Pest Megyei Hírlap, 1968. november (12. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-20 / 272. szám
4 1968. NOVEMBER 20., SZERDA Hadművelet a Tisza alatt — OKGT 15 hívja OKGT 25-öt... Vétel! — OKGT 25 jelentkezik... Vétel! Az URH-adóvevőn ellesett párbeszéd egyik részvevője az Alföldi Kőolajfúrási Üzem orosházi kirendeltségének üzemvezetője, a másik, az ötvenegy kilométerrel távolabb, a fúróberendezés ügyeletes mérnöke. — Jelentést kérek! Mélységet, ferdeséget, szögeltérést! — A kút mélysége 1850 méter, a ferdeség 22 fok harminc perc, a mágneses északtól való eltérés 128 fok. Fúrás megy... Vétel! — Rendben ... Különben az öreg Tisza hogy viselkedik? — Kitűnően. Nem tudja, hogy alatta vagyunk... „Az Algyő 253-as számú kút lemélyítéséhez a berendezést a kitűzés elvi helyén terepnehézség miatt telepíteni nem lehet, így a lehetőségek figyelembevételével célszerűen kiválasztott helyről a kutat irányított ferdefúrással kell lemélyíteni.” Az idézet egy új fúrási pont műszaki leírásának része. A kitűzés „elvi helyén” a terepnehézség nem más, mint — a Tisza medrének közepe. Oda nem lehet olajkutat telepíteni. (Nem mintha ez technikailag megoldhatatlan lenne, de akadályozná a hajóforgalmat.; Nem maradt más hátra, mint hogy kellő távolságról a folyó alá fúrnak. Méghozzá Magyar- országon rekordtávolságról, 463 méterről. — Ez azt jelenti — magyarázza Ligeti Attila, a fúrásnál levő ügyeletes mérnökcsoport legfiatalabb tagja —, hogy a célréteg 1950 méteres mélységben, az említett távolságú vízszintes lyuktalpi eltérést kell elérni. — Kicsit közérthetőbben ... — A töltés szélén van a berendezés. Innen 465 méterre, valahol a folyó közepe alatt. 1950 méter mélyen van az a pont. ahova el kell jutni az olajért. —'Mekkora az a pont? — Egy harminc méter sugarú körbe kell beletalálni. — Céllövészetnek sem rossz .. — Különösei! nem, ha „látatlanba” célzunk. A fúróberendezés \ sem első, sem töhbszöri látásra nem árul el különöset. Éppolyan „közönséges”, mint bármely másik, ahol nem ferde lyukat fúrnak. A hatalmas acéltest, a torony, ötven méter magasra nyújtózik. A kapcsolóállásban levő fésűihez pontosan illeszkednek a kiemelt fúrórudak, hogy aztán beépítve meginduljanak az ismeretlenbe. Ami tehát a látatlanba célzást illeti, nincs benne túlzás. A két-három ezer méteres mélységet, az évezredekkel ezelőtti felszínt, emberi szem nem láthatja. De vakon mégsem lehet dolgozni, valahogy láthatóvá kell tenni a lenti világot. Az ember leküldi maga helyett közvetett hírhozóit, s az egykori Pannon-tenger vall. A ferde fúrás három szakaszból áll. Az első és az utolsó 6—700 méter függőleges, a közbeeső a tulajdonképpeni ferde szakasz. — Természetesen a második a legizgalmasabb, itt a fúrás sem a hagyományos módon történik — veszi át a szót Ben- cze Gyula, a technológiai osztály mérnöke. — Ilyenkor ugyanis turbinával fúrunk, az ezernéhányszáz méteres ruda- zat nem forog, mivel a ferdítéskor „kikönyökölne”, és valóságos öblöt képezne. így viszont a nagy nyomással bepréselt iszap csak a turbinatestben levő lapátokat hozza mozgásba, s ez hajtja a fúrót. Mitől lesz ferde a lyuk? — A turbina fölé egy, másfél vagy kétfokos ferdítőátmenetet helyezünk. Ezáltal hajlik meg a rudazat. Általában öt- venméteres fúrás után kiemeljük az egészet, és ellenőrizzük a ferdeséget. — Hogyan lehet ezt ellenőrizni ? — Fényképfelvételt készítünk a fúrólyukban a fotokli- nométer segítségével. Ez egy koncentrikus körökkel ellátott üveggömb, amelyben kis golyó van. Attól függően, hogy a lyuktalpon a fényképezés pillanatában a golyó melyik körön áll meg, a film előhívása után megállapítható a ferdeség. A fúrásnak ezt a módját hazánkban eddig csak elvétve alkalmazták. Ez a mostani, országosan is kiemelkedő vállalkozás különös felkészültséget igényel. S. F. Az első próbaadás „Kállai kettős”-sel Az Elektrotechnikai Vállalat elkészítette és felszerelte a Kossuth rádió két új, egyenként 150 kilowattos adóberendezését, amely próbaképpen kedden, hajnali 3 óra 08 perckor jelentkezett először és sugározta első műsorát, a „Kállai kettőst”. A 300 kilowatt összteljesítményű adók átadási ideje december 31., s annak ellenére, hogy a gyártás és a szerelés igen sok akadályba ütközött, s több hónapos elmaradást kellett pótolni, ma már majdnem biztosra vehető. hogy az év utolsó napján a-jelenlegi 135 kilowattos régi adót.» nagyobb' teljesítményű berendezésekkel válthatják fel. J Végleges üzembe helyezés előtt, a KMP 50. évfordulója tiszteletére november 24-től megkezdik a rendszeres kísérleti adást. A tervek szerint 24-én és az azt követő napokban is naponta 16 órától műsorzárásig az új adón sugározzák a Kossuth rádió műsorát. A kísérleti adásokon főleg a térerősséget, vagyis az adás vételi lehetőségeit mérik. Pécsről már a keddi próbaadás idején jelentették, hogy lényegesen javult a vétel. Valószínűleg az ország más vidékein, például Miskolc környékén is, jelentősen javul a Kossuth rádió vétele. Ha a kísérletek a tervnek megfelelően sikerülnek, az új adóberendezéseket december 31-én végleg üzembe helyezik, és már a szilveszteri műsort is a 300 kilowattos adón sugározzák. Tanácsok — ügyfelek Négyszázezres övezet — Lakások, panaszok, lehetőségek Az ország legnagyobb szervezett apparátusa, a tanács munkája került szóba tegnap a Közalkalmazottak Szakszervezetében. Megszólaltatták a kétszázezer embert foglalkoztató Fővárosi Tanács szb-elnö- két, dr. Miszkei Mihályt. Néhányat említünk a fővárosi és megyei szempontból egyaránt érdekes beszámolóból. Milliók ügyét kell intézni naponta. Sokszor csak rendkívüli erőfeszítésekkel sikerül. Budapest esetében nemcsak az itteni lakosság, hanem az ingázó 170 ezer ember és a főváros környéki, lakott övezet 400 ezer főnyi lakosságának kereskedelmi és sok tekintetben egészségügyi ellátása is közvetve vagy közvetlenül a Fővárosi Tanács gondja. A tanács apparátusa a korábbinál kisebb létszámmal dolgozik, új jogkörökkel bővülve, de sajnos, szerény anyagi lehetőségekkel gazdálkodva. Nehéz igazságot tenni a gyorsan épülő új házak lakásainak szétosztásánál, amikor a készülő otthonok tízszeresére tartanának igényt. A közhiedelemmel ellentétben elenyészően kevés a visszaélések száma. A sajtóban mégis kevesebb szó esik a szívós és áldozatos munkáról, mint egy- egy visszaélésről. Pedig sokszor igen rossz, zsúfolt körülmények között, s más állami szervekhez viszonyítva, 20—50 százalékkal kisebb fizetésért dolgoznak. Ez az égjük oka az elvándorlásnak, a gya- kori személj'cserének. Emellett az ügyvitelgépesítés gyermekcipőben jár. Ugyanakkor elismerte, hogy a lakosság sok mindenben tájékozatlan, hogy nem mindig megfelelő a hang és módszer, amit az ügyfelekkel szemben alkalmaznak. A budapesti titkárral, dr. Zsiga Jánossal együtt nagyobb megértést és türelmet kért, s a sajtó támogató segítségét. A gyilkos én vagyok Januári bemutató próbáit kezdték el az Állami Déryné Színházban: az új év első premierjeként Hámori Tibor: „A gyilkos én vagyok” című darabját állítja színpadra a társulat. A napjainkban Budapesten játszódó bűnügyi játék érdekessége, hogy a négy női és a négy férfi főszereplő csaknem végig a színen van „bezárva” egy szobába. A darabot Petrik József rendezi. KÖNYVESPOLC Gazsi József—Pintér István: Fegyverrel a fasizmus ellen A könyv szerkesztőit és a szerzőket az a szándék vezette, hogy új megvilágításba helyezzenek fontos kérdéseket, eddig még nem ismert tényeket tegyenek közkinccsé, rendezzék az itt-ott szétszórtan megjelent ismeretanyagot; s az események mozaikjaiból összefüggő történelmi képet rajzoljanak a magyar ellenállók hősi történetéről. A kötet tíz tanulmányt foglal magában. A tanulmányok mindegyike külön-külön is egy-egy témát átfogó alkotást képvisel. A szerkesztők jól megfontolt, közös társadalmi, politikai indítékokra visszavezető rendező elve azonban összefüggő egésszé alakította őket. Ily módon a könyv elsőként ad átfogóan teljes képet a magyar antifasiszta harc és az ellenállási mozgalom hiteles történetéről. Az eseményeket előidéző, alakulásukat befolyásoló társadalompolitikai erőkről és a Kommunisták Magyarországi Pártja szervezte és vezette. A magyarországi partizánharcokról, az egyes csoportokról, a mozgalom méreteiről, súlyáról, szerepéről, Korom Mihály ír összefoglaló, rendező jellegű tanulmányában. Megtudhatjuk, hogy Ma- gj’arországon 38 partizáncsoportban mintegy 2500— 2600-an fegyverrel harcoltak a német fasiszták és hazai csatlósaik ellen. Számos osztagról ebben az írásműben esik szó először. A sorion következő tanulmány a magyar ipari munkásság antifasiszta harcát, a gyárak-üzemek megmentéséért folytatott küzdelmét mutatja be. Külön tanulmány szól a csepeli dolgozók harcáról és a borsodi iparvidéken folyó ellenállásról. Az antifasiszta küzdelemben új szakasz kezdődik 1944. március 19-cel. A német megindítékokról Pintér István i szállás és az ellenállás lehe- szól a kötet bevezető elvi jellegű tanulmányában. A szerTejesek a ködben A keddi hajnali köd némileg megzavarta a Budapest és Vidéke Tejipari Vállalat munkáját. A főváros tejellátását szolgáló szállítmányok az esti órákban még zavartalanul megérkezteik, éjjel azonban a menet- rendszerű tejesjáratok a leszálló sűrű köd miatt csak lépésben tudtak haladni. Családihoz-épstok! Kevesebb fizikai munkát igényel az építkezés és főképp olcsóbban építhet, ha a falazáshoz az új tipusú FB 50-es üreges kézi falazó használja. MÉRETEI: 29,5x19,5x21 cm ELŐNYEI: — Egy blokk 6,2 db kisméretű téglát pótol. — könnyebb vele dolgozni, kevesebb habarcsanyagra van szükség, — hőtechnikai jellemzői jobbak az összes eddigi blokknál, még a téglánál is, tehát a „meleg épületekhez” is jól felhasználható. Ideiglenesen leszállított ára: db-ként 4,20 Ft termelői ár db-ként 4,30 Ft művi fogyasztói ár GYÁRTJA: A Beton- és Vasbetonipari Művek Megrendelhető azonnali szállításra is a BETON- ÉS VASBETONIPARI MÜVEK VEZÉRIGAZGATÓSÁGA Értékesítési Osztályán Budapest XI., Budafoki út 209—215. felefon: 253—257 és 253—810 A tejeskocsik késése ellenére az üzletek nyilvántartására mindenütt ott volt a kannás- i és a palackostej, összesen ! mintegy 300 000 hektoliter. A kakaót, a kefirt, s az | egyéb ízesített termékeket, valamint a vajat, a sajtot szállító hajnali fuvarok azonban már késtek. Főleg a pesti oldalon zavarta a szállítást a köd, s emiatt 50—60 megrakott kocsi csak félórás-egyórás késéssel jutót el mintegy 850— 1000 bolthoz a tejtermékekkel. PEST MEGYEI SIKEREK A Művelődésügyi Közlöny 1967. decemberi számában pályázatot hirdetett „Hogyan fejlesztem a 6—10 éves korú tanulók értelmi erőit” címmel. A pályázatra — melyet most értékeltek — összesen 42 páljTamű érkezett. Ezek közül kilenc szerző — köztük három Pest megjTei — dolgozatát jutalmazták. Harmadik díjat és 1000 forintot nyert a gödöllői Géczy Etelka és a tá- piósülyi dr. Wallner György- né, dicséretben részesült és 500 forint jutalmat kapott az al- sónémedi Miskolczi Károlyné. ző. mindenekelőtt elemzi azokat a sajátosságokat, amelyek lényegesen eltértek az európai és az ázsiai országok viszonyaitól, amelj'ek szinte meghatározták a magyar antifasiszta mozgalom fejlődését, amelyek késleltették kibontakozását, és a szomszédos országokénál jóval szűkkörűbbé tették a fegyveres ellenállást. Rámutat, hogy a világuralomra törő, a népek és, nemzetek szuverenitását, a civilizációt megsemmisítéssel fenyegető német fasizmus és szövetségesei elleni harcot a második világháború előtt és alatt hazánkban is mindvégig tőségét vizsgálja a következő kutató. Az ellenállási mozgalom a hadseregben 1944—1945 címet kapta a kötet egy másik írása. Négy szerző a magyarok részvételét mutatja be a Szovjetunió, Csehszlovákia, Franciaország és Jugoszlávia népeinek partizánharcában. A kötet mindazok figyelmére számot tarthat, akik érdeklődnek a történelem és különösen a második világháborúban nagy szerepet játszó ellenállási harcok eseményei iránt. A könyv a Zrínyi Katonai Kiadó gondozásában látott napvilágot BITÓ—SINKA: 3... 2 émd 009 1..: Start! A jellegzetes számolás aligha ismeretlen bárki előtt is; az űrhajózás, az űrtechnika nagyonis közismertté tették — az Orion űrhajóról nem is beszélve... — ezt a visz- szaszámolást. Annál kevésbé ismert mindaz, amiről a MORFONDÍROZOK Kalkuláció Bemegyek a minap kedvenc fodrászüzletembe, s fogad engem nagy ováció, fehér ruhás ... Szűz Máriá m, mi van itt?! A fodrászlányok sírnak, az asszonyok is, családi állapotra való tekintet nélkül zokog mindenki. Kezükben árkuspapírt szorongatnak, időnként belepillantanak, s újult erővel látnak bőgőshez, mintha abból merítettek volna ihletet. , Könnyzacskóim szempillantás alatt szolidárisán duzzadnak, s noha nem tudom mi történt, csatlakozni szándék- szóm a sirató asszonyok énekéhez, amelynek biblikus monotóniáját legfeljebb négy másodpercenként töri meg egy- egy bibliai átok: „Azzal kéne megfizettetni, aki kitalálta,” „A radai rosseb csapjon bele az egész világba!” „Hogy szakadna rájuk a csillagos égbolt!” Végül — egyszerre hatan — előadják, hogy keservük oka az anyagnorma, illetve a hiány, illetve a levonás, amit önköltségi áron is sokalltak, de most aztán végképp belecsapott a ménkű, maholnap ők fognak fizetni, hogy dolgozhassanak, szeretnék látni azt a pihent agyút, aki az anyag- normát megállapította, hogy ugyan hogy jönne ki egy hónapig annyi hidrogénből, vagy samponból?! Illően megtapsoltam a szavalókórust, s megkértem a Bözsikét, ő mondja el — értelmesen és unisono —. hogy mi baj van. Bözsike elhüppögte, hogy a Budapesti Állami Fodrászat központja által egy negyedévre megszabott anyagnorma olyan kevés, amit képtelenség betartani. Hajlakkból két szusszanás a gumilabdával, festékből a halántéktól— választékig futná, fixatörböl minden második vuklira és így tovább. Mivel ilyen módon minden vendég faképnél hagyná az állami fodrászatot, kénytelenek túllépni a normát, s így negyedév végén fizetnek. Mint a köles. Egy-egy dolgozóra a forgalomtól függően 150—200 forint jutott. Ennek sem örültek, de ezt már megszokták. Istenem, a jót köny- nyű megszokni! Most azonban az történt, hogy a harmadik negyedév végén kínos meglepetést szereztek a büntetéscédulák: az önköltségi árat átszámították kiskereskedelmi fogyasztói árra, és így Bözsike visszafizetendő tartozása 430 forint lett, munkatársaié 400—480 forint. Hát ezért volt a sírás y női karra. ütőhangszerekkel és cselesztával. Teljes joggal, ha meggondoljuk, hiszen a vállalat továbbra is azon az áron szerzi be a nyersanyagokat, mint azelőtt, csak a dolgozóival fizettet fogyasztói árat. Teheti, hisztit, kalkuláció kérdése az egész ... Most azon morfondírozok, hogy ugyan nem kalkulálták-e el magukat? Megtörténhet, hogy a dolgozók juszt sem fizetnek, inkább elmennek maszeknak. Az is megtörténhet, hogy az érdeküket védő szak- szervezet élni fog a vétó jogával. Mindezt nem azért mondom. hogy így vagy úgy. csak úgy megfordult abban a buksi fejemben. Amelyről — okát lásd föntebb — az anyag egy részét már „lespórolták” ... ny. é. szerzőpáros, Bitó János és Sinka József beszámol könyvében. Elsősorban is az űrutazások, űrhajókilövések földi előkészítése. Ma már közhely: az űrkorszak beköszöntése aligha lett volna lehetséges az általános műszaki, biológiai, kémiai stb, fejlődés nagyszerű eredményei nélkül. A szerzők elsősorban tehát azt vizsgálják: milyen feltételekre volt szükség — például a fémötvözetek gyártásában — az űrutazások megkezdéséhez? Alapos felmérést végeztek, figyelmük minden részletre kiterjedt, így a mikrometeo- rok vizsgálatától egészen a tv-közvetítéseket lebonyolító távközlési mesterséges holdakig. (Beszámolnak például a szovjet Proton óriáslaboratóriumokról is, melyek egyikét éppen a napokban bocsátották fel.) Könyvük hűen tükrözi, milyen rendkívüli erőfeszítésekre, technikai bravúrokra van szükség a világűr meghódításának eddigi szerény, első eredményeihez is, s még inkább: melyek a legyőzendő akadályok. Érdekes fejtegetéseket olvashatunk a mesterséges égitestek energiaellátási kérdéseiről, a távolfelderítés gondjairól, s arról, hogy a világűrbe kilépő embernek milyen veszélyekkel, meglepetésekkel kell számolnia. A könyvet több, mint százharminc ábra illusztrálja, közülük igen sok első ízben kerül a hazai nyilvánosság elé. (Táncsics Könyvkiadó) (xn. o.) í
