Pest Megyei Hírlap, 1968. október (12. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-03 / 232. szám

A gázellátás a vb napirendjén Péntek délelőtt 9 órai kez­dettel ülést tart a városi ta­nács végrehajtó bizottsága a városháza kistermében. A lejárt határidejű határo­zatokról készített jelentés után két fontos napirendi pontot vitatnak meg. Először a város földgázellátásának előkészítő munkáiról hangzik el jelentés, majd az ipari és kereskedel­mi tanulók továbbképzésének kérdésével foglalkozik a vb. A sírrablók Abonyban is jártak Sírrabló galeri bűnügyének tárgyalását kezdte meg a Sze­gedi Járásbíróság. A galeri tagjai — akik közt egyetemi hallgató, munkanélküli fiatal­ember és diáklány is akad — Szegeden, Szentesen, Gsong- rádon és Abonyban garázdál­kodtak. A kriptákból ékszert és aranyat raboltak. Legutóbb a társaság az abonyi Kapala- kriptát fosztotta ki. PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉD» JÁRÁS ES CEß XII. ÉVFOLYAM, 232. SZÁM 1968. OKTOBER 3. CSÜTÖRTÖK Tanácskozás a kenyérgabonáról Silózzák a kukoricát, érkezik a répa szelet Amikor az őszi munkák so­rán a gabonavetéshez érkez­tek a tsz-ek, a városi tanács mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályán megbeszélésre gyűltek össze a tsz-ek vezetői és mezőgazdasági szakembe­rei. A kenyérgabona-vetésről tanácskoztak. Nyitott főcsap volt a palackon Gaarobbaníís a lukasban Kedd délután Abonyban, a Tószegi utca 35. számú házban Nagy Jánosné gázpalackot akart cserélni. A gáztűzhely­hez tartozó nyomáscsökkentőt nyitott főcsapú palackra he­lyezte. A helyiségben álló tűzhely­ben még parázs volt. A kiáramló gáz a parázs­tól felrobbant, a lakás bel­seje tüzet fogott. A közeli gépállomás dolgozói siettek a figyelmetlen háziasz- szony segítségére, kézioltót vittek és értesítették az abo­nyi tűzoltókat, de azok segít­ségére már nem volt szükség. A lakásban jelentős anyagi kár keletkezett, Nagy Jánosné pedig a robbanás és a lángok következtében sérüléseket szenvedet. — Most, a fűtési szezon kezdete előtt ez a baleset legyen fi­gyelmeztetője a gázpa­lack tulajdonosoknak: a palackot nyitni csak a sze­relés befejezése után szabad, és lehetőleg tüztöl, vagy gyú­lékony anyagoktól mentes he­lyen! A bemutató primadonnája az olajfűtésű cserépkályha Cegléden, a Kossuth Ferenc utcai Vasboltban ma ér vé­get a fűtésszezon kezdete előt­ti jó időben rendezett kályha­bemutató és vásár. Bár a bolt nem nagy és látványos elhe­lyezésre módja nem volt, azért igyekeztek, hogy vala­mennyi ott kapható fűtő al­kalmatosságot bemutassanak vásárlóiknak, akik nemcsak nézhették, hanem azonnal meg is vásárolhatták a kívánt pél­dányt. A teatűzhelytől kezdve a legújabb, hordozható olajfűté­sű cserépkályháig számtalan kályhafélét bemutattak. NAgy sikere volt a kis Minikalor olajkályhának, és a sütővel el­látott négy főzőlapos gáztűz­helynek. Ez utóbbira sokan kíváncsiak voltak —, okkal, hiszen városunk a gázellátás ígéretes fejlődésével számol­hat. A hagyományos, szén- és fafűtésre megfelelő melegítő­testek közül a zománcos ro­mán kályhát választották so­kan. Keresték a hordozható cserépkályhát és a kisméretű szobák fűtésére alkalmas kály­hákat is. Az olajfűtésű cserépkályha vonzotta a legtöbb kíváncsit. Ez nagyobb, mint az eddigi „olajos véldányok”. Valamivel többet is fogyaszt, de két elő­nye vitathatatlan: a meleget tartja és tisztítása könnyű. Az előző évektől eltérően most olajpumpa hiányára sem pa­naszkodnak a ceglédiek: kétfajta közül választhatnak, amíg a raktárkészlet tart. A feladat: mindent meg kell tenni azért, hogy a kenyérgabona vetésterüle­ti) ne csökkenjen. Tavaly a ceglédi tsz-ek 5050 holdon vetettek kenyérgabo­nát. Most ugyanekkora terüle­tet használnak fel erre a cél­ra. A tanácskozáson részt ve­vők mindenben egyetértettek és helyeselték ezt az elhatáro­zást Rozsból eddig 1281 holdnyi, búzából közel 500 holdnyi ke­rült a földbe. (Ezen a vidéken búzából kevesebbet termesz­tenek.) Az új gabonából, a tri- tikáléból 268 hold elvetését tervezik. Ebből már 170 hold­nyi a földbe is került. Az őszi vetések „slágere” a silótakarmány-vetés volt. Főleg kukoricát vetettek — 958 holdon —, emellett napra­forgó- és lucernamag is került a földbe. Az időjárás végre most kedvezett a takarmányoknak. Ha nem is sokat, de azért segít az állatok téli élelmezésében. A siló betakarítása már javá­ban folyik. Mivel a ceglédi tsz- ek — egy kivételével — vala­mennyien cukorrépa-termesz­tő tsz-ek, állataik téli ellátásá­hoz a gyártól melaszt és répa­szeletet kapnak, amellyel a silótakarmányt dúsíthatják. A központi készletből is kaptak tömegtakarmány- segítséget. — nem sokat, de valószínű, még érkezik. A takarmányo­zásban segít a Cifrakerti Ál­lami Gazdaság is: hibridkuko­ricája termésének betakarítá­sa után a szárat annak a tsz- nek adják el, amelyiknek a legnagyobb szüksége van pót­takarmányra. (— es) 7" * ; Diadalmas Árpád Történelmi ese­ményre emlékez­tet Kőröstetétle- nen a képen lát­ható emlékmű, amelynek az egyik oldalán ez a felirat olvasha­tó: E halmon ve­rette sátrát Honunk szerző­je, diadalmas Árpád. Az emlékmű 1896-ban, az ezer­éves évforduló tiszteletére ké­szült. „Emelte Nagykőrös város közönsége.” Mind­ezt látni, olvasni és elmélkedni fö­lötte — felemelő érzés. De a lelkesedés, ahogy az ember a környezetére tekint, a mini­mumra csökken. Mennyivel érté­kesebb lenne ez az emlékez­tető, ha tágas, de zárt környe­zetében rend és tisztaság vol­Hulladékból — exportcikk Riport a riportról HA AZ ÜJSAGIRÄSRÖL van szó, némelyik olvasó csak legyint egyet. — Ugyan kérem, nem nagy valami az egész, a téma a földön hever. Ebben ugyan igaza van a kedves olvasónak. A téma tényleg a földön hever, de sokszor ne­héz felvenni. De még milyen nehéz! Hadd mondjak el erre vonatkozólag néhány esetet. Riportutamon a napokban először egy nagy vállalathoz mentem el. Nemrégiben új tömeg­cikk gyártását vezették be. Már előre dörzsöl­tem a markomat, hogy milyen jó riportanya­got kapok. A portás nem sok jót ígérő arccal fogadott, de azután mintha megszánt volna. — Az igazgató elvtárs házon kívül van.. 1 De talán egy óra múlva próbálkozzon ... — Na —, mondtam magamban —, addig nyélbeütök egy másik riportot. Itt lakik a kö­zelben egy jó asszony. A férje nemrégiben ment ki tengeren túlra, egy magyar gyár által szállított gépet beszerelni. Mondják a szomszé­dok, hogy milyen érdekeseket ír, és milyen so­kat keres. BECSENGETTEM A HÄZNÄL. Ötperces időközökkel, háromszor egymásután. Végre ki­nyílt a kiskapu. Egy kövér asszonyság mérges tekintettel nézett rám, megcáfolva azt a szó­lásmondást, hogy a kövérek nem szoktak mérgesek lenni. ­— Tetszik tudni — hebegtem —■ kedves fér­jéről szeretnék írni az újságban, aki a messze tengeren túlon dicsőséget szerez városunknak. — Tudja, ez családi ügy — hadarta. — Ez nem tartozik senkire... Hogyne, hogy min­denki megtudja.. és jöjjenek hozzám köl­csönt kérni. — Ezzel már tessékelt kifelé és sietve becsukta a kiskaput az orrom előtt. Ezután visszamentem a nagyvállalathoz. Már ott volt az igazgató. Nyájas mosollyal fo­gadott. Leültetett és cigarettával kínált. En boldogan vettem elő jegyzetfüzetemet. Amikor azonban előadtam látogatásom célját, elkomorodott. — Nagyon sajnálom — mondotta —, csak a pesti központ engedélyével nyilatkozhatom. Lehangoltan távoztam. A jegyzetfüzetemben fel volt még írva egy nagy exportcég. Men­jünk oda, a város másik végére. Hátha ott na­gyobb szerencsém lesz. SEJTÉSEM NEM VÄLT BE. Itt nem is men­tem tovább a portásnál, aki szinte sajnálkozva mondta, hogy az igazgató kartárs ma reggel elutazott. Gyanúsan nézhettem rá. — Igen, elutazott — folytatta —, én meg­mondom azt is, hogy holnap már itthon lesz ... Bár már többször mondta, hogyha olyan új­ságíróféle keresi, egész bátran tagadjam le ... Végső kétségbeesésemben elhatároztam, hogy felkeresek egy népzenészt, akinek hang­szerkészítésre, és javításra van iparengedélye. Csak egy középkorú asszony volt otthon. — ALBERTIRSÄN MUZSIKÁL — válaszolt a kérdéseimre. Tessék talán odamenni... Oda már mégse mentem. Betértem egy vá­rosszéli italboltba és egy kisfröccs niellett megírtam ezt a riportot — a riportról. K. L. Autón jár az ószeres A napokban látogatást tet­tünk a Jászberényi úti MÉH- telepen, amelynek Cegléden kívül üzletkörébe tartozik Abony, Albertirsa, Ceglédber- cel, Csemő, Dánszentmiklós, Jászkarajenő, Mikebuda, Te- tétlen és Törtei is. A telepen egymást érik a jövő-menő megrakott teherautók, a ke­rékpárok, gyalogos eladók és vevők. Növekszik a forgalom — Évről évre növekszik a forgalmunk — mondotta Kar­cagi Károly telepvezető. — A múlt évivel szemben 8—10 százalék emelkedés tapasztal­ható. A nyári vasgyűjtő hó­napban közel 30 vagon ócska­vasat, lemez- és fémhulladé­kot vettünk át. A vasgyűjtők között dicséretes szerepet töl­töttek be az iskolásgyerekek. Most pedig á rongygyűjtő he­tekre készülünk. — Jó hírt mondok azoknak, akiknek építkezéshez, vagy egyéb célra lemezre és ha­szonvasra van szükségük. Ok­tóber 20-ig a finom lemez ki­lóját 6,50 forint helyett 5 fo­rintért árusítjuk. Az olajkály- ha-tulajdonosok pedig besze­rezhetik nálunk az olajtartó edényeket. Disznásöriét is vesznek — Néhány év óta szépen fejlődő üzletága vállalatunk­nak a bélátvétel és feldolgo­zás. A telep forgalmát nagyban emeli, hogy állandóan 8—10 felvásárlója van, akik kerék­páron, kocsin járják a környé­ket. A községekben, a tsz-ek- nél, és az egész tanyavilágban összevásárolják a hulladéko­kat az ócskavastól a juhbélig és a disznósörtéig. A felvásárló elégedett Egy juhbélért minőség sze­rint, 12—30 forintot fizetnek. Beszélgettünk az egyik felvá­sárlóval, Vajdics Gyulával, aki pesti lakos, saját autója van és azzal jár gyűjteni. Mint mondta, megtalálja a számítá­sát. K. L. SPORT Ceglédi Vasutas SE-Csepe! SC 19:5 Ökölvívó barátságos mérkőzés Cegléd. Vezette: Réty Pál, pontozóbíró: Szolnoki László. 400 néző. Ilyen jó ökölvívó-találkozót régen rendeztek Cegléden. A zsúfolásig megtelt teremben a szurkolók véletlenül sem lát­tak alibi-ökölvívást! Mindkét csapat versenyzői dicséretet érdemeltek. Méltó ellenfelei voltak egymásnak. Nagy kö­zönségsiker volt, senki sem ment el csalódással. Több ilyen találkozóra lenne szükség. Eredmények: Izsó—Eller ta­lálkozón a csepeli tapasztal­tabb volt. Izsó tiszta ütéseivel, Eller a sorolásaival tűnt ki. Izsó nyert, 2:0. Fekete II—Zay összecsapáson remek sorolás­sal győzött Fekete II, 4:0. Csiz­madia—Bajnok, ismét győze­lem. Csizmadia hatalmas hor­gokkal győzött, 6:0. Csurgai— Somogyi mérkőzése nagy küz­delmet és megérdemelt győ­zelmet hozott Csurgai részére, 8:0. Pákozdi Benő és Kovács kitűnő öklözést mutattak, Pá­kozdi győzött, 10:0. Kovács vezetett, 10:2. Zágon és Fekete I. jó találkozón ismét győzött, 12:4. Szabó—Varga találkozón Varga győzött, 14:4. Solti Lő- rinccel döntetlent vívott. Se- metka és Hörömpő Takót és Ackermant feladásra kénysze­rítették és beállították a vég­eredményt, 19:5. (— sz —) Kiemelkedő eredmények és hiányosságok Megtartotta idei kösggűlését aa Abongi Vsa Sportkör na, nem libák, csirkék legel­nének körülötte, és nem ka­varná a szemetet az őszi szél. Ennyi tisztelet megilletné az ezredfordulói emlékmű felál- lítóit — és Árpád fejedel­münket. A kerítés még nem minden Foto: Gyuráki Az Abonyi Tsz Sportkör szeptember 26-án tartotta ez évi küldöttközgyűlését, amelyen értékelték és megvitatták az elmúlt egy év munkáját, és irányelveket jelöltek meg a jövőre vonatkozólag. Szobonya Miklós, a sport­kör elnöke beszámolójában elmondotta, hogy az eddig is jól működő birkózó-, asztali- tenisz-, atlétika- és úszó- szakosztályok mellé, mint eredményes szakosztályok tagjai, felzárkóztak a kézi- labdások, a labdarúgók és a sakkozók. A sportkör elnöke részle­tesen elemezte egy-egy szak­osztály munkáját: szólt a ki­emelkedő eredményekről és a hiányosságokról. Nagyra ér­Tájékoztat, lottót kitölt T fr ' ^ ŐRSÉGBEN - KERÉKPÁROKKAL A fogyasztási szövetkezet vendéglője előtt tizennyolc esztendeje őrzi a kerékpáro­kat Drobnyi Mihály és fele­sége. Drobnyi bátyánk a Höröm­pő kútfúró üzemnél dolgozott, ahol megrokkant, azután vál­lalta feleségével ezt a foglal­kozást, ami bizony nem a leg­kényelmesebb munka. Télen- nyáron kint ülni a vendéglő előtt. Esőben-sárban, tűző me­legben, hóban-fagyban. — Becsülettel dolgozunk és megkeressük a kenyerünket — mondják. Ügyfeleik nagy részét már jól ismerik, akik ha a város központjában járnak, min­dig hozzájuk teszik le kerék­párjukat. A kerékpár mellett Drobnyiék csomagjaikat is gondosan őrzik, ha kell, taná­csot adnak, hogy mit hol le­het venni, milyen ügyben hová kell menni. Az is előfor­dul, hogy a kerékpár tulajdo­nosának lottószelvényét is ki­töltik. — Hány kerékpárt őriznek naponta? — Van úgy, hogy csak 40— 50-et, de sokszor 150-et is. — Veszett-e már el az őrző­helyükről kerékpár? — Még sohasem. — Van-e panaszuk? — Néha sok bajunk van az ittas emberekkel... Alig tud­juk sokszor megmagyarázni, hogy melyik a kerékpárjuk. — Mennyit keresnek? — Havonta 1000—1200 fo­rint körül — mondja Drob- nyiné. — Az uram nyugdíjas. Jövőre én is nyugdíjba me­gyek. 65 évesek vagyunk és már az unokánk is 22 éves ... I K. L. tékelte a birkózók és az asz­taliteniszezők munkáját, amelyben jó a kollektív szel­lem és jelentős megyei, or­szágos, sőt a birkózóknál nemzetközi eredmények szü­lettek. Valkó Ferenc több­szörös országos ifjúsági baj­nok például legutóbb a haiti bajnokságon második helye­zést ért el, a női asztalite­niszezőknél pedig Diószegi Éva országos versenyen je­leskedett. Az edzők munkája dicsé­retet érdemel. Tekintélyük tovább nőtt a fiatal sporto­lók előtt, amit szakmai kép­zésükkel csak növelni tud­nak — mondotta. — A terme­lőszövetkezetek — hangsú­lyozta — igen sok segítsé­get nyújtanak. Elmondhat­juk, hogy magukénak tart­ják a sportkört. Szobonya Miklós végül a sportkör pénzügyi helyzetét ismertette. A beszámolót az új alapszabály ismertetése kö­vette. (Gy.) TEKE Ceglédi Építők—Ceglédi Vas­utas SE 6:2. Megyei tekebaj­nokság. Dobott faarány: 2337:2305. Jók: Király József 410 fa, Lázár Béla 401, Zsig- mond 396, Kói Béla 405, Tarjá- ni Sándor 395 és Tóth Imre 386 fa. Budapesti Beloiannisz—Ceg­lédi Építők II 4:4. NB tartalék tekebajnokság. Dobott faarány: 2376:2406. Jók: Király József 438 fa, Aranyvári J. 432 fa és Bujdosó Mihály 389 fa. Szegedi Postás SE—Ceglédi Építők 7:1. NB Il-es tekebaj­nokság. Dobott faarány: 2752:2591. Jók: Nagy László 475 fa, Rónaszéki Lajos 434 fa és Pákozdi Rudolf 427 fa, (— sz —)

Next

/
Oldalképek
Tartalom