Pest Megyei Hírlap, 1968. november (12. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-14 / 267. szám

re®» M fieri! i/CtHap 1968. NOVEMBER 14., CSÜTÖRTÖK Keresik az egymiSliosnodik előfizetőt Az előzetes tervek szerint a hazai propánbutángáz-fo­gyasztók számának 1970-ben kellett volna elérnie az egy­milliót. A legfrissebb statisz­tikai adatokból azonban kitű­nik, hogy már az elmúlt he­tekben megvásárolták az egy- milliomodik palackot, illetve készüléket. A forgalmazó vál­lalat felderíti az egymilliomo- dik előfizetőt és megajándé­kozza. Szigetek és félszigetek a Tiszán Az alacsony vízállású Tisza déli szakasza érdekes látványt nyújt Szeged és Algyő között. Apró homokszigetek emelked­nek ki a vízből, a punokon pedig félszigetek képződtek, amelyeket megszálltak az északról dél felé vonuló vízi­madarak. A német és lengyel tengerpartokról érkezett ezüst­ös dankasirályok seregeitől fehérlenek a „szigetek”. Az ügyes halászmadarak szinte műrepülési mutatványokat vé­gezve csapnak le a víz felszí­nén időnként felbukkanó zsákmányra. Aranyhalak Befejeződött a Fővárosi Ál­latkert kilenc tenyésztavának a lehalászása: több mint ezer saját tenyésztésű aranyhal lett a zsákmány. Ezeket telepítik ki a főváros parkjainak dísz­tavaiba, de természetesen majd csak tavasszal. Jubileumi felajánlások teljesítése Csepel Autógyár-Dunakeszi Járműjavító Dunai Kőolajipari Vállalat Dánszentmiklósi Állami Gazdaság A Pest megyei ipari és me­zőgazdasági üzemekben dol­gozó szocialista brigádok többsége már teljesítette a KMP megalakulásának 50. évfordulójára tett felajánlást. A megye legnagyobb üze­mében — a Csepel Autógyár­ban — a motorgyári Robi Jenő szocialista brigádja áll a munkacsapatok versenyé­nek élén. A kollektíva már ez ideig a vállalt kétezer he­lyett több mint háromezer hengerfejet készített terven felül. Teljesítették vállalá­suknak azt a pontját is, amely szerint társadalmi munkában 50—50 órát fordí­tanak munkahelyük csinosí­tására. Befestették a szállító- szalagokat és a szerszámszek­rényeket, s most parkosítják a gyáregység előtti teret. A motorgyár egyik dolgozója — a többgyermekes Szubotics Ist­ván — is a brigádnak köszön­heti, hogy beköltözhetett Rác­kevén épült új házába. A MÁV Dunakeszi Jármű­javító Vállalat 106 szocialista brigádjának a naplójában a teljesített vá!’alá?ok rova­tában szerepel a bölcsőde bő­vítése is. A napokban befeje­zett közös munkával újabb 20 csöppségnek biztosítottak he­lyet. A Dunai Kőolajipari Válla­lat szocialista brigádjainak is jelentős része van abban, hogy az olajváros már nem­csak teljesítette, de 7 millió forinttal meg is tetézte ere­detileg 30,6 millió forint érté­kű felajánlását. A mezőgazdasági üzemek közül a Dánszentmiklósi Ál­lami Gazdaság dolgozói érték el a legjobb eredményt a ver­senyben. Kétszeresen teljesí­tették 2,4 millió forint értékű felajánlásukat. KÖNYVESPOLC Kovács—Losonc i: Ráckevei műemlékek A megyénkben, Aszódon és Cegléden kívül, a Gsepel-szi- get déli sávjában fekvő Rác­keve jelentkezik — most már tervszerű következetességgel — helytörténeti kiadványok­kal. ÉPÍTTETŐK, KÖZÜLETEK! Jövő évi építkezését zavartalanná teheti, ha a téglát és egyéb építőanyagot most szerzi be. RENDELKEZÉSÉRE ALL A Budapesfkörnyéki Tüzép Vállalat Budapest Vili., Práter u. 22. Telefon: 142—685 és Pest megyei telepei. DÍSZES VASKAPUKAT, KERÍTÉSEKET tetszés szerinti kivitelben A HELYSZÍNEN BEÉPÍTVE HATÁRIDŐRE KÉSZÍTÜNK ácsai és dabasi (Gyón) részlegeinkben. Ugyanott OLAJKÁIYHAK garanciális és azon túli javítását vállaliuk Dabasi Járási Javító és Szolgáltató KTSZ Dabas III.. Kossuth L. u. 4. Telefon: 202 R Pest Állami I Vállalat heti 44 órás munkaidővel, magos kereseti lehetőséggel AZONNAL FEL VESZ kőműves ács-állványozó, lakato: asztalos, villanyszerelő műköves, burkoló, autószerelő vízvezeték és központi tűtésszerelő, bádogos, szigetelő, hegesztő, vasbetonszerelő, festő, üveges szak- és betanított munkásokat, továbbá kubikos szállító- rakodó és általános segédmunkásokat Munkásszállás van Szociális luttatásokat nyújtunk Útiköltséget térítünk. Ot napos munkahét kiemelt munkahelyeinken 8 °/n-os kiemelt pótlékot fizetünk. JELENTKEZÉS o vállalót Munkaerőgazdálkodásáni Budapest XXI.. Kiss János altábornagy u 19—21. Ezen a héten a Ráckevei Járási Füzetek harmadik szá­mát nyújtják át háromezer példányban az olvasótábor­nak. Dr. Dobrai Lajos, a Ráckevei Járási Pártbizottság első titkára a 80 oldalas füzet előszavában azt írja, hogy Ráckeve több kiemelkedő műalkotással rendelkezik. Ezek fokozott érdeklődésre tarthatnak számot esztétikai, történelmi, néprajzi és sok más szempontból. A mű első felében Losopci Miklós mutatja be ,a rácke­vei szerb templomot, hazánk legrégibb szerb építészeti emlékét. Építése Hunyadi Mátyás nevéhez fűződik, aki ezzel a gesztussal akarta megszerezni a balkáni népek rokonszenvét a törökök elleni küzdelemben. Losonci tanul­mányát sok érdekes felvétel egészíti ki. Kovács József László a Sa- voyai-kastély bemutatására vállalkozott — sikerrel. Gon­dos alapossággal írja le a művészi kivitelezésű épületet, hazánk első világi barokk műremekét. A harmadik kötet is bizo­nyítja, hogy a járás további műemlékeinek értékelésében, feltárásában és érdemi hely­reállításában tevékenykedők további áldozatos munkájára van még szükség azért,' hogy a még ismeretlen műemlékek méltó módon kerülhessenek bemutatásra és hajdani ko­ruk jelképeként élhessenek. Papp Rezső A mogyoródi tanácsházán A FIATAL DUÓ A község a környező dom­— . bök völgyében fekszik: a tavaszi áradások néhol vízmosássá, valóságos szakadékká rombolják utcáit. Vagy tizenöt éve, egy hibás vélemény alapján, kiparcel­láztak itt egy belvizes terü­letet. Azóta szinte az egész községfejlesztési alap, évente mintegy százötven-kétszáz­ezer forint, elmegy a belvíz- rendezésre minden esztendő­ben. Másra szinte alig jutott pénz, energia. Illetve, mégis, mart az egyik falubeli dom­bon felépült egy modern, kí­sérleti terv alapján készült iskola, s új egészségházzal is gyarapodtak. De az első ötszáz folyóméter járdára csak tavaly került sor — mint­ha. valami isten háta mögötti tanyai település volna Mo­gyoród. Bolthálózata is kor­szerűtlen. Ehhez a kedvezőtlen hely­zethez belvízproblémáik mel­lett még egy dolognak köze lehet. A tanácsok megalaku­lása óta Mogyoródon meg­fordult, cserélődött vagy ti­zenöt-tizennyolc tanácselnök, s ugyanannyi vb-titkár. A jelenlegi, s bocsássuk elő­re az olvasó bizalmatlanságá­nak eloszlatására, megszilár­dult helyi, tanácsi vezetés két külsőségesnek is tűnhető dolog miatt hallatott magáról. Mind a tanácselnök, m'nd a vb-titkár fiatal — s helybeli! Szőnyeg! Lajos tanácsel­———í—nők most is nagyon fiatal, mindössze harminckét ■ éves, de még fia­talabb volt, amikor öt évvel ezelőtt ebbe a tisztségbe ke­rült. Mutassuk be életútját, amely érdekes és szimpatikus. Édesanyjával és testvérei­vel a háború alatt költöz­tek Mogyoródra, másfél hold földjükhöz és a rokonokhoz, miközben édesapjuk a Don- kanyarban annyira mégbete­gedett, hogy nem is épült fel soha, egészen 1956-ban be­következett haláláig. A mo­gyoródi felekezeti iskolákban akkoriban még hat osztályt zsúfoltak egy tanterembe: in­nen jelentkezett Szőnyegi La­jos, kisdiákként, népi kollé­giumba. Felvették, Budapest­re került a Somlói úti kollé­giumba, új, baráti — patriar­chális szellemű oktatásba, a Medve utcai, az Istenhegyi úti iskolában. Nem sokáig tar­tott az egész, a népi kollé­giumokból diákotthonok let­tek. Ezekben tanult, amíg édesapja mind súlyosabb be­tegségére ott' nem hagyta a gimnáziumot. Kitanulta a vasöntő szakmát, dolgozott a MÁVAG-ban, a Váci úton, a hajógyárban. 1957-ben be­hívták katonának, határőr­nek. Mire hazakerült, mind­két öccse szakmát szerzett: | egyikből bútorasztalos, a má­sikból műszerész lett. Ekkor ismét elkezdhetett magával törődni. Beiratkozott az új­pesti Könyves Kálmán Gim­náziumba, elvégezte. Aztán egy évet hallgatott a Köz- gazdasági Egyetem esti ta­gozatán. Később mégis a jo­gi egyetemet választotta, eb­ben persze szerepe lett an­nak is, hogy közben ideke­rült a községi tanácsházára, először vb-titkárnak, majd felkérték az elnöki tisztség betöltésére. Szőnyegi Lajos egyáltalán nem sima pályán, harminckét éves korára im­már tapasztalatokban gaz­dag múltra visszatekintő köz­ségi tanácselnök, és majdnem kész jogi doktor. Holló Miklós vb-titkár >—m~. szintén mo­gyoródi. Ő meg csak huszon­hét éves. Az idén került a tanácsházára, jelenlegi be­osztásába. Azelőtt, eredeti végzettségének megfelelően, műszaki technikusként dol­gozott. A tanácsházán szóbakerülő tervekről kérdezősködöm. Végre jóváhagyták, hogy jö­vő évtől kezdve a megyei költségvetésből évente mint­egy félmillió forintot for­dítanak belvízrendezésre. Mintegy tíz év alatt így el­végezhetik a legszükségesebb munkálatokat — tegyük hoz­zá, hogy ez nemcsak toldozás- foldozás lesz, hanem nagy­szabású térrendezés, tájala­kítás. A jelenlegi szegényes bol­tok még a szatócskodás ide­jén épültek, vagy akkoriban, amikor a földművesszövet­kezet helyi illetőségű volt, úgy is hívták, Mogyoród és Vidéke Fmsz. Azóta több­ször is összevonták, közpon­tosították, és amint ilyenkor lenni szokott, a centrumokba igen, a perifériákra egyál­talán nem jutott beruházás. De ha a kereskedelmi ellá­tottság nem alakul kedve­zőbben, rövidesen valami konkurrenciát támasztanak a fogyasztási szövetkezetnek — világosít fel a tanácselnök. Tervük az is, hogy meg­szüntetnek egy előadói stá­tust a tanácsházán: az adó­ügyi előadóét. Amint erre a viszonylag még mindig új­nak — és sok helyen kihasz­nálatlannak — számító ren­delkezések lehetőséget is ad­nak, a státusra jutó bér­alapot szét szeretnék osztani az itt dolgozók között. Végre egy-egy előadójuk fizetése elérhetné az 1900—2000 forin­tot! Távolabbi tervük még ví- kendházhelyek parcellázása, s üdülőnegyed létesítése. A tervek illenek fiatalsá­gukhoz. Bizonyítani a megva­lósulás bizonyít majd pár év múlva. A mogyoródi tanács­elnök, s vb-titkár akkor még mindig fiatal ember lesz ... P. A. JO\O HETEN A ÍVBEN LÁTJU A verebek nem énekelnek (csütörtök, 20.20). Magyarul beszélő angol film. A történet az angol társadalom középré­tegében, félszegény lumpenek között játszódik. S meglehető­sen furcsa indítású a cselek­mény is: az erőszakos férj — aki teljesen alkalmatlan a há­zasságra — két évre tengerre száll, s amikor visszaérkezik (a film kezdetén), felesége már régen mással él, sőt már gye­reke is van az utóbbitól. Csak­hogy a főszereplő erről mit sem tud, mert nem akad, aki meg merné mondani neki, hogy mi történt a két év alatt. Jelenet Az „O” ügynökség ak­tái sorozat, A lagnyi fogoly cí­mű filmjéből (Szerda 20.20). Mit iszunk? Lem volt nekünk a vizünk­kel a kerek égmlágon semmi bajunk eddig. Sőt! Minden al­kalommal őszinte örömmel ál­lapítottuk meg, hogy közel sem olyan jódos, mint a pesti, úlátszik a mi csapjainkon a nagyszerű budai források kristálytiszta nedűje csurdo- gál, ha éppen nem zárják el holmi közeli csőrepedések okából. Inkább az öreg rézcsa­pok rakoncátlankodtak a konyJ .ban. A reggeli teáscsé­szék kiöblöget cse alkalmából szanaszét szórták a vizet. Mi­nekutána pedig a munkameg­osztás házi szabályzata értel­mében ez a művelet az én te­endőim közé tartozik, a kony­ha feltörlése viszont a párom vilé^iuma, olykor bizony volt hallgatrdvalóm ' övén miattuk. Hiába igazgattam laposfogóval, új tömítö kóccal, bőrrel, csavarhúzóval és fran­ciakulccsal a makacs csapo­kat, semmi hajlandóságot nem mutattak a megjavulásra. Már-már föladtam minden reményt, amikor egyik i :- rősünk csapjain fölfedeztem a megváltó pótallcatrészt, azt a fehér bakelitből szerkesztett kis szűrőt, amelyet a csap ' é- gére kell fölerősíteni, és ame­lyen át aztán szép, egyenletes, Ián’» sugárban folyik a meg­szelídült víz. Ilyet én is szerzek! — hatá­roztam el. Valamelyik szaküz- leí„en megvásároltam a két szűrőt, az egyiket a meleg, a másikat a hideg víz konyhai csapiára, daraboaként l .rom ötvenért, és hazaérve ünnepé­lyesen föl is szereltem. Re­mekül bev.lt. Spriccelésröl ezekután szó sem lehetett, a konyhakövezet száraz maradt a teáscsészék kiöblítése után is. A boldogság tökéletes volt. Három hosszú napon át áldot­tam a technikai fejlődésnek ezekben a szűrőkben is meg­nyilatkozó nagyszerűségét. A negyedik nap reggelén azonban föllázadtak a meg- rendszab ílyozott csapok. Job­ban és dühödtebben prüszköl­ték a vizet szanaszét, m'-J előbb. Most már nemcsak ol­dalt, hanem fölfelé is, mégpe­dig a. szűrő gumigyűrűin ke­resztül. — Remek! — mondta kissé gúnyosan konzervatív párom és már hozta is a vödröt, meg a felmosó rongyot. Amikor később visszaenge­dett a szárazra törölt konyhá­ba, nagynehezen lefeszegettem a csapokról a szűrőket, hogy kivizsgálhassam a lázadás okát. Nem volt nehéz műve­let. Kiderült, hogy a szűrő parányi szitájára vastag feke­te réteg rakódott le. Ez tor­laszolta el a víz útját. A sze­gény víz ezért volt kénytelen másfelé keresni szabadulást a maga számára. A szitát gon­dosan megtisztogattam és visz- szaszereltem a szűrőket a csa­pokra. Ismét rendben volt minden. Három napig. A ne­gyediken megismétlődött a lá­zadás. A fekete piszokréteg is­mét eltömítette a szűrőket. Most már alaposabban meg­szemléltem. Volt benne sok minden: homok, korom, elkor- hadt növényi rostok, nyálkás, zöldes szálacskák. Azóta a házi tennivalóim listája a negyednaponkénti szűrőtisztogatással bővült, mégpedig annak a szép hitem­nek romjain, hegy egészséges, kristálytiszta vízzel oltogattam szomjamat a letűnt évtizedek alatt. (m. 1.) Jelenet a filmből Martin a felhőkben (pénte 20.20). Magyarul beszélő jugi szláv film. A film a könnj műfajból való, bohókás vígji ték, sok eseménnyel. Két fiat. lakásproblémájának viszontai ságos története elevenedik mi a képernyőn, lakásüzér ka: maiba kerülnek, ám a végé minden jól végződik, nem vé: el a pénzük. Persze, olyan ji nem végződik, hogy lakáshe is jutnának, úgyhogy a déri film végén ott tartanak, mir az első filmkockáknál. i J| í

Next

/
Oldalképek
Tartalom