Pest Megyei Hírlap, 1968. november (12. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-12 / 265. szám
Szebb lett kétmillióval Avató az állami gazdaságban Nyár közepén jártam utoljára a Monori Állami Gazdaság központjában. Akkor tégla- és sóderrakások között bandukoltam, vakolatlan folyosón kerestem az irodát, ahol tájékoztatást kaphatok az építkezésről. Nem is volt régen — s már az átadáson is túl vannak: birtokukba vették az ebédlőt, a klubtermet, a büfét, a korszerűen felszerelt konyhát. Kis büszkeséget érzek, amikor belépek a faburkolatú terembe, a ruhatár elé; máris látom, hogy az új létesítmény felülmúlja bármelyik község legreprezentatívabb helyiségét is. Lokálpatriotizmus —, de azt hiszem, megbocsátható. Hirtelen az is eszembe jut: kissé mostohán bánt Monor- ral a sors. Ha látogatóba jön valaki, azt a gimnáziumba vitték, mint egyetlen olyan helyre, ami büszkélkedésre érdemes. Ki is mondom, vezetőm helyesel: a látogatókat ők is kénytelenek voltak ott ebédeltetni, annyira korszerűtlen, kicsi volt az eddigi épület. Hát most már nincs ok a panaszra. A ruhatárból nyílik a büfé, a hatalmas oldalablakokon elegáns mohazöld-rozsda- barna függöny. A fémlábú pulttal szemben lakkozott ajtó a klubterembe vezet. Faburkolatú fal itt is, modern kristálylámpák a mennyezeten. A radiátorok fényezett farácsok mögé rejtve; kényelmes, puha-mély fotelek között kihúzható asztalok; új a televízió, a rádió-, a könyvszekrény zsúfolva könyvekkel. Nem csoda, ha gyönyörködöm Vajon kihasználják majd a dolgozók, a KISZ-esek? Biztosan. Igény már eddig Is volt. Ha negyven ember összejött — értekezletre, vagy akár csak közös beszélgetésre is — nem tudtak hová ülni. Az ebédlő kultúrterem is, a félig rejtett mennyezeti világítás, a drapéria, ami a színpadot takarja, sejteti, hogy kétféle rendeltetése van a helyiségnek. Százhúsz ember fér be egyszerre. A konyhában Bajkai Sán- dorné, a főszakáosnő büszkélkedik birodalmával. A régi konyhából semmit sem hoztak át, teljesen új a berendezés : két új mosogató, hűtő- szekrények; teljesen gépesített lett a munkájuk. Hogy ez mit jelent, azt az itt étkezők mondhatják meg: a minőségre fordítanak nagyobb gondot a konyha dolgozói, s nem fordulhat elő, ami régen gyakori volt: nem készült el időben az ebéd a korszerűtlen berendezés, a kapkodás miatt. Az új épületet a gazdaság dolgozói építették. A belső munkálatokat is ők végezték el. Körülbelül kétmillió forint beruházással készült. Nagy szükség volt rá, hiszen az állami gazdaság bármelyik kihelyezett gazdaságában korszerűbb, szociális létesítményük volt, mint itt a központban. (köblén ez) MQNOMIDín KÖNYVESPOLC Per Wahlöö: Gyilkosság a 31. emeleten Per Wahlöö, a mai svéd irodalom egyik sikeres képviselője, még ismeretlen a magyar olvasóközönség előtt. Talán nem a legszerencsésebb dolog, hogy egy író krimivel kezdi a bemutatkozást egy ország olvasói előtt, ám Per Wahlöö könyve több mint pusztán izgalmas kaland. Regénye, amellett, hogy mindenben megfelel a jó krimi követelményeinek — izgalom, kaland, feszültség és nem várt fordulat váltja egymást a könyv lapjain — bizonyos értelemben tudományos-fantasztikus mű is. Cselekménye meghatározhatatlan helyen játszódik, valamikor évtizedek múlva, amikor nem csupán a technika ér el hallatlan magasságot, de a tőke uralma és a kizsákmányolás is. A történet egy névtelen levél körül bonyolódik, amelyet a hatalmas lapkiadó vezérigazgatójának címeztek, közölve vele, hogy délután két órakor felrobbantják a kiadóvállalat harmincegy emeletes épületét, megtorlásul mindazon elnyomásért, amelyet ez a ház s ennek koronázatlan urai képviselnek. „Számtalan eszmét meggyilkolnak, meggyilkolják a gondolatok kialakítását, a vélemény- nyilvánítás szabadságát... Es az indítóok a lehető legaljasabb: garantált lelki nyugalmat akarnak biztosítani az embereknek, alkalmassá akarják tenni őket arra, hogy kritikátlanul bevegyék a sok maszlagot, amivel tömik őket’’ — figyelmezteti az író a regény elfogott hősének szavaival az emberiséget a tőke hatalmasságai ellen. akik „Mindent cenzúráznak, betevő falatunkat, a kezünkbe vett újságot, a nézőnek nyújtott tv-programot és a rádió várva várt adásait. Tulajdonképpen még a futballmeccseket is cenzúrázzák ...” Nemcsak izgalmas és szórakoztató olvasmány Per Wahlöö regénye, bizonyos értelemben tanulságos is. (A könyvet Kádár Péter fordította. Európa Könyvkiadó.) — P — TŰZ VAN? A fotoriporter Monor egyik utcájából hatalmas füstoszlopot látott. Csak nem tűz van? Nosza, rohant a hatalmas felhővé sűrűsödő füstgomolyag felé — s. a határba ért. Egy békésen dolgozgató embert talált a tűz mellett, Roj- csik Jánost, az Vj Elet Tsz tagját, aki a kazalaljakat égette éppen. X. ÉVFOLYAM. 265. SZÁM 1968. NOVEMBER 12 , KEDD A múzeumi hónap után Kallódó értékek TEJCSARNOKBAN A GYÖMRŐI LELETEK Októberben, a hetedik országos múzeumi hónap alkalmával az idén is sok kiállítást rendeztek megyeszerte. Múzeumi vasárnap volt Ceglédtől Vácig, a penci tájmúzeumban csakúgy, mint Tá- piószelén, Isaszegen, Nagykőrösön, Zebegényben, Dömsö- dön és ki tudja még hány kisebb faluban. A gyömrői Rákóczi Ferenc Falumúzeum sajnos a múzeumi hónap alkalmából sem nyitotta meg tavasz óta csukva tartott kapuit. Udvarán hosszú hónapokon át halomba döntve „díszelegtek” a drága tablók, dacolva az időjárás viszontagságaival és választalanul hagyva az arrajárók sóhajait: Ezekért sem felel senki? A napokban aztán megint új szakasz kezdődött a gyömrői falumúzeum történetében. Mivel a helyi Petőfi Termelőszövetkezetnek szüksége van a múzeum részére átengedett és községfejlesztési alapból tatarozott helyiségekre — vertikális üzem céljára, vontatóra rakták a múzeumban található néprajzi és régészeti anyagot, és átszállították a volt tejcsarnok megüresedett, köves termébe. Itt nyugodtan átvészelhet egy-két évet is, amíg felépül a művelődési ház mellett az újabb kiállítási terem vagy végleges múzeum. Ki tudja? Csak az a kérdés, hogy a múzeumbaráti kör tagjaiban lesz-e még lelkesedés, energia az újrakezdéshez? Hiszen a gyömrői falumúzeumot 1954. augusztus 20-án avatták, mint Pest megye első ilyen létesítményét. S a baráti kör nem volt képes — önhibáján kívül! — kivívni közel másfél évtized alatt (!) a múzeum jogosítását. Pedig ez idő alatt nem egy kiállítással és más rendezvénnyel segítette a jó értelemben vett lokálpatriotizmus erősítését csakúgy, mint a szocialista tudatformálást. Leletmentő munkájukra, régészeti ritkaságaikra felfigyeltek a Nemzeti Múzeum szakemberei is, a minisztérium illetékesei is; egy-egy szépen sikerült kiállítás alkalmával elismerően nyilatkoztak a népfront-tisztségviselők és megyei tanácsi vezetők, mégis a múzeumot hol azért nem lehetett jogosíttatni. mert éppen nem volt kiállítási helyisége, hol meg azért fenyegette veszély, mert a működési engedélye hiányzott. Most, amikor Monoron is kialakulóban van egy múzeum létesítésének a lehetősége, „a múzeumi gondolat gyömrői megszállottjai” csak örömmel üdvözölhetik ezt. És azt is kívánják, hogy a meglevő személyi és tárgyi feltételek kibontakozását nagyobb szerencse és támogatás kísérje, mint Gyömrőn. Palotai Sándor MIasuvrkezeit Monypáliábál dr. Páka Pál Hazaérkezett Mongóliából dr. Páka Pál állatorvos. Három éven keresztül, áprilistól októberig a baráti Mongólia volt második hazája, ahol a magyar állator- voscsoport tagjaként, majd csoportvezetőjeként hasznos segítséget nyújtott társaival egyetemben. Dr. Pálca Pál minden hazatérés után tartott egy-egy vetítéssel kísért előadást mon- góliai útjáról a gyömrőiek- nek. így nemcsak az állatorvosok munkájával, de a mongol néppel is megismerkedhettek az érdeklődők. Űtibeszámolóját bizonyára ez alkalommal is megtartja. HIÚ REMENYEK Kinek ne lenne ismerős a monori Mignon presszó környéke? Aki eddig nem látta, most az is ráismerne, már csak a határtalan bűz miatt is, ami az ott elterülő árokból ered. De nem is erről akarok most beszélni, hanem a környék másik hírességéről: a maggyár előtti területről. Betonozták ott a belső teret — ezért bekerítették az utat is, gondosan, hogy élő ember oda ne léphessen. Megértettük, hiszen fontos volt a munka, s közlekedtünk az úttesten, zúgó autóbuszok és őrülten száguldó motorkerékpárok között. Azt hittük, hamarosan vége lesz, de nem. Egy időben hiú reményt keltettek bennünk, s kicsit megnyitották az utat. Aztán megint lezárták, dolgoznak újra. Nem is emlékszem, mikor gondoltain utoljára nyugodt lélekkel arra hogy ott kell közlekednem. Mert esküszöm, hidegrázást kapok, ha látom az ide-oda cikázó gyerekeket, s az időnként öklüket rázó vezetőket. Megoldás kínálkozik ugyan, például kis részt kijelölni a járókelőknek az úttesten, ahol minden veszély nélkül járkálnának. (Mert a járda megnyitására már gondolni sem merünk.) No, de minek keltünk magunkban megint hiú reményeket? Ez is csak az lenne ... (K. Zs.) Vecsési ezermesterek Lapunkban már beszámoltunk a vecsési ezermesterek méltán nagy látogatottságnak örvendő kiállításáról. Most néhány képen térünk vissza az érdekes látnivalókra. Jobboldalt Gacsárdi Ernőt látjuk egyik gyökér- faragványával, a Szarv asbögéssel. Alsó felvételünk Falányi Mihály Erzsébet-híd című képéről készült. Foto: P. I S P OUT Szép hazai győzelem P. I. felvétele Már a mérkőzés elején rövid váci felszabadítás után Hang elé került a labda, de nagy meglepetésében közelről mellé lőtt. Később egy váci ellentámadás során Mellis nem tudott beavatkozni, de a leadott nagy lövés szerencsére a kapu mellé szállt. Ezután a tisztán álló Gál elé került a labda, de a kifutó kapustól megijedt, elhamarkodottan fölé lőtt; még Hang előtt nyílt ismét gólszerzési alkalom, ám a leapus leszedte lábáról a labdát. Továbbra is üllői fölény jellemezte a játékot, igen sok gólhelyzetet teremtettek a csatárok, de minduntalan elkapkodták a legjobb helyzeteket is. Ebben a játékrészben percenként adódtak gólhelyzetek, de a csatárok pontatlan lövései, vagy a védelem közbeavatkozásai miatt nem vezettek eredményre. A 21. perctől kezdve néhány veszélyes váci ellen- támadás bontakozott ki, végül az egyik a 28. percben góllá érett. A váci balszélen indult el a támadás, a balszélső a ráfutó védőjátékost kicselezve a jobb alsó sarokba gurította a labdát. Nem sokkal később ismét az üllői kapusnak akadt dolga, Vác ci7.ahí}Hrnc*áo.'hrY7. iiitot.t.. P ÜLLŐ-VAC 4:2 (0:1) elhelyezett lövést Erős kiütötte, utána két szögletet értek el a váciak, a hazai védelem azonban fel tudott szabadítani. A 35. perctől kezdve ismét a hazaiak vették át az irányítást, és kapujukhoz szögezték a váciakat. Talán ezért is, valamint a váciak túl kemény és sokszor durva játéka miatt — Gált lerúgták, úgy, hogy le kellett vinni a pályáról — nem tudott a csapat az első félidőben kiegyenlíteni. A II. félidő első perceiben inkább mezőnyjáték folyt, az üllőiek is keményebb játékra tértek át. A 6. percben BurzáK szabálytalanul akasztották, beívelt szabadrúgása után a lepattant labda Holló elé került, aki megszerezte a hazaiak- egyenlítő gólját. Ezután már nem lehetett tartani a hazai csatárokat, szinte egykapura folyt a játék, parázs jelenetek játszódtak le a váci kapu előtt. A 8. percben ismét szabadrúgáshoz ;u- tott az üllői csapat. A félpályáról előre ívelt labdát Burza kapta és mintegy 20 méterről a kapus feje felett óriási góllal megszerezte a hazaiak vezető gólját. A 14. percben ismét gólnak tapsolhatott a hazai közönség. Egy iobb oldali támadást szögletre mentettek. Viczkó, majd Szabó végezte el a kis szögletrúgást, a labda ismét Burza elé került, aki ezúttal sem hibázott. A 32. percben váci ellentámadás futott végig a pályán. A beívelt labdának Szűcs kézzel nyúlt bele. A megítélt 11-essel Vác megszerezte a második gólt. Ezután változatos játék alakult ki, mindkét csapat felváltva támadott, de csak Üllőnek sikerült újabb gólt rúgnia. A 16-os sarkától mintegy 5 méterre szabadrúgáshoz jutott Üllő. Viczkó állt a labda mögé és jól eltalált, nyesett labdája a sarokban kötött ki. Ezután mindkét csapat szinte leállt, a mérkőzés végéig említésre méltó esemény nem történt. Hazai pályán az üllőieknek nem lesz már több mérkőzésük az idén, s annak ellenére, hogy a csapat valószínűleg kiesik, szép játékkal búcsúzott el a hazai közönségtől. (fülöp) Mozik Gyömrői Szegény gazdagok. Maglód: Nyári szerelem. Wende: Hamis Izabella. Monor: Próféta voltál, szívem. Pilis: Antigone, üllő: Néma szerelem. Vecsés: Fejlövés.
