Pest Megyei Hírlap, 1968. október (12. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-31 / 256. szám

IN MEMÓRIÁM Szomorú értesítés érke­zett szerkesztőségünkbe tegnap reggel. A gyászke­retes papírlapon a ceglédi állatkórház munkatársai adták hírül, hogy tanító- mesterük, főnökük, dr. Komar Gyula professzor, a kórház igazgatója, az ál­latorvosi sebészet és sze­mészet volt tanszékvezető egyetemi tanára, hosszú szenvedés után, életének 65. évében, október 24-én a budapesti János Kórház­ban elhunyt. Kómár professzor kiváló tudós és pedagógus volt, elismert nemzetközi szak- tekintély, akinek tudomá­nyos munkáit — több nyelvre lefordítva — a külföldi szakemberek is olvassák. Több új sebészeti eljárás fűződik nevéhez. Is­mereteit, kutatásainak eredményeit mind étikor szívesen megosztotta tanít­ványaival, munkatársaival. Dr. Kómár Gyula teme­tése november 2-án, dél­után két órakor lesz Bu­dapesten, a Farkasréti te­metőben. Ünnepi nagygyűlés Ma este hatórai kezdettel a Kossuth Művelődési Ház szín­háztermében az MSZMP vá­rosi bizottsága, a városi ta­nács és a Hazafias Népfront városi elnöksége rendezésében ünnepi nagygyűlést tartanak az 1918-as magyar polgári forradalom fél évszázados ju­bileuma alkalmából. PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XII. ÉVFOLYAM, 256. SZÁM 1968. OKTOBER 31., CSÜTÖRTÖK A szakácsok „lefőzik" egymást Gasztronómiai bizottság alakúi Az érdekességek gyűjtése ősidők óta hobbyja az ember­nek. A múlt megbecsülésének és a gyűjtőszenvedélynek kö­szönhetjük múzeumaink kin­cseinek sokaságát. A hagyo­mányok életrekeltésén mosta­nában sokan fáradoznak. Ez volt a célja nemrég a Róna Vendéglátóipari Vállalatnak is, amikor hét megye részvételével megalakította az Alföldi Gasztronómiai Bizottságot. Budán, a Vendéglátóipari Múzeumban régi konyhaesz­közöket, öreg recepteket őriz­nek. Az Alföldi Gasztronómiai Bizottság az alföldi gasztronó­miai múltat — régi ételspecia­litásokat és új, saját ételkü­lönlegességeket akar a hét me­gye közönségének bemutatni. A bizottság két szakmai szekciót alakított: a cukrászok csoportját és a szakácsok—felszolgálók cso­portját Cukrászbemutatókat, versenyeket, szakácsok „egy­mást lefőző” szakmai bemu­tatkozását tűzték napirendre — természetesen a bíráló bi­zottságok mellett a nagyközön­ség bevonásával. Terveik sze­rint negyedévenként más-más városban rendeznek ilyen be­mutatókat. A jövő év első ne­gyedében Szolnokon rendezik meg az alföldi szakácsok be­mutatóját A cukrászok november 5- én mutatkoznak be Ceglé­den, a Kossuth Szálló étter­mében. Az Alföldi Gaszt­ronómiai Bizottság a fiatalok­ra is gondolt: fiatal szakem­bereik körében segítenek a szakma ifjú mestere mozga­lom népszerűsítésében. (— es) Az emlékek megbecsülésére tanítottak Egy évvel ezelőtt nyílt meg az Abonyi Lajos Falumúzeum. Azóta sok száz látogató lépte át küszöbét, és a múzeum a szeretet és megbecsülés kö­zéppontjába került. A múzeum vezetőjének, Győré Pálnak fáradhatatlan munkakedve, a Múzeum Ba­ráti Körének lelkes támogatá­sa i;övid idő alatt komoly eredményekhez vezetett. Ezt mutatta az októberben meg­rendezett múzeumi hónap is, amely már gazdag program­mal várta a látogatókat. A ki­állítások között szerepelt az élővilág fejlődéstörténete, ré­gészeti és történeti anyag Abony 500 éves múltjáról, fa­lusi kismesterségek eszköz­anyaga, Csemiczky Tihamér, Abonyi Lajos és dr. Márton Lajos emlékkiállítása. A ki­állításokat értékes előadások egészítették ki, amelyek a múzeumi ismeretek és honis­meret terjesztése mellett az emlékek megbecsülésére, őseink tiszteletére oktattak. Tongori Lányos mamák figyelmébe! ŐRJÁRAT NADRÁGÜGYBEN — A kislányom részére sze­retnék egy meleg, hosszú­nadrágot — közölte kívánsá­gát bátortalanul egy anyuka az áruház női készruhaosztá- lyán. Azért bátortalanul, mert mint mondotta, ezt az óhaját már hetek óta nem tudják ki­elégíteni. A panasz oka iránt az áru­ház igazgatójánál érdeklőd­tünk. — A panasz jogos — mon­dotta —, sajnos a nagykeres­kedelmi vállalat, mint elosz­tó szerv, igényével nem tart lépést az ipar. Ez különösen vonatkozik az olcsóbb lány­kanadrágokra, ami nemcsak nálunk hiánycikk, ez országos probléma. — Az elmúlt évben ugrás­szerűen megnövekedett a drá­gább, sitex, lasiex és társai iránt a kereslet, és a gyárak ennek áz igénynek a kielégí­tésére törekednek, megfeled­kezve arról, hogy nem járat­hatja mindenki 300—400 fo­rintos nadrágban tizenéves gyermekét. A „kamasz” osztályon néze­lődve hamar feledjük a pa­naszt, annyi szép fiú- és lánykaruhát láthatunk. Per­sze a gazdag szoknya-, öl­tönyválaszték nem pótolhatja a lánykanadrágot. Némi meg­nyugtatás: november közepé­re 150—200 forintos nadrágo­kat ígért a nagykereskedelmi vállalat (cs.) Ünnepélyes külsőségek közt nyílt meg az igen látogatott múzeumi hónap az abonyi falumúzeumban. (Foto: ifj. Járdány A MEZŐVÁROSI jobbá­gyok, másként parásztpolgá- rok, legmagasabb anyag: színvonalukat a napóleoni há­borúk idején érték el jó áron eladott terményeikkel, két tucat gulyabeli, vonó- és ni­zó marhával, tíz-tizenöt mé­nesbe csapott lóval, százszain tartott juhval, tanyával, szántókkal, akollal, szőlővel, ládabeli ezüstök garmadájá­val. De emberi szabadságjo­gaik hiányoztak. Még fenye­gette őket a deres minden kis vétségért, megalázva em­berségükben, a tiszttartók uralkodtak felettük, és az uriszék. Ismerték a nagy francia forradalmat és ónaj- tották az új világot. Pénzbeli jó módjukban a feudális tár­sadalom vezető osztályának, a nemességnek szokásait és viseletét kezdték átvenni. Az alföldi urak udvarházait is utánozták. „Minden építé­szeti mű saját környezetéből, sajátos társadalmi és gaz­dasági viszonyaiból fakad, s annak kifejezője és tükre”. A CEGLÉDI jobbágyok százötven évvel ezelőtt a ne­mesi lakóházak mintájára pompás, klasszicista, oszlo­pos tornácé házakat építet­tek. Alig van utca váro­sunkban, amelyben ne -'.Ina ezekből a nyugodt biztonsá­got sugárzó épületekből még egy-kettő. Külső homlokza­tuk megszenvedte minden divatok átalakítását, de a naev kapuk rejtette szépséges ud­vari részek mértéktartó ará­nyaikkal megejtenek ben­nünket. Ékességük a tor­Öreg házak nác, mit errefelé spanyolul verandának mondunk. Zö­mök oszlopok tartják a ve­randa gerendáit és földje nagyméretű négyzetes padló­téglával van kirakva. Szinte kivétel nélkül lépcsők vezet­nek fel rá. A hagyomány- őrző családok tornácának osz­lopközei nyitottak, ettől tá­gasak és nagyvonalúak, sok helyen mellvédfalat húztak a közökbe, legnagyobbat azok vétettek, akik beüvegezték a verandát, elszürkítve han­gulatát. Edzettebb eleink a szabad verandákon is megta­lálták az eső és a szél ellen a védelmet, tavasztól őszig pedig annak békés vonzó varázsát. A távoli népek Közt fegyverben járó katonafiúk lelkében a. családi otthon a Verandával jelentkezett, a nugok csikorgó cipellőivel, amint végigkopognak rajta, és atyjukkal, amint ül az öreg gondolkodószékében pi- pálgatva szótalan. Ilyenkor ősszel a szobák megteltek birsalmaszaggal, és az ólak­ban röfögő sertések pihen­tek készülve a téli vidám­ságokra, nagy lakomákra, hadd hízzanak a gazdák test- ben-lélekben zsírosra. A latinos műveltségű ne­mes Pajor Antal nótárius uram emelte az első ilyen klasszicista udvarházat a vá­ros szélén futó Törteli úten. C usvan a tanács h’va'aloo- ka volt, fizetésből élő em­verandákkal bér, de takarékos és tizen­három esztendő alatt össze­gyűjtötte a szép házra valót. ELGYÖNYÖRKÖDÖM ar­rajártomban a kívül kopott, vakolathullajtotta rizalitos ház verandájának félig-rneddig lát­szó oszlopsorában, a túlsó oldalról. Magas faláról vad­szőlő hajlik ki az útra, fes­tői h-ngulatot árasztva. Haj­dan itt lakott a minden szé­pért, jóért és a haladásért •.elkesedő Pajor úr, a ceg­lédi parasztpolgárok jó pen- nájú szolgája, „a gombkötő mellett, özvegy Sulyokné asz- szony háza erányában”. Fönn a tetőgerincen terpeszkedik az épségben levő szabadké­mény, mely bent a konyhá­ban is érintetlen. Ez a nagy műemlék épület, alatta a leg­vizesebb esztendőben is szá­raz kőpincével, magamagái kínálja vendégváró háznak, vagy múzeumnak! A nótárius kriptáját három éve bontották el. most már a Kálvária temetőben sem olvasható a neve. Fe i’lan- tani alakját és a letűnt kort. közlök egy részt házhelyet ké­rő írásából. El ne felejtsem mondani, hogy a mi „város- szolgánk” későbben a trieszti nagy lutrin kétszázezer ara­nyat nyert, abból a város­nak közintézményeknek, is­koláknak sok ezer forintokat adományozott, még gyászko­csit is, az elsőt Cegléden, mert addig a szentmihálylo­ván jártak ki a holtak a te­metőkbe. „NEM IS KÉTELKEDEK, hogy én azt meg nem nyer­ném, egy részről azért, mivel annak díszes építésével a’ Várost ékesíteni és a’ folya­matban levő Regulationa k (városrendezésnek) részenként folyamatot szerezvén a’ Lako­soknak a rendes építés mód­jában példát fogok mutatni, más részről érdemesnek is ítélem magamat annak el­nyerésére, holott ezen város szolgáiatjában az 1805-ik esz- tendőtül fogva, kivált a sú­lyos Frantzia Háborúkban. Én vezettem az 1809-ik esz­tendőben a’ nagy Rétarádában a’ Forspontozás manipula­tion, Katonai be’ quartélyo- zást, a’ hol sokszor napon­ként két egész Regementet is bé kellett szállítanom, és Hol­naponként huszonötezer vonó Lovakat ki állítanom. Én sok Heteket az éjszakával együtt áldoztam föl és szünet nélkül a’ Város Házánál voltam tsak hogy fogyatkozás ne legyen Az 1809-ik esztendőben ön­ként állítottam egy gyalogos katonát mondirostól-fegyve- restül és ezen Tekintetes Pest Vármegye Nemes Felkelt Lovas Seregéhez egy nyer­ges paripát adtam... Ki egyéb eránt ajánlott álland-1 tisztelettel vagyok A' Méltósá gos Uradalmi Tiszti Széknek Czegléd, 29-n Novembris 1818 kész köteles szolgája Pajor An­tal Czegléd Várossá első Nó­táriussá”. Hídvégi Lajos A barna, zöld es ezüst vezet „Lépést tartunk a divattal“ A ceglédi „Nívó" Ruházati Ktsz szépen halad a fejlődés útján. Méretes férfiszabósága 1956-ban alakult, és 1960-ban magába olvasztotta a Nagykő­rösi Szabóipari Vállalatot, majd kiépítette méretes női szabászat! részlegét. Hajdú János műszaki veze­tőtől érdeklődtünk a ktsz mun­kálkodásáról. — Méretes női és férfirészle­günkben 17 szakember dolgo­zik. Nagy választékú anyagrak­tárral állunk a rendelők szol­gálatára. de hozott anyagból is vállalunk ruhakészítést. — Az őszi és téli divat ho- zott-e változást? — kérdeztük. — Mindig van valami válto­zás. Mi állandóan lépést tar­tunk a divattal. Szabászaink mindig részt vesznek a főváro­si divattájékoztatókon, úgy­hogy a ruhákat a legújabb di­vat szerint készíthetjük el. — A férfidivatban milyen változások vannak? — A férfi zakó hosszabb és karcsúbb. Divatosak a ferdén szabott zsebek is. Az anyagban a terlyster vezet mely jól áll­ja a vasalást. Az új férfidivat színesebb az eddiginél, általá­ban az erősebb és a sötét szí­nek dominálnak. — Hát a női ruháknál? — Nagy divat a szoknya és a blúz. A terlyster anyag a női ruháknál is nagyon népszerű. Divatosak a délutáni színes szövetruhák. A barna és a zöld szín vezet. Különböző mű­bőrből is készülnek szoknyák, kosztümök és kabátok. Ezeknél az ezüst szín áll az élen. — Konfekciós részlegük mit csinál? — Konfekciós készruharész- legünkben 62-en dolgoznak. Mindenféle férfi felsőruhát ké­szítünk, közte havonta 1300— 1400 öltönyt, divatos kiállítás­ban, közepes és finom anya­gokból. A ruhákat a ruházati nagykereskedéseknek szállít­juk Debrecenbe, Dunaújváros­ba s egyéb helyekre. A ceglé­di áruház is állandó vevőnk. K. L. A gyenge tsz-ekrő! tárgya! a vb Pénteken délelőtt 9 órai kezdettel a városi tanács épü­letének kis tanácstermében ülésezik a városi tanács vég­rehajtó bizottsága. Az állami támogatásban részesülő, gyen­ge tsz-ek gazdálkodását tűz­te napirendre. Félfogadás a rendőrkapitányságon A Ceglédi Városi és Járási Rendőrkapitányság értesíti a lakosságot, hogy november 1- től kezdődően az eddigi keddi és pénteki félfogadási napokon kívül szombatonként is 8.30- tól 12 óráig félfogadást tart. Ügyesek voltak háromtusázóink A KMP megalakulásának 50. j évfordulója tiszteletére a Ceg­lédi Vasutas SE rendezésében országos meghívásos három- tusaverseny volt Cegléden. Az igen nagyszabású és nívós ver­senyen a Budapesti Honvéd, Csepel, Székesfehérvár és a Ceglédi Vasutas SE háromtu- sázói 120 versenyzővel vettek részt. A ceglédi fiatal háromtusázók a vártnál sokkal jobban szere­peltek, bár a fiatal szakosz­tály még a tömegesítésnél tart. A fejlődés igen jó. Versenyen az 1. helyezést és a kupát Szé­kesfehérvár nyerte, 2. Buda­pesti Honvéd, 3. Csepel és a 4. a Ceglédi Vasutas SE. A ki­fogástalanul megrendezett ver­seny a megyei szakvezetők legteljesebb elismerését érde­melte ki. ★ Megindul az idén Cegléden a párbajtőrözőket és verseny­bírókat képező tanfolyam. Je­lentkezéseket a ceglédi JTS irodájában (Rákóczi u. 14.) fo­gadnak el. (— sz —) Egyéb sporteredmények Ceglédi Építők—Szegedi AC 3:5. Teke NB Il-es bajnoki mérkőzés. Dobott faarány 2495:2553. Igen mérsékelt .tel­jesítményt nyújtott az elmúlt heti jó szereplés után hazai pályán az Építők. Jók: Szűcs László 436 fa. Nagy László 429 fa és Raffay Gyula 42P fa. Budapesti Postás „B”—Ceg­lédi Építők „B” 3:5. NB. Teke tartalékbajnoki mérkőzés. Do­bott faarány: 2324:2388. Jók: Molnár Károly 425 fa. Lugosi István 410 és Bujdosó Mihály 393 fa. Bem SE—Szigetújfalu 9:L Megyei labdarúgó-bajnokság. Megőrzött percek Gyorsan fordulnak a napok, sodródunk az élet rohanó rit­musában. A percek észrevét­lenül tűnnek el mögöttünk. Pedig sok érdekességet rejte­nek. Futó gondolatok, hangu­latok kísérői. Néha esténként feljegyzem ezeket. Talán ké­sőbb jó téma lesz... De ke­vés az idő, sokszor az erő is —, így csupán feljegyzések maradnak, őrizgetett vázlatok. Most ezeket szedem elő. Meg­őrzőm a perceket. OLAJOS ARC Két éve érettségizett. Nagy tervei voltak. Jól tanult. És szenvedélyesen írt. Verseket. Jövőt ígérő tehetséggel. Egye­temre pályázott. Az irodal­mat: a szép szavakat, tiszta gondolatokat akarta hivatá­sul választani. Nem sikerült. Inasnak állt. Motorszerelő. A műhelyben találkoztunk. Ola­jos volt a keze. arca. „Régi vágyad?” „Az álom volt. Az élet — ez. Már szép is. Majd (rok róla”. BARÁTOK A ceglédi fiatalok egy hó­napja utaztak ki az NDK-ba Három évre, dolgozni. Eluta­zásuk előtt mondta az egyik .Itthon sok barátom volt. Saj­nálom őket. Vajon, ott lesz- nek-e?" A héten írt. „Jói va­gyunk. Barátokat mindenütt talál az ember". AZ „IDEGEN” A kisfiúval mindennap .a- lálkoztam. Arra lakik, felénk Reggel óvodába indult, este­felé is együtt jöttünk. Mosoly­gott, megfogta a kezem. Elbe­szélgettünk. Amikor Esti Hír­lapot vettem, odadugta a .e- jét az ablakhoz de nem szólt. Csokit vettem neki, örült. Egész jó „haverok" lettünk. Tegnapelőtt az anyja jött elé­be. Rákiáltott. „Jössz ide azonnal! Nem megmondtam, hogy ne állj szóba idegennel! Kitől van a csoki? Dobodéi!” Ráütött, jó nagyokat. Intettem felé. Szomorúan nézett. Talán nem értette, miért vagyok „n idegen neki és miért kell fél­ni minden idegentől. MOSOLY — Régen láttalak. Talán öt éve... — Megismertél? — Aranyos kis srác! — A fiam. De sietünk. — Te olyan vagy, mint ak­kor ... — Lekésünk a vonatról. Szervusz. Mosolygott. Az emlékek is újjászületnek. FÉNYKÉP A Rákóczi úti fényké&ész előtt állnak. A férfi mérges. — Még mindig kint van az esküvői képetek! Válás után... — Szép vagyok rajta, azért. Jól sikerű11. — De a házasságod n**m! A ne belekaro! és megvonja a vállát,. (kohlmayer)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom