újpesti Dózsa— Aris Saloniki VVK-visszavágóról. II. félidő. 18.50: Kilátó. 19.50: Nó­ták. 20.05: Kapcsoljuk a debrece­ni Bartók-termet. Hangverseny. Kb. 22.C0: A nászéjszaka. Részletek Messager operettjéből. 22.25: Szü­lőföldemen. 22.40: A Metro együt­tes műsorából. URH 18.05: Tánczenei koktél. 18.50: Jevgenyij Jevtusenko verseiből. 18.55: Orosz nyelvtanfolyam fel­nőtteknek. 16. lecke. 19.10: Az úr­hatnám szolgáló. Részletek Pergo- lesi operájából. 19.35: Kapcsoljuk az Országos Filharmónia kamara-, termét. 20.15: Debrecen, ó-kikötő, ersek. 21.10: Operaáriák. 21.35: La- lo: Gordonkaverseny. 22.01: A dzsessz kedvelőinek. 22.17: Magyar zeneszerzők. TELEVÍZIÓ 17.58: Hírek. 18.10: Reklámom uaor. 18.20: Arcképek, találkozások . . . Miháltz Pál festőművész. 18.55: Es­ti mese. 19.05: Az „O” ügynökség aktái. A lajgny-i fogoly. Magyarul beszélő francia film (14 éven fe­lülieknek). 20.00: Tv-htradó. 22.20: Fórum. Külpolitikai műsor. 21.50: Tv-híradó — 2. kiadás. Sajnos, ez a ki­áltás hiába hang­zott el, a tettest, csak nehéz és hosszú nyomozás után sikerült kéz­re kapni. Agya­fúrt fickó volt. Sokféle tolvaj- lásról hallottam bűnügyi riporter kollégáimtól, de ilyen esetről!? Arsene Lupin, minden idők leg­híresebb francia tolvaja ellopta Buckingham her­cegnő nyakláncát és szemenként nyelette le posta­galambokkal, amelyek átrepül­ték a nyakékkel a csatornát... De Arsene Lupin nem lopta el a hölgyet I Mackós Jacki, az USA betörősztárja 117 mackót' fúrt meg Los Angele s- től New Yorkig, de nem lopta el a mackókat! Ke ve El Abu asszír be­surranó a hárem­hölgyek ékszereit, kösöntyűit a pár­nájuk alól húzta ki, de nem vitte magával az eunu- chokat! Az angol vonatrablók eltu­lajdonítottak több, mint egymillió fontot, és még vagy felet kisebb címletekben, de nem lopták el a vonatot, vagy a mozdonyt! Sánta Lujzi, a 70 éves pesti zsebmetsző már csak százar- lékban tudja kife­jezni, hány táskát bontott fel s nyúlt beléjük fürge uj­jaival, de soha nem emlékszik, hogy elvitte vol­na magával a vil­lamost, szent munkahelyének tárgyiasult for­máját! Oh, nem, azért mindennek van határa, és tisztességnek kell lenni a földön! Ezt szegte meg a nyomorult Ve- csésen, amikor is az állami gazda­ság vezetői, hogy a téli gépjavítás­ra összehordott gépeket, a sűrű tolvajlásoktól megvédjék, beke­rítették a géptele­pet. A kerítést nem sokkal elké­szülte után ellop­ták! Nem volt elég a kis huncu­toknak, hogy a kombájnokról, traktorokról a szíjakat, kereke­ket, kisebb, köny- nyedén mozdít­ható alkatrészeket elcsenjék — el­lopták a kerítést is! Fogják meg, tol­vaj! — kiáltották később, s persze meg is fogták a tettest, de erre az esetre még Her­mes, a tolvajok görög istene is káromkodni kez­dett volna. Álljon meg a menet! Mert az természe­tes lassan, hogy a gazdaság lucerna­tábláit a körülöt­te lalpók lelegel­tetik, ' vagy kör­ben leszedik és ettől a tisztes földdarab olyan alakú lesz, akár a mexikói Azték stadion futópá­lyája, vagy elvi­szik a szerelésre előkészített huza­lokat, téglát, kö­vet, ami fogható. De kerítést lop­ni!? Nem lepődnék meg ezután, ha valaki újságolná, álarcos banditák fényes nappal, délben nem törtek be a bankba, ha­nem ellopták a bankot. Az üres telek felhasználá­sáról a későbbiek­ben dönt az illeté­kes kerületi ta­nács. Néhányan egy 100 férőhelyes bölcsőde létesíté­sére gondolnak, mások monstre múzeum mellett törnek lándzsát, ahol a kerítés be­mutatására is ele­gendő hely kínál- kozna. Lapzártakor ó vita még tart. —Is— t

Next

/
Oldalképek
Tartalom