Pest Megyei Hírlap, 1968. november (12. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-19 / 271. szám
Tallózás a Róna-Turmixban Sertésfej „pacal módra" Szebb lelt a Lokomotív — Erdei ház a pavilon helyén A Hóna Vendéglátó Vállalat novemberi tájékoztatójában olvastuk, hogy az ősz slágerei — vendéglátóberkekben — a babételek. Monori-erdőn, az Aűtócsárdában, például nagyon megszerették a vendégek a füstölt sertésfejet, mivel csont nélküli húsdarabkákat használnak fel ehhez a bable-, veshez. Készítik azonban csülökkel, nyelvvel, karajjal, oldalassal is. Hogy a babételek fogyasztása anyagilag is „kedvet keltsen” a vendégek körében, a vállalatnál leszállították a szárazbab árát. Egy újítással is találkozhatunk az Autócsárdában: a „pacal módra’’ elkészített sertésfejjel. Mivel ez a specialitásuk olcsó is — a vendégek igen szeretik, s mivel máshol is keresik, Rónáék elhatározták: más üzletükben is elkezdik árusítását. sA vállalat a közelmúltban befejezte a vecsési Lokomotív Vendéglő átalakítását. Az éttermet és a söntést kifestették, a csillárokat hangulatos világítótestekkel cserélték ki. Sok szó érte a vecsési piaci büfét, kulturálatlansága miatt. A megrongálódott pavilont rövidesen kicserélik, s helyébe egy szép kis erdei házat állítanak fel a vecsési piactéren. A ház jóval nagyobb lesz a pavilonnál, s a higiéniai és a szakmai követelményeknek megfelel majd. Rövidesen nagyobb átalakításokat kezdenek Monoron a Kossuth Lajos utcai Pikoló Falatozóban. A megrongálódott tűzfalat lebontják, s újjáépítésig bezárják az üzletet. Az átalakítás előreláthatólag egy hónapig tart. Utána néhány meleg ételt is árusítanak a falatozóban. MONOMntfn A P EST MEGYEI HÍRLÁP KÜLÖNKIAD AS A X. ÉVFOLYAM, 271. SZÄM 1968. NOVEMBER 19., KEDD A NEB megvizsgálta Nyolcvanról nullára Kevés a napközi — Hiányzó tornatermek — És a politechnika? Hogyan szolgálják az oktató-nevelő munka korszerű, gazdaságos feltételeinek kialakítását a rendelkezésre álló anyagi eszközök — ezt vizsgálta a járási népi ellenőrzési bizottság hét községi általános iskolában és két gimnáziumban. A kérdés nem Kapható — nem kapható Az élelmiszer-, iparcikk- és íiizeléiaiiyag-cllálás az úri tanácsülés napirendjén Űri község tanácstagjai megvitatták a fogyasztási szövetkezet munkáját, ezen belül foglalkoztak a lakosság élelmezési, ipari és tüzelőanyag-ellátásával. Csizmási Kálmán, a fogyasztási szövetkezet kereskedelmi osztályának vezetője számolt be a tanácsülésen munkájukról. Élelmiszerből az utóbbi időben nagyjából minden igényt ki tudtak elégíteni. Cukorból, lisztből vagontételeket tároltak, s a törzskészletet állandóan biztosították három hétre előre. Az úriak is megszerették a konzerveket, miután a szövetkezet megfelelő propagandát fejtett ki, és a konzervvásár alkalmából megfelelő választékot biztosított. Sajnos, a FŰSZERT éppen keresett árukat, szalontüdőt, pacalpörköltét küld igen ritkán. ' A hús- és töltelékárúból sem tudták minden esetben kielégíteni a keresletet, a választék is nagyon szegényes sokszor. Hogy több legyen és többféle, intézkedtek már. Méterárukészletük kicsi, de nem is nagyon keresik, inkább csak a műszálas árukat. A pamutárúkból, hogy ne maradjon raktáron, téli és nyári vásárokat rendeztek, ahol 30:—40 százalékkal csökkentették az árakat, kockázati alapjuk terhére. Vas-műszaki árukból, néhány cikk kivételével, folyamatos az ellátás. Tévét, rádiót, kerékpárt, mosó- és porszívógépet, varrógépet mindig lehet kapni — vasszöget nem. Hiába rendelnek, nem szállít a nagykereskedelmi vállalat. A TÜZÉP-telep áruellátása jobb a tavalyinál. Fűrészáruk, hajópadló már kapható, de pala, eternitfélék ritkábban. A cement és a kisméretű tégla — ami az előző években a legtöbb problémát okozta — most nem hiánycikk, bár az év első felében a téglával az egész megyében baj volt — azóta azonban a lakosság bejelentései alapján gondoskodtak róla. A tüzelőellátással kapcsolatban elmondotta az osztályvezető, hogy berentei darabos és kockaszén kevés érkezik. Brikett van, a választékot is bővítik, diószenet és kokszot is árusítanak. A beszámoló idején mintegy kétezer mázsa brikettet tároltak, valamint ötszáz mázsa tűzifát, a télen azonban 3—4 ezer mázsára bővítik készletüket, így a lakosság téli tüzelőkeresletét biztosítják. A beszámolót élénk vita követte. Bódis Pál, a járási tanács kereskedelmi osztályának vezetője megkérdezte, miért nem történt intézkedés a 11. számú üzlet panaszkönyvében levő bejegyzés ügyében. Miért nincsenek a cukrászda raktárában polcok? S miért tartják ott az építőbrigád szerszámait? Bori János megkérdezte, mikor kap üzletet a Pacsirta-telep? Bakos István szerint nemcsak szöget nem kapni a vasüzletben, hanem sok más kisebb dolgot, például csavarhúzót sem. A válasz: a panaszkönyvet nem ellenőrizték a leltározásnál, de utólag azonnal megnézik és intézkednek. A raktárból az építők kiköltöznek hamarosan, és a helyiséget az italbolt kapja meg. A Pacsirta- telepen csak két-három év múlva létesítenek üzletet, addig Túpiósápról áthoznak egy pavilont. A vas-műszaki cikkek beszerzése érdekébe?! pedig a boltvezetőnek kellene piackutatást végezni, felmérni az igényeket, s be kell a hiányzó árút szereznie. (f. o.) SPOR T Egyenlítés az utolsó percben GYÖMRŐ-ÓCSA 2:2 (1:0) Rendkívül sáros talajon futott ki a két csapat a pályára. A gyomrőiek tartalékosán áll-“ tak ki, ezúttal Szalai, a csapat közéjíháTWedje hiányzott. Már az első negyedóra a gyomrőiek fölényét hozta, különösen a most leszerelt Gudra jelentett állandó veszélyt a vendégek kapujára. Az 5. percben Csető B. hagyott ki jó helyzetet. A 9. perc meghozta a gyomrőiek első gólját. Középen futott a támadás, Gudra a jobb sarokba gurított. 1:0. A 19. percben Kele ügyetlenkedett el egy jó helyzetet. Utána a másik oldalon az ócsai bal- összekötő lőtt mellé 6 méterről. Nem sokkal később Tóth bravúrral ütötte fölé a vendég- jobbösszekötő erős lövését. Gudrát ellökték a kaputól mintegy 20 méterre. Rádi ravasz, pattogó lövését bravúrral védte az ócsai kapus. A nehéz talaj egyre jobban elfárasztot- ta a gyömrőieket. A vendégek feljöttek, támadásaik azonban nem jelentettek veszélyt. Szünet után az első tíz perc ismét a gyömrőieké volt. Gudra tört ki, a 11-esen belül ketten is ollóba fogták, Gombás játékvezető azonnal a 11-es pontra mutatott. Gudra, a szenvedő alany, biztosan lőtte a labdát a bal sarokba. 2:0. Ezzel aztán el is lőtték puskaporukat a gyomrőiek. Feljöttek a vendégek, s a hazai védelem egyre több hibával játszott. A 21. percben szépítettek az ócsaiak, utána az utolsó percben egyenlíteniük is sikerült. Balszerencsés körülmények között született meg a döntetlen. A vasárnapi visszavágón az ócsaiak megszerezhetik a győzelmet, s akkor bennmaradnak a bajnokságban. Pedig jó lett volna egypontos előnyt kiharcolni, mert ha nem sikerül, akkor jövőre nem lesz könnyű a járási bajnokságban való szereplés. Gér József // Grúziából jöttem, mesterségem címere". Amikor megérkezett Grúziából a magyar ifjúsági labdarúgó-válogatott, közöttük a vecsési Varga Miklós, a repülőtéren ott szorongott az egész Varga család. t Csak akkor nyugodtak meg* amikor meglátták, sápadt, de boldog fiúkat, Mikit. — Sápadt vagy — mondtam az üdvözlések után én is. — Négy kilót fogytam. Már nagyon várom a jó hazait. — Milyen volt az út? — Kitűnő, csak fárasztó és szokatlan. — Merre voltatok? — Sorrendben: Moszkva, Tbiliszi, Gorkij. Moszkvában az elején voltunk négy, és a végén három napot. Tbiliszi és Gorkij a mérkőzések színhelyei voltak. — Kikkel játszottatok? — Egy torna keretében először a finnekkel, 2:0-ra nyertünk. Utána a szovjet válogatottól 4:3-ra kikaptunk, és végül a harmadik helyért Azerbajdzsán ellen 4:0-ra győztünk. — Hol ment a legjobban neked a játék? — A finnek és szovjetek ellen. A finnek ellen sikerült egy gólt is lőnöm. — Hogy fogadtak benneteket? — Nagy-nagy szeretettel. Különösen a finnekkel és a grúzokkal voltunk nagyon jó barátságban. — Valami élményt? — Az egész út csodálatos volt. A táj, az emberek —, kár, hogy minden percünk ki volt számítva. Talán csak azt említeném, hogy a grúzok emlékül — grúz népszokásként — letépték kabátunk gombjait. Egy idézet a Népsportból: „A fedezetpár Varga és Cscrma mind a három találkozón kifogástalan volt”. Nem csoda hát, hogy az öröm, a jogos büszkeség és a „hosszú” távoliét könnyet csalt a Varga-szülők szemébe. Sz. J. MAI MŰSOR MOZIK Gyömrö: Szökés. Maglód: Zseniális megoldás. Mende: Rablók között. Monor: Tündér! nők. Pilis Hurrikán.' Üllő: Olasz furcsaságok. Vecsés: Három kövér. egyszerű, hiszen a pénzügyi keret kicsi, s ehhez kell igazítani a költségvetési tételeket. Az iskolák karbantartása, a napközi otthonok bővítése, fejlesztése, a szemléltető eszközök beszerzése jóval több anyagi lehetőséget igényel, mint amennyi rendelkezésre áll. De moddjuk ki nyíltan: pénzért kiáltanak a korszerűtlen politechnikai termek, a házilag készített szemléltető eszközök sem pótolhatnak mindent, s tizennyolc község közül csak négyben van. tornaterme az iskolásoknak. Kevés a napközi, az étkezést biztosító konyhák működése sem kielégítő. Nehéz a járás iskoláinak helyzete. Gondokkal küzdenek csaknem mindenütt. Az általános iskoláknál a tanításhoz szükséges tárgyi feltételek csak nagyon kis részben vannak meg. A tanításhoz fűtés, világítás kell. Az anyagi fedezet jórészt erre megy el, s ez a szemléltető eszközök és a berendezési tárgyak beszerzésének rovására megy. A TANÉRT kölcsönöz ugyan filmeket — ez is több a semminél —, de a kölcsönzési díj magas, s a költségvetésben ez az összeg nincs biztosítva, Ezért fordulhatott elő,, hogy Űrlban ebben az évben egyetlenegy filmet sem vetítettek az iskolában a tavalyi 70—80 filmvetítéssel szemben. Ismerősek ezek a gondok és lassan már megszokottá válnak, pedig a gazdasági feltételek javítása nélkül az oktatási intézmények nem tölthetik be tökéletesen hivatásukat, s az oktató-nevelő munka feltételeinek megjavítása szinte lehetetlen. Majdnem minden iskolában vannak 1 veszélyeztetett, s hátrányos helyzetű tanulók, ezért több községben kellett olyan tanulószobát nyitni, ahová csak őket vették fel. Velük külön is foglalkoznak a nevelők, szakkörökön, korrepetálásokon. Vajon mi lesz a gombai külterületi iskola 27 tanulójával, akik osztatlan osztályban tanulnak — de jobb megoldás csaknem lehetetlen, hiszen így is másfél kilométert gyalogolnak sárban, porban a földúton, hogy az iskolába érjenek. Előnyösebb volna, ha Mendére kerülhetne az iskola, hiszen az jóval közelebb van a felsőfar- kasdi gyerekeknek, s oda járható út Is vezet. A gimnáziumokban aránylag egyszerűbb a helyzet. ösztöndíjakkal és anyagi támogatás lehetőségével ugyan csak a monori József Attila Gimnázium rendelkezik, s egyedül ebben a gimnáziumban van korszerű konyha, menza, sokágú és biztosított politechnikai oktatás. A vecsési gimnázium nagy gondokkal küzd. Felemás a bejáró diákok helyzete is. Vannak ugyan megfelelő időszakban indulóérkező járművek, de a Gyömrö felől Monorra utazóknak kevés az a busz, amit a MÄVAUT ezen a részen üzemeltet. Hiszen rajtuk kívül sok dolgozó utazik a járási székhelyre, így a diákok gyakran fel sem férnek a buszra. A József \ttila Gimnázium ugyan tett 'avaslatot egy különbuszjárat beállítására, de intézkedés eddig még nem történt. A NEB javaslatai a helyzet mielőbbi javítását célozzák. k. zs. Megjegyezzük: Kályhát a váróterembe Bár jó ütemben halad a monori MAVAUT-állomás építése, az utasok mégis bosszankodnak. A váróteremben ugyanis hideg van. Még mindig nem állítottak be kályhát. Tavaly még egybe volt épülve a forgalmi iroda a váróval, s az ott levő kályha fűtötte a várótermet is. A várótermet azóta közfallal leválasztották, így célszerű lenne oda is kályhát helyezni. A fűtési idény már jó ideje elkezdődött, s ezt a MÄVAUT- nak is figyelembe kellene vennie. (g) Gyömrői banándugók A Gyömrői Vasipari Ktsz saját újításaként gyártja a „gyömrői banándugókat”. A régi csavaros eljárás kiküszöbölésével készítik ezeket az alkatrészeket. Egy év alatt körülbelül félmilliót gyártanak belőle. A ktsz-ben kormánykerekeket is gyártanak. Képünk a munka egy mozzanatát mutatja be. Tóth Ambrus felvételei Kárpitos, fényképész Egy üzemágvezető hétköznapjai Ülünk a kocsiban Szántó Tiborral, a Monori Járási Szolgáltató Ktsz üzemágvezetőjé- vel, és beszélgetünk. Szabálytalan riport, hiszen a rázós úton jegyzetelni képtelenség, de igyekszem megjegyezni a lényeget. Hivatalosan valahogy így fest az üzemágvezető munkája: biztosítani a folyamatos termelést, a gazdaságosságot, megkötni a szállítási szerződéseket, gondoskodni a szükséges anyagok beszerzéséről. És nem hivatalosan: egész nap, jóformán megállás nélkül, járni a községeket, a „fennhatósága” alá tartozó részlegeket, tudni, hol, mire van szükség, ismerni az igényeket — és Budapest minden olyan sarkát, ahonnan anyag beszerezhető. Az üzemágvezető nemcsak üzemágvezető — fényképész, cipész, hőfokozó, gumi javító, kékfestő, kárpitos is. Nem sok ez? Ha csak felületesen ismeri ezeket a szakmákat — akkor is sok lenne. De Szántó Tibor — én legalábbis azt hiszem — nemcsak nagyjából ismeri őket. Hány részleg tartozik hozzá? Huszonkettő — tizennégy községben elszórva: Monoron, Úriban, Pilisen, Vecsésen — a járásban szinte .mindenütt. Nem kevés a felelősség, az erkölcsi sem, az anyagi sem jelentéktelen, Fut velünk a kocsi, Fóris Sándor, az üzemágvezető „hű kísérője”, biztos kézzel tartja a volánt. Nem tudni, hány kilométert jártak már be együtt, s hányat a másik két gépkocsi, a másik két üzemágvezetővel. Szeretném, ha magáról beszélne — de beszélgetésünk elkanyarodik. — A kárpitosrészlegünk garanciális javításokat is végez az egész járás területén. Itt van nálam egy megrendelő neve, Deák Istváné. Meg lehet nézni, milyen rendes munkát végeznek — mondja, mert ismer mindenkit, a dolgozókat és a megrendelőket. A problémákat és az igényeket is. Mondják, az ember feje nem káptalan, hogy tud akkor millió irányba figyelni, ezer igényről gondoskodni? Hosszú a nap — s a reggeli eligazítás után percnyi megállás is alig van. Az elnöki irodában megbeszélik a dolgokat, reggel a három üzemágas^ és Fuderer István, az elnök —, s kezdődik a munka újra. — zs —
