Pest Megyei Hírlap, 1968. október (12. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-31 / 256. szám

1968. OKTOBER 31., CSÜTÖRTÖK 3 A BIZALOM BIZONYÍTÉKAI Világkuriózum MONORI SZEGFŰ Ajándékba kapta: Napóleon felesége Hagyomány immár nálunk, hogy minden év október 31- én, a világtakarékosság nap­ján, megemlékezünk saját ta­karékoskodásunkról. Idén ezt, s az ezzel járó számvetést, különös nyugalommal és biz­tonságérzettel tehetjük: szo­cialista alapokon nyugvó gaz­dasági életünk reformja si­keresen túljutott az első, kez­deti szakaszon. Hogy a bizton­ságérzet ezzel kapcsolatban mennyire indokolt, azt tatán a legszemléltetőbben mutatja meg az egész lakosság taka­rékoskodása, bizalma a nép bankja, az OTP iránt. A la­kosság mindig érzékenyen reagál a változásokra: míg ta­valy ilyenkor, a gazdasági mechanizmus reformjának utolsó előkészítő időszakában lelassult az államra bízott fo­rintok növekedése, idén az év háromnegyedének elteltével ismét erőteljes emelkedés mu­tatkozik. Az OTP-nél levő betétállo­mány országosan jelenleg 28 milliárd 200 millió forint, 3 milliárd 412 millióval több. mint tavaly. Természetes, hogy a bizalom bizonyítékai Pest megyében is kimutatha­tók: idén, szűkebb hazánkban 165 millióval nőtt a betétek Összege és jelenleg jóval túl van, méghozzá 126 millióval, az egymilliárdon. A reform kezdeti sikerei: a több és jobb minőségű áru- választék, a gyárak, a keres­kedelem között kibontakozó egészséges verseny, a hitelbe vásárolható fogyasztási cik­kek szélesebb köre, mind ösz­tönzője a takarékoskodásnak. Persze, a párt és a kormány helyes gazdaságpolitikájának jótékony hatása mellett, a la­kosság, a dolgozók között, a beosztó, takarékos életmód ér­dekében végzett felvilágosító propaganda is hozzájárult az eredményekhez. A takarékbe­tét-állomány emelkedésében nagy része van a népfront­bizottságok, a tömegszerveze­tek, a tanácsok, s az OTP- hálózattal együttműködő pos­tások tevékenységének, mun­kájának. S hogy ez így van, az ter­mészetes. Az egyén, egy-egy család megfontolt, beosztó életmódja, az államra bízott forintok emelkedése, nemcsak egyéni, de lehet mondani — nemzeti érdek. Hiszen a mil- liárdok, a százmilliók nem maradnak felhasználatlanok, visszakerülnek a népgazdaság vérkeringésébe: egyik forrá­sát képezik a beruházásoknak és feltételét, alapját a dolgo­zók részére folyósított hitelek­nek, kölcsönöknek. Ez utóbbi jelentőségét, elég ha csak egy számadat érzékelteti: idén Pest megyében az OTP útján nyújtott 109 millió fo­rint állami hitel segítségével több mint 1500 lakás épült fel családi, társas és szövet­kezeti házakban. A világtakarékosság napján készített idei számvetés ismét csak azt bizonyítja: a taka­rékosság egyre nélkülözhetet­lenebb részévé válik életünk­nek. Hetesi Ferenc Pál Nagyon értékes tudomány- történeti dokumentum látvá­nyával örvendeztette meg a régi könyvek kedvelőit az idei múzeumi hónap. A Termé­szettudományi Múzeum Nö­vénytárának „botanikus arc- képcsarnoka” jeligével a Vaj- dahunyad-várban rendezett kiállításán az egyik vitrin dí­sze egy hatalmas, háromköte­tes növénytani munka egyik kötete. A mű címe „Descrip- tiones et icones Plantarum rariorum Hungáriáé’’, szabad fordításban: Magyarország ritka növényei írásban és képben. Szerzői: gróf Wald- stein Ferenc és Kitaibel Pál. Valójában természetesen a jó gróf csak a mecénás tisztelet­reméltó szerepét töltötte be, az igazi alkotó Kitaibel volt. A három kötet az 1799-es évet követő esztendőkben folyama­tosan jelent meg. Egy-egy kötet körülbelül 100 szövegoldal és ugyanany- nyi színes táblát tartalmaz, az utóbbiak mindegyikén egy- egy olyan növény kézzel fes­tett képe, amely akkor csak a Nagyalföldön tenyészett, má­sutt sehol a világon. Minthogy a mű hozzávetőleg 200 pél­dányban jelent meg, megkö­zelítőleg 60 000 táblát kellett kézzel megfesteni. S a színek most is úgy „élnek”, mintha csak tegnap kerültek volna ki a művész ecsetje alól. Az 1953/54-es nemzetközi botanikai antikvárkatalógus 3169 mű címét sorolja fel, de mint például az egész világon legmagasabbra. S ez indokolt is. Olyan különleges növény­fajokat ír le és mutat be, mint például az egész viágon csupán Monor környékén élő, lila-piros virágú tartós szeg­fű, a pannóniai „bennszülött” vadszegfű, a homoki kikerics, a Waldstein-pimpó, stb. Már annak idején is nagy­ra értékelték. Fejedelmi aján­dék is lett belőle. A mű első részét ugyanis Waldstein gróf miniatűr változatban, velin papíron kinyomatta, illetve megfestette és bőrbe kötve, díszes szekrénykébe zárva Napóleon feleségének küldte ajándékul. A gáláns gesztus folytatásának lehetőségét az­tán a történelem elvágta ... De aközött az 1015 növény között, amelynek Kitaibel adott nevet, több száznak a tudományos megnevezésében még ma is ott szerepel a „W et K” jelzés, az utalás a me­cénásra és a valóságos név­adóra. FŐT A kutyaház Lépesméz — Angliának Fizetetten túlóra - Elmulasztott vétó Hogyan élnek a szakszerve­zetek megnövekedett jogaik­ká!?— ezzel foglalkozott töb­bek között a KPVDSZ Pést megyei bizottsága keddi ülé­sén. A vizsgálat megállapítot­ta, hogy az alapszervezetek többsége élt a Munka Tör­vénykönyvében biztosított le­hetőségekkel, sőt bővítette jogkörét, például a Váci Ven­déglátóipari Vállalatnál, a ceglédi ÁFÉSZ-nél, aTÜZÉP- nél. Több helyütt akadt azon­ban kifogásolni való. A bérbizottság megállapí­totta, hogy a túlórakeretet rendszeresen túllépik. A fóti ÁFÉSZ-nél, az ABC-kisáru- házban rendszeresen napi 12 órát dolgoznak. Ezt később megtérítették, de nem hono­rálták a túlmunkát a szobi ÁFÉSZ-nél, a Budakörnyéki Vendéglátó Vállalatnál. A szakszervezeti bizottságok fel­adata lenne dönteni a szociá­lis és kulturális alapok fel- használásáról ; ennek ellenére ezt a jogot a Váci Vendéglá­tónál, a tahi ÁFÉSZ-nél a gazdasági vezetők gyakorol­ják. A vizsgálat során az is ki­derült, hogy az úgynevezett vétójoggal a szakszervezet se­AZONNAL FELVESZÜNK kőműves, vasbetonszerelő, asztalos, ács, festő-, viz-_, fűtésszerelő, villanyszerelő, épületlakatos szak- és segédmunkásokat, kubikosokat, gépkocsi rakodókat, dömpervezetöket, raktári segédmunkásokat, autószerelőket, kőművesek mellé segédmunkásokat (16 évet betöltött fiúkat) is és kályhafűtőket. Vidékieknek munkásszállás. JELENTKEZÉS: Budapest IX., Viola u. 45. sz. alatt a Prosperitás Ktsz Munkaügyi Osztályán hol nem élt, pedig egyes ese­tekben erre szükség lett vol­na, mint például a Budakör- nyéki Vendéglátóipari Válla­latnál, ahol egy szakszerveze­ti bizalmit hozzájárulás nél­kül a vállalat igazgatója át­helyezett. már elkészült A Magyar Országos Állatvé­dő Egyesület Főt határában menhelyet épít a gazdátlan ál­latok számára. A hétholdas te­rületen elsőnek egy 50 méte­res kifutóval rendelkező ku­tyaház készült el. Jövőre macs­ka- és madárházat építenek. Az egyesület tagjai gyakran meglátogatják a telepet, s ha valamelyik gazdátlan állat megtetszik nekik, hazavihetik. A zalai méhészeti szakcso­portok — a kedvezőtlen akác­virágzás ellenére — az idén nagy mennyiségű lépesmézet gyűjtöttek. A különleges cse­megét főleg Angliában kedve­lik. Egy angol cég 15 000 üveg lépesmézet rendelt a zalai aká­cosok idei terméséből. A Za­laegerszegi Általános Fogyasz­tási és Értékesítő Szövetkezet a napokban elindította az első szállítmányokat. Az őszirózsás forradalom győzelme Pest megyében ■----------- októberének má­| 1918 | sodik felében------------ már mindenki é rezte: „Rohanunk a forrada­lomba”. Izgatott hetek voltak ezek. A néptömegek harc­készsége olyan fokot ért el, mely minden eddigin túltett. A hatalmon levők poli­tikája pedig olyan zsákutcába jutott, melyből nem volt töb­bé kivezető út. Ez a válsággal teli helyzet elkerülhetetlenül a forradalom kirobbanásához vezetett. Érdemes ezeknek az október végi napoknak Pest megyei történetét röviden át­tekinteni. Október 13-án összeült a Szociáldemokrata Párt rend­kívüli kongresszusa Ezen ha­tározatot hoztak az azonnali békéről, Magyarország függet­lenségéről, a választójogról, a nemzetiségi kérdés igazságos rendezéséről, valamint más demokratikus belpolitikai re­formokról. A kongresszuson több Pest megyei küldött is részt vett, de — időhiány miatt — felszólalásukra nem kerülhetett sor. A nagy ta­nácskozás határozatait azon­ban a megye szociáldemokrata szervezetei mindenütt lelkesen magukévá tették és terjesz­tették. A Pest megyei pártszerve­zetek október 13 után számos összejövetelt tartottak. Ezek közül elég néhányat kiemelni. Pécelen október 17-én a helyi pártkör gyűlésén foglaltak ál­lást a kongresszus határozatai mellett. (Egyúttal megválasz­tották az új vezetőséget is. El­nök Ludvig József, alelnökök Farkas Antal és Kiss József lettek. Választmányi tagok­ként nyertek megbízatást. Breznyik István, Zachár Já­nos, Viszkocsil Károly, Vala- sek István és Kovács János.) Október 19-én Pilisszentivá­non tartottak a bányászok gyűlést. Kalmár Henrik ismer­tette a kongresszus állásfogla­lását, melyhez a jelenlevők nagy lelkesedéssel csatlakoz­tak. Ugyanazon a napon Üllőn is gyűlést tartottak a szocia­listák, követelve a békét, a demokráciát és hazánk füg­getlenségét. I A munkásmozgalom | növekvő aktivitása mozgásba hozta a polgári demokratikus ellenzéket is. Károlyi Mihály „Függetlenségi és 48-as Párt”- jának nagy tábora volt Pest megyében is. Szervezetei ezekben a hetekben még job­ban fokozták a háborúellenes agitációt. Különösen erős te­vékenységet fejtett ki a Káro­lyi-párt Cegléden. (A szervező munkában kiemelkedő szere­pet játszottak Beck Dezső, dr. Dobos Sándor és Sárkány Jó­zsef.) A közvélemény békevá­gyát jól tükrözte az ellenzéki sajtó. A CZEGLÉD című heti­lap október 20-án megállapí­totta: „Az emberpusztításra alapított rendszernek meg kell szűnni, el kell tűnni, mert csak az lehet biztosítéka a népek jövőbeli nyugodt és békés fejlődésének, meg kell fojtani a szörnyet, mely ön­kényével eddig harapófogó gyanánt szorította össze a né­pek torkát”. Október 25-én Budapesten megalakult a Magyar Nemze­ti Tanács, Károlyi Mihály el­nökletével. Részt vettek benne a Szociáldemokrata Párt, a Függetlenségi és 48-as Párt és a Radikális Párt képviselői. A Nemzeti Tanács követelései a békéről, a függetlenségről és a demokráciáról lényegében megegyeztek az október 13-i kongresszus határozatával. Ezekben a napokban, amikor a kormány összetétele napról napra változott (jól mutatva & hatalmon levők zavarát), a Nemzeti Tanácsnak volt csak tekintélye az országban. Duna­| Október 27-én | harasz­---------------------------- tin a S zociáldemokrata Párt helyi szervezete gyűlést hívott ösz- sze. A munkások százával se­reglettek a Rákóczi-ligetbe, békét és szabadságot követelő jelszavakkal. Később a helyi demokratikus ellenzék hívei is tömegesen jelentek meg a megmozduláson. „Soha nem lá­tott impozáns népgyűlés” — így jellemezte a Népszava a dunaharasztiak e demonstrá­cióját. Ez a délelőtti gyűlés határozatot fogadott el, mely­ben szívvel-lélekkel csatlako­zott a Nemzeti Tanácshoz. Dé­li egy órakor a megmozdulás véget ért, mert résztvevői tö­megesen utaztak Budapestre, hogy jelen legyenek a főváro­si munkásság aznapi nagy tün­tetésén. Ugyancsak október 27-én tartottak megmozdulást Monor dolgozói. A helyi pártszervezet jól szervezte meg a gyűlési, melyen több ezres tömeg je­lent meg. A Kossuth-szobor előtt zajlott le a demonstrá­ció, éltetve a békét és a Nem­zeti Tanácsot. A gyűlés fény­pontja volt, amikor a község­ben levő katonai század kép­viselői is megjelentek, kije­lentve, hogy azonosítják ma­gukat a tömeg követeléseivel. A megmozdulás végén a mo- nori nép határozatban csatla­kozott a Nemzeti Tanácshoz. Ezt a helyi pártszervezet a kö­vetkező táviratban tudatta a haladó erők e központi szer­vével: „Veletek érzünk, harc­ra készen, minden percben.” Ötvenéves fotóalbumból A FORRADALOM FÖHADISZALLASA AZ ASTORIA SZÁLLÓ. HATALMAS TÖMEG ÜNNEPLI A HABSBURGOK TRÓNFOSZTÁSÁT A PARLAMENT ELŐTT. Október 29-én Cegléden is összejövetelek zajlottak le. A Károlyi-párt helyi szervezeté­nek sikerült elérnie, hogy két jelentős társadalmi egyesület: a Ceglédi Népkor és a Ceglédi Gazdasági Egyesület ezen a napon a Nemzeti Tanács mel­lé állt. „Üj magyar történelem készül ezekben a forrongó na­pokban. Érzitek-e, katonák, polgárok, munkások, a törté­nelmi idők szárnycsapását?” — tette fel a hatásos kérdést a CZEGLÉD. Ezekben a nagy napokban fáj­dalmas veszteség is érte a me­gye dolgozóit. Meghalt Pelczé- der Ágoston, a Famunkás Szak- szervezet országos vezetője. Vácott született, és egész mun­kássága elválaszthatatlan kap­csolatban volt Pest megyével. A gyász azonban nemcsak e vidék ügye volt, hanem az egész országé, hiszen Pelczéder Ágoston a magyar munkás- mozgalom egyik legrégibb harcosa volt. A Népszava e szomorú hírt kommentálva félreérthetetlenül célzott a na­pi politika időszerű kérdéseire is: „Több ez, mint gyász, több mint veszteség, több mint sú­lyos csapás: rettenetes tragé­dia, mert éppen akkor nyúlt utána a végzet és ragadta el sorainkból, amikor majdnem három évtizedes, lelkes, kitar­tó munkájának érőben van. a gyümölcse.” —----------------- október 28­I Temetése án volt. A-------------------- gyászoló tö­megben számosán voltak Vác- ról és a megye más helyeiről. Propper Sándor búcsúztatta a nagy halottat a Famunkás Szakszervezet nevében, majd Bokányi Dezső mondott hatá­sos beszédet. Méltatta Pelczé­der érdemeit, majd fájdalom­mal állapította meg: akkor halt meg, „amikor a régóta sóvárgott győzelem küszöbére jutottunk”. Pest megye mun­kássága örökre szívébe zárta a nagy halottat, és elhatározta: az ő szellemében harcol to­vább a szabadság diadaláért. A Bokányi által említett, „régóta sóvárgott győzelem” október 31-én következett be. Ezen a napon a budapesti munkások és katonák forra­dalma megdöntötte a régi rendet. Győzött a Nemzeti Tanács, diadalmaskodott a de­mokrácia. A győztes polgári forradalom híre még aznap elterjedt egész Pest megyé­ben. Számos helyen zajlott le aznap spontán megmozdulás. Cegléden október 31-én dél­előtt sokezres tömeg jelent meg a Vigadó előtt. Horváth Ferenc, a helyi pártszervezet elnöke a háború okait leplez­te le. Murányi, az SZDP-köz- pont kiküldötte beszédében ki­emelte, hogy Cegléd városa az elmúlt időszakban méltó volt képviselőjéhez, Károlyi Mihályhoz. Dr. Dobos Sándor pedig megállapította: meggyő­ződése, hogy „a dolgozó és ve­rejtékező népet többé sem a javakból, sem a jogokból ki- rekeszteni nem lehet”. Ugyan­aznap Kistarcsán is nagy megmozdulást rendeztek a munkások. A tömeg lelkesen csatlakozott a győztes forra­dalomhoz. Hasonló jellegű spontán megmozdulások tör­téntek aznap Vácott, Pilisvö- rösvárott, Pilisszentivánon, Isaszegen, Monoron, Üllőn és más helyeken. T-———-------------, jelentős I Október 31, | fordula­------------------------ tot képe­zett hazánk történetében. Vé­get vetett a véres háborúnak, megszüntette a négy évszáza­dos habsburgi elnyomást és elindította az országot a de­mokratikus fejlődés útján. Minden becsületes magyar ha­zafi joggal üdvözölhette az őszirózsás forradalom diada­lát. Október 31. közvetlen elő­készítésében és a polgári for­radalom napjának eseményei­ben Pest megye népe becsü­lettel részt vett. E szép, hala­dó hagyományra ma is — öt­ven év múltán is — büszkén tekinthetünk vissza. D r. Merényi László, a történetudományok kandidátusa

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom