Pest Megyei Hírlap, 1968. október (12. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-10 / 238. szám

MA Káposztasavanyitás - birkagulyas A Hunyadi Termelőszövetke­zet nemrég fejezte be a szüre­tét. Nagy keletje volt az ün­nepi birkagulyásnak. Fodor Ferencné brigádja a Rákóczi Termelőszövetkezet káposztáját tisztítja: savanyí­tásra készítik elő. (Foto: Fehér) “A PÉSTA^CGVEI M I I- F» KÚLONKIA P ASÄ XII. ÉVFOLYAM, 238. SZÁM 1968. OKT. 10., CSÜTÖRTÖK Szerződéskötés, zöldségtermesztésre Kezelési költség ellenében - teljes ár A MÉK nagykőrösi telepe, hogy a jövő évi zöldségértéke­sítésre minden tekintetben fel tudjon készülni, s a várható mennyiségek külföldi és bel­földi eladásáról kellő módon gondoskodhasson, az 1969. évi termelési szer­ződéskötéseket már most megkezdte. A Petőfi Termelőszövetkezet bokrosi és a Szabadság Terme­lőszövetkezet alszegi klubhe­lyiségében a szerződéskötésre meghirdetett napokon már szá­mos salátatermelési szerző­dést kötöttek, tekintve, hogy a szerződéskötés, mint az idén is bebizonyosodott, a magasabb átvételi árak mellett feltétlen biztosítja az értékesítést is. A salátán kívül hasonló fel­tételek .mellett zöldborsó, zöld­bab, uborka, gyökér, sárgarépa és más zöldségfélék termelésé­re is kötnek szerződéseket. A MÉK a termelőszövetke­zetekkel is igyekszik minél jobb kapcsolatot kiépíteni. A múlt héten megállapodást, kö­tött a termelőszövetkezetek te­rületi szövetségével, amely sze­rint ha a tsz-ek a termelt áru exportra való előkészíté­sét és vagonba rakását vállalják, a MÉK részükre 1,5 százalék kezelési költ­ség levonása mellett az el­érhető teljes árat biztosít­ja. Ugyanígy a belföldi fogyasz­tóhelyre való elszállítás és a telepre való beszállítás mellett is — csekély kezelési költség ellenében — fizeti az értékesí­tési árat. (kopa) Dupla dénárok Anyanyelvűnkön? , NEMRÉGIBEN részt vettem egy ünnepségen, ahol néhány dolgozónak jutalmat adtak át abból az alkalomból, hogy jól végezték a munkájukat. Kicsit késve érkeztem a terembe, és az' első pillanatban nehezen tudtam megkülönböztetni, hogy hol ül a jutalomátadó bizottság és hol foglalnak he­lyet a dolgozók. Mert az el­nökség is, meg a kitüntetések várományosai is egyaránt 10— 12-en lehettek. Csak az elnöki asztalon elhelyezett üdítőitalos üvegek és poharak segítettek tájékozódnom... AZ ÜNNEPSÉG már tartott. Éppen a Főhivatal Főosztályá­nak vezetője beszélt. Szavai­ban méltatta a dolgozókat, igyekezetüket hangsúlyozva, hogy jó eredményeiket a Fő­hivatal Főosztályának irányí­tásával érték el. Kicsit furcsának találtam, akkor és ott és éppen tőle ezt a megállapítást, de úgy gondol­tam, hogy üsse kő: a jutalom­ra és kitüntetésre várók bizo­nyára elviselik ezt a rövid ön­tömjénezést. AZ ELŐADÓ BEFEJEZTE mondanivalóját —, de méj? nem a jutalmak kiosztása kö­vetkezett. A Főhivatal Alosz­tályának képviselője is felszó­lalt, és méltatta az elért ered­mények létrejöttén az Alosz­tály számottevő szerepét. Rö­vid tizenöt perces beszédének utolsó 20 másodpercében még azoknak a munkáját is elis­merte, akik a kitüntetést kiér­demelték. — őt tippeltem a következő­nek. MELLÉFOGTAM. Tőle jobbról a második állt föl. Méltatott. A kitüntetések még mindig nem kerültek jogos tulajdo­nosaikhoz, de a továbbiakban még ötször lehetett tippelnem. Igaz, hogy a végeredmény na­gyon siralmas volt; mindössze egy esetben jelentkezett fel­szólalásra az, akit előre kisze­meltem. KÖZBEN ELHANGZOTT az egyik előadó méltatásában ez a mondat: „Lehetséges, hogy az elmúlt évek folyamán vol­tak a mozgalom területén libe­rális álláspontok, amelyek új vetületében úgy látszanak, mi szerint valóban törekvések vannak a nagyobb hasonló ter­mészetű bevételek fokozására. Emellett, irányzatot kell venni a szocialista jelleg és típus for­málására is”. Megvallom őszintén, nem egészen értettem, hogy mit akar ezzel az előadó mondani: de megnyugodtam, hogy az ünnepség után úgyis elkérem tőle a kéziratot és akkor majd világosan megértem. AZ ÜNNEPSÉG VÉGE azonban még messze volt, és amikor végre elérkezett, és az érdekeltek megkapták a ki­tüntetést és a jutalmat — a magam részéről őszintén úgy éreztem; megérdemelték. Le­het, hogy a munkájukkal is, de azzal bizonyára, hogy végig­hallgatták a méltatásokat. De, hogy meg is értették őket —, abban nem vagyok biztos. Én legalábbis máig sem értem. Elolvasva sem. Pedig az előadók — állító­lag — anyanyelvűnkön beszél­tek ... És hányán ... ! És mi­A fogyasztási szövetkezet ve­zetősége úgy tervezi, hogy a piac területén a rövidesen megnyíló kenyérárusító pavi­lonban cserekenyeret is árusí­tanak majd. Megállapodást kí­vánnak kötni a sütőipari válla­lattal ebben az ügyben. Érdemes lenne a fogyasztási szövetkezetnek azzal a gondo­lattal foglalkoznia, hogy va­sárnap a kora délelőtti órák­ban legalább még egy helyen árusítson tejet is. A tejbolt nyitva tartási időpontja ugyan­is nem igazodik ahhoz a tény­hez, hogy vasárnap később éb­rednek az emberek, és sokan közvetlenül zárás előtt, 9 óra felé mennek el tejért — emiatt azután a tej boltnál ebben az A táci Gorsiumban végzett ásatások során egy hajdani lakóház padlózata alá rejtve gazdag pénzleletre bukkan­tak. A régészek megállapí­tották, hogy a 2800 dupla dénárt tartalmazó, textilből készült zacskót időszámítá­sunk után 260-ban egy barbár törzs támadása idején rejtet­ték el a rablók elől. Tulaj­donosának azonban már nem volt alkalma kiásni kincsét, mert a támadás következtében a település csaknem teljesen elpusztult, s valószínűleg meg­halt a dénárok elrejtője is. irőszakban állandósult a sor- banállás. Ha a fogyasztási szö­vetkezet a város belső terüle­tén, de egy más pontján va­sárnap délelőtt tejet árusítana, számottevő forgalmat jelente­ne a szövetkezetnek is, és sok bosszúságtól kimélné meg a vásárlókat. MIT LÁTUNK MA A MOZIBAN? Kalózkapitány. Színes fran­cia—olasz—spanyol kaland­film. Korhatár nélkül megte­kinthető. Kísérőműsor: Kívánj akár­mit. Magyar híradó. Előadások kezdete: 5 és fél 8 órakor. lyen sokat...! Karai László tserekenyér-akrióí is terveznek Érdemes lenne vj tejelárusitó helyei nyitni Tájékastaió a gyermek­es iSj(« súg veite Iem ró I Ülést tart a városi tanács vb Ma délelőtt 9 órakor ülést tart a városi tanács végrehaj­tó bizottsága. Jelentés hangzik el a város­ban működő bölcsődék hely­zetéről, majd tájékoztató a gyermek- és ifjúságvédelem­ről. Ezután a végrehajtó bizott­ság a tormási városrész város­képet rontó melléképületeinek vizsgálatáról tárgyal, és a költ­ségvetés módosításait vitatja meg. Tanácstagi beszámoló Pál Benjámin tanácstag a VII. körzet választói részére holnap (október 11-én) este 6 órakor tanácstagi beszámolót tart a felszegi klubban. Honvédelmi szakkörök az iskolákban A Petőfi-iskola lövészszak­köre már korábban is jó ered­ményeket ért el. Ez évben is folytatja munkáját a szakkör, és ezúttal már lányok is részt vesznek a kispuskás céllövé­szetben. Tovább dolgozik a rá­dióskor is. A Kossuth-iskolában két honvédelmi szakkör működik. A modellezőket Nagy Pál irá­nyítja, a lövészekkel pedig a ládagyári MHSZ-lövészkör tagjai foglalkoznak. A művelődés- történet furcsa­ságainak búvá­rai sokszor fel­említették már, hogy evőeszkö­zeink közül a vil­lát az 1480-as években, a bu­dai udvarban használták elő­ször. Az itáliai eredetű evőesz­köznek szinte születésnapját is ismerni vélték, az 1486-os esztendő­ből. Eszerint Eleo­nóra ferrarai fe­jedelemasszony volt az, aki nő­vérének, Beatrix­nek F errarából villákat küldött, hálából azért, hogy Beatrix ke­resztülvitte Eleo­nóra kisfiának, a hétéves Estei Uyppolitnak esz­tergomi prímás­érsekké való eme­lését. Régebbi íróink úgy mondják: villával enni Má­Vella tyás is megta­nult, bár jobban kedvelte a ha­gyományos — kézzel-késsel — evést. (Galqotto ki is emeli: a kézzel való evés során sosem pe­csételte le ru­háját!) Most Balogh Jolán, a hazai re­neszánsz művelt­ség kiváló kuta­tója sorol fel néhány adatot, amely korábbra teszi a fenti dá­tumnál a villa első hazai hasz­nálatát, de meg a királyi udvar által használt effajta evőeszköz formája felől is tájékoztat. Esze­rint már 1470 kö­rül Várdai Mik­lós özvegye, ami­kor átveszi só­gorának, Várdai István bíboros­nak hagyatékát, abban tizenkét kanálon kívül már két villát (furcella) felso­rol. 1621-ben pe­dig Thurzó Im­re felvidéki, Ije- tavai várának kincstára össze­írásán szerepel „egy vella, az nyele metszett kristály, aranyo­zott ezüstből, még szegén Mátyás királyé volt”. Vil­lát ábrázol egyéb­ként a Kassán levő Szent Er­zsébet templom oltárképsoroza­tának egyik — 1474—77 között festett — tábla­képe is. Eszerint hama­rosan megülhetik e legifjabb evő­eszközünknek fél­ezer éves szüle­tésnapját mind­azok. akik sze­retnek nagyobb kanállal s na­gyobb villával enni. KÉZILABDA Kiskőrösi Honvéd—Nagykőrösi Kinizsi 20:18 (11:7) Pénteken Kecskeméti (Bekő) — D. Kovács L., Vikartóczki, Zubány, Danes, Maczkó, Nagy Z. összeállításban a Bács me­gyei bajnokság első helyezett­je ellen játszottak edzőmérkő­zést a Kinizsi férfi kézilabdá­zói. A tartalékosán játszó ha­sai csapatnak nem ment jól a játék, de így is csak mini­mális vereséget szenvedett a honvédektől. A mezőny leg­jobbja a nagykőrösi szárma­zású honvédkapus, Szokonya László volt. SPORTLÖVÉSZET Négy közül három számban is jobb eredményt ért el az egész mezőny és az éllovasok egyaránt a Magyar Népköz- társasági Kupa kiskupás-ver- seny városi második forduló­jában, mint az elsőben. Kü­lönösen az ifjúságiak verseny­eredményeinek javulása dicsé­retes. Felnőtt csapat (2 induló;: 1. Konzerv I. telepi MHSZ lö­vészklub (ifj. Bocskai László, Bot Imre, Erdélyi Zoltán. Pál József) 771, 2. Konzervgyár II, telepi MHSZ lövészklub (KiSs Balázs, Muhi Sándor, Törők László, Kiss Ferenc II.) 763 köregységgel. Felnőtt egyéni (9): 1. Ifj. Bocskai László 210, 2. Both Imre 210, 3. Kiss Balázs 209 köregységgel. Az első két he­lyezett között a több 10-es döntött. Ifjúsági csapat (2): 1. Kon­zervgyár I. (Hüpka Béla, Ta­nács Tibor, Péczeli Ambrus) 569, 2. Konzervgyár II. (Var­ga Sándor, Czeczon István, Mészáros István) 497 köregy­séggel. Ifjúsági egyéni (7): 1. Hup- ka 202, 2. Tanács 194, 3. Varga 174 köregységgel. A száguldó „ördög“ DE MÉG MINDIG nem kap­ták meg. Valami változatosság azért történt, mert most az asztal másik végén emelkedett szólásra az Alhivatal Főosztá­lyának vezetője. Méltatta a... lásd az előző fejezetet. Kitüntetés még mindig nem volt. Meglepetésszerűen nem az Alhivatal Alosztálya követke­zett ezután, hanem a Legfel­sőbb Hivatal Legfelsőbb Osz­tályának képviselője. Ö is méltatta, amit méltatni érde­mesnek talált. Kitüntetés még mindig nem volt Akkor már izgalmas játékba kezdtem, hogy elüssem az időt. Megpróbáltam kitalálni, hogy ki lesz az elnöki asztal körül ülők közül a legközelebbi mél­tató? Egy kis köpcös feszen­gett jobbról a harmadik szé­ken, krákogott is egyet-kettőt izony, a századforduló ide­jén még elég ritka volt a bicikliző ember. Különösen a forgalomból kieső, mellékutak mellett elterülő vidéki falvak­ban. Sok helyen még nem is láttak kerékpárt. Abban az időben az almás­egresi gépész-molnár fülébe is eljutott a bicikli híre. Ad­dig fúrta a kíváncsiság az ol­dalát, míg elhatározta, hogy szerez egyet. Egyhetes szabad­ságot csinált magának, a mal­mot a segédjére bízta. Nem szólt senkinek semmit, hanem beutazott testvéreihez Aradra. Azért kellett ehhez egy egész hét, mert hallotta, hogy ezen a paripán alaposan meg kell tanulni lovagolni. S otthon szégyellte volna a sok buk­fencet, amivel a tanulás jár. Másrészt, ha már kiadja érte a sok pénzt, mégiscsak nye­regben utazik haza. Mi az an­nak a csodamasinának — 30 kilométer nem távolság! Még gyalogosan is megteszi. Hát még egy ilyen gép! Egy hét múlva búcsút vett aradi testvéreitől, akik Szent Antal oltalmába ajánlották a merész utazót, aztán nekivá­gott a poros országúton Vilá­gos felé. Útközben többször megállították az emberek, hogy megnézhessék közelebb­ről a gépet. Megkésett emiatt nagyon. Rásötétedett. Meg­gyújtotta a karbidlámpát. Előbb egy csavar elmozdításá­val ráeresztette a vizet a kar­óidra. öreg, holdvilágtalan es­te volt, mikor falujához köze­ledett. Mivel a falu másik vé­gén lakott, erős tempóban vágtázott végig az utcán. A kapukban pletykáló öregasz- szonyok sűrűn vetették a ke­resztet, amikor a láthatatlan valami fényes szemével össze­vissza pásztázta az utat, s majd eltűnt, mint a kámfor. Biciklit még sohasem láttak. — Ez maga az ördög volt! — mondotta valaki. Futótűz­ként szaladt végig a hír, hogy a falun kérésztülnyargalt az ördög — a kénköves bűz még most érezhető az országúton! Másnap a malomban az őr­lésre váró asszonyok és embe­rek között ez volt a beszélge­tés témája. A fiatal molnár jóízűen mo­solygott, s eltűnt a malom melletti lakása udvarán és ki­hozta az ördög szekerét, a va­donatúj, csillogó biciklit. — Íme, az ördög lova, asz- szonyok! És itt van az „ör­dög” is! S azzal a kővé meredt bámész­kodók szeme láttára megfogta a gép két szarvát hátulról és a hátsó kerék tengelyére lépett rá egyik lábával, s néhány próbálkozó sántikálás után nyeregbe pattant és körbeka­rikázott az emberek körül. — Jaj nekem! — kiáltott egy vénasszony és eltakarta szemét a két tenyerével és, to­vább jajveszékelt. — Mindjárt kitöri a rtyakát. vagy elviszi az ördög a mol­nárunkat! A molnár körbe-körbe járta a gépet, dudált és csengetett is hozzá, hogy nagyobb legyen a komédia. zóta rajtamaradt apámon, hogy az ördöggel cimbo­rái. Mert ő mondotta el ezt a vele megesett történetet — mikor már gimnazista voltam (fehér) KOSÁRLABDA Nagykőrösi Kinizsi II —Nagykátai Gimnázium 57:40 (18:13) Kinizsi: Sallai (2) Dér (8), Kollár (6), Máté (12). Bűz (8). Csere: Páhán (18), Varga (3), Sipos, Kovács. A szokásosnál kisebb játék­téren Páhán vezérletével az ügyesen játszó körösi lányok biztosan nyertek. Monori Gimnázium— Nagykőrösi Gimnázium 69:13 (31:8) Nagykőrös: D. Kovács (1), Szekfű (5). Vajtai (3), Horváth, Tóth — Péli. Csere: Czira (3), Pászti (1), Urbán, Müller. Az igen kis teremben a magassági fölényben levő, a bajnokság élén álló hazaiak biztosan nyertek a nagyon gyengén játszó körösiek ellen. (sulyok)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom