Pest Megyei Hírlap, 1968. november (12. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-24 / 276. szám

letérdeplő hajnali síéiben Hársak, szűk utcák, régi házak, ibolyaszínű lengő árnyak, álmok és szerelmek, reggelek, — ismét veletek kelek. Letérdeplő hajnali szélben, ásító lányok kötőjében, gyöngyöző őszi almaágon a kedvemet kiáltom, akár a görög-templom tornyán galqmbraj és esőcsatornán a léesorgó álmos pillanat, ha felkél a nap. Úgy mennék én is, messzi mennék, akár a komp és csak libegnék, befogadna a hullám sodra egy örvény-bokorba és a tájon a vízparti este nálam nélkül lecsendesedne, s lapulevél fogadna árván, zizegő holdvilágnál. Csankó Lajos VÁC 1 NAPLÓ a pest megyei hírlap különkiadása XII. ÉVFOLYAM, 276. SZÄM 8. NOVEMBER 24 . VASARNAP Újból a lakásépítkezésről tárgyalt a vb Másfél ezer új lakás a harmadik ötéves tervben Rajkózenekar, irodalmi est, vígjáték Tallózás a decemberi műsorban A decemberi műsorplakát­tal egyszerre készül a nyom­dában az a falragasz, amely közli, hogy o Vox Humana énekkar ünnepi hangverseny­nyel emlékezik meg fennállá­sának 30. évfordulójáról. Jövő szombaton lesz a hangver­seny. Makiári József Liszt­díjas karnagy vezényel, Arany István tanácstitkár mondja a bevezetőt és Lukin László konferál. A Madách Imre Művelő­dési Központ december el­ső csütörtökjén a KISZ Köz­ponti Művészegyüttes rajkó­zenekarát látja vendégül. Egy héttel ezt követően a Déryné Színház vendégszerepei Vá­cott a Nem születtem grófnak című zenés vígjátékkal. A Fővárosi Irodalmi Színpad az 1918/19-es forradalmi köl­tészet gyöngyszemeit mutatja be A tűz csiholói című mű­sorában. Dr. Végvári Lajos főiskolai tanár folytatja vetí­tettképes előadássorozatát. Képben és szövegben mu­tatja be Nádudvari Katalin tanár Primosteint, az eszpe- rantisták paradicsomát. A Du­nakanyar Fotoklub rendezé­sében Juhász Árpád tart előadást Télisport a cseh— len-y el Tátrában címmel. . Mit látnak a filmkedvelők? Decemberben mutatják be nálunk a Próféta voltál szí­vem és a Mi lesz veled Esz- terke? című új magyar fil­meket. Utóbbinak egy részét — mint ismeretes — Vácott vették fel. Jön még a Tánc Hitler főhadiszállásán (len­gyel), Egy nehéz nap éjsza­kája (angol), Családapa (olasz—francia), Találkozás a minaretben (jugoszláv), Szü­zek elrablása (román), A há­rom kövér (szovjet) és a Vas­áradat (szovjet). (p. r.) A lakáskérdés városunk leg­égetőbb és légfontosabb prob­lémája. Ezt bizonyítja az is, hogy a városi tanács végrehaj­tó bizottsága pénteken — idén már másodízben — tárgyalta Dombay Sándor osztályvezető főmérnök jelentése alapján a váci lakásépítés helyzetét. Biztató, hogy a harmadik öt­éves terv idejére 800 új lakás építését irá­nyoztuk elő, ezzel szemben 1970-ig állami erőből 564, magánerőből 977 lakás épül, ami meghaladja a tervezett mennyiséget. A városvezetés előrelátóan dolgozik. Már a IV. és V. öt­éves tervek időszakára biztosí­totta a lakásépítéshez szüksé­ges telkeket. Jelenleg 1168 eladó telek van, * ami egy-egy időszakban 600— 600 lakás építését teszi majd lehetővé. Szorgalmazzák a vá­TEVESTOPPAL JÖTT AZ UTAS Az utas siet, nehogy lekös­se a Budapestre induló au­tóbuszt. Ezért nem figyel. Még a szemébe villan, hogy Bu­dapest—Vác, megnyugszik és kényelmesen elhelyezkedik a puha ülésen. Csak akkor veszi észre, hogy rossz irányba halad, amikor a kocsi kifordul a Széchenyi utcából — a DCM felé. A pilóta kedves és megáll a DCM előtt. Éppen dél van. A következő VÁCI SZOBROK Négy puttó a főtéren A műemlékileg mintaszerűen helyreállított főtér közepén, a szökő­kút körül, négy egyszerű barokk talapzaton egy- egy kisgyermek­alak : puttó áll. Sajnos, a négy közül már csak kettő eredeti. Né­hány éve még há­rom volt, de 02 egyiket huligánok összetörték. A vá­rosi tanács lemá­soltatta, s az ere­detit — kijavítva — a múzeumnak adományozta. Az­óta kiállításunkon látható. A puttók önma; gukban is kiváló barokk alkotások. Mindegyik más- más tárgyat tart a kezében. Hon­nan valók és mit ábrázolnak? A szobrocská­kon, amelyek fel­tehetően 1700-as évek második fe­léből valók, lát­ni, hogy hátsóné­zetre nem voltak beállítva. Látszik az is, hogy össze­tartoznak. Nos, a Fehérek templo­ma mellett áll egy művészettörté­neti szempontból nem különöseb­ben jelentős Ma­donna-oszlop. Va­laha ez a tér kö­zepén állott, és ennek talapzatát díszítette a négy kis alak. A reneszánsz korban használt jelképekről kide­rül, hogy a hor­gonyt tartó puttó a reményt, a ser­leges a mértékle­tességet, az osz­lopra támaszkodó a lelki erőt, a ve­szélyekben és megpróbáltatá­sokban való helyt­állást jelképezi. A negyedik, ame­lyik eredetileg is újabb keletű ki­egészítés volt, nem tart atributu­mot, ezért nem le­het megállapítani, hogy eredeti-e az, amelyik a közép­kori bölcseletből származó erényt jelképezi. De így, megcsonkítva is, nagy művészet- történeti és kul­túrtörténeti érté­kek, mert hazánk­ban ritka ábrázo­lásformát képvi­selnek, és jó szob­rász kezéről ta­núskodnak. Szöveg: Stefaits Kép: Törnek busz a város felé fél egy óra után megy. De fúj a szél, sű­rűsödnek a felhők, fázik.,. Föntről jönnek az autók, de mind tele van. Régen, még gimnazista korában az au­tóbuszköltséget autóstoppal spórolta meg. Na de most... ? A DCM viaduktja alól ki­fordul egy „teve”. Lassan jön... le kellene inteni... Egy erős széllökés a Duna felől, és lendül a keze. A teve ülésében fiatalem­ber. Kicsit borostás, kicsit szürke, és — úgy tűnik — na­gyon fáradt. A teve ráz, és zúg és zakatol, a saját hangját is alig hogy hallja benne az ember. — A városig tudom elvin­ni. Ma oda szállítok. — Köszönöm, addig is jó lesz — indul a beszélgetés; zökkenve, mint az autó az agyonjavított úton. — Jól lerázza ez a gyomru­kat ... — Le. s — Hányadik fuvarja? — Ma csak a városba szál­lítok, ez a hatodik. Ha Pestre __hármat, négyet szoktunk f ordulni. — No, maga sem szívesen vezethet munkaidő után ... — Nincsen kocsim, de nem is kellene. Eddig tart a beszélgetés, már a város közepén vannak. Egy kurta köszönömre is alig futja, de bemutatkozásra — ó arra már nem. Minek is, hi­szen ő már elérte célját: bent van a városban, s felülhet az öt perc múlva Pestre induló autóbuszra. (b.) __________________i-----------------­r osképet csúfító, foghíjas tel­kek beépítését. A deákvári te­rületen nyilvántartott 147 ilyen üres telek 1968 végére 58-ra csökkent. Az új lakótelepeken nem kis gondot jelent a közművesí­tés. A Gombási-lakótelepen 1800 lakás épül majd, ami legkevesebb 6000 ember kommunális ellátását teszi szükségessé. A vízvezeték és csatorna megépítése, az elekt­romos árammal, valamint utakkal, járdákkal való ellá­tás, s a környék tereprendezé­se, parkosítása mintegy 18 millió forintba kerül. A családi lakóházak s az egyéni társasházak építését az idén életbe lépett új OTP-ke- ret- és hitelpolitika megnehe­zítette, különösen a megemelt kamatláb. Az építőanyagok el­látása terén javult a helyzet. A tanács évi tízezer köb­méter Duna-kavicsot biz­tosít az építkezésekhez. A főmérnök bejelentette, hogy a Földvári téri 292 lakás építése tervszerűen halad, s az új, déli lakótelep 1969-ben elkészül. Nagyobb -problémát jelent az Elhurcoltak terén felépítendő 116 lakás és a kór­házi orvosok, alkalmazottak elhelyezését biztosító 54 lakás ügye. Foglalkozott a pénteki vb- ülés a város közlekedésének feljesztésével. Hntározáfot fo­gadtak el a kisegítő iskola te­rületbővítéséről, újabb Nyulas- dűlőtelkek értékesítéséről. Ki­jelölték a söripari vállalat szá­mára szükséges földterületet, majd a népfrontbizottság kép­viselője személyi ügyekről tá­jékoztatta a végrehajtó bizott­ságot. (p. r.) ZIMANKÓ A part oldalában ropog a rőzse, aprócska lángjait tán­coltatja a szél, szagát be­hordja az érkezők orrába. A szag és füst meleg illata csiklandozza a szigetről jö­vőket. A hajó még nem in­dul értük, várni kell, a szél megcibálja a kendőket. Munkások zöldes vattaru­hában, a komp kikötőjét épí­tők, kis tűzhalmot állnak kö­rül, gémberedett ujjaikat melegítik parazsa fölött... meg vékony, letisztított nesz­szőr e szúrt olcsó szalonnát, vöröshagymát. Ennek a sercegő zsírnak, a piruló hagymának az illata szédíti a várakozókat, meg a gondolat, hogy — de jó len­ne ... De nem kér senki. (b) Egyedülállók Klubja A népművészetről Kedden este hét órakor az Építők Művelődési Házában az Egyedülállók Klubjában Noske Komélné népművész, a népművészet történetéről tart előadást Központi fűtés a zsákvarró üzemben Ötven asszony varrja a zsákokat a püspökszilágyi ter­melőszövetkezet zsákvarró üzemében. Jelenleg naponta nyolcezer, de — ha több alapanyagot kapnának — ak­kor két műszakban akár hu- szonkétezer zsák is elkészül­ne. Az asszonyok kedvéit növeli az is, hogy a szövetkezet min­denben igyekszik könnyíte­ni a munka feltételein. Már elkészült és működik a köz­ponti fűtés, jövő \ év elején pedig beszerelik a fürdő be­rendezéseit. Az sem utolsó dolog, hogy helyben keresnek annyit, — 130C forint körül — amennyit napi utazgatással a fővárosi vagy váci gyárakban segéd­munkásként keresnének. Űj üzem - új termék December végére elkészül a püspökszilágyi termelőszövet­kezet új tejháza. Tavasszal már juhtúrót is készítenek, és maguk hozzák forgalomba. Bel- és külföldi lapok a könyvtárban A Löwy Sándor utcai já­rási-városi könyvtár nemcsak 30 000 kötettel várja az ol­vasókat. Emellett előfizet­nek 150 féle belföldi folyó­iratra, hetilapra, újságra s 30 féle külföldi lapra. Ezek is a mostani meghosszabbított nyitvatartási időn belül bár­mikor elolvashatok. Népsze­rű az 1500 kötetes kézikönyv- tár is, ahol lexikonok, szó­tárak, s más segédkönyvek szolgálnak hasznos eszközül a tanulók, kutatómunkát vég­zők, s rejtvényfejtők szá­mára. OTVEN EVE //••• egyszerre több // Vác — rajzokban Decemberben érdekes kiállí­táson ismerkedhetnek meg az érdeklődök a századforduló Vácával. A múzeum előcsar­nokában eredeti rajzokon mu­tatják be, milyen volt váro­sunk a XX. század kezdetén. ÜGYELETES ORVOS Holnaptól kezdve a Köz­társaság úti (a 302-es telefo­non hívható) rendelőintézet­ben az alábbi orvosok tarta­nak ügyeletet: Hétfőn: dr. Kr einer Lenke, kedden: dr. Fenyves István, szerdán: dr., Pap Miklós, csü­törtökön: dr. Gulyás Zoltán, pénteken: dr. Bénik Gyula, szombaton és vasárnap: dr. Ruzicska Béla. A beosztásban hét közben változás történhet. A Dunakeszin éfő Horváth János 74 éves. Sokminden tör­tént vele hosszú élete folya­mán. Tizennégy éves korá­ban kis cselédként Nagyka­nizsára kerül, téglagyári nap­számos lesz. Két év múlva lakatostanonc, rá egy évre már sztrájkol. Szabadulása után belép a vasasszakszer­vezetbe. Ezekre az évekre em­lékezik: „Nem sokkal később tuda­tos véletlenségből leégett a gyár, munkanélküli lettem. Kilencszáztizennégy tavaszán volt. Néhányon gyalog neki­vágtunk a világnak. Előbb Bécsújhelyen, majd Bécsben töltöttünk rövid időt. De ott is nagy volt a munkanélküli­ség. Nem láttuk célját a ba­rangolásnak, visszakanyarod­tunk Pozsony felé, de a bécs­újhelyi és bécsi szaktársaink jóvoltából — már hajóval. Pozsonyban sem tudott a szak- szervezet munkát szerezni ne­künk, a szakmában. Kitört a háború. Rövid kiképzés után kerültem a frontra. Ti­zenötben megsérültem, al­kalmatlan lettem, hazaküld­tek. Hazatérve ismét bekap­csolódtam a szakszervezeti mozgalomba.” Tizenhatban megismerkedik Hamburger Jenővel, elhatá­rozták, hogy Nagykanizsán létrehoznak egy szövetkezetei, a Dolgozók Általános Fogyasz­tási Szövetkezetét. Forradalom. A szökésben levő herceg Festetich több vagonból álló ingóságát lefoglalják a vas­utasok. Az élelmiszert a szö­vetkezetben és a kórházak­ban ingyen szétosztják, a ru­hákat a városház udvarán kis pénzért eladják a rászoru­lóknak. Az árát beszolgál­tatják a város pénztárába. „Tizenkilencben munkake­rületeket alakítottunk. Na­gyon hiányoztak a háborúz ban elesett elvtársaink, akik alkalmasak lettek volna az élet és. munka irányítására. Néhányunknak egyszerre több poszton is helyt kellett áll­ni. így jutott nekem szak- szervezeti megbízatásaim mel­lett: a párttitkári, a ter­melőbiztosi, a politikai meg­bízottia sorozóbizottsági el­nöki tisztség és a főbírói ha­talom. A bukás után letar­tóztattak, Húsz elején tár­gyalták ügyünket. A börtön után, 1925-ben, kaptam először munkát egy kefegyárban. De egy sztrájk miatt elbocsátottak.” 1928-ban lerongyolódva ke­rül Budapestre. Harmincki­lencig egy vegyészeti üzemben dolgozik, majd a csepeli Weiss Manfrédban. Csakhamar bi­zalmi, majd főbizalmi lesz, a felszabadulás után műhely­bizottsági elnök, majd ipari- tanuló-oktató. ötvenhétben megy nyugdíjba. A Tanácsköztársasági Em­lékérem és a Szocialista Ha­záért Érdemérem kitüntetett­je. KÖNYVESBOLTBAN i lacsony, fejkendős asz- zí szonyka nyitja a köny­vesbolt ajtaját. Kezében tö­mött táska és teli szatyor. Kitárja az ajtót, de becsukni nem tudja. Tenné a földre a táskáját, de az üzletből kifelé menők becsukják mögötte az ajtót. Halkan köszöni meg. A pulthoz lép, félénken, bizony­talanul néz az elárusítóra, majd a könyveket bámulja. Nagy kerek barna szemében kíváncsiság ül. Csodálkozva bámul, mint a gyermekek. Arcán látszik, zavarban van. Az elárusítónő fiatal, szőke asszony, biztató kedvességgel kérdezi: • — Tessék parancsolni. Mit tetszik kérni? — Kérek egy könyvet — kezdi az asszony — valami jó könyvet szeretnék, ami tet­szeni fog a fiamnak. Növekvő határozottsággal beszél. — Milyen könyvet tetszik kérni. Úgy értem, milyen könyveket szeret a fia? Hány éves fia van, nénike? — Tizennyolc éves kérem, és most lesz a születésnapja. Olvas ő mindent. Van otthon már tucatnyi könyve. Néha szidom is szegényt, hogy mi­nek olvas annyit, inkább pi­henne. Iskolába jár, idén érettségizik. — Regényeket vagy verse­ket szeret-e jobban? — Azt mondta nemrég, hogy verseskönyv volna a leg­jobb, hiszen azt az érettségi­hez is fölhasználhatná. Mon­dott valami címet is, de nem tudom én azt eszembe tarta­ni. Valami mai vagy modern legyen. A szőke nő mosolyog, majd eltűnik a raktárban. Kevés idő múlva az asztalra tesz egy könyvet: Radnóti Miklós ösz- szes versei. Az asszony kezébe veszi, forgatja, simogatja a könyvet. — És hát ez a könyv jó? Tessék mondani, aranyoskám? — Biztosan nagyon megörül a fia, asszonyom, nyugodt le­het. Az asszony a kenyér mellé csúsztatja szatyrába a becso­magolt könyvet és lassan megindul az ajtó felé. Nyári Ferenc » i

Next

/
Oldalképek
Tartalom