Pest Megyei Hírlap, 1968. október (12. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-22 / 248. szám

Uto*bi K^/Unau 1968. OKTOBER 22., KEDD Kémet vendégek a Dunakanyarban (Folytatás az 1. oldalról.) is lesz 1980-ig a járás már je­lenleg is legjobb gazdasága. — Kötelez bennünket a múlt — hangoztatta —, Szent­endre határában ugyanis 90 évvel ezelőtt még 2800 holdon termeltek szőlőt. Jelenleg ugyan mindössze 180 hold sző­lővel rendelkezünk, de azt szeretnénk, ha a város bora ismét híres lehetne. Emellett arra törekszünk, hogy a fő be­vételt a törzsállattenyésztés és a kertészet adná a nagy­üzemi táblákon. Dr. Herbert Plaschke a kül­döttség nevében meleg sza­vakkal köszönte meg a fogad­tatást. Ezt követően a vendégek az országban egyedülálló szent­endrei Szoborkertet tekintet­ték meg és tájékozódtak a nagymúltú város képzőművé­szeti hagyományairól, jelenle­gi életéről. A Határcsárda magyar termében megtartott ebéden Nagy Imre, a járási pártbizottság első titkára mon­dott pohárköszöntőt és tartott rövid ismertetőt a Dunaka­nyarról. Virággal, zászlókkal feldí­szítve fogadták a német ven­dégeket Budakalászon a Len­fonó és Szövőipari Vállalat központjában. A kultúrotthon zsúfolásig megtelt nagytermé­ben Tatai Károlyné párttitkár köszöntötte a díszelnökségben helyet foglaló vendégeket, majd Cservenka Ferencné, a barátsági nagygyűlés szónoka lépett a mikrofonhoz. Elöljáróban arról a szoros kapcsolatról beszélt, amely egyrészt az NDK és a Magyar Népköztársaság között fennáll, másrészt azokról a baráti szá­lakról, amelyek összekapcsol­ják Suhl megye és Pest me­gye dolgozóit. Megemlékezett a megyei pártbizottság első titkára az NDK fennállásának csaknem két évtizedéről, ar­ról a kemény küzdelemről, amelyet a baráti állam folytat a szocialista tábor egységéért. — Az NDK-ban a német nép legjobb fiai a romokon építettek hazát, hozták létre a munkás-paraszt hatalmat. Mi azt mondjuk, hogy min­denütt szívvel-lélekkel ott le­szünk az NDK-val, ahol a szo­cializmus ügyét védeni kell. Barátságunk alapja és elvi záloga, hogy közös ügyet szol­gálunk és a szocializmus ren­díthetetlen hívei vagyunk. Most, amikor a csehszlovák kérdésben megállapodás jött létre a nyugati határok vé­delmére, úgy érezzük, nagyon jelentős szakasz zárult le. Hinni és bízni akarunk ab­ban, hogy a csehszlovák kom­munisták megtalálják a ki­bontakozás útját. Felszólalt a barátsági nagy­gyűlésen dr. Herbert Plasch­ke nagykövet is. Jókívánsá­gait fejezte ki a gyár dolgo­zóinak, majd a kölcsönös együttműködésről beszélt. El­mondotta, hogy a közelmúlt­ban felújított barátsági szer­ződés további távlatokat nyit a gyümölcsöző együttműkö­désben. A nagygyűlés után a a ven­dégek megtekintették a gyá­rat. Nagyobb hasznot a termelőnek! (Folytatás az 1. oldalról.) Máshol jobban jövedelmező segédüzemekbe irányították az addig kertészetben dolgozókat. A zöldségtermelő terület csök­kenésére hatással volt egyes át­vevő vállalatok hátrányos el­járása is. Az áruk értékesítése A szabad tervezés rendszere nem változtatta meg lényege­sen a szerződéses termelésnél kialakult arányokat. Átlagosan az össztermés mintegy 70 szá­zalékát biztonságos szerződé­sekkel kötik le megyénk tsz-ei. Az export kb. 5 százalékot tesz ki. A tsz-ek a tömegárut átve­vő konzervgyárakkal növekvő mértékben kötnek szerződést. Míg 1963-ban a konzervgyárak kevesebb árut vettek át és szerződtek le, mint a MÉK, ad­dig 1968-ra már a MÉK része­sedési aránya a konzervgyárak 61,4 százalékával szemben mindössze 28,2 százalék. Ez az eltolódás nem véletlen. Az el­múlt években a MÉK több esetben áru-visszaszorítást al­kalmazott, vagy nem fogadta a bejelentett árut, vagy túlzott minősítési követelményeket alkalmazott. A termelők a MÉK-kel szerződött árut is sok esetben a konzervgyáraknak ajánlották fel. A MÉK keres­kedelmi módszereivel szemben is lényegesen több kifogás me­rült fel, mint a konzervgyárak­kal. Az árképzés terén pl. több tsz kifogásolta, hogy a MÉK nem tartotta magát a közte és a területi szövetségek között ez év januárjában létrejött ár­képzési megállapodásokhoz. A megyei NEB-vizsgálat na­gyon sok példával illusztrálja e megállapítását, s nagyon tár­gyilagosan megemlíti azt a tsz-t is (kakucsi Lenin), ahol viszont kifogástalan a MÉK és a termelő kapcsolata. Hasznos a konkurrencia! Az ez évi minősítésekről ál­talában — feltehetően a felvá­sárló vállalatok közötti kon­kurrencia következtében is — a tsz-ek kedvezően nyilatkoz­nak. Ebben az aszály is közre­játszott, mert minden árut át­vettek a felvásárlók. A koráb­bi évekkel ellentétben a gön­gyöleget a ! felvásárlók időben és jó minőségben biztosították. Jól éltek a tsz-ek a közvet­len exportálási lehetőségekkel is, a HUNGAROFRUCT-tal közvetlen lebonyolításra töre­kedtek, kikapcsolva a közbeik­tatott felvásárlási szerveket A szabadpiaci értékesítés növekedett az új gazdasági mechanizmus hatására. Álta­lában a korábbi évek 10 száza­lékos szabadpiaci értékesítésé­vel szemben idén már 30—40 százalék került ezen az úton a lakossághoz. Előfordult, mint például a dabasi Szikra Tsz esetében, hogy a megtermelt áruk 90 százalékát Budapesten mintegy 8 standon értékesítet­ték. A kókai Kossuth Tsz ta­valy a második negyedévben 17 ezer forint értékben adott el árut, míg idén ugyanebben az időszakban már 532 ezer fo­rint bevételhez jutott újabb bolt létesítésével. Miért csak a fővárosban? A tsz-ek zöme, sajnos, a fő­város területén igyekszik áru­dát nyitni, vagy oda kíván be­társulni. Egyelőre nem érvé­nyesül a megye lakossága ki­elégítő ellátásának óhaja. A tsz-ek igyekeznek a sza­badpiaci értékesítést bővíteni azzal is, hogy a háztáji gazda­ságokból vásárolnak fel árut Kedvező az árubőség érdeké­ben a tsz-társulások létrejötte is. A nagykőrösi Rákóczi Tsz például 50 tsz-szel tart kapcso­latot. Megállapítható viszont, hogy a választékbővítés lehe­tőségeivel a fővárosi standok ellátásánál és nem a helyinél élnek. Tavaly egyes tsz-ek (a kiskunlacházi Petőfi, a váci Kossuth) a megyei tanács ja­vaslatára megszervezték az üzemek befőzési cikkekkel va­ló ellátását. Sajnos, ebben az évben erre nem törekedtek. Javaslatok A megyei NEB sürgeti a MÉM illetékeseit a tsz-ek ke­reskedelmi üzletszabályzatá­nak kiadására, a szövetkezeti elárusítóhelyek kereskedelmi kulturáltságának növelésére, az egészségügyi feltételek fej­lesztésére. A NEB szükségesnek tartja, hogy az exportáló vállalatok közvetlen szerződést kössenek a tsz-ekkel, s szüntessék meg azt a káros gyakorlatot, hogy a MÉK 2—3 Ft-os árréseket kapjon a puszta közvetítésért. Felhívják a megyei tanácsot, a tsz területi szövetségeket a községek, városok ellátásának javítására, s kérik, ezt standok és ideiglenes elárusítóhelyek létesítésével is segítsék elő. Különösen kiemelik Vác és Gödpllő zöldség- és gyümölcs­ellátásának javítását, újabb kereskedelmi módszerek igénybevételét úgy a termelés, mint az ellátás javítására. (— ts — es) CSAK RÖVIDEN... A WALESI ST. ATHAN­BAN eddig még ki nem derített eredetű robbanás követkéz-' tében elpusztult az egymillió fontos költséggel nemrég fel­épített villamos erőmű egyik generátora. HÉTFŐN hajnalban 5-ös erősségű földlökéseket ész­leltek Romániában, melynek epicentruma Dél-Romániában volt. A NYUGAT-EURÓPAI UNIÓ miniszteri tanácsa hétfőn dél­előtt Rómában összeült. MAGYAR műszaki napok kezdődtek Jugoszláviában. KOLOZSVÁR 20 EZER ÉVES ŐSEMBER Kolozsvári barlangkutatók egy nagyobb föld alatti üreg­ben mintegy 15—20 ezer évvel ezelőtt élt ősember nyomaira bukkantak. AZ UTOLSÓ KÉT HETÉBE lépett az amerikai választási kampány, s a jelöltek között egyre élesedik a személyes­kedésig menő harc. HÉLOU libanoni államel­nök visszavonta lemondá­sát és Abdallah Jafi megala­pította új, négytagú kormá­nyát. SZOMBATON Torontóban, hétfőn Montrealban végeztek szívátültetési műtétet. A SZOVJETUNIÓBAN föld körüli pályára bocsátották a Kozmosz 249 jelzésű mester­séges holdat. BRANDT nyugatnémet kül­ügyminiszter hivatalos láto­gatásra Buenos Airesbe ér­kezett. TIZENNYOLC 200 szemé­lyes magyar IKARUS-busz- szal bővült a szovjet fővá­ros autóbuszparkja. HEVES TÜNTETÉSEK rob­bantak ki hétfőn Tokióban, a vietnami háború ellen. Az évszázad házassága? (Folytatás az 1. oldalról.) és Onassis feje fölé a termé­kenység és a tisztaság hagyo­mányos jelképét — a fehér narancsvirágokból font füzért. A kis kápolnában megtartott esketésen csak a .legszűkebb rokonság vett részt. Az eskü­vő négy nappal ezelőtti beha­rangozása Amerikában nem­csak felkorbácsolta az érzelmi hullámokat és általános meg­rökönyödést okozott, hanem egy körkérdés tanúsága sze­rint annyira feldúlta az ame­rikai asszonyok lelkivilágát, mintha a saját 39 éves nővé­rük ment volna férjhez egy 62 éves emberhez. A világsajtó egy része epés megjegyzéseket fűz a skor- piosi házassághoz. „Ebben a fiatal polgárasszonyban, akit az Egyesült Államok legszno- babb iskoláiban neveltek, min­dig erős vonzalom élt a pénz, a hatalom, a pompa és a hiú­ság vására iránt” — írja a France Soir. Az Humanité Di- manche „A szerelem és a csekkfüzet” című cikkét ezzel a megállapítással zárja: „Elfe­lejtettük, hogy a hercegnők csak a mesékben választanak pásztorokat, ám a való élet­ben kedvelt parfümjük min­dig az olaj.” „Egy hős özvegye egy mil­liárdos asszonya lett. Egy ki­csit elárulva érezzük magun­kat” — írja a torinói Lo Stampa, s a milánói II Giorno ezt a lakonikus címet adja írásának: „Kár, Jacqueline!” A római Paese Sera még ke­ményebb ítéletet mond: „Jacqueline voltaképpen vala­miféle törtető próbakisasz- szonyra emlékeztet: főleg a stílus meglepő.”­Ünnepélyesen fogadták Győrött a Csehszlovákiából hazatérő csapatainkat (Folytatás az 1. oldalról.) terhelyettes politikai főcsoport- főnöknek, aki elhaladt a felso­rakozott egységek előtt, és fo­gadta azok tisztelgését, majd a díszemelvényre lépett, és üd­vözölte a hazatérőket. Ezt követően Lombos Ferenc, a Győr-Sopron megyei Tanács vb-elnöke lépett a mikrofon elé, s mondott üdvözlő beszé­det, majd a dísztribün előtt felsorakozott KISZ-ista lányok virággal köszöntötték a felso­rakozott egységek tisztjeit, harcosait. Befejezésül a harcosok gép­* kocsiba szálltak, tisztelegve el­vonultak a dísztribün előtt. Hétfőn egyébként Csehszlo­vákiában folytatódtak a ma­gyar néphadsereg vezető kép­viselőinek búcsúlátogatásai. A csehszlovákiai búcsútalálko­zások ma fejeződnek be. Utol­só aktusként a magyar nép­hadsereg képviselői Nyitrr környéki táborhelyükön bará­ti találkozón látják vendégül a környező járások párt-, ál­lami és katonai vezetőit. Levegő — tablettában A New seek című amerikai folyóirat arról ír, hogy a leen­dő Hold-utazásokon az űrhajó­sok esetleg oxigéntablettákat fognak használni. E tabletták nagysága akkora lenne, mint egy csomag ciga­rettáé, súlya pedig mintegy 150 gramm. Az oxigén ellátásának ez a formája előnyösebb volna az űrhajók fedélzetén elhelye­zett jelenlegi nehéz és nagy helyet foglaló tartályoknál. A tabletták túl fagyasztott oxigént tartalmaznának. Ki­mutatták, hogy a megfelelő hő­mérsékleten és nyomás mel­lett fagyasztott oxigén hosz- szabb ideig tárolható, mint a folyékony vagy gáznemű oxi­gén. Egy öt köbcentis oxigén­kocka három órára elegendő az űrhajósnak. Bomhoko „megmagyarázza..." Bomboko kongói (Kinshasa) külügyminiszter Mobutu elnök különüzenetével Lagosba érke­zett. A nigériai vezetőknek, akárcsak korábban Senghor szenegáli, elnöknek, Bomboko megpróbálja „megmagyarázni” Mulele kivégzését. A Sitakund nevű norvég tankhajó felrobbant a La Manche-csatornán. A hajó legénységéből többen a robbanás áldozatai lettek. A FORRADALOM RESZESEI A virilis A politizáló szabómester Nyolcvan éves elmúlt. Háztar­tását, konyháját már a gyerekei ve­zetik, a kertet is ők tartják rendben. De azért elfoglalt ember: most is alig ér rá, a városi pártbizottság ülésére készül, és sajnos, előtte kór­házba is, látogatóba a felesé­géhez. Az előtt még geszte­nyepürét kell vennie. — Azt tudja, hogy a felsza­badulás után három évig én szerkesztettem a ceglédi kom­munista újságot? És hogy a helyi mutációt is én indítot­tam meg? Bólintok: tudom. Nem gondolta volna soha, hogy még szerkesztő is lesz belőle, öt elemivel. Igaz, nem akarta elvállalni. — Mi akart lenni, Zsadony Miklós bácsi, gyerekkorában? Tanító akartam lenni, megtetszett, ahogy a tanító belép az 'osztályba. Nagyon ünnepélyes volt az még ak­kor. De az ötödikben el kel­lett hagynom a ceglédi Föld­vári-iskolát és Debrecenbe kellett mennem, szabóinasnak. Az ottani szobaadójának volt egy érettségiző fia, aki rengeteget olvasott. Zsadony Miklós egy kicsit példaképnek tekintette a fiatalembert, mű­veltségét. Olvasni kezdett ő is, mindent, ami a kezébe akadt. Később került a kezé­be az első komoly könyv, a Magyar jobbágyság története, Acsáditól. — Kik azok az írók, akiket a leginkább szeret ma is? — Illyés Gyula, Veres Pé­ter, Szabó Pál. ——ü^— megsebesült, | A háborúban | leszerelt, 11 1 ........ hazatért, m űhelyt nyitott, megnősült. Parasztlányt vett el. Szerelmi házasság volt, a menyasszony hozománya két ágy*, és két szekrény. Azt használják ma is. Soha nem tudtak új bútort venni, most már nem is akar­nak. Zsadony Miklós egész fia­tal korától eljárt a ceglédi olvasóegyletekbe, munkáshá­zakba, szakszervezeti körök­be. Később különböző tisztsé­geket viselt, így került a mgunkásmozgalomba. Ám áll­junk meg egy kicsit, próbál­juk megvilágítani az olvasó­nak, miképp kerülhettek olyan sokan a munkásmozga­lomba — Cegléden, az alföldi parasztvárosban ? Oknyomozásunkban leg­alább a szabadságharcig kell visszamenmünk, amikor a kossuthi eszmék, és magatar­tás mellé, köré tömörülő ceg­lédiek egyúttal a forradalomtól kapott jobbágytelkeiket is védték. Mert tiszta jobbágy­város volt Cegléd annakelőtte. A kiegyezésig aztán az egykori jobbágytelkek még tovább ap­rózódtak. A föld kevés volt, megélni nem lehetett belőle. A város ugyan kiparcellázta köz­legelőit —, azokon már úgysem folytathatták a régi módon való, s immár gazdaságtalan állattartást —, kiparcellázta ingyen, azzal, hogy telepítsék be szőlővel, gyümölccsel. Erre serkentett volna a környékbeli Török János példája, iskolája, kertészeti programja is. A földhöz azonban nem volt esz­köz, tőke, s így a városbeliek szegényebb része olcsón to­vábbadta a juttatott homokföl­det néhány élelmes, vállalkozó szellemű nagygazdának, birto­kosnak. A föld tehát ismét ke­vesek kezébe került. S mivel a nagy vasúti, és más építkezé­sek ekkor már nem adtak elég kubikosmunkát, mind kisebb lett a napszámosok bére. Az ebből fakadó elégedetlenség teremtett talajt Várkonyi Ist­ván s Urbán Pál földmunkás­mozgalmának. Az előbbi csak egy darabig, az utóbbi azon­ban élete végéig Cegléden élt, tevékenykedett. Éppen a leg­újabb kutatások derítették ki, hogy a század elején még szö­vetkezetét is alapított néhány szegényparaszt társával. A proletárdiktatúra helybeli ki­kiáltásának napján őt küldték, sikerrel, követnek a városbeli polgári demokrata nemzeti ta­nácsba, hogy vegye át a hatal­mat egyedül, „szép szóval”. képviselőtestü­letet felváltó polgári nemzeti tanács első ülésein ugyan meg­választotta Károlyi Mihályt, a város képviselőjének, aztán díszpolgárának, s többek kö­zött követelte a parlamenttől Kossuth Lajos érdemeinek tör­vénybeiktatását, mindez azon­ban nem szépített azon, hogy tagjai között nem képviseltet­te magát a kisparasztság, a szegényebb iparosréteg, a munkásság: tagjai Cegléd va­gyon szerinti urai voltak. Ez siettette, jóval az országos ese­mények előtt, a hatalomátvé­telt, a proletárdiktatúrát. Urbán Pál aztán a megyei direktórium másodelnöke lett. A szocialista párt helyi titká­ra- egy Oroszországot megjárt pesti, kommunista szabó, Rei­ner Albert. A direktórium el­nöke pedig Zsadony Miklós. Intézkedéseiket és tervezett intézkedéseiket hosszan so­rolhatnánk, a Braun Soma he­lyi gimnáziumi tanár, közok­tatásügyi népbiztos által meg­indított esti munkástanfolya­moktól kezdve, saját, városi szükségpénz kinyomtatásáig, s addig, hogy az egyre inkább fe­nyegető élelemhiány ellenére mozgalmat szerveztek fővárosi munkásgyerekek nyaraltatásá- ra. És sorolhatnánk azt a ren­geteg nehézséget, amellyel fel kellett venniük a harcot. Csak ízelítőül néhány: ellentétbe kerültek a katonai hatóságok­kal, amelyek a szegényebb családoktól is megpróbáltak rekvirálni — Zsadony Mikló- sék ezt nem engedték. A lo­vak katonai igénybevétele miatt a parasztok nem tudták

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom