Pest Megyei Hírlap, 1968. november (12. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-12 / 265. szám
r«»< Nimi KJtírltm 1968. NOVEMBER 12., KEDD MAJDNEM GALERI Vecsésen az állomásról a út mellett egy autó állt. A kocsmába indultam, öreg 'iá- fiúk bizonyítani akartait: esik iszogattak. — „Ez most — Lökjük arrébb! nem érdekel” — gondoltam, s az étterembe mentem. ZENE — TÁNC — hirdeti a tábla. Benéztem, a zenekar még — Á. hagyjátok! — mondtam én. Feleslegesen. Megemelték a kocsit néhány lépéssel távohangolt,_ az asztalok vendégek labbra helyezték. Szerintük jó nélkül árválkodtak. Itt nincs hecc volt, pedig a kocsi gazsemmi különös, de vártlanul dája még csak nem is veszi nagy esemény történt: egy észre a távolságot. lány fiúval ment be! Nem véletlenül mondtam, hogy nagy esemény, mert három másik lány és két idősebb asszony követte őket és az ablakon keresztül lesték; mit csinálnak. Semmit sem csináltak, egy üveg szódát rendeltek, de ez is elég. — Láttátok! Ez a gondoltam. A mama nem tud semmit a lányáról, pedig „mindent megbeszélnek”. — Akkor talán itt, a ház előtt várnék rá ... — Egy feltétellel, ha maguk mellett lehetek. Negyed óra múlva megjelenik a mama a lánnyal. Nagyon meglepődöm. Nem szőke, nem is nagy nő. Sőt, A KÖZÉRT előtt kővel do- nagyon fiatal és nagyon kis bálják a tejeskannát és né hány trágárságot ordítanak be az ajtón. Az egyik fiúval előremegyünk, s ő élményeit meséli. — Az EMKE aluljáróban sokszor lányos. Tizennégy éves lehet. A mama diszkréten félrevonul, s onnan figyeli a beszélgetést. A lány ügyetlenül mosolyog. — Szeretném, ha vecsési legény jártam. Az egy jó hely. Múltkor razzia volt és ismerőseiről beszélne, én egyedül, a srácok nélkül, — Vecsés? Nem ismerek nem vecsési. És komolynak voltam benn. Akkor törtünk senkit Vecsésen, azt sem tu- Iátszik! Biztosan megkéri a be a Bajcsy-Zsilinszky úton dóm merre van. kezét... — mondja az egyik egy állati nagy ablakot. Én — Mondom a fiú nevét és asszony. meg ott álltam, nem tudtam, mesélek róla. Gondolkodjon, — De hiszen, most látják mit tenni. Mindenhonnan jöt- biztosan ismeri, először egymást! — így a má- tek a rendőrök — párosával. Ijedten néz rám. nem érti. sík. Gondolkodni kezdtem: aztán miért faggatom. Félve biElég az, hogy a fiú meg- támadt egy mentőötletem. — zonygatja, hogy tényleg nem gúnyolódik. hívta! A többi lány irigykedik. Fél nyolckor az egyik asz- szony — valószínűleg a mama Fogják meg! Fogják meg! — járt soha Vecsésen. kiabáltam és futni kezdtem a Aztán bocsánatkérő mosoly- villamosfeljáróhoz. A rend- lyal búcsúzik, őrök összenéztek, nem tudtak — Ne haragudjon, mennem ______ _ mit csinálni, én kihasználtam kell — tíz perc múlva zongo— türelmetlen. Beszól,"hogy meglepetésüket és felszálltam raórám lesz... már ideje vacsorázni. Kijön a villamosra. Jól átvágtam pár — megcsókolják egymást °'íet> mi? és elválnak. A kislányok elő1- ^ vadnak a látványtól: büszkék w ■“^'Láttad'? Megcsókolta! bjJíEnl' “,d Mészáros Sándor Ez a kis esti idill kénysze- rített arra, hogy még maradjak. Érdekelt a község esti élete. A Váci utcában lakik egy lány. V. Gizi, nem ismered? — Lehet — válaszoltam. — Szőke, szép hosszú haja van. Belevaló lány. Amikor találkoztunk, kérte a személyimet. Nem akartam odaadni, de azt mondta, hogy kérhetek tőle azt, amit akarok. Én kértem ... Elmentünk a Duna-partra... Majd ha együtt megyünk Pestre, találkozunk vele — akkor majd meglátod... — Itt Vecsésen az idegene- nyok? — kezdtem el a beszél- két megverik. Ha valaki egy Három fiú közeledik az állomásról. Megállnak mellettem, az étterem előtt beszélgetnek. Nem érdemes idézni őket. Mondataikban a kötőszavakat és írásjeleket mindig kihangsúlyozzák egy-egy trágársággal. Vannak itt Vecsésen lágetést. — Vannak-e?! Dögivei. Egész Magyarországot el lehetne látni velük. És nem akármilyenek... ujjal is hozzád akar nyúlni — hivatkozz rám! Nagy ívben fognak elkerülni... Néhány perccel ezelőtt az egyik legjobb barátja akarta Elindultunk a mozi felé. Az laposra verni a fejét. Miért? Csak úgy. Mert a fiúnak itt nagy tekintélye van ... KERESÜNK BUDAPESTI ES VIDÉKI VÁLTOZÓ MUNKAHELYRE lakatos-szerelő szak- és segédmunkásokat KUlszolqálati költséget, havonta egyszeri hazautazást, hetenkénti hazautazás! költség hozza járulást, szállást térítünk, minden héten szabad szombat. 44 órás munkahét. B É R E Z É S : teljesítménybérezés kereset, korlátozás nélkül. JELENTKEZÉS „Fémmunkás” Váll. Szerelési Üzem, Budapest XIII.. Lomb u. 11. Felvétel esetén a felutazási költséget megtérítjük. Kíváncsi voltam, milyen véleménnyel van Gizi a galeriről és a srácról. Elmentem a lakására. — Gizi nincs itthon, sétál. Valami üzenetet hagy neki? — Nem, én szeretnék vele beszélni. — Nekem nyugodtan megmondhatja, én a mamája vagyok. Gizivel úgyis megbeszélünk mindent — közben ijedt arccal néz rám a félig nyitott előszobaajtó mögül. — Beülök a Napoletánába s ha megjön, akkor megkérem, küldje le hozzám. — Ö, hát ez lehetetlen! Az ijedt arcban a felháborodás vonásai is megjelennek. — Gizi sohasem járt még ilyen helyen! Ö még nagyon fiatal. Valami nem stimmel — A Pest megyei Állami Vállalat heti 44 órás munkaidővel, magas kereseti lehetőséggel AZONNAL FELVESZ röműves, ács-állványozó, lakatos, asztalos, villanyszerelő, műköves, burkoló, autószerelő, vízvezeték és központi fűtésszerelő, bádogos, szigetelő, hegesztő, vasbetonszerelő, festő, üveges szak- és betanított munkásokat, továbbá kubikos, szállító- rakodó és általános segédmunkásokat. Munkásszállás van Szociális luttatásokat nyújtunk. Ütikőltséget térítünk. Ot napos munkahét, kiemelt munkahelyeinken 8 °/0-os kiemelt pótlékot fizetünk. JELENTKEZÉS a vállalat Munkaerőgazdálkodásán: Budapest XXI.. Kiss János altábornagy u. 19—21. DJ nívódíjasok Nívódíjban részesítette a Művelődésügyi Minisztérium Töröcsik Mari színművésznőt, a Nemzeti Színház tagját, Zorin: „Varsói melódia” című darabjában nyújtott alakításáért; Kállai Ferenc színművészt, a Nemzeti Színház tagját Moliere: „Tartuffe” és Ugo Betti: „A játékos” című előadásokban megformált szerepeiért; Bozóki Istvánt, a szegedi Nemzeti Színház főrendezőjét Katona: Bánk bán-jának rendezéséért. MSZBT Kristóf István nyugdíjazását kérte Az MSZBT országos elnöksége hétfőn a Barátság Házában ülést tartott. Kristóf István, a társaság főtitkára egészségi állapota miatt nyugdíjazását kérte. Az elnökség a nyugalomba vonuló főtitkárnak elismerését nyilvánította nyolc éven át kifejtett odaadó munkájáért és a társaság aranykoszorús plakettjével tüntette ki. Fa helyett papír Szédítő tempóban foglal teret a papír. Túl a könyveken, folyóiratokon, kiadványokon, a csomagolástechnikában nő a szerepe. A Technika Házában tegnap azt is bemutatták, hogy a vékony hullámpapír leheletfinom műanyag béléssel, hogyan helyettesíti a fát. Ezekben szállítható a törékeny gyümölcs, zöldség, és- tárolható gyakorlatilag végtelen időkig. A láda nem ázik át és emellett rendkívül könnyű. Az egy milliméteres mikro hulA gyermekkórus Japánban lámlemez nyomdagépbe rakható és színes ábrákkal nyomtatható. Kívül-belül műanyagfóliával borított változatban láthatjuk a kávét, teát, cukrot őrző zacskókat és tasakokat. Hegesztéssel zárják le légmentesen. Minderről — a KGM Műszaki Tudományos Tájékoztató Intézetével karöltve — az osztrák Neusiedler cég vezetői tájékoztattak tegnap. A kiállítással egybekötött tudományos szimpozion célja felkelteni a figyelmet a felhasználási lehetőségek iránt. Szóba került, hogy az osztrák és magyar ipar kooperációs gyártmányokat hoz forgalomba, ily módon biztosítva két kis országban a nagyobb szériát. A Magyar Rádió és Televízió Gyermekkórusa november közepéig Japánban vendégszerepei. Képünkön egy tókiói városrészben láthatjuk a kis művészeket. Megnyílt az Országos Vezetőképző Központ első tanfolyama Veres József munkaügyi miniszter, a vezetőképzés koordinációs bizottságának elnöke hétfőn megnyitotta az Országos Vezetőképző Központ első tanfolyamát, ami egyben az intézet munkájának hivatalos megkezdését is jelenti. A három-négy-hat hetes tanfolyamokon gazdasági vezetők és helyetteseik vesznek részt A megnyitón részt vett és felszólalt Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára is, aki a Központi Bizottság nevében üdvözölte a tanfolyam igazgatóságát előadóit és hallgatóit. KÖNYVESPOLC Nyers Rezső: Gazdaságpolitikánk és a gazdasági mechanizmus reformja NYERS REZSŐ 34 TANULMÁNYÁT, cikkét, előadói beszédét, országgyűlési felszólalását tartalmazza a „Gazdaságpolitikánk és a gazdasági mechanizmus reformja” című könyv, amelyet a Kossuth Könyvkiadó jelentetett meg. A gyűjteményt a Központi Bizottság 1963 májusi ülésén tartott beszámoló nyitja s az 1968 októberében publikált — a Társadalmi Szemle szövetkezeti vitájához hozzászóló — írás zárja; a köny első és utolsó írását öt és fél esztendő választja el egymástól. De mi az, ami összekapcsolja s ami a beszámolók, a tanulmányok és a beszédek gyűjteményes kiadásakor a címadás gondját jelenti a szerző számára? Úgy véljük, hogy jelen esetben ez a gond aligha merült fel, mert a választott cím a harminc egynéhány írás közös tartalmából, mondanivalójából önmagától adódott. A gyűjteményben levő írások, beszédek, eltérő rendeltetéssel készültek; vannak közöttük napi aktualitású interjúk, megnyitó beszédek, hosszabb-rövidebb időszak gazdasági fejlődését elemző beszámolók s olyan tanulmányok, referátumok, amelyek a marxista—leninista közgazdaságtudomány alapvető kérdéseit vizsgálják, a párt és a kormány gazdaságpolitikáját világítják meg. Időrendi sorrendbe csoportosítva, a cikkek, beszámolók és tanulmányok arról a nagy jelentőségű folyamatról adnak — gazdaságtörténeti szempontból hiteles — képet, amelyben közgazdászok, műszakiak, pártmunkások és gazdasági vezetők közös erőfe szításé gyümölcseként kikristályosodott, majd bevezetésre került a gazdaságirányítás új rendszere. A GAZDASÁGI REFORM sikeres megvalósítása napjaink legfontosabb politika., gazdasági és társadalmi feladata. Logikusan következik, hogy Nyers Rezső könyvének a mához és a holnaphoz is van mondanivalója. Nyeri Rezső valamennyi — a témával foglalkozó — írásában és beszédében hangsúlyozza, hogy a gazdasági mechanizmus reformja a termelési eszközök szocialista tulajdona alapján kapcsolja össze a népgazdaság tervszerű központi irányítását a piac aktív szerepével, s hogy a gazdaságirányítás új rendszerének szerves része a nép- gazdasági és vállalati tervezési rendszer, a pénzügyi, az ár- és a hitelrendszer, a piaci mechanizmus, valamint az anyagi érdekeltség rendszere. Az új irányítási rendszer optimális hatékonyságához a képlet mindkét tényezőjét — a központi tervezést is és a piaci mechanizmust is — fejleszteni kell s ennek időszerű teendőit — legalábbis fő vonásaiban — ez év nyarán, a közgazdászvándorgyűlést megnyitó beszédében körvonalazta. A MÁHOZ SZÓL az a hipotetikus — de reálisnak tűnő — prognózis is, amely a reform közgazdasági hatásainak kibontakozását vázolja. A reform rövid távon — egykét év alatt — lényeges javulást hozhat az álló- és forgóeszközök jobb kihasználásában, az üzemek belső szervezettségében, a technológiai folyamat fejlesztésében. Középtávon — öt-hat év alatt — a közgazdasági hatások már erősebben érvényesülnek, mert a folyó gazdálkodás mellett az ésszerűbb beruházások is a nagyobb hatékonyság tényezői lehetnek. Hosszútávon — nyolc-tíz év alatt — számítdasag strukturaia — mind a term^fe|Q^fí3Mi9d ; R'ifdí&asztásban — kedvező lesz a gyorsabb gazdasági növekedés és a szilárd egyensúly szempontjából. Ez a prognózis a múlt és a jelen által determinált gazdasági tényezők figyelembevételével jelöli meg a fejlődési lehetőségeknek azokat a sávjait, amelyekbe rövid-, közép- és hosszútávon eljuthatunk. Nyers Rezső utal arra az objektív, de teljes bizonyossággal nehezen felmérhető tényezőre is, amelyet a kollektív emberi cselekvés energiája alkot, s amely egyaránt gyorsíthatja és lassíthatja a reform közgazdasági hatásainak kibontakozását, érvényesülését. Ezt az utalást mélyenszántó tanulmánnyá szélesíti „Az új gazdaság; mechanizmus várható társadalmi és politikai kihatásai” című írása, amelyben a társadalom osztály- és csoportszerkezetét, érdekstruktúráját s a reform várható politikai, társadalmi következményeit elemzi. EGYIK TANULMÁNYÁBAN írja Nyers Rezső: „Hazánkban és a világon mindenütt * a .gazdasági; fejlődés problémája képezi egyik fö tárgyát a politikának. A politikai gondolkodók és cselekvők szinte mindennap gazdasági jelenségekkel, gazdasági törvényekkel kerülnek szembe, amelyeket meg kell ismerniük, amelyekből politikai következtetéseket kell levonniuk.” Nyers Rezső nemcsak közgazdász, politikus is, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság gazdasági kérdésekkel foglalkozó titkára, aki — ebben a minőségében — a párt gazdaságpolitikájának egyik szószólója. Egy-egy cikkének, beszédének olvasásakor talán nem is tűnik szembe, annál inkább e gyűjteményes kötetből: beszédeiben, írásaiban nem közöl vagy deklarál, sokkal inkább érvel, gondolkodik és következtet. Ez a stílus nem csupán rokonszenves éi meggyőző, hanem másokat — jelen esetben az olvasót — is gondolkodásra, a közgazda- sági kérdések elmélyült tanulmányozására serken ti. Garamvölgyi István Tények és érvek A módosított Polgári Törvénykönyvről és a szerződési rendszerről A Kossuth Könyvkiadó hasznos és közkedvelt sorozatának új füzete — dr. Molnár József összeállítása — a gazdaságirányítási rendszerrel összefüggésben végrehajtott változtatások tömör s éppen ezért világos összefoglalása egyrészt a Polgári Törvény- könyv, másrészt a szerződések területén. Mindkét témakörben, a reform előkészítésének időszakában, élénk vitát folytattak a szakemberek, s most már mód van az első tapasztalatok összefoglalására. Eszerint a Polgári Törvénykönyv módosítása egészében és részleteiben egyaránt jól segítette a mecha- nizmusreform elvi . alapjainak érvényesülését, s különösen nagy változásokat hozott a vállalatok közötti jogviszonyban, a vállalatok önálló gazdálkodásában. A tervutasításos rendszer megszűnése, az igazgatási hatunk arra, hogy a népgaz- 1 kapcsolatok helyett a polgári jogi — tehát szerződéses — kapcsolatok érvényesülése, a termelőszövetkezeteknél a vállalatszerű gazdálkodás előtérbe kerülése — több más mellett — az állami tulajdonnal való szabadabb, de egyben felelősségteljesebb gazdálkodás összetevői, s lényeges változás előidézői a jogrendszerben is. E változásokról, s indokaikról világos összefoglalást olvashatunk, majd a szerződési rendszerben — már 1966-ban megkezdett, tehát három év alatt — végbement változásokat ismerhetjük meg, a kapacitásszerződések egészen új intézményétől a bizományosi rendszeren át a számítási szerződések, kötbérek stb. gyakorlatáig. Befejezésül a szerződésszegés következményeiről, az új bank- és hitelviszonyokról, valamint a kereskedelmi célú társaságok létrehozásáról ad áttekintést a kiadvány. i
