Pest Megyei Hírlap, 1968. október (12. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-06 / 235. szám

KARAI LÁSZLÓ: MOZAIK Töprengésem cserepét örömöd színes üvegszilánkjait dérhűvös virradatok pasztell erezésű ragyogását templomtornyok páraölelte függőlegeseit a dáliák sokujjú fehér tenyerét hűvös tapintását a köveknek és poharaknak és a kéziratpapírok fehérjét eggyérakom képpé formálom és névvel nevezem: Bea Október 15-ig A PESTMEQVEI HlaiAP KÚLOUKmDASA XII. ÉVFOLYAM, 235. SZÁM 1968. OKT. 6., VASÁRNAP Megkezdődött a múzeumi hónap befejezik a vetést a Dózsában Előadás Pest megye népművészetéről Az október eleji szép napsü­tésben a Dózsa Termelőszövet­kezet központjában beszélge­tünk Hegyi János üzemegység­vezetővel az őszi munkákról, szüretről. — Termelőszövetkezetünk 2000 hold vetéstervéből 1400 hold zöldvetésünk van már földben. Hatszáz hold búza ve­tése folyamatban van, október 15-ig befejezzük ezt a munkát. — Már napok óta szürete­lünk. A 120 holdról 25 vagon szőlőt várunk. Tizennégy va­gonnal már beszállítottunk a Nyársapáti Állami Gazdaság pincészetébe. Tekintve, hogy a szőlő nagy része csak ebben az évben fordul termőre, a 25 va­gon terméssel elégedettek le­Háromnegyed év telt el az új gazdaságirányítási rend­szer első esztendejéből. Korai lenne végleges tapasztalatok­ról beszélni, hiszen a legfőbb értékmérő, az éves mérleg elkészítése, még néhány hó­nap múlva készül csak el. A fogyasztási szövetkezet szervezeti és működési alap­törvényét, az alapszabályt, az eddigi tapasztalatok figye­lembevételével azonban már átdolgozásra készítik elő. hetünk. Ügy látszik, még vala­mivel több is lesz. A tagok ré­szére 50 hektoliter mustot szű­rünk. — A kukoricatörés megkez­dődött. A 260 holdon tervezett termésmennyiségnek csak a 60 százaléka kerül a góréba. A silózást is megkezdtük. A kukoricaszárat répaszelettel dúsítjuk. (fehér) FOGADÓÓRA Október 8-án (kedden) dél­előtt 10 órakor S. Hegedűs László országgyűlési képvise­lő fogadóórát tart a városi ta­nács vb-termében. új alapszabály készítésé­nél is. Jelenleg bizottság dolgozik az alaptörvény . megfogalmazá­sán, amelyben részt vesz a szö­vetkezet igazgatósága, fel­ügyelő bizottsága és a helyi szervek képviselői is. Az el­készült tervezetet értekezle­teken ismertetik majd a szö­vetkezeti tagok küldötteivel. Ezeken összegyűjtik azokat a javaslatokat, amelyekkel a ta­gok hatékonyan hozzájárul­Az 1968. évi múzeumi hónap rendezvényeit pénteken este dr. Ikvai Nándor előadása nyi­totta meg városunkban. A megyei múzeumigazgató a művelődési ház klubtermében Pest megye' népművészete cí­men tartott előadást. Elmon­dotta, hogy megyénk népmű­vészete nem egységes, megér­zik rajta a megyében lakó ku­nok, jászok, palócok, svábok, tótok és rácok népművészeté­nek keveredése. A régi magyar népviselet­ben a fehér szín dominált, ké­sőbb olvadt bele a piros és a kék. A többi színt a nemzeti­ségek használták. A nagykőrösi és ceglédi szűr­szabók és szűcsök csodálatos, hatnak az alapszabály teljes­ségéhez. Ezek figyelembevételével készíti el a szerkesztő bizott­ság a végleges szövegét, és terjeszti elő szövetkezeti köz­gyűlésen jóváhagyásra az igazgatóság. Az a tény, hogy az alap­szabály a teljes tagság bevo­násával készül, garancia arra, hogy a törvényesség mellett a demokratizmus is érvényesül a szövegezésben. (—ara—) virágdíszes szűröket és bun­dákat készítettek. A régi búto­rokon nemigen volt dísz, a menyasszonyi ládákat is hasí­tott deszkából készítették az ácsok, s legfeljebb mágikus je­lentőségű díszítéseket karcol­tak bele. A nagykőrösi múzeum gaz­dag népművészeti kincsekben. Pompás faragott tárgyaival és művészi szőtteseivel első he­lyen áll a megye ilyen jellegű intézményei között. Jelenleg 13 népművészt tar­tanak nyilván a megyében. Vannak: hímző, faragó, éne­kes, citerás, fuvolás és mese­mondó művészeink. Dr. Balanyi Béla az előadás kiegészítéséül elmondotta, hogy a fehér népi ruhadivat a török hódoltság alatt alakult ki városunkban. A kézimun- kázást pedig már az 1700-as évek közepén tanították le­ányiskoláinkban, s hogy sok szép régi kézimunka került múzeumunkba, az nagy rész­ben V. Faragó Eszter nyugdí­jas óvónő érdeme. És hogy Nagykőrös milyen korán „ki­nőtt” a népi viseletből, bi­zonyság rá az a feljegyzés, mely szerint 1845-ben győri újságírók jártak itt, akik már akkor azt írták városunkról, hogy férfiakat még látni népi, magyaros ruhában, de az asz- szonyok és leányok már pári­zsi divat szerint öltözködnek. (kopa) — A fűszerpaprika feldol­gozásáról, minősítéséről és forgalmazásáról adott ki ren­deletet a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. Több önállóság, nagyobb felelősség Új alapszabály a fogyasztási szövetkezetben mBSEBS&SEK:.HU ■■ffffSnilMill«Mllllllilllllll Iliit» A kultúra házai? Az új alapszabály az utóbbi időben megválto­zott, kiszélesedett tevé­kenységi körnek megfele­lően készül. A fogyasztási szövetkezet kör­zete — Nagykőrös, Kocsér, Nyársapát — több olyan ke­reskedelmi és szolgáltatási igénnyel jelentkezett, ame­lyeknek hejyet kell kapniok az új alapszabályban. A fo­gyasztási .szövetkezet jelenleg hétezer tagot számlál. Vala­mennyiünk érdekét képviseli a készülő alaptörvény terve­zete. írásba foglalja és szen­tesíti a tagok elsőbbségi jo­gát. Nem arról van szó, hogy a szövetkezet tagjai kü­lönleges előnyöket élvez­zenek, például bevásárlás­nál, de az előrendelések­nél feltétlenül figyelembe veszik a szövetkezeti tag­ságot. Az elsőbbségi jog tehát tör­vényes forma, és így méltán kerül az új alapszabályba. A tervezet szerint megnő a választott vezetők felelőssége is. A szövetkezet igazgatósá­gának, intézkedési, felügyelő és ellenőrző bizottságának a jövőben nagyobb felelőssége lesz. Mint választott szerv, mindegyik nagyobb hatáskört kap, ugyanakkor a személyi felelősség érvényesül a mun­kák során. Uj vonása a készülő alap­szabály-tervezetnek a szava­zásra vonatkozó megállapítás. Ma már elég felelősséggel rendelkeznek a szövetkezeti tagok ahhoz, hogy titkos sza­vazással válasszák meg az irá­nyító szervek tagjait. A szövetkezet gazdája a tagság, ez érvényesül az A ki belép a kocséri tanács­háza előszobájába — Af­rika politikai és gazdasági tér­képét látja a falon. A szövetkezeti kisvendéglő falát festett pálmafák díszí­tik. Egzotikus környezet... Nem elhatározott szándék­kal sétáltam a faluban. Csak úgy, ráérően, mint aki tudja, hogy a témát nem kell keres­ni, mert az úgyis előtolak­szik. A megállóba éppen beérke­zett a körösi busz. Diáklányok léptek le róla. Hárman egy irányba indultak, a község fő­utcáján. Jóelőre kezemben tartva az újságírói igazolványt — ne­hogy aszfaltbetyárnak nézze­nek. Megszólítottam őket és beszélgetni kezdtünk. Az ötö­dik vagy hatodik mondat után a szómba t-vasárnapokra tere­lődik a szó. — Nemcsak táncolni aka­runk, de szeretnénk néhány értékes ismeretterjesztő elő­adást is meghallgatni — fo­galmazta meg Kele Éva. — De erre jelenleg Kocséron nincs lehetőség. Szimatom nem csal: a téma jelentkezett. — Van itt kultúrház? — Kettő is. A községi és az Űj Élet Termelőszövetkezeté. — Hát akkor... ? — Á, az egyik sem kultúr- ház! Az óvoda tatarozása miatt néhány hónapig a köz­ségit az óvodások foglalták el, a termelőszövetkezetében pe­dig műanyag feldolgozás folyik. — De az óvoda tatarozása már elkészült! A kul túrház te­hát — úgy tudom — eredeti rendeltetésének megfelelően működhet! — Lehet, de nem működik! A múlt vasárnap itt a vendég­lőben rendeztek táncmulatiá- got —, de a részegeket zavar­ta a szórakozásunk és a zene. — A községi kultúrházban van ugyan egy ifjúsági klub­terem — kapcsolódik a be­szélgetésbe Vass Marika —, de ott legfeljebb rádiózni le­het, esetleg tv-t nézni — egye­sek pedig kártyáznak. Kevés... Baky Nándor tanár látja el a községi kultúrház vezetői te­endőit. Végigkalauzol az épü­let termein. — Ahogy az óvodások elköl­töztek, azonnal megkezdtük a festést. Gyakorlatilag már be is fejeződött ez a munka, de a körösi kisiparos, akivel készít­tettük, még nem nyújtotta be a számlát. Addig pedig nem történhetik meg a műszaki át­adás, ez pedig előfeltétele an­nak, hogy birtokba vegyük a kultúrházat. A téli időszakban kéthavon­ta előadást szokott itt tartani a Déryné Színház — egészíti ki előző szavait és rosszallóan néz rám, mint aki kételkedem Kocsér kultúréletének tartal­masságában. Barhács Jánost, az Űj Élet Termelőszövetkezet elnökét, az irodában találom. Brigád­vezetői értekezletet tartanak, de szakit néhány percet szá­momra. — A termelőszövetkezet kultúrházában jelenleg való­ban műanyagfeldolgozást vég­zünk. Ágybetéteket, ülőpárná­kat készítünk. De ez csak át­meneti állapot, mert a közel­ben épülnek már az új műhe­lyek, és egy hónap múlva odakerül a melléküzemünk. Az elnök elmegy a brigádve­zetői értekezletre. Amíg a KISZ-titkárra várok, két laka­tos érkezik az irodába, akik az olajkályhákat igazgatják. Bog­nár István az ősszel szerelt le, Tajti Béla még tanulósorban van. — Kevés a szórakozási és a művelődési lehetőségünk — summázza társa véleményét is az idősebb jogán Bognár Ist­ván. — A kocsmában és az étte­remben sok a részeg. Jelenleg pedig, másutt nincs helyünk. — Egy hónap múlva, re­méljük, megoldódik ez a prob­léma is — vígasztal Dudás Ági, a termelőszövetkezet KISZ-titkára. — Nagyon kelle­ne pedig a község fiataljainak akár az egyik, akár a másik kultúrház, mert a gimnázium­ba bejáró tanulók és a terme­lőszövetkezeti fiatalok között a korábban meglevő ellentét ép­pen a közös klubdélutánokon oldódik. Néhányszor már ren­deztünk ilyeneket, és ezek mindig jól sikerültek. A tanácson nem kaptam ugyan számszerű felvi­lágosítást, de a beszélgetések­ből kiderült, hogy közel száz tizenéves és a húszat alig meg­haladó korú fiatal várja, hogy a kultúrházak azzá váljanak, ami rendeltetésük. A kultúra hajlékaivá. És minél előbb, ha lehet. Karai László FÉNY ÉS ÁRNYÉK Foto: Kiss Önképzés és filmklub A DÁV dolgozói létrehozták a Magyar Elektrotechnikai Egyesület helyi szervezetét, amelynek városunkból 11, Kecskemétről 13, Félegyházá­ról 3 tagja van. A szervezet működése felől Szabó Dénestől, a DÁV fiatal műszaki szakemberétől érdek­lődtünk. — A tagok között legtöbb mérnök és technikus. Ne­gyedévi összejöveteleinken az időközben felmerült műszaki problémákat tárgyaljuk meg és keresünk megoldást azokra. Előadásokat és tanulmányuta- kat szervezünk. A nyáron pél­dául, megtekintettük az oros­házi üveggyárat, és a transz­formátorgyártást. Jövőre a székesfehérvári VIDEOTON- gyárba és az algyői olajveze­ték megtekintésére tervezünk tanulmányutat. Emellett a kö­zönség részére az elektromos készülékekről ismertető elő­adást fogunk rendezni, melyre meghívjuk előadónak a mosó­gépet gyártó debreceni Hajdú­sági Iparművek, és a hűtő- szekrényeket készítő jászberé­nyi Hűtőszekrénygyár szakve­zetőjét. Filmkör is tevékenykedik vállalatunknáL Fischer János és Igler Ferenc szaktársak ve­zetésével balesetvédelmi és egyéb, az üzem életével foglal­kozó kisfilmeket készítünk, amelyeket magnetofon segítsé­gével hangosítunk is. Sok munkánk miatt kevés idő ma­rad erre a tevékenységre, de a lehetőség szerint igyekszünk szakmai és társadalmi fejlő­dést ezzel az eszközzel is munkahelyünkön segíteni. (kopa) MOZIMŰSOR Nagymenő. Szenzációs ke­rékpárverseny 1901-ben. Szí­nes francia—olasz filmbur­leszk. Főszereplők: Robert Hirsch és Bourvil. Korhatár nélkül megtekinthető. Kísérőműsor: Indián trófea. Előadás kezdete: 3, 5 és fél 8 órakor. MATINÉ Állami áruház. Előadás kezdete: délelőtt 10 órakor. HÉTFŐI MŰSOR Boldog Alexandre. Színes francia filmvígjáték a sem­mittevés bajnokáról. Fősze­replő: Philippe Noiret. Korha­tár nélkül megtekinthető. Kísérőműsor: Magyar hír­adó. Villámtól a kék lángig. Előadás kezdete: 5 és fél 8 órakor. Kinél található? Városunk jubileumi ünnep­ségeit az itt élő vagy körösi származású képzőművészek ki­állításával szeretnénk zárni. Ezért felkérjük mindazokat, akiknek tulajdonában Biczó Géza, Biczó András, Fábiánná Biczó Ilona, Barta László, Be­nedek Jenő, Dajka Antal, Har- czi István, Királyfalvi Kraft Károly, Papp Iván, Sárközi Zoltán, Csikós Tót András és Váradi Lajos által készített festmények vannak, szívesked­jenek azokat a kiállítás idő­tartamára rendelkezésre bo­csátani. Aki a felsorolt művészek al­kotásaival rendelkezik, kérjük, ajánlja azt fel a kiállítás idő­tartamára ’ Rácz József tanár úrnál (Kossuth Lajos utca 9.), aki személyesen megy el a be­jelentett festmények megte­kintésére, és további tájékoz­tatással szolgál. Gólyák és kéményseprők párharca Tíz évvel ezelőtt kora tavasszal készült el a szanyi kultúr­ház, amelynek kéményén azon nyomban fészket rakott egy gó­lyapár. Tavasztól őszig semmi kellemetlenséget nem okozott a terjedelmes gólyafészek, a hideg idő beálltával azonban meg­gyűlt a baj: a kályhákba nem lehetett befűteni, mert a ké­ménynyíláson terpeszkedő gólyafészek miatt a füst nem tudott eltávozni. A hűséges gólyapár következő tavasszal újra a kul­túrház kéményén telepedett meg. Ősszel ismét eltávolították a fészket, s így ment ez a legutóbbi időkig. Az idén már tizedszer raktak fészket a gólyák, s most, hogy ismét útra keltek, tized­szer szedik le a fészket a kéményseprők. A jövő évben remél­hetőleg megszűnik a gólyák és a kéményseprők „harca”: a ké­ményt úgy alakítják át, hogy a fészeknek is helye legyen, és a füst is szabadon távozhasson.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom