Pest Megyei Hírlap, 1968. október (12. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-19 / 246. szám

EZT OLVASTUK ¥ÁC1 MAPLg Kontárok helyett kisiparosok A járási tanács tanácsko­zásra hívta össze a járás terü­letén működő és szolgáltatás­sal is foglalkozó kisipari szö­vetkezetek képviselőit: a me­gyei KISZÖV, a GELKA, a Patyolat és az Iparcikk-kiske­reskedelmi Vállalat, a Haza­fias Népfront, az ÁFÉSZ, vala­mint a járási tanács adócso­portjának és ipari osztályának * munkatársait. Hogyan lehetne tovább javí­tani a szolgáltató tevékenysé­get? — ez volt a megbeszélés célja. A járás legnagyobb kisipari szövetkezete a Dunakanyar Ksz már 1966-ban 14, az el­múlt évben pedig 9 részleg­gel gyarapította üzlethálóza­tát Az igények viszont egyre szaporodtak. Dunakeszin, ahol most épülnek a sorházak, 1970-re megsokszorozódik az ott lakók száma. Így tehát indokolt lenne ott egy szolgáltatóház felépítése, mégpedig a ksz, az ÁFÉSZ és a községi tanács közös össze­fogásával. Megvan a remény, hogy a jövő évben elindul ez a munka. Ugyanott szükség lenne egy önálló Patyolat-fiók létrehozására is. A ksz elnöke elmondotta, hogy szolgáltatásaikat gebines rendszerben szeretnék fej­leszteni. Mégpedig úgy, hogy ahol erre szükség van, beállítanának egy átvevőt, aki felvenné a megrendelést (például cipőja­vítást), a munkát központilag végeznék el, majd a kijavított cipő kerülne vissza a község­be. HOHOB’vnm Tapsifülesek Táprósülyben A fogyasztási szövetkezetek kezdeményezésére még febru­árban 11 taggal nyúlteny észtő társulás alakult Tápiósiilyben. A tagok 500 nyúl átadására kötöttek szerződést. A megfe­lelő törzsállománnyal nem rendelkező tagok részére 20 bécsi kék anyanyulat, négy apanyulat, ezenkívül 25 csin­csilla anya- és öt apaállatot szerzett be a szövetkezet. A törzsállomány értékének felét a termeltetési alapból rendez­ték, a másik fele pedig a le­adásra kerülő nyulak átadása­kor kerül levonásra. A hely­beli tsz négyszögölenként két forintért, 2200 négyszögöl lu­cernaterületet biztosított a nyúltenyésztőknek, a fogyasz­tási szövetkezet pedig olcsó árban kiselejtezett ládákat adott, hogy ketreceket készít­hessenek belőle. PEST MEGYEI HÍRLAP különkiadása A CEGLÉDI JÁRÁS B3 CECÜui XII. ÉVFOLYAM, 246. SZÁM 1968. OKTOBER 19., SZOMBAT Gépeiktől hangos a határ A gabona kétharmadát már elvetették Igyekeznek a Vörös Csillag Tsz-ben Néhány héttel ezelőtt, ami­kor a ceglédi vasútállomáson az őszi szállításokról érdeklőd­tünk, örömmel újságolták: épp akkor indult a Szolnoki Cu­korgyárba az első cukorrépa­szállítmány — jórészt a ceglé­di Vörös Csillag Tsz termése. A tsz üzemgazdásza, Juhász Bálint, már arról számolhatott be a napokban, amikor a tsz- ben folyó őszi munkák felől érdeklődtünk, hogy eddig 127 vagonnyi cukor­répát szállítottak át Szol­nokra. Terményük nagy része így már a gyárba került, még 15 vágon- nyi van hátra a szállításból. A Vörös Csillag Tsz földjein most — mint mindenütt — az őszi munkákat végzik. Ügy ter­vezték, hogy gabonát 2437 hol­don vetnek. Ebből már közel 1790 hold a bevetett terület. Őszi búzából a tervezett 1420 holdnyinak több mint a fele már földben van, az őszi árpa vetését már szinte „el is felejtették” — a tervezett időre végeztek. Befejezték az őszi takarmánykeverék vetését is. Az őszi búza mellett rozsból van hátra még valamennyi vetnivaló. Erőgépeik és embereik szinte kivétel nélkül mind munkában vannak. Hat géppel vetnek, egy hónap­ja folyik a silózás. Általában elégedettek az eredménnyel, a másodvetés miatt sem lehet okuk panaszra. A mélyszántást 1616 holdon, a vetőszántást 1948 holdon és a komplett mű­trágyázást 1781 holdon végez­ték el a hét derekáig. Mondhatják: valamennyi tennivaló kétharmadán túljutottak. A kukorica törésével is igye­keznek, mivel a szárat a téli takarmányozásra készítik elő. AZ OLYMPIA NARANCSIZU Csemegeszőlő, üvegházban A bolgár termés sem konkurrencia AKINEK VAN valami köze a szőlőtermeléshez, legalábbis hallomásból ismeri a Kecske­mét közelében levő katona­telepi Mathiász szőlőgazdasá­got. A ceglédi kertekben és szőlőkben Mathiász Jánosnak és szintén nagynévű tanítvá­nyának, Kocsis Pálnak sok nemes szőlőhibridje hirdeti a kiváló szőlőnemesítők emlé­kezetét. Most, amidőn Cegléden is megindult a zártkertek kiala­kítása, különösképpen idősze­rű körülnézni a szőlőnemesí­tés birodalmában, mert bizo­nyára sokan fognak szőlőt ül­tetni házi fogyasztásra és esetleg eladásra is. Ez nagyon fontos, mert a statisztika szerint hazánkban a sok vita­mint, és értékes táplálóanya­got tartalmazó szőlőből egy ember csak évi 8 gyászt. Ellátogattunk a régi, híres szőlőtelepre, amelyet a kül­földi látogatók Európa egyik legszebb szőlőskertjének ne­veznek, és amelyet az alapító halála után 1926-ban az állam vásárolt meg. A kecskeméti országút fe­lőli bejáratnál aranybetűs fel­írás hirdeti: Mathiász János Szőlészeti Kutató Intézet. A telep a hozzákapcsolt szőlő- területekkel a régi 36 hold­ról 376 holdra nőtt, és 569 csemegeszőlő-fajtát találunk benne. A sok kísérleti mun­kával előállított régi és új magyar fajták mellett meg­találjuk a japán, kaliforniai és sok más külföldi nemes szőlőfajtákat. MATHIÄSZ JÁNOS kis VENASSZONYOK NYARA Székelykáposzta — konzervgyári módra A konzervgyárban néhány esztendő óta nem gyártottak készételeket. A közönség kö­réből azonban innen is, onnan is kívánságok merültek fel, hogy jó hírű gyárunk speciá­lis, alföldi készételkonzervek- kel is lássa,el a fogyasztókat. A kívánságoknak a gyár ele­get tett, és két hete az I-es üzemrészben hozzáfogtak a készételek készítéséhez, régi, bevált receptek szerint. A leg­jobb nyersanyagokat használ­ják fel. Jelenleg székelyká­posztát csinálnak. A legszebb sertéshús ke­rül hozzá a ceglédi vágó- hídról. Az üvegeket félig teszik ká­posztával, a közepébe kerül a disznóhús. Kis mérlegen ki­mérik. Minden üvegbe 16 de­kát tesznek. Eddig hasonló gondossággal töltőit paprikát, pacalpSr- ! költet. rizses, valamint zsíros lecsót készítenek kolbásszal. A seri' m-rhapörköltrc is rákerül a sor. I kg-ot fo- I üvegházacskában nevelte a világhíressé lett szőlőhibrid vesszőit, most vagy húsz ha­talmas hibridnevelő üvegház sorakozik a telepen. Nagy részben betonoszlopokra erő­sített huzalokra kapaszkod­nak a magas kordonműválés- ben nevelt különböző fajta szőlőtőkék, amelyek egy része dús fürtöket nevelt. A korai fajták szüretét augusztusban kezdték és még most is folyik a termés betakarítása. Dr. Szegedi Sándor telepve­zetővel, az ismert kiváló sző­lészeti kutatóval beszélget­tünk a múltról és a jelenről. A Mathiász János által kine­velt csemegefajtákból 65 ta­lálható a telepen, amelyek közül a Szőlőskertek király­néja, a Mathiász Jánosné, az Ezeréves Magyarország és a Cegléd szépe örvendenek leg­nagyobb népszerűségnek. Ko­csis Pál hibridjei közül pedig az Irsai Olivér, a Gloria Hun­gária és a Kocsis Irma a leg­elterjedtebbek. (Dr. Szegedi Sándor 1951 óta dolgozik Katonatelepen, és azóta 6000 hibridmagoncot nevelt. Általában ezer ma- goncból válik egy-két szapo­rításra érdemes, kiváló, új fajta. így alakult ki a Favorit, amely a Csabagyöngye után egy hétre érik. Szintén korai új szőlő az Olympia, amely­nek narancsízű zamata van. Szeptemberben érik a Rekord nevű nagy bogyójú, kitűnő csemegefajta. Eredményesen kísérleteznek a magnélküli, valamint a peronoszpórának ellenálló szőlőfajták előállítá­sával. Ilyen ellenálló fajta lett az Eger II. nevű fehér szőlő, amely permetezés nélkül is szépen terem, mint ahogy a Cegléden ismeretes Olasz ka­darka fekete szőlő. SOK CSEMEGESZŐLŐT telepítenek újabban a nagy­üzemek. — Nem kell félni a bolgár versenytől: a korai fajtákban mi tartjuk az elsőséget — mondotta a telepvezető. A telep szőlővesszőkészle- tét szaporító és árusító válla­latok kötötték le, de kisebb mennyiségben, novembertől kezdve, a helyszínen is lehet kapni a kiváló csemegefajták­ból. K. L. Szomszédot a 101 éves Törnek bácsi Gondtalan élet az öregek otthonában A ceglédi szociális otthon j száz idős, beteges férfinak és i nőnek nyújt igazi otthont. Az | itt gondozottak közül 30—40 | ceglédi, a többiek a megye | különböző részeiről kerültek ide. Többen 5—6 éve itt van­nak már. A vezetőnő, Dénárt Béláné, szeretettel beszél a gondozot­takról: — Azok jönnek ide, akik­nek szinte senkijük nincs, és akikről családjuk nem tud vagy nem akar gondoskodni. A nyugdíjasok és a gondozot­tak tehetős hozzátartozói 450 forint tartásdíjat fizetnek. Bár a családi élet melegségét nem tudjuk visszaadni, arra törek­szünk, hogy lakóink élete mi­nél kellemesebb legyen, és változatos, tápláló ellátásuk­ról gondoskodunk. Kora ta­vasztól késő őszig kijárnak sétálgatni, beszélgetni, éo ol­vasgatni a Bajcsy-Zsilinszky tér parkjába. — Törődnek-e a gondozot­takkal a hozzátartozók? — Szórványosan. Vannak, akiket meg-meglátogatnak, de sokhoz évekig vagy sohasem jön senki. Akinek se nyugdíja, se más jövedelme nincs, havi 54 fo­rint „dohánypénzt’’ is kap. Az otthon legismertebb és legnépszerűbb lakója a 101 éves Törnek Sándor bácsi. 1957 óta él az otthonban. Né­hány éve elesett, azóta toló­kocsin jár. Most is elment va­lahová. — Elment szomszédolni egy nyugdíjas vasutas barátjához — mondotta egy gondozónő, de itt az ebéd ideje, nemso­kára jön. — Jött is, kis kocsijával. Elég jól bírja még magát, de rosszul lát és nagyot hall. A kérdéseimre szívesen vála­szolt. Mint kovácssegéd bejártam a fél országot. A huszároknál szolgáltam — mondja büsz­kén —, elismert lópatkoló let­tem. A katonaidő után meg­nősültem és Pesten a MÁV főműhelybe mentem dolgozni, ahol 30 évet töltöttem. Mindig harcos tagja voltam a Szociál­demokrata Pártnak, 8 évig az üzemben én voltam a párttit­kár. Egy fiam és két férjes lányom van. A fiam is már 64 éves. Nyugdíjas tanár. Egy éve már nem volt nálam. Azt írta, hogy fáj a lába. Tavaly a századik születésnapomon két unokám is meglátogatott. — Hogy került ide? — 1947-ben elhalt a felesé­gem. Nagyon nehéz volt az egyedüllét. És nem akartam a család terhére lenni. Bemen­tem a pilisvörösvári szociális otthonba és onnan jöttem ide. 660 forint nyugdíjam van, amelyből 450 forintot leadok az ellátásra. Nem panaszko­dom. De nem tudok járni, rosszul látok és nagyot hal­lok, ezért unom már az éle­tet ... — fejezte be Törnek. bácsi, aki azt hiszem, nemcsak a szociális otthonnak, hanem Cegléd városnak is a legöre­gebb lakója. K. L. BIZOMÁNYI ÁRIHÁZ HELYETT. Bérházunkban gyakori vendég a minden ajtón be­csöngető, sokszor másodmagával járó, bőszoknyás, sok beszédű asz- szonyság. Az igen jó üzleti szellem­mel, rábeszélő­készséggel megál­dott látogatók igencsak megcsi­nálják mindenna­pi jó üzletüket. Egy rongyszőnye­gért sokszor egész batyut szednek össze. Hogy nem hiába „lépcsőz­tek”, azt az a hangos örömri- valgás sejteti, amellyel a bőbe­szédű asszonyt fo­gadja a lépcső­házban várakozó üzlettársa, ami­kor átveszi tőle a portékával de­geszre tömött zsá­kot. A batyu ne­héz és tartalmas. Már ami az érté­keket illeti. Van abban minden jó: a kacatok alatt zsebóra, karóra, rézmozsár... Hiába, ők is haladnak a kor­ral, amit így bi­zonyítanak: „Drá­ga naccságám, már zsebrádiót, ezüstneműt, réz­dolgokat is ve­szek vagy cseré­lek ezért a szép, gyönyörű szőnye­gért...!” Sőt, már olyan ajánla­tot is hallottam, hogy a ház előtt váró kordé ki- nyakdult, kárpi­tozott székeket, divatjamúlt sez- lonokat, kerékpá­rokat is vár. Szó­val olyan holmit, amit bizományi áruházban is szí­vesen átvenné­nek. Nem szőnye­gért és nem po­tom pénzért. Ha volna ilyen városunkban... Angolosan" motorozott Hiába oktatták a rendőrök... • A Ceglédi Járásbíróság bün­tetőtanácsa foglalkozás kö­rében elkövetett, súlyos testi sértést okozó gondatlan ve­szélyeztetés miatt vonta fe­lelősségre Mihalkó Ferenc 29 éves ceglédi tsz-tetőfedőt. Mihalkó október 6-án dél­után a Körösi úton jött a vá­ros felé motorkerékpárjá­val. Mielőtt a motorra ült, 6—7 deci bort fogyasztott, és a megengedettnél gyorsabban — kb 70 km-es óraátlaggal — haladt. Útközben nem tar­totta be a KRESZ-szabályo- kat: áttért járművével az út bal oldalára, és ott egy szabá­lyosan közlekedő motorost járműve lábtartójával úgy megütött, hogy az a bokáján 8 napon túl gyógyuló sérü­lést szenvedett. Mihalkó Ferenc tettét be­ismerte. A bíróság — ítélete meghozatalánál — enyhítő körülményként értékelte bün­tetlen előéletét, beismerését és családos állapotát, súlyos­bítóként, hogy a KRESZ több szabályát megsértette, és hogy hasonló cselekményért már részesült rendőrségi kiokta­tásban. A bíróság bűnösnek mondta ki és egyévi javító­nevelő munkára ítélte 15 szá­zalékos bércsökkentéssel. A: ítélet nem jogerős. A szolnoki rádió műsora OKTÓBER 21-TŐL 27-1G Foto: Ifjú Tóth István HÉTFŐ: Alföldi krónika. Hor­váth Béla zenekara játszik. Miért nem újítunk? Zenés autóstop. Sport. KEDD: Alföldi krónika. Kapcsol­juk Turkevét. Népek dalaiból. Szolgáltatási gondok. Részletek a Mágnás Miska című operettből. Próbák közben. Zenés ki mit kér. SZERDA: Krónika. Országgyű­lési képviselők a mikrofon előtt. Mezei szőttes. Hitelképes? Haran­gozó Teri énekel. Ütközben. Gyerekek figyelmébe! Október 24-én, csütörtökön délelőtt 10 és délután 2 órai kezdettel, az Állami Báb­színház a Csilicsala csodája című kétrészes bábjátéklcal szórakoztatja a gyerekeket a Kossuth Művelődési Ház színháztermében. Jegyek a művelődési ház pénztárában és az iskolákban kaphatók. CSÜTÖRTÖK: Alföldi krónika. Pár perc dzsessz. A vásárlók érde­kében. Cigánynőták. Sport. A Foundations együttes műsorából. A Magyar Hirdető műsora. PÉNTEK: Alföldi krónika. Ese­ménynaptár. Kapcsoljuk a Tisza- parti gimnázium Aula klubját. Hogy tetszik? SZOMBAT: Hétvégi kaleidosz- kóp. Szombatesti jegyzet. Zenés ki mit kér. VASÁRNAP: Vasárnapi maga­zin. Helvécia hegyei között. A Dave Des együttes műsorából. Sport: tudósítás a Várpalota— Szolnoki MTE, Kecskemét—Buda­pesti Spartacus, BVSC—Eger NB I B-r. labdariigó-mérkőzésekről, valamint az NB ri-es találkozók­ról. Az adások m;nd< nnap 18 órától a 222 méteres középhullámon hangzanak el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom