Pest Megyei Hírlap, 1968. október (12. évfolyam, 230-256. szám)
1968-10-06 / 235. szám
1968. OKTOBER 6., VASÁRNAP TÄiptop 5 Az utolsó szárazmalom Szarvason látható hazánk egyetlen üzemképes szárazmalma. A műemlékké nyilvánított malmot a Múzeumok Békés megyei Igazgatósága .megvásárolta, s azt az Országos Műemlék Felügyelőség anyagi támogatásával rendbehozatja. A malom 138 évvel ezelőtt épült, fából. Korábban búza és árpa őrlésére, a fel- szabadulás utáni években pedig rizshántolásra használták. A szárazmalom zsindelyezésé- re 42 ezer darab fazsindelyt használnak fel. A helyreállítás után az építményben malomipari múzeumot rendeznek be. NYELVEK Andres Servilla Satorre spanyol professzor, az alicantei nemzetközi nyelvészkongresszuson elhangzott beszédében azt mondotta, hogy a világon 2976 nyelvet beszélnek, ebből 1200 az amerikai indiánok nyelve. A legtöbb ember által beszélt 13 nyelv közül első helyen áll a kínai, második helyen az angol. KŐMŰVES, VB-SZERELÖ, BURKOLÓ, ASZTALOS, FESTŐ, TETŐFEDŐ, BÁDOGOS, PARKETTÁS, VIZ-FOTÉSSZERELő, VILLANYSZERELŐ, ÉPÜLETLAKATOS, SZAK- ÉS SEGÉDMUNKÁSOKAT, KUBIKOSOKAT, GÉPKOCSI RAKODÓKAT, TEHERGÉPKOCSI VEZETŐKET, DÖMPER VEZETŐKET, RAKTÁRI SEGÉDMUNKÁSOKAT, AUTÓSZERELŐKET, KŐMŰVESEK MELLÉ SEGÉDMUNKASOKAI (lé évet betöltött fiúkat is) AZONNALI BELÉPÉSSEL FEL VESZÜNK Vidékieknek munkásszállást biztosítunk. JELENTKEZNI LEHET, Budapest IX., Viola u. 45. sz. alatt a Prosperitás ütsz munkaügyi osztályán. Ba la fonfenyvesen 1970 nyarára beköltözhető, újonnan épülő üdülőtelepen TÁRSASÜDÜLŐ-LAKRÉSZEK ELŐJEGYEZHETŐK. Cím: 2. sz. ügyvédi Munka- közösség, Pécs Kossuth u. 22. Tel.: 23—13. Könyvtárban Az albertirsai tízezer kötetes új községi könyvtárat szívesen látogatják az olvasók. A korszerűen berendezett szabadpolcos könyvtár építését, berendezését részben községfejlesztési alapból fedezték. címmel jelent meg az első kis tudósításunk a váci önjáró kompról. Azóta szóvá tettük azt is, hogy még mindig nem indult meg, ott vesztegel a komp a váci Duna-parton. Az átadás, melyet augusztusra terveztek, még mindig várat magára. A KPM hajózási főosztályától nem kérték az ellenőrzést: a terhelési próbát és Az Országos Műemléki' Felügyelőség irányításával megkezdték az egykori szerencsi Rákóczi-várkastély feltárását. A levéltári adatok tanúsága szerint a mocsarakkal körülvett területen a XIII. században bencés monostor állott. Ezt az épületet — illetve ennek egy részét — alakították át később várkastéllyá. A kutatások során megtalálminap egy tanulmányfélét olvastam, s kiderült, hogy az a szépségverseny, melyet oly sok éven át elítéltünk, végül is kellemes szórakozás és kereskedelmi propagandára is remekül felhasználható, mivel a díjakat egyes vállalatok tűzik ki, így a szépségkirálynők bájvarázsa az illető vállalatra is felhívja a nagyérdemű közönség nagybecsű figyelmét. Most olvasom, hogy a „szentendrei napok" záróakkordjaként szépségkirálynőt választottak a Határcsárdában. A boldog, és minden bizonnyal megérdemelten befutott szépségkirálynő nyilatkozott is lapunknak, mondván: nagyon meg van illetödve és nem is számított a fényes sikerre. Mindenképpen tiszteletre méltó ez a szerénység, mivel igen ritka dolog, hogy a fényes siker nem vakítja el az embert. Kijelentem, Hogy ismeretlenül is tisztelem az új szépségkirálynőt és melegen gratulálok sikeréhez. Az én aggályaim nem is az ő nyereségével kapcsolatosak. Ha egyszer kiírják a szépségversenyt, valakinek meg kell nyerni, tehál minden szurkoló kívánsága, hogy győzzön a szebb. Éti inkább a kiírások felett morfondírozok, ÁLMOSD Kclcsey emlékház A Bihar megyei Álmosdon október 13-án felavatják a Kölcsey-házat, amelyet az eredeti formáknak megfelelően rekonstruáltak. A nád- fedeles. vasalt ablakú, gerendás, padlás, búboskemencés házban töltötte gyermekkorát Kölcsey Ferenc és tanulmányainak befejezése után itt élt költővéérésének jelentős korszakában, 1813, és 1815. között. Hétfőn Nyeremenybetétkönyvsorsolás Az Országos Takarékpénztár október 7-én, hétfő délután Kaposvárott rendezi a nyereménybetétkönyvek 1968. harmadik negyedévi sorsolását. A húzáson valamennyien szeptember 28-ig váltott, s a sorsolás napján érvényben levő nyereménybetétkönyv részt vesz. Minden ezer betétkönyv között 25 nyereményt sorsolnak ki. a hatósági szemlét. Jelenleg a füredi hajógyáriak dolgoznak a kompon. Azt mondják: a komp már üzemképes, de rajta próbálnak ki a szakemberek egy új akkumulátortöltő berendezést, ezért késik az első folyami önjáró komp indítása. Talán ezt az új konstrukciót máshol is kipróbálhatták volna. ták a hajdani várfal alap jait, s egyméteres mélységből felszínre kerültek a kolostor hajdani kerengőjének, belső udvarának alapfal- maradványai. A várkastélynak ez a legrégibb része, amelyet később hozzáépítéssel bővítettek, s mai formáját a XVI. században nyerte el. A feltárás és helyreállítás után a szerencsi várkastélyban vendéglátó- és művelődési központot létesítenek. miután éppen a múlt héten nyilatkozta egyik kulturális intézményünk vezetője is, hogy a báli szezonban megrendezik a „falu szépe” címért indított nemes versengést. És nem lehet kétséges, hogy a mozgalom széles körökben el is terjed. E szerint tehát minden faluban várható, hogy megválasztják a falu szépét, akit esetleg elindítanak a járási, majd a megyei szépségversenyen. De ha idáig eljutottunk, nem lehet megállni. Ki kell írni az országos szépségversenyt, melyet a nagy létszámra való tekintettel osztályokba kell sorolni. Itt is lesz NB 1 és NB I B, sőt, NB II és III is. Nyilván ennek megérzése volt, mikor a minap a villamoson egy lelkes szurkoló egy útitársnö- jére mutatva, ezt mondta barátjának: — öregem, ez egy NB I-es csaj! A hölgy hallotta a kitüntető osztálybasorolást, és nem emelt óvást. Holott nem is olyan régen még azt írták a lapok, hogy a szépségverseny a nő árucikké való degradálása és mint ilyen, idegen a mi társadalmunktól. Hallottam is egy hölgyet, aki fennen hirdette, hogy nem az a fontos, hogy egy nőnek milyen a lába és egyéb idoma, hanem az, hoMÉG MINDIG „Pihen ä komp, kikötötték...“ SZERENCS Monostorból várkastély MORFONDÍROZOK Szépségverseny Mi a baj az ötvenhetessel? „Az ötvenhetes” címszó alatt az iparvállalatoknál az 57/1967. (XII. 19.) számú kormányrendeletet értik, azt a rendeletet, amely a gazdaságirányítás rendszerének változásához igazította az újítások és találmányok elbírálásának, hasznosításának és díjazásának módját. Az ötvenhetes — maradjunk az egyszerűsítő üzemi szóhasználatnál — célja és értelme kétségtelenül az újítómozgalom íöllendítése, kiterjesztése, a korábbi rendeletben rejlő kétértelműségek kiküszöbölése volt. Már a rendelet megjelenésekor s azóta is a legellentétesebb vélemények csapnak össze, s a szűnni nem akaró parázs vita azt látszik igazolni, hogy a várt és kívánt változások mellett nem várt és nem kívánt események is bekövetkeztek. Nem „másodrangú" Elhangzanak még ma is vélemények, melyek szerint az újítómozgalom lényegében — úgymond — másodrangú kérdés, nincs jelentősebb szerepe a vállalatok tevékenységében. A tények rácáfolnak az általánosító és igazságtalan vélekedésre. 1966-ban 1727 millió, 1967-ben pedig 2507 millió forint megtakarítását tették lehetővé a találmányok és újítások, s segítségükkel 1966-ban 2350 millió, 1967-ben pedig 2985 millió forint értékű többletterméket, illetve új árucikket gyártottak le. Mindezek fejében 1966-ban 159 millió, 1967-ben pedig 213 millió forint találmányi és újítási díjat fizettek ki; ahogy mondani szokták, mindenkinek megérte. Pest megye újítói — három évre visszatekintve — hetven —százhúsz millió forint megtakarítással részesedtek évente az országos egészből, s néhány kiemelkedő vállalat, mint a Csepel Autógyár, ahol 1967-ben 15 millió, az Ikíadi Ipari Műszergyár, ahol 10 millió, a Pest megyei Vegyi és Kézműipari Vállalat, ahol 8 millió forint volt a megtakarítás, valamint a közepes eredményeket elérők is saját példájukon igazolhatták, érdemes-e foglalkozni az újítómozgalommal. Éppen a mozgalom érdemessége, szerepének jelentősége tükröződött az új rendelet elvi megfogalmazásaiban — egyetlen példával: a munkaköri kötelesség eltörlése —, néhány gyakorlati passzus és főként a kiegészítő pénzügyi rendelkezések azonban gáncsot vetettek az elvi célkitűzések gyors és jó érvényesülésének. A bizonytalanság nyomta rá bélyegét az újítók magatartágyan áll helyt a munkában, a gyermekek nevelésében, a tanulásban. Állításait saját idomaival is bizonyította, amelyek tényleg nem voltak fontosak. Persze, én az idézett hölggyel értek egyet, mert valóban nem vigasztal egyetlen férjet sem, ha felesége NB I-es lábait arra használja, hogy félrelépjen vele, és osztályon felüli kacsóit nem hajlandó a mosogatóvízbe dugni. A mi viszonyaink között nem sokra megyünk a legszebb női fejjel sem, ha az belülről üres. Persze — ezt is a lapokban olvastam — nálunk nem is lehet csupán a szépséggel boldogulni. Az eddigi szépségkirálynők sem kaptak hatalmas filmszerződést, legfeljebb mosóport reklámozhattak, ezzel is dokumentálva, hogy a női szépség a mosógép mellett teljesedik ki igazán. Nem kell tehát félnünk, hogy a feltámadó szépségverseny-mozgalom káros irányba befolyásolja hölgyeinket. Az NB 1 élcsoportjában is legfeljebb a legújabb kávé dobozára lehet felkerülni, a közértben pedig szépség- verseny nélkül is szebb húst kap egy bájos hajadon, mint egy bekötött fejű matróna. Így tehát, megnyugodva a rendező szervek akaratában, várom a szépségverseny téli és farsangi fordulóját, sőt, magam is lehet, hogy benevezek, mivel éppen a napokban mondták nekem illetékes helyen, hogy itt én szép lehetek, de okos nem. ősz Ferenc sára, a vállalatokéra pedig a rendeletek sokféle értelmezése, az adott önállósággal sem élve dolgozták ki újítási szabályzatukat, s mindez oda vezetett, hogy a megyében levő iparvállalatok többségénél a benyújtott újítási javaslatok száma csökkent, és gazdasági értékük is mérséklődött. A bizonytalanságra, az újítók várakozó álláspontjára csak egyetlen példát: a Lenfonó és Szövőipari Vállalatnál, ahol 1967-ben négymillió forintot eredményezett az újítómozgalom, az első negyedévben mindössze kilenc újítási javaslatot nyújtottak be. (Hasonlóan csökkent a benyújtott újítási javaslatok száma a Dunai Kőolajipari Vállalatnál, az Egyesült Izzó TV Képcső és Alkatrészgyáránál stb.) A javaslatok számszerű csökkenésénél is fontosabb, hogy éppen a nagy értékű, a több százezer és millió forint megtakarítását biztosító javaslatok „maradtak el”. A hatodik paragrafus E sorok írója tizenkét megyei vállalatnál kért és kapott tájékoztatást az újítómozgalom helyzetét illetően, s egyetlen olyan hely sem akadt e tizenkettő között, ahol ne került volna szóba az ötvenhetes hatodik paragrafusa. A hatodik paragrafus (1) bekezdése kimondja, hogy az anyagi elismerés formája lehet (a) megfelelő mértékű alapbéremelés, prémium, jutalom vagy egyéb juttatás (pl. a hasznos eredmény megállapodás szerinti százaléka), illetve (b) újítási díj. A hatodik paragrafus (2) bekezdése ugyanakkor kimondja, hogy a műszaki fejlesztéssel hivatásszerűen foglalkozók az 1/a pont szerint részesülhetnek anyagi elismerésben. Miért akadnak fönn az érintettek ezen a paragrafuson? Azért, mert rendkívül tág fogalom „a műszaki fejlesztéssel hivatásszerűen foglalkozók”. Valóban: van olyan vállalat, ahol a kettes részesedési kategória valamennyi tagját ide sorolták, van, ahol — úgymond — esetenként döntenek, de tény, hogy a vállalati újítási szabályzatok nem határozzák meg pontosan, munkaköri részletezéssel, hogy kiket számítanak ide. Előáll tehát az a furcsa s valóban visz- szatetsző helyzet, hogy a szomszéd vállalatnál más az elbírálás, mint az adott helyen, s ez érthetően visszatart. A másik s nem kevésbé lényeges visszatartó erő, hogy — amint ezt érintett és sokszoros újítók, így többek között aranyjelvénnyel kitüntetettek elmondták — a juttatás kifejezés jogilag más helyzetet teremt az újítók számára. A juttatás adható, a díj — perelhető. Azaz: a javaslat benyújtója nem tudja, miként bírálják el újítását. Kap száz forint fizetésemelést, ötszáz forint prémiumot, kétezer forint jutalmat vagy a hasznos eredmény két-három stb. százalékát? Az esetlegességet, a kiszolgáltatottságot kifogásolták tehát, s ide sorolták azt a sokféleképpen értelmezhető meghatározást is, hogy javaslatuk akkor újítás, ha munkakörükön belül t,jelentős alkotói teljesítmény”. Ezt ugyanis ahány ház, annyi módon értelmezik. A kategória-vita A pénzügyi nehézségek nemcsak az újítókat, hanem a vállalatokat is érzékenyen érintik. Kétségtelen hibája a rendeletnek — pontosabban a Munkaügyi Közlönyben IX. 30-án megjelent 122/1967. számú utasításnak —, hogy csakis az ipari és építőipari vállalatok esetében engedélyezi a béralap 0,5 százalékának fölhasználását ilyen célra, de kirekeszti a közlekedési, kereskedelmi és mezőgazdasági vállalatokat. A 0,5 százalékkal amúgy is bajvan. Az említett utasítás 5/c pontja ugyanis kimondja, hogy az 1965—1966. években újítási díjként kifizetett összeg átlaga, de „legföljebb” a bértömeg — az összes bér — 0,5 százaléka használható fel ilyen célra. Az utasítás nem mérlegel. Kétségtelen, van olyan vállalat, ahol futja ebből az összegből, másutt azonban csupán arra elegendő, hogy a múlt esztendőről áthúzódott kötelezettségeket fedezzék. (Például az Egyesült Izzó esetében.) Van azonban egy másik lehetőség, a részesedési alap. Ekörül, ha lehet még nagyobb a vita. A 13/1967. (X. 27.) Mü. M. számú rendelet harmadik paragrafusa ugyanis kimondja, hogy harmincezer forintig a részesedési kategória csoportátlagát terheli az újítási honorárium, s csak afölött a teljes részesedési alapot. Igen ám, de az újítás haszna a teljes részesedési alapot növeli! Azaz: mindhárom részesedési kategória élvezi az előnyöket, az anyagi következményeket azonban csak egyetlen kategória viseli, s ezért nem ritkák azok a megjegyzések, hogy „a mi zsebünkre te ne legyél okos”. (Az Ipari Szerelvény- és Gépgyárban, a Magyar Gördö- lőcsapágy Művek diósdi gyárában többen nekem is így érveltek újító kollégáikkal szemben.) A helyzetet tovább bonyolítja — így például a Pest megyei Állami Építőipari Vállalatnál —, hogy a beruházási- költség-megtakarítást eredményező újítások díja ugyancsak a részesedési alapot terheli, holott e megtakarítás elsősorban népgazdasági és nem, vállalati értelemben mérhető, kimutatható. Mészáros Ottó (A cikk befejező részét (keddi lapszámunkban közöljük) LÓSZER ETö 8 általánost végzett 14—17 éves, 36—40 kg testsúlyú fiúkat FELVESZÜNK versenyló ápolási és lovaglási munkákra Napi munkaidő 8 óra. Havi fizetés 900 Ft. Jelentkezés munkakönyvvel és szülői engedéllyel a LÓSPORT VÁLLALAT Munkaügyi csoportjánál, Bpest Vili., Kerepesi út 9. telefon: 342—958 VEGYEN SZERENCSE-SORSJEGYET! Ismét kapható a hírlapárusoknál, a levélkézbesítőknél, a postahivatalokban, a trafikokban, az áruházakban és más boltokban / FORINTÉRT • BERENDEZETT ÖRÖKLAKÁST, • BALATONI NYARALÓT, • SZEMÉLYGÉPKOCSIT, • KÜLFÖLDI UTAZÁST NYERHET! Szerencse-sorsjeggyel — szerencséje lesz!
