Pest Megyei Hírlap, 1968. október (12. évfolyam, 230-256. szám)
1968-10-23 / 249. szám
Nálunk járt a Kurier Polski főszerkesztőhelyettese A Pest megyei Hírlap vendégeként megyénkben tartózkodik Tereza Szydlowska, a Kurier Polski című lengyel országos politikai napilap főszerkesztő-helyettese. A Pest megyei Hírlap testvérlapja a Kurier Polski, és vendégünk tapasztalatcsere céljából érkezett hazánkba. Itt-tartózkodása során ellátogatott a Ceglédi Hírlap szerkesztőségébe, majd felkereste a Május 1. Ruhagyárat, ahol a nődolgozók munkakörülményei, általában a magyar nők szociális helyzete iránt érdeklődött. Tereza Szydlowska ellátogatott a szociális otthonba, ahol a százegy éves Törnek bácsival is elbeszélgetett. Vizes liirek — Ebben a hónapban a város 2600—2800 köbméter vizet fogyasztott el naponta, 1600 köbméterrel kevesebbet, mint a nyár egy-egy hónapjában. — A Víz- és Csatornamű Vállalat munkabrigádjai most Jászkarajenőn és Ceglédberce- len dolgoznak. Jászkarajenőn mintegy 3 kilométer hosszúságban új vezetéket helyeznek el, amelyet 1 hónap múlva adnak át rendeltetésének. Ceg- lédbercelen az új egészségház szennyvízcsatornájának lefektetésén munkálkodnak. Új derítő is épül hozzá. Az új épület vízhálózatának műszaki átadására még ebben az évben sor kerül. — A vállalat ezekben a napokban végzi el a város köz- kútjainak, illetve közkifolyóinak fagytalanítását. A városban összesen 61 kút van. — A téglagyár vízellátásának gondján is enyhítenek. Másfél kilométeres szakaszon cserélik ki a régi, elavult csőrendszert korszerű, fagyálló jfíffftékkel. — A városban 53 kilométeres hosszúságban húzódnak a ■'öld alatt a vízvezetékek. Az elmúlt években sok panaszra adtak okot. Gyakran törések, repedések jelentkeztek rajtuk, ami nemegyszer időszakos vízhiányt okozott. Az 53 kilométernyi korszerűtlen csővezetéket folyamatosan kicserélik. Még 24 kilométeres szakasz vár kicserélésre. — Térítésmentes vérad óaap szervezése folyik Cegléden, a Május 1. Ruhagyár üzemében. A szervező és egészség- ügyi ismeretterjesztő munkából sokan kiveszik részüket, és remélik, hogy az előzőkhöz hasonló sikerrel zárul a nap. PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI XIX. ÉVFOLYAM, 249. SZÁM 1968. OKTÓBER 23., SZERDA Beépülő telkek A lakásprogram folytatódik Folyamatos társasházakció — Alvállalkozók előnyben A városi tanács végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén a magánlakás-építésről és a telekellátottságról tárgyalt. Pet- róczi Béla főmérnök, a városi tanács építési osztályának vezetője volt a kérdés előadója. Tőle kértünk tájékoztatást. — Hogyan segíti a tanács telekhez a családi házat építőket? — Az elmúlt években a tanács teleknyilvántartást fektetett fel. A rendszeresen végzett helyszíni szemlék alapján az osztály felszólítja a telek- tulajdonosokat, hogy üres telkeiket építsék be, vagy értékesítsék. Elkészült az Öregszőlő és a Kenderföld részletes rendezési terve, ahol földszintes családi házak épülnek. Az öregszőlőben az új utcavonalat már kitűzték, most a szükséges kisajátítás előkészítése következik. A Csengeriszélen száz telket alakítunk ki. Ezek közül hetvenkettőt már átadtunk az OTP-nek értékesítésre. — Tudomásunk szerint a harmadik ötéves tervre készített lakásprogram befejeződött, azonban újabb lakások építésére lehet számítani. Mi a helyzet ezen a téren? — Az a célunk, hogy a különböző vállalatok, üzemek — dolgozóik lakásviszonyainak rendezésére — minél több lakásépítő akciót kezdeményezzenek. A tanács is azon van, hogy minél több új lakás épüljön a városban. A készülő kórház egészségügyi alkalmazottainak elhelyezésére — állami segítséggel — ötvenhárom szolgálati lakás épül. — Mi a helyzet a társasházakciónál? — Az a tervünk, hogy a Jászberényi úton, a MÉK jelenlegi ládaraktára helyén 112 lakás építését kezdjük meg. Az érdeklődés máris igen nagy. A jelentkezők száma elérte a 380-at, de ez a szám naponta nő. A jelentkezéseket azért fogadjuk el, mert az építkezés a 112 lakás felépítésével nem áll meg, hanem az elkövetkező esztendőkben is folytatódik. A Az őszirózsás forradalom Abonyban i. 1918-BAN már világossá vált, hogy a világháború egyetlen vesztese a részvevő országok dolgozó népe. Abonyból is sokan vonultak be katonának, és Európa legkülönbözőbb pontjain harcoltak. Az itthon maradottak helyzete tragikussá vált. A kenyérhiány elképzelhetetlenül nagyra nőtt. Igen sokan .marharépára fanyalodtak. Ilyen viszonyokat találtak a frontról hazatérő katonák. Természetszerűleg vetődött fel a kérdés: a lövészárkokban szenvedő emberek mit tesznek, mi lesz velük, ha hazatérnek? Ezt a korabeli abonyi újság is feltette: „Mi lesz velük, ha hazatérnek? A hazatérő katonák helyzete semmi esetre sem lesz olyan jó, mint amilyet az általuk hozott áldozatok alapján megérdemelnének.” 1918 júliusában sok száz asszony rohant a városházára, hogy kenyeret kérjen, mert inár több nap óta nem kaptak lisztet, kenyeret. így az itt kialakult helyzet semmivel sem volt kedvezőbb, mint az ország bármely munkás lakta vidékén. ILYEN KÖRÜLMÉNYEK közepette ért el Abonyba az októberi országos események híre. A monarchia frontjai már mindenütt teljesen felbomlottak, és Németország is fegyverszüneti tárgyalásokat folytatott. Október 25-én Budapesten megalakult a Nemzeti Tanács. Ez már lényegében jelezte, hogy az államhatalmi rendszer roskadozik. Néhány napra rá kirobbantak azok az események, amelyeket történelmünk őszirózsás forradalom néven ismer. Az abonyi újság 1918. november 8-i száma részletesen leírta a helyi eseményeket. A CIKKBŐL megtudjuk, hogy Abonyban már 26-án és 27-én Nemzeti Tanácsot akartak alakítani, tehát közvetlenül a budapesti események után. Abony tehát gyorsan reagált az eseményekre. , Pásztor Mihály (Folytatjuk) tervek szerint a jövő év végén 56 lakást átadnak az építők, s akkorra már előkészítik a következő épület munkálatait is. Azok, akik az első lépcsőben nem elégíthetők ki, értesítést kapnak, hogy melyikbe osztották be őket. — Melyik vállalat lesz a kivitelezője a lakásoknak? — Ismerve az építőipar maximálisan igénybe vett kapacitását, nem volt köijnyű partnerokat találni. A panelelemek összeszerelését a Bács megyei Építőipari Vállalat vállalta, de részt vesz a munkában a Ceglédi Építőipari Vállalat, az Építőipari Ktsz, sőt mi több, a termelőszövetkezetek építőbrigádjai is, mint alvállalkozók. A belső munkákat, vakolást, egyéb teendőket, alvállalkozók végzik. v — Azokat a vállalatokat, amelyek részt vállalnak — alvállalkozóként — a lakásépítésben, előnyben részesítjük a lakások elosztásában. Első ütemben kapnak az ő alkalmazottaik lakást. Egyébként 1970 után a Bács megyei Építőipari Vállalatnak is nagyobb szabad kapacitása lesz, ha a kórházépítés befejeződik. Az OTP hamarosan kiadja a kérdőíveket, nyomtatványokat az első ütem építtetőinek, majd hivatalosan megalakul az építőközösség. Az OTP a pénzt biztosítja az építkezéshez, és 1969 végére elkészülhet az első négyemeletes, 56 lakásos, gázfűtéses épület. (t.) TORTELEN Gyapjútermés országos átlag felett Tömbösített tehenészeti telepet létesítenek — Gondos vezetés, jó szervezés, igyekvő tagság — e gondolatokkal summázhatnánk Kubinyi Ivánnak, a törteli Aranykalász Termelőszövetkezet főmezőgazdászának a termelőszövetkezet munkájáról és eredményeiről adott tájékoztatóját. A szövetkezet — az aszályos esztendő ellenére, időre és jó eredménnyel fejezte be az aratást. Búzából például átlagosan 16 mázsát arattak. Jó volt a növényápolók munkája is. Ennek köszönhetik a többi között, hogy a 2—3 éve telepített szőlőterületükről harminc mázsát szüretelhettek holdanként, és a szőlőben rothadás nem volt. Sikerült a tsz takarmánygondjait is megoldani: erre a célra a másodvetéseket és a répalevelet használták fel. A közelmúltban fejezték be mintegy 18 holdnyi szamóca telepítését. Eredményes volt az állattenyésztés is. Juhszaporulatuk 100 százalék feletti. A birkák fejését gépesítették. Az országos átlag felett, 5,7 kilós volt az egy juh- ra eső gyapjúhozam. Az eredmények további növelése érdekében rövidesen megkezdik egy 300 férőhelyes, szakosított, tömbösített tehenészeti telep építését, amelynek érdekessége az lesz, hogy lehetőséget ad az iparszerű állattartáshoz. A szövetkezet amell' tt hogy a rendszeresein dolgozó tagoknak átlagban napi 87 forintot tud fizetni, már szabadságot és szabadnais biztosít. (gy—i) Kézilabda NB II Úgy kellett ez a két pont, mint egy falat kenyér FEHÉR NYÍRFÁK Vasárnap volt a Ceglédi Építők utolsó hazai találkozója az 1968-as bajnokságban. Ellenfele a szintén kiesés ellen harcoló Szegedi Építők. Ceglédi Építők—Szegedi Építők 23:19. Cegléd: Szalisznyó — Rossi, Hörömpő, Szabó, Tukacs, Bálint, Pánczél. Csere: Iva- nics — Juhász, • Tóth, Király. Foto: Tóth István A város vendége Cegléden találta meg apja sírját A FÖLD mély sebekből vérzett és éghomlokát a halál tapogatta. Katona vonszolta magát a ház irányába. Kinyújtott keze már az ajtót érintette. Visszanézett. Az utca végéről géppuska ordított fel. Arccal zuhant előre. Hangot hallott, messziről. Lobogó hajjal szaladt a határon, erdőn át és vele szemben kitárt karokkal felesége, gyerekei. Űjabb sorozat. A földbe markolt merevedő ujjaival. Másnap véget ért a háború. Azóta huszonhárom év telt el. Élünk, dolgozunk, szeretünk Békében. De vannak emberek, akiket még kísért a múlt és elébük áll, érzik hideg leheletét. Sokan nem jöttek haza a frontról. Ma is kutatják még, hol estek el, melyik ismeretlen, távoli vidéken. Ha aztán meglelik a szeretett nevet a sír fölött, szemükből furcsa fény csillog. Az öröm: itt van, rátaláltunk! A fájdalom: a halál ismét megjelent. Ezt érezte egy szovjet asszony is, itt Cegléden. Ljudmilla Nyikolajevna Guszeva vasárnap érkezett a Szovjetunióból, Keres városából. Szép arcú, tiszta tekintetű fiatalasszony. Csendben ül. Fekete ruha van rajta, kezét összekulcsolja. Nézem. Mosolyog. Nehezen szólalok meg. — Kérem, mondja el, hogyan történt! — A Magyar Vöröskereszt értesített, hogy megtalálták édesapám sírhelyét Cegléden. Ott esett el, a város felszabadítása során. írtam a Ceglédi Pártbizottságnak. Hamarosan jött a meleg hangú válasz: meghívtak, jöjjek el Magyarországra Cegléd vendégeként. ISMÉT ELAKAD a szó. Én félek feltenni a kérdést, amit talán ő is vár. — Emlékszik arra az időre? — Szomorú nap. Hétéves voltam. Apám a ’frontra indult. Anyám sírt, és mi, gyerekek, riadtan kapaszkodtunk szoknyájába. Integettünk utána, sokáig. Soha többé nem jött viszsza... Vártuk. Később csak annyit tudtunk meg, hogy Magyarországon esett el. Édesanyánk egyedül maradt két gyerekkel. Most hívtam, utazzon ő is velem. Sajnos, nem tehette. ötvennyolc éves és nagyon beteg. — Hogyan élnek? — Szépen, jól. Iskolákat jártam, tanultam. Mérnök vagyok. Kilenc évig dolgoztam a távoli Habarovszkban. Onnan kerültem Kezesbe. Férjem főmérnök. És van egy gyönyörű kisfiúnk: négyéves. — Hol járt megérkezése óta? Arcához emeli kezét, halkan szól. — ELSŐ UTAM apámhoz vezetett. Megtudtam, hogy közös tiszti sírba temették. A szovjet hősök emlékművénél virágot helyeztem el. Gyermeki vággyal mindig visszavártam. És most, e messzi országban — találkoztunk. Lehajtott fejjel álltam emléke előtt. Könnyeim hullottak arra a földre, amelyben ő nyugszik. Gondolataim vele beszélgettek, távoli üzenetet hoztam asszonyától, gyermekeitől. Hosszú percekig néztem a kőbe vésett nevet, mozdulatlanul, sírásba fulladó lélegzettel. Felsóhajt, nap süt az arcára, mosolyog. Könnyebben beszél. — KEDVESEN FOGADTAK a pártbizottságon, és akikkel eddig találkoztam, azok is mind ilyenek. Nagy öröm és megtiszteltetés számomra, hogy e szép város barátságos embereinek vendége lehetek. Jártunk már a kertészetben, ahol gyönyörű virágcsokrot kaptam. Vasárnapig maradok és e rövid idő alatt szeretném minél jobban megismerni Ceglédet. Elköszönök Ljudmilla Nyikolajevna Gusze- vától. Megígéri, hogy elutazása előtt ismét találkozunk és akkor majd beszámol arról, merre járt, mit látott, hogyan érezte magát városunkban. Kohlmayer Ádám Góllövők: Pánczél 9, Szabó 6, Bálint 4, Juhász, Tukacs, Rossi, Hörömpő 1—1. * A szokottnál gyérebb érdeklődés mellett biztatóan kezdett az Építők, 4:1, 5:2- re vezetett. Ennek ellenére a játékosok igen sokat kapkodtak, teljesítményük nagyon hullámzó volt és öt büntetőt is kihagytak. 6:6-nál találkozott a két csapat, ezután ismét ragyogó ceglédi percek következtek, 10:6 — visszaesés —, 11:9 a félidőben. Szünet előtt 7 perccel a játékvezető a szegediek átlövőjét sportszerűtlen megjegyzése miatt végleg kiállította. Ezután jogos volt a remény, hogy sima győzelmet fog szerezni a Cegléd. A hazaiak szünet után ezt próbálták bebizonyítani. 16:10- ig minden rendben is ment. Ezután ismét jött a már említett felesleges kapkodás, Ezt kihasználva az igen lelkes, a támadásnál „ziccerig’’ játszó Szeged 21:18-ra szépített. Végeredményben a hazaiak 23:19-re nyertek. Ügy kellett ez a két pont, mint a falat kenyér! A játékvezető erélyesen, hibátlanul látta el feladatát. Jók: Pánczél, Szabó és Bálint, akik nemcsak gólerősségben, hanem „játékban” is a többiek fölé nőttek. (—reán) Megyei női kézilabda-bajnokság Ceglédi ITSK—Szobi Törekvés 10:1 (3:1). Összeállítás: Kókai, Nagy, Luskó, Kiss, Támadi, Kenyeres, Bujáki, Vajkó, Kökény. Góllövők: Luskó 5, Kökény 3, Kenyeres 1, Támadi 1. Edző: Leitner József. Folytatja sikersorozatát az ITSK. Imponáló játékkal győzte le idegenben a táblázaton előtte álló szobi csapatot. A mezőnyből kiemelkedett Luskó játéka, aki 5 gólt lőtt. Következő ellenfél a Csepel Autó csapata. Szeretnék folytatni a győzelemsorozatot ellenük is. (1.) Jól szerepelt az Építők tekecsapata Ceglédi Építők „B”—Csepel „B” 2:6. NB tartalék tekebajnokság. Dobott faarány: 2451:2561. Jók: Király János 425 fa. Gáli László 412 fa és Lugosi István 409 fa. Budapesti MEDOSZ ÉRDÉRT—Ceglédi Építők 2:6. NB Il-es tekebajnokság. Dobott faarány: 2621:2703. Jók: Nagy László 480 fa. Rónaszéki Lajos 469 fa, Pákozdy Rudolf 463 fa, Szűcs László 451 fa. Raffay Gyula 436 fa és Túréi Pál 404 fa. LABDARÚGÁS: Bem SE— Nagykő-ősi Kinizsi 1:4. Megyei labdart oajnokság. A Bem tartaléKbsan állt ki. (—sz—)