Pest Megyei Hírlap, 1968. október (12. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-09 / 237. szám

Vb-ülések Vb-ülést tartanak ma dél­előtt kilenc órakor Gombán, ahol az október havi tanács­ülés anyagát tárgyalják meg. Mendén 13, T ápiósápon 14 órakor kezdődik a vb-ülés. Mindkét ülés napirendjén a tanácsülés anyagának megbe­szélése szerepel. Tápiósápon e mellett még értékelik a csalá­di események társadalmi meg­ünneplésével kapcsolatos munkát. FOGADÓÓRA Holnap, október 10-én, 10— 12 óráig az üllői tanácshá­zán fogadóórát tart Fejes József, 13—18 óráig Üllőn, a Török Ignác utca 7. szám alatt F. Kovács Ferencné já­rási tanácstag. Előadás a hazafiságról Szép számú közönség előtt tartotta meg előadását a ha­zafiságról Szabó György az ül­lői művelődé# otthonban, az MHSZ ismeretterjesztő soro­zatának keretében. Bardóczi Károlyné az alkoholizmusról tartott előadásán is sokan je­lentek meg. MAI MŰSOR MOZIK Maglód: Big beat. Monor: Nagymenő. Tápiósüly: Fanto- mas visszatér. Űri: Telemark hősei. Vecsés: Elrabolt ex­presszvonat. A PES T cM E G Y E I HÍR L,£ P KÜ LÓNK I ADA S-A­X. ÉVFOLYAM, 237. SZÁM 1968. OKTÓBER 9„ SZERDA Jól dolgoznak a ház A TSZ-EKBEN NEM FELEDKEZNEK MEG AZ ÖREGEKRŐL A járás termelőszövetkeze­teiben a tavalyi III. törvény értelmében létrehozták a ház­táji bizottságokat. A 3—5 fős bizottságok — mint egy járási NEB-vizsgálat a közelmúltban megállapította — jól dolgoz­nak. A tavaszon s ezentúl min­den év tavaszán név szerinti kimutatást készítenek a háztá­ji földek nagyságára vonatko­zóan. Javaslataikat az új tsz- törvényben foglaltak szerint teszik meg a szövetkezetek ve­zetőségei felé. Az idén ezeket a javasla­tokat a szövetkezetek ve­zetői általában jónak, el­fogadhatónak találták. A bizottságok tagjai figye­lemmel kísérik, hogy a tsz-ta- gok a munkanapok szerint já­ró háztájiföld-nagyságot kap­ják, s ezt megkapják! Meg­kapják mindenhol, s általában jó minőségű földet. Például az üllői Kossuth Tsz-ben a régi háztáji föld vizes volt, helyet­te a tagok jó földet kaptak. A két vecsési tsz-ben is voltak problémák, ezeket a tsz-veze- tőség a háztáji bizottsággal egyetértésben orvosolta. A háztáji bizottságok kü­lön figyelemmel kísérik az idős, beteg, nyugdíjas, já­radékos tagok háztájiföld- ügyét. Ezen a téren is kedvezőek a tapasztalatok, egyik-másik tsz vezetősége messzemenő jóin­dulatáról adott tanúbizonysá­got. A két pilisi tsz-ben, a péteri Rákócziban, a monori Űj Élet­ben, a vecsési Zöldmezőben és az üllői Kossuthban például a nyugdíjasok, járadékos öreg ta­gok az idén Qjyan nagyságú háztáji földterületet kaptak, mint amennyi akkor volt, ami­kor nyugdíjba mentek, illetve járadékosokká váltak; A mo­nori Kossuth az «regeknek egységesen 1 ezer 600, a vecsé­si Ezüstkalász 800 négyszögöl földet adott. Némely helyen ezen kívül is segítenek az öregeken. Az üllői Kossuth — a ter­vek szerint — az idén a háztáji föld művelési költ­ségét elengedi, vagyis in­gyen csinálja. A vecsési Zöldmezőben pedig ingyen szántják fel a földet. A háztáji bizottságok — ahol a tsz-tagság igényli — segítsé­get nyújtanak a háztáji termé­kek értékesítésénél is. Ezekre is van példa. A vecsési Ezüst­kalász a háztáji termékeket standjain adja el, a másik ve­csési tsz, a Zöldmező, pedig az év első felében egymillió forint értékű háztáji terméket értékesített. A pilisi Űj Élet hetente kétszer szállítóeszközt ad a termékek Budapestre szállításához. A fenti — kiragadott — pél­dák azt igazolják, jó az együtt­működés a tsz-vezetőségek és a háztáji bizottságok között, az öregekről pedig a vizsgált tsz-ekben nem feledkeznek meg. (d. g.) SZÓVÁ TESSZÜK: Miért késik az Újtelepen a kenyérszállítás? Négyezer ember panasza Általános panasz Monoron az Űjtelepen és a Rákóczi-te- lepen, hogy későn kerül a ke­nyér és a péksütemény az üz­letekbe. Mindennap egyszer, a reg­geli órákban történik szállí­tás, azaz kellene, hogy tör­ténjen. Sajnos, azonban a ló­fogatú, zárt kocsiban legtöbb-, szőr csak tíz óra körül érke­zik meg a kenyér és a pékáru. Pénteken például idős Bukai bácsi ment volna krumplit szedni a határba, de a Horti- féle élelmiszerboltban fél tíz­kor még nem volt kenyér. Ha hozzátesszük, hogy a tíz óra utáni vonattal sokan járnak be Pestre, és nélkülözni kény­telenek a friss pékárut, a pa­naszt még jogosabbnak tart­juk. Kérdezzük: mi az oka, hogy a fuvaros rendszerint későn szállítja a pékárut? Ez az Űj­telepen három bolthelyiséget érint. Az Ady Endre, a Lu­xemburg és a Munkácsy úti élelmiszerboltot -i- és hozzá­vetőlegesen három és fél, négyezer ember friss kenyér­rel és pékáruval történő ellá­tásának gondját okozza. Tudomásunkra jutott, hogy a boltvezetők „tartanak” a fu­varostól és úgy vélik, ha szólnak neki, még későbben szállítja a pékárut. Monopol helyzetben van, vigyázni kell, nehogy rontsanak a helyzeten. Ez lehet, hogy diplomatikus módszer, de nem hasznos és nem közérdeket szolgáló. Sür­gősen meg kell vizsgálni az újtelepiek panaszát^ és erre a legilletékesebb: a sütőipari szövetkezet. Nem engedhető meg, hogy négyezer ember friss pékáru­val' történő ellátása egy fuva­ros belátásától, pillanatnyi hangulatától függjön. —en — Az aszály ellenére is meglesz az ötven forint Törik a kukoricát a tápiósülyi Virágzó Tsz-ben Most szelíd a Tápió Megtévesztő így ez a cím. De még most, öt év után is lázasabb verésre kényszeríti a sülyi, sápi emberek szívét a mondat, hiszen azokat a na­pokat nehéz elfelejteni. Éppen öt éve annak, hogy a körben emelkedő dombokról váratlanul, szinte hang és )gl nélkül zúdult le' a ^hatalmas tömegű víz, megduzzasztva a Tápiót, s sok-sok érrel, tócsá­val egybeolvadva pusztítani kezdett. Emberáldozatot köve­telt: Bogdán Flórián, a fiatal honvéd, mentés közben életét vesztette. A Tápió, ez a szeszélyes pa­tak most olyan szelíd, hogy aki nem látta akkori pusztí­tását, rosszat sem mer gon­dolni róla. Alig hallhatóan csörgedezik kavicsos medré­ben, a hidak alatt, tükrét min­dent felejtve, sárgán lecsorgó fénnyel simogatja az őszi nap, s libák totyognak a partján. De a szemtanúk, a károsul­tak még nagyon is jól, emlé­keznek. Talicskás bácsit állítunk meg a patak melletti réten. — Az egy borzalmas dolog volt — mondja. — Ügy kép­zeljék el, hogy észbe sem kaptunk, s már itt volt az ára­dat. Én éppen ebédeltem, az­tán kinézek: hát már ennek a hídnak a korlátján is felül állt a víz, a villanyoszlopnak is jóval túl a derekán. Az au­tóbusz felfordulva... A bú­csúsok sátrait, alkalmatossá­gait mind elhordta és a sarjú csomókban úszott a tetején. Ezek a házak — mutat a há­ta mögé — mind elpusztultak akkor, újra kellett építeni őket... A házak gazdáit kerestük — délidő van, senkit sem talá­lunk otthon. A sápi őrházban Seprős István mesél: — Volt egy mozdonyvezető barátom, Kál Gyula, ők na­gyon megsínylették azt az ár­vizet. A padlásra mentek fel, de nyomult utánuk a víz. A kisfiát a nyakába vette, ki­mászott vele a tetőre, onnan át az eperfára, s se holtan, se elevenen ott vészelleK át az áradást. Egy másik ismerősöm meg a derékig érő vízben, nyakában a naevobbik, annak vállán pedig a kisebb gyere­kével gázolt fel a dombtető­re... Nagyon meg volt ijed­ve mindenki, nem is emlék­szünk mi ekkora vízre, mint ez a 63-as ... Az állatokat, a kerítéseket úgy sodorta el, ahogy neki tetszett. Kimosta a töltést, ledöntötte ezt a vasúti hidat, nem is olyan régen épí­tették újjá... Megkeressük a sápi rétet, a fűzfát, ahol Bogdán Flóriánt mentés közben egy örvénybe sodorta az ár, s késő volt, mi­re segíteni tudtak ... özvegy Likó Józsefné és családja a padlásra menekült, oda igye­kezett a fiatal honvéd, hogy segítsen, még mielőtt nagyobb baj történik... (Kerestük az emlékművét. A sülyi tanács­nál nem tudtak róla ... Any- nyit csupán, hogy jászsági fiú volt Bogdán Flórián, s holt­testét a szülőfalujába vitték.) Tehát öt éve már... S a Tápió most szelíd, olyan sze­líd, mint talán még soha. Csak az emberek emlékeznek, Akit Bogdán Flórián menteni akart: özvegy Likó Józsefné. .ha ezekben a napokban fej- csóválássá szelídült haraggal néznek a meder alján alig- alig csillogó víztükörre. (k. zs. — p. i.) Tápiósülyre is ráköszöntött az ősz. Fakult, ködös a táj — de mégsem kihalt a határ. A Virágzó Tsz dolgozói éppen a sárgarépát szedik ki a földből. Itt találom Borbás Rudolf fő­mezőgazdászt is. Tőle kérek tájékoztatást. — A napokban fejeztük be a szőlő szüretelését — mond­ja. — Sietni kellett, mert a gyakori esőzés megrepesztette á szemeket. A terméssel meg va­gyunk elégedve, a tervezett holdankénti húsz mázsa helyett harminc mázsát szüreteltünk. A szőlő egy részét eladtuk a Borforgalmi Vállalatnak. Na­gyobbik részét pedig kiprésel­tük. Már ott érik a pincében, jut borocska minden tagnak. A főmezőgazdásztól ezután megtudom, hogy a kukorica tö­rését szombaton kezdték meg. Sajnos, itt kiesés várható. Holdanként 19 mázsa má- - jusi morzsoltat terveztek, a próbamérések után azon­ban holdanként csak 16— 17 mázsára lehet számíta­ni. Kilencven hold kukoricát kom­bájnnal takarítanak be, míg 200 holdat a tagok törnek le. Borbás Rudolf szerint jól halad az őszi magvak vetése. A rozs 100, az őszi árpa pedig 170 holdon már föld­ben van, a búza vetését most végzik, 100 holdon ezzel is elkészültek. Az aszályos esztendő súlyo­san érintette a tsz-t. Tavasszal ki kellett szántani a mákot, a magról kelt hagymát, valamint az uborka egy részét. Helyébe babot, kölest vetettek. A ter­vezett termények kiesése nagy gondot okozott. Mindent át kellett szervezni. A tagság helytállását di­cséri: a munkaegység ér­téke ebben az évben is el­éri az 50 forintot. A tagok nagy kedvvel dolgoz­nak és elégedettek. Meg is van erre minden okuk, mert a havonként 40 forintos munka­egység-előleg jó hangulatpt te­remt valamennyiüknek. Az emberek zöme havonta elér: a 30—40 munkaegységet, tehát nem megy ritkaságszámba, ha 1600 forintot kapnak kéz­hez a havi munkaegység-elő­leg kiosztása alkalmával. Krátky László Szűk az úri óvoda Az úri orvosi rendelőben beszélgettünk Paitz Istvánná védőnővel, aki érdekes sta­tisztikai adatokat közölt ve­lünk. Megtudtuk, hogy az utóbbi években Úriban a születések száma nem emel­kedett a 25 fölé, ám ebben az esztendőben már idáig 38 kisgyermek született. S ez a szám még nem vég­leges, mert a tanácsadó na­pokon egyre több kismama jelenik meg. E témához kapcsolódva je­gyezte meg Brecsok Illés tanácselnök, hogy az óvoda már most szűknek x bizonyul, s mi lesz még egy-két év múlva, amikor a mostani kisbabák növekedni kezde­nek?! Az óvoda csupán 23 főt tud befogadni, az idén 46-an jelentkeztek, s csak 11-et vehettek fel! Ez a probléma már tavaly is je­lentkezett. Azonnal a tanács­ülés elé terjesztették, hiszen égető a kérdés: az úriaknak feltétlenül szükséges, hogy a 23 fős óvodát 50 férőhe­lyesre egészítsék ki. Azóta több mint egy év telt el, de az egész községet érintő probléma eddig még nem talált orvoslásra. (-ky) PORTRÉ NÓGRÁDI A Tápió ilyen szelíd még sosem volt... Még néhány nap, és megkezdődik Mexikó­ban a világ sportolóinak legnagyobb érdeklő­déssel várt találkozója, a béke és a barátság szimbóluma: az olimpia. Négy évvel ezelőtt Tokióra figyelt a világ, lestük, vártuk a Tokióból érkező híreket. Minden sportoló legfőbb, legáhítottabb célja: olimpiai bajnoknak lenni. Ezt azonban csak igen kevesen érhetik el. Nógrádi Ferencnek sikerült. Tokió meghozta azt, ami legáhítot­tabb célja volt. Amikor Novák Dezső, a ma­gyar együttes csapatkapitánya felállt a győ­zelmi dobogóra és a magyar himnusz hang­jaira felhúzták a magyar zászlót, ez volt Nógrádi pályafutásának legszebb pillanata. Négyszer volt A-válogatott, a világ legkülön­bözőbb tájain megfordult. Nógrádi Ferencet harcos, technikás, kitűnő labdarúgónak tar­tották a szakemberek szerte a világon. Kitűnő sportolói erényei azonban nem öt­vöződtek a legjobb emberi tulajdonságokkal. Ez okozta egyenesen ívelő sportpályafutásá­ban a törést. Aki az élvonalban akar maradni tartósan, annak mindent meg kell tenni a sikerekért. A siker könnyen elkápráztatja az embert. Az olimpia után még néhányszor jól játszik, az­tán egyre jobban visszaesik. Az okot min­denki tudja a Honvéd és a magyar labda­rúgás berkeiben: Feri hamar elhagyja magát. Egyre többször kimarad az együttesből, já­téka lelassul. 1966: három „tokiói” fiútól meg­válik a Honvéd, Katona, Nógrádi és Nagy Gy. új egyesületit választ. Ügy tűnik. Katona és Nógrádi ismét megtalálja önmagát. Nóg­rádi ugyan nem csillog úgy mint régebben, de játéka hasznos. Aztán elfogy az akarat... Nagyon nagy szeretettel fogadták a vecsé­si szurkolók Nógrádit. Közvetlen emberi ma­gatartásával egyáltalán nem érzékeltette a többiekkel, hogy honnan jön. Nógrádi nem csillog, de játéka nélkül nehéz elképzelni a támadósort. Minden mérkőzésen van 4—5 klasszis megmozdulása és ezzel meg lehet a mérkőzést nyerni. Tavasszal összecsaptak az indulatok személye körül az emlékezetes, ki­hagyott 11-es miatt. Most már azok is mel­lette állnak, akik akkor szidták. Es Nógrádi lassan kezdi megtalálni önmagát. Egyre több­ször játszik jól. Baróti Lajos, az Újpesti Dó­zsa mesteredzője, Nógrádi egykori szövetségi kapitánya jegyezte meg az Újpest—Vecsés mérkőzés után: „Feri még mindig ragyogó futballista. Kár érte!” Nógrádi Ferenc egyike azoknak, akik nem tudták felmérni tehetségük, a sport igazi ér­tékét. És ezért van az, hogy nagyon örülünk, amikor vecsési színekben látjuk játszani To­kió olimpiai bajnokát, egy kicsit sajnáljuk azt, ami elveszett benne. Szalontai Attila ÜLLŐI HÍREK — Még az ősz folyamán kezdetét veszi a vízvezeték­csövek lefektetésé, amelye­ken át a posta mélyfúrású kútjának vize, a Csillag ut­cából a Kossuth utcáig jut, itt készül ugyanis a kifo­lyócsap. A jövő tavaszon a vízvezetéket egészen az Ál­lomás utcáig hosszabbítják meg. — Pedagóguslakás épül 220 ezer - forintos költséggel Ül­lőn, a gyógyszertár melletti üres telkek egyikén. Mellet­te készül egy orvoslakás is. — Amióta a Éudapesten készült süteményeket áru­sítja az üllői cukrászda, az­óta a havi süteményforga­lom meghaladja a 20 ezer forintot. Mert ez a süte­mény nemcsak szebb és jobb, hanem olcsóbb is. Őszi jázmin, őszi ibolya Virágzik\ a jázminbokor Vle­esésen, Szűcs Feréncék kert­jében. Üllőn pedig Juhász József éknél hozott az ibolya, jókora csokorra való virá­got. Az amatőr meteoroló­gusok szerint ez hosszú, me­leg őszt jelent. — Hódmezővásárhelyen megnyílt a 15. vásárhelyi őszi tárlat, amelyen száz művész 271 alkotását mutat­ják be.' )

Next

/
Oldalképek
Tartalom