Pest Megyei Hírlap, 1968. október (12. évfolyam, 230-256. szám)
1968-10-09 / 237. szám
Vb-ülések Vb-ülést tartanak ma délelőtt kilenc órakor Gombán, ahol az október havi tanácsülés anyagát tárgyalják meg. Mendén 13, T ápiósápon 14 órakor kezdődik a vb-ülés. Mindkét ülés napirendjén a tanácsülés anyagának megbeszélése szerepel. Tápiósápon e mellett még értékelik a családi események társadalmi megünneplésével kapcsolatos munkát. FOGADÓÓRA Holnap, október 10-én, 10— 12 óráig az üllői tanácsházán fogadóórát tart Fejes József, 13—18 óráig Üllőn, a Török Ignác utca 7. szám alatt F. Kovács Ferencné járási tanácstag. Előadás a hazafiságról Szép számú közönség előtt tartotta meg előadását a hazafiságról Szabó György az üllői művelődé# otthonban, az MHSZ ismeretterjesztő sorozatának keretében. Bardóczi Károlyné az alkoholizmusról tartott előadásán is sokan jelentek meg. MAI MŰSOR MOZIK Maglód: Big beat. Monor: Nagymenő. Tápiósüly: Fanto- mas visszatér. Űri: Telemark hősei. Vecsés: Elrabolt expresszvonat. A PES T cM E G Y E I HÍR L,£ P KÜ LÓNK I ADA S-AX. ÉVFOLYAM, 237. SZÁM 1968. OKTÓBER 9„ SZERDA Jól dolgoznak a ház A TSZ-EKBEN NEM FELEDKEZNEK MEG AZ ÖREGEKRŐL A járás termelőszövetkezeteiben a tavalyi III. törvény értelmében létrehozták a háztáji bizottságokat. A 3—5 fős bizottságok — mint egy járási NEB-vizsgálat a közelmúltban megállapította — jól dolgoznak. A tavaszon s ezentúl minden év tavaszán név szerinti kimutatást készítenek a háztáji földek nagyságára vonatkozóan. Javaslataikat az új tsz- törvényben foglaltak szerint teszik meg a szövetkezetek vezetőségei felé. Az idén ezeket a javaslatokat a szövetkezetek vezetői általában jónak, elfogadhatónak találták. A bizottságok tagjai figyelemmel kísérik, hogy a tsz-ta- gok a munkanapok szerint járó háztájiföld-nagyságot kapják, s ezt megkapják! Megkapják mindenhol, s általában jó minőségű földet. Például az üllői Kossuth Tsz-ben a régi háztáji föld vizes volt, helyette a tagok jó földet kaptak. A két vecsési tsz-ben is voltak problémák, ezeket a tsz-veze- tőség a háztáji bizottsággal egyetértésben orvosolta. A háztáji bizottságok külön figyelemmel kísérik az idős, beteg, nyugdíjas, járadékos tagok háztájiföld- ügyét. Ezen a téren is kedvezőek a tapasztalatok, egyik-másik tsz vezetősége messzemenő jóindulatáról adott tanúbizonyságot. A két pilisi tsz-ben, a péteri Rákócziban, a monori Űj Életben, a vecsési Zöldmezőben és az üllői Kossuthban például a nyugdíjasok, járadékos öreg tagok az idén Qjyan nagyságú háztáji földterületet kaptak, mint amennyi akkor volt, amikor nyugdíjba mentek, illetve járadékosokká váltak; A monori Kossuth az «regeknek egységesen 1 ezer 600, a vecsési Ezüstkalász 800 négyszögöl földet adott. Némely helyen ezen kívül is segítenek az öregeken. Az üllői Kossuth — a tervek szerint — az idén a háztáji föld művelési költségét elengedi, vagyis ingyen csinálja. A vecsési Zöldmezőben pedig ingyen szántják fel a földet. A háztáji bizottságok — ahol a tsz-tagság igényli — segítséget nyújtanak a háztáji termékek értékesítésénél is. Ezekre is van példa. A vecsési Ezüstkalász a háztáji termékeket standjain adja el, a másik vecsési tsz, a Zöldmező, pedig az év első felében egymillió forint értékű háztáji terméket értékesített. A pilisi Űj Élet hetente kétszer szállítóeszközt ad a termékek Budapestre szállításához. A fenti — kiragadott — példák azt igazolják, jó az együttműködés a tsz-vezetőségek és a háztáji bizottságok között, az öregekről pedig a vizsgált tsz-ekben nem feledkeznek meg. (d. g.) SZÓVÁ TESSZÜK: Miért késik az Újtelepen a kenyérszállítás? Négyezer ember panasza Általános panasz Monoron az Űjtelepen és a Rákóczi-te- lepen, hogy későn kerül a kenyér és a péksütemény az üzletekbe. Mindennap egyszer, a reggeli órákban történik szállítás, azaz kellene, hogy történjen. Sajnos, azonban a lófogatú, zárt kocsiban legtöbb-, szőr csak tíz óra körül érkezik meg a kenyér és a pékáru. Pénteken például idős Bukai bácsi ment volna krumplit szedni a határba, de a Horti- féle élelmiszerboltban fél tízkor még nem volt kenyér. Ha hozzátesszük, hogy a tíz óra utáni vonattal sokan járnak be Pestre, és nélkülözni kénytelenek a friss pékárut, a panaszt még jogosabbnak tartjuk. Kérdezzük: mi az oka, hogy a fuvaros rendszerint későn szállítja a pékárut? Ez az Űjtelepen három bolthelyiséget érint. Az Ady Endre, a Luxemburg és a Munkácsy úti élelmiszerboltot -i- és hozzávetőlegesen három és fél, négyezer ember friss kenyérrel és pékáruval történő ellátásának gondját okozza. Tudomásunkra jutott, hogy a boltvezetők „tartanak” a fuvarostól és úgy vélik, ha szólnak neki, még későbben szállítja a pékárut. Monopol helyzetben van, vigyázni kell, nehogy rontsanak a helyzeten. Ez lehet, hogy diplomatikus módszer, de nem hasznos és nem közérdeket szolgáló. Sürgősen meg kell vizsgálni az újtelepiek panaszát^ és erre a legilletékesebb: a sütőipari szövetkezet. Nem engedhető meg, hogy négyezer ember friss pékáruval' történő ellátása egy fuvaros belátásától, pillanatnyi hangulatától függjön. —en — Az aszály ellenére is meglesz az ötven forint Törik a kukoricát a tápiósülyi Virágzó Tsz-ben Most szelíd a Tápió Megtévesztő így ez a cím. De még most, öt év után is lázasabb verésre kényszeríti a sülyi, sápi emberek szívét a mondat, hiszen azokat a napokat nehéz elfelejteni. Éppen öt éve annak, hogy a körben emelkedő dombokról váratlanul, szinte hang és )gl nélkül zúdult le' a ^hatalmas tömegű víz, megduzzasztva a Tápiót, s sok-sok érrel, tócsával egybeolvadva pusztítani kezdett. Emberáldozatot követelt: Bogdán Flórián, a fiatal honvéd, mentés közben életét vesztette. A Tápió, ez a szeszélyes patak most olyan szelíd, hogy aki nem látta akkori pusztítását, rosszat sem mer gondolni róla. Alig hallhatóan csörgedezik kavicsos medrében, a hidak alatt, tükrét mindent felejtve, sárgán lecsorgó fénnyel simogatja az őszi nap, s libák totyognak a partján. De a szemtanúk, a károsultak még nagyon is jól, emlékeznek. Talicskás bácsit állítunk meg a patak melletti réten. — Az egy borzalmas dolog volt — mondja. — Ügy képzeljék el, hogy észbe sem kaptunk, s már itt volt az áradat. Én éppen ebédeltem, aztán kinézek: hát már ennek a hídnak a korlátján is felül állt a víz, a villanyoszlopnak is jóval túl a derekán. Az autóbusz felfordulva... A búcsúsok sátrait, alkalmatosságait mind elhordta és a sarjú csomókban úszott a tetején. Ezek a házak — mutat a háta mögé — mind elpusztultak akkor, újra kellett építeni őket... A házak gazdáit kerestük — délidő van, senkit sem találunk otthon. A sápi őrházban Seprős István mesél: — Volt egy mozdonyvezető barátom, Kál Gyula, ők nagyon megsínylették azt az árvizet. A padlásra mentek fel, de nyomult utánuk a víz. A kisfiát a nyakába vette, kimászott vele a tetőre, onnan át az eperfára, s se holtan, se elevenen ott vészelleK át az áradást. Egy másik ismerősöm meg a derékig érő vízben, nyakában a naevobbik, annak vállán pedig a kisebb gyerekével gázolt fel a dombtetőre... Nagyon meg volt ijedve mindenki, nem is emlékszünk mi ekkora vízre, mint ez a 63-as ... Az állatokat, a kerítéseket úgy sodorta el, ahogy neki tetszett. Kimosta a töltést, ledöntötte ezt a vasúti hidat, nem is olyan régen építették újjá... Megkeressük a sápi rétet, a fűzfát, ahol Bogdán Flóriánt mentés közben egy örvénybe sodorta az ár, s késő volt, mire segíteni tudtak ... özvegy Likó Józsefné és családja a padlásra menekült, oda igyekezett a fiatal honvéd, hogy segítsen, még mielőtt nagyobb baj történik... (Kerestük az emlékművét. A sülyi tanácsnál nem tudtak róla ... Any- nyit csupán, hogy jászsági fiú volt Bogdán Flórián, s holttestét a szülőfalujába vitték.) Tehát öt éve már... S a Tápió most szelíd, olyan szelíd, mint talán még soha. Csak az emberek emlékeznek, Akit Bogdán Flórián menteni akart: özvegy Likó Józsefné. .ha ezekben a napokban fej- csóválássá szelídült haraggal néznek a meder alján alig- alig csillogó víztükörre. (k. zs. — p. i.) Tápiósülyre is ráköszöntött az ősz. Fakult, ködös a táj — de mégsem kihalt a határ. A Virágzó Tsz dolgozói éppen a sárgarépát szedik ki a földből. Itt találom Borbás Rudolf főmezőgazdászt is. Tőle kérek tájékoztatást. — A napokban fejeztük be a szőlő szüretelését — mondja. — Sietni kellett, mert a gyakori esőzés megrepesztette á szemeket. A terméssel meg vagyunk elégedve, a tervezett holdankénti húsz mázsa helyett harminc mázsát szüreteltünk. A szőlő egy részét eladtuk a Borforgalmi Vállalatnak. Nagyobbik részét pedig kipréseltük. Már ott érik a pincében, jut borocska minden tagnak. A főmezőgazdásztól ezután megtudom, hogy a kukorica törését szombaton kezdték meg. Sajnos, itt kiesés várható. Holdanként 19 mázsa má- - jusi morzsoltat terveztek, a próbamérések után azonban holdanként csak 16— 17 mázsára lehet számítani. Kilencven hold kukoricát kombájnnal takarítanak be, míg 200 holdat a tagok törnek le. Borbás Rudolf szerint jól halad az őszi magvak vetése. A rozs 100, az őszi árpa pedig 170 holdon már földben van, a búza vetését most végzik, 100 holdon ezzel is elkészültek. Az aszályos esztendő súlyosan érintette a tsz-t. Tavasszal ki kellett szántani a mákot, a magról kelt hagymát, valamint az uborka egy részét. Helyébe babot, kölest vetettek. A tervezett termények kiesése nagy gondot okozott. Mindent át kellett szervezni. A tagság helytállását dicséri: a munkaegység értéke ebben az évben is eléri az 50 forintot. A tagok nagy kedvvel dolgoznak és elégedettek. Meg is van erre minden okuk, mert a havonként 40 forintos munkaegység-előleg jó hangulatpt teremt valamennyiüknek. Az emberek zöme havonta elér: a 30—40 munkaegységet, tehát nem megy ritkaságszámba, ha 1600 forintot kapnak kézhez a havi munkaegység-előleg kiosztása alkalmával. Krátky László Szűk az úri óvoda Az úri orvosi rendelőben beszélgettünk Paitz Istvánná védőnővel, aki érdekes statisztikai adatokat közölt velünk. Megtudtuk, hogy az utóbbi években Úriban a születések száma nem emelkedett a 25 fölé, ám ebben az esztendőben már idáig 38 kisgyermek született. S ez a szám még nem végleges, mert a tanácsadó napokon egyre több kismama jelenik meg. E témához kapcsolódva jegyezte meg Brecsok Illés tanácselnök, hogy az óvoda már most szűknek x bizonyul, s mi lesz még egy-két év múlva, amikor a mostani kisbabák növekedni kezdenek?! Az óvoda csupán 23 főt tud befogadni, az idén 46-an jelentkeztek, s csak 11-et vehettek fel! Ez a probléma már tavaly is jelentkezett. Azonnal a tanácsülés elé terjesztették, hiszen égető a kérdés: az úriaknak feltétlenül szükséges, hogy a 23 fős óvodát 50 férőhelyesre egészítsék ki. Azóta több mint egy év telt el, de az egész községet érintő probléma eddig még nem talált orvoslásra. (-ky) PORTRÉ NÓGRÁDI A Tápió ilyen szelíd még sosem volt... Még néhány nap, és megkezdődik Mexikóban a világ sportolóinak legnagyobb érdeklődéssel várt találkozója, a béke és a barátság szimbóluma: az olimpia. Négy évvel ezelőtt Tokióra figyelt a világ, lestük, vártuk a Tokióból érkező híreket. Minden sportoló legfőbb, legáhítottabb célja: olimpiai bajnoknak lenni. Ezt azonban csak igen kevesen érhetik el. Nógrádi Ferencnek sikerült. Tokió meghozta azt, ami legáhítottabb célja volt. Amikor Novák Dezső, a magyar együttes csapatkapitánya felállt a győzelmi dobogóra és a magyar himnusz hangjaira felhúzták a magyar zászlót, ez volt Nógrádi pályafutásának legszebb pillanata. Négyszer volt A-válogatott, a világ legkülönbözőbb tájain megfordult. Nógrádi Ferencet harcos, technikás, kitűnő labdarúgónak tartották a szakemberek szerte a világon. Kitűnő sportolói erényei azonban nem ötvöződtek a legjobb emberi tulajdonságokkal. Ez okozta egyenesen ívelő sportpályafutásában a törést. Aki az élvonalban akar maradni tartósan, annak mindent meg kell tenni a sikerekért. A siker könnyen elkápráztatja az embert. Az olimpia után még néhányszor jól játszik, aztán egyre jobban visszaesik. Az okot mindenki tudja a Honvéd és a magyar labdarúgás berkeiben: Feri hamar elhagyja magát. Egyre többször kimarad az együttesből, játéka lelassul. 1966: három „tokiói” fiútól megválik a Honvéd, Katona, Nógrádi és Nagy Gy. új egyesületit választ. Ügy tűnik. Katona és Nógrádi ismét megtalálja önmagát. Nógrádi ugyan nem csillog úgy mint régebben, de játéka hasznos. Aztán elfogy az akarat... Nagyon nagy szeretettel fogadták a vecsési szurkolók Nógrádit. Közvetlen emberi magatartásával egyáltalán nem érzékeltette a többiekkel, hogy honnan jön. Nógrádi nem csillog, de játéka nélkül nehéz elképzelni a támadósort. Minden mérkőzésen van 4—5 klasszis megmozdulása és ezzel meg lehet a mérkőzést nyerni. Tavasszal összecsaptak az indulatok személye körül az emlékezetes, kihagyott 11-es miatt. Most már azok is mellette állnak, akik akkor szidták. Es Nógrádi lassan kezdi megtalálni önmagát. Egyre többször játszik jól. Baróti Lajos, az Újpesti Dózsa mesteredzője, Nógrádi egykori szövetségi kapitánya jegyezte meg az Újpest—Vecsés mérkőzés után: „Feri még mindig ragyogó futballista. Kár érte!” Nógrádi Ferenc egyike azoknak, akik nem tudták felmérni tehetségük, a sport igazi értékét. És ezért van az, hogy nagyon örülünk, amikor vecsési színekben látjuk játszani Tokió olimpiai bajnokát, egy kicsit sajnáljuk azt, ami elveszett benne. Szalontai Attila ÜLLŐI HÍREK — Még az ősz folyamán kezdetét veszi a vízvezetékcsövek lefektetésé, amelyeken át a posta mélyfúrású kútjának vize, a Csillag utcából a Kossuth utcáig jut, itt készül ugyanis a kifolyócsap. A jövő tavaszon a vízvezetéket egészen az Állomás utcáig hosszabbítják meg. — Pedagóguslakás épül 220 ezer - forintos költséggel Üllőn, a gyógyszertár melletti üres telkek egyikén. Mellette készül egy orvoslakás is. — Amióta a Éudapesten készült süteményeket árusítja az üllői cukrászda, azóta a havi süteményforgalom meghaladja a 20 ezer forintot. Mert ez a sütemény nemcsak szebb és jobb, hanem olcsóbb is. Őszi jázmin, őszi ibolya Virágzik\ a jázminbokor Vleesésen, Szűcs Feréncék kertjében. Üllőn pedig Juhász József éknél hozott az ibolya, jókora csokorra való virágot. Az amatőr meteorológusok szerint ez hosszú, meleg őszt jelent. — Hódmezővásárhelyen megnyílt a 15. vásárhelyi őszi tárlat, amelyen száz művész 271 alkotását mutatják be.' )
