Pest Megyei Hírlap, 1968. október (12. évfolyam, 230-256. szám)
1968-10-02 / 231. szám
Megjegyezzük Mostohagyerek-e a Horváth- és a Klotild-telep? Ezzel a címmel vetettük tel több mint másfél éve a gyömrői Horváth- és Klo- tild-telepiek panaszát, mely szerint a Horváth- telcpen egyetlen üzlethelyiség sincsen. A Klotild-tele- piek az italbolt hiánya miatt panaszkodtak. Akkor Ferenczy László, a Maglód és Vidéke Fmsz igazgató-elnöke ígéretet tett, hogy megszüntetik a hiányosságokat. Nos, másfél év eltelte után a helyzet változatlan. Sem üzlet- helyiség, sem pedig vendéglő nincs. Joggal bosszankodnak az itt lakók, akik kénytelenek több mint egy kilométert gyalogolni, ha vásárolni akarnak. Tűrhetetlen ez a helyzet — panaszkodnak. Az fmsz- nek Maglódon, Mendén, E cseren sok üzlete van, nem tudni, miért bánnak mostohán a gyömrőiekkel. Másfél éve írtunk erről a gondról, de intézkedés nem történt. Pedig a közmondás is azt mondja: az ígéret szép sző ... KOKOMIDfn P E S T -M E G Y E I HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA X. ÉVFOLYAM, 231. SZÁM 1968. OKTOBER 2., SZERDA Nem mindenütt kielégítő a szociális ellátottság Ankét az üzemi vöröskeresztes munkáról meghívó virágÉS GYÜMÖLCSKIÁLÜTÁSRA A vecsési szakmaközi bizottság a vecsési József Attila Művelődési Otthonnal karöltve a helyi szakkörök legszebb terményeiből virág- és gyümölcskiállítást rendez a művelődési otthonban. Az ünnepélyes megnyitóra holnap, csütörtökön, délután 5 órakor kerül sor. A kiállítás vasárnap estig tart nyitva, délelőtt 10—12-ig és délután 3—7-ig. Belépés díjtalan. A monori kefegyárban tartották meg azt az ankétot, ahol az üzemek vöröskeresztes munkájának fontosságáról, hasznáról volt szó. A meghívott vendégek között foglalt helyet Walter Margit, a Vöröskereszt országos központjának képviselője, dr. Polcsán István, megyei üzemi főorvos, Németh Veronika, a Vöröskereszt megyei titkára és Gajdos Józsefné, a Vöröskereszt járási titkára. A kefegyár volt a vendéglátó — s a tapasztalatcsere —, mert hiszen elsősorban ez volt az ankét célja — részvevői a Maglódi Vasipari Vállalat, a Maglódi Vas- és Fémipari Ktsz, a Gyömrői Szabó és Vasipari Ktsz, a Vecsési VIZÉP és a Monori Magtermeltető és Ellátó Vállalat képviselői voltak. A program üzemlátogatással kezdődött. A vendégek megtekintették a műhelyeket, az öltözőket, a fürdőt, a betegszobát. Rosszat nem láthattak, hiszen a kefegyár járásunknak talán legjobban felszerelt üzeme. Majdnem új még az az épület, ahol a szociális helyiségek vannak, a műhelyekben szellőztető berendezés működik, a dolgozók használják a munkaruhát. A látottakhoz kapcsolódott később maga az ankét is. Dr. Polcsán István felszólalásában a védőfelszerelések, a munkaruhák használatának fontosságáról szólt. Beszélt az elsősegélynyújtók kiképzéséről, a közegészségügyi tanfolyamok beindításáról is. Walter Margit az üzemi vöröskeresztes munka fontosságát méltatta. Nem csekély ennek a munkának a jelentősége — de igazi eredménye csak akkor lehet, ha a vöröskeresztes aktívák az üzem gazdasági vezetőit is bevonják munkájukba. Ennek az együttműködésnek szép példáját mutatja a kefegyár, hiszen ezen az ankéton a vöröskeresztes aktívák mellett kivétel nélkül valameny- nyi gazdasági vezető is részt vett. Sorban felszólaltak az üzemek, ktsz-ek képviselői is. Az itt látottakat, tapasztaltakat Emberibb életet — ellenükre? Különös meghívást kaptam a minap egy toprongyos, gyanús batyut cipelő öregembertől. Részeg volt. A lakására hívott, hogy töltsem vele az éjszakát, mert egyedül érzi magát. Elmentem. A Móricz Zsigmond utca egyik kerítése előtt álltunk meg, s könnyedén bejutottunk, ugyanis az öregember mindenestől kiemelte a kiskaput. — Jöjjön csak — ne féljen — biztatott rekedtes, száraz hangon. Kellett is a bátorító szó, mert a kert valóságos dzsungel volt. Nem tudom hány száz méteren vergődhettünk már át, még a hold sem világított. Valahol a kert közepén egy sötét épülettömb rajzolódott elém, megálltunk. Aztán nyílt az ajtó, s a petróleumlámpa halvány fényében elém tárult a kunyhó belső képe. Elképedtem. Nem akartam hinni a szememnek. Ilyen piszkos, szennyes zugot még életemben nem láttam. Piszkos edények, rongyhalmazok jobbra, balra. Aztán megmozdult az egyik rongyhalmaz, nyújtózkodott és felült az ágyon. Egy öregasz- szony. Ki kellett támolyognom. Az öreg belémkarolt, s egy másik sufnihoz vezetett, a saját lakhelyéhez. Erről is jobb nem beszélni. Elmenekültem. Másnap, a fotóriporterrel kerestük fel ezt a „titokzatos” kertet. Világos nappal volt, mégis hihetetlen sötétség fogadott. Az öregasszony kint állt a kertben. Megpróbáltunk beszélgetni vele, de ez nagyon nehezen ment. Nagy- nehezen annyit megtudtunk, hogy szinte húsz éve él így, a kerítésen belül, tudatlanul, elfelejtve, s a kint zajló életből semmit sem ismer. Olyanról, hogy „televízió” még nem hallott, s amikor villant a fényképezőgép vaku- ja, azt hitte fel akarjuk gyújtani a viskóját. Megcsodálta a fényképezőgépet, azt hitte róla, hogy valamiféle nézőke, valami nagyító üveg. A furcsa látogatás után felkerestük az illetékes szervet Monoron. Kiderült, hogy tulajdonképpen mi nem fedeztünk fel „ismeretlen” helyzetet, embereket, az illetékesek tudnak, nagyon is sokat tudnak a családról. Húsz éve, saját hibájukból leégett a házuk. Azóta a mai napig is tartó családi háború, perpatvar, pereskedés, züllés teszi tönkre őket. Van ingatlanuk, komoly értékű borospincéjük, amelyet, ahelyett, hogy hasznosítanának, a meg nem értés miatt teljesen kihasználatlanul hagynak. De hogy egyebet ne mondjunk, ha csak azt a kertet megművelnék, amelyet mi láttunk, már abból nagyon szépen megélhetnének. Hogy elesettek, hogy ilyen embertelen körülmények között élnek, az tehát kizárólag a saját hibájuk. Most már csak az a kérdés, hogy élhetnek-e emberi életet egyes emberek, lehet-e őket emberi körülmények közé helyezni —■ ellenükre? (baky) (p. i. felvételei) hasonlították össze saját helyzetükkel. Gondok akadnak, nem mindenütt kielégítő még a helyzet — főleg a szociális ellátottság terén. (Betegszoba például a kefegyáron kívül csak a Gyömrői Vasipari Ktsz dolgozóinak áll rendelkezésre.) Segíteni azonban lehet. Ezt célozta, ezt szolgálta ez a megbeszélés is, ahonnan egy hasznos ankét ta pasztalataival térhettek haza a részvevők. (koblencz) FOGADÓÓRA Neumann Mihály járási tanácstag holnap, október 3-án 18 órakor fogadóóirát tart Ve- csésen, az ipartestület épületében. Várják Káván a képeket Tagsági könyv a tsz-iagoknak Az 1967. évi III. törvény — mindennapi közhasználat szerint: tsz-törvény — egyik pontja úgy rendelkezik, hogy a tsz-tagokat tagsági könyvvel kell ellátni. Az új tagkönyv alkalmas lesz arra, hogy helyettesítsen egyéb igazolásokat, s felmutatása esetén ingyenes orvosi vizsgálaton is részt vehessen tulajdonosa. A napokban kapta meg a kávai Haladás Tsz a megrendelt tagkönyveket és azonnal meg is kezdődött a kiállításuk. A kiosztás körül azonban egy kis nehézség támadt. Ugyanis a tagkönyvbe fényképet is kell tenni, s szabványméretű képe a legtöbb tagnak nem volt. A szövetkezet vezetősége felvette a kapcsolatot a monori fényképész ktsz-szel, akik kijöttek Kávára és elkészítették a felvételeket. A fényképészek sem gondolták talán, hogy a tsz-törvény ezen pontjának végrehajtása rajtuk fog múlni. Mert rajtuk múlik, várják Káván a képeket. tMj) , ÍREK — Megkezdte a tüzelőolaj házhoz szállítását az üllői fogyasztási szövetkezet az előjegyzések alapján. — Befejeződött a gyömrői Pálma eszpresszó mellékhelyiségeinek újjáépítése, s így most már teljes mértékben megfelel a higiéniai követelményeknek. — Év végén próbaüzem. Ha az építőipar beváltja ígéretét, még ez év végén megkezdődik Monoron, a több mint négymillió forint költséggel épülő cukrászüzem próbaüzemeltetése. A tervek szerint 1969. január végén lesz a teljes átadás. — Franciaországban nyaralt a nyáron két hétig, jó úttörő munkájáért, a vecsési VII. osztályos Rátái Edit. Újra működik a lillafüredi vízesés Az augusztusi-szeptemberi ■-esőzések hatására ismét telítődtek a Bükk hegység föld alatti karsztüregei. A Szinva forrása bőséges vízhozama csaknem kéthónapi szünet után ismét lehetővé tette, hogy „működtessék” a lillafüredi vízesést. Korábban ugyanis minden csepp vizet Miskolc ellátására kellett felhasználni, s így Lillafüred látványosságai közül ki kellett iktatni a 30 méteres zu- hatagot. A vízesés „üzembe helyezésének” a vízfüggöny mögötti mésztufa sziklarepedéseinek lakói örültek a legjobban. Az egyik ott tanyázó vízirigópár nyomban visszaköltözött korábban otthagyott fészkébe. MAI MŰSOR MOZIK Maglód: Ellopott léghajó. Mo- nor: A magányos villa titka. Tá- piósüly: Foto Häbe-r. Uri: Egy remete Rómában. Vecsés: A holtak visszajárnak. Gondolatok és tervek Tápiósiilyben Még hétköznap estéken csak a nagyon kulturált előcsarnok telik meg vendégekkel. Az asztalokon a vendéglátás nyújtotta lehetőségeken kívül ott vannak a .művelődési házba járó folyóiratok is. Hetenként kétszer most is megtelik a könyvtár, ahol a sokat olvasók is találnak újat, és vasárnap esténként a megszokott táncos rendezvény. A felsorolást egy-egy színházi est egészíti ki, ezenkívül itt folyik a tömegszervezeti élet. A népművelés ugyan évesre tervezett már, de a szakköri és ismeretterjesztő tevékenység csakúgy mint régen, ősszel indul. Itt, Tápiósülyben, október elsején. Indításban legjobban a klub áll. Hatvan nyilvántartott tag, folyamatban a.tervek, elképzelések kidolgozása. Az elmúlt évihez viszonyítva lesz új is. Egy-egy nyilvános összejövetel, ahova nem tag is jöhet, társasvacsora stb. Szakkörökben nem sok változás lesz. Ismét indul a hagyományos fotókör, a kézimunkacsoport. Itt azonban lesz változás. A papírfeldolgozókkal és gobelinkészítőkkel történt megállapodás szerint ez a kör egy kicsit a munkásutánpótlást is előkészíti majd a két szépen terebélyesedő munkaterületen. Szó van egy honismereti kör indításáról is, melyen belül a régészkedők vágyait is ki kívánják elégíteni, valamint biztosítani, hogy a falukrónika vezetése is a szakkör kezébe kerüljön. Ha minden sikerül, a gyermektanácsok is foglalkozni kezdenek az október beálltával. Nemcsak remélhető, de biztos is, hogy Tápiósülyben ismét nem lesz üres esténként a művelődési othon. Furuglyás Géza — Ma tartják meg a harmadik foglalkozást a monori szónokképző tanfolyamon. Az ünnepi beszéd hatásáról, pszichológiai , követelményeiről lesz szó, a program szerint, majd délután a névadó ünnepség beszédszakmai titkait ismerteti Rácz Zoltán, a Népművelési Intézet munkatársa. — A hét végéig tart Maglódon, a községi művelődési otthonban a tüdőszűrés. — Laci pecsenyével, ízes házi készítésű kolbásszal, hurkával jelenik meg a monori, a gyömrői és a vecsési piacokon az üllői fogyasztási szövetkezet. ■*- Goldmann György „Munkás” című szobrát, a november 7-i ünnepségek keretében avatják fel Vecsésen, a Kun Béla téri iskola előkert- jében. — Javult a tápiósápi 2-es számú húsboltban a húsellátás. A negyedik negyedévtől már hetente két ízben lehet friss töltelékárut kapni. — A terv már elkészült. A Dunavölgyi Vízgazdálkodási Társulat dabasi kirendeltsége a vecsési Zöld Mező Tsz részére elkészítette és leszállította egy 50 katasztrális holdra való öntözőtelep tervét. Hasonló nagyságú öntözőtelepet létesít a monori Kossuth Tsz is. — Havonta négyezer liter szódavizet visznek el a tápió- sápiak a község két szikvíz- lerakatából. ★ FOGY A MAKRÉLA a Róna Vendéglátó Vállalat a nyár folyamán kísérletképpen, a monori Fészek Vendéglőben kezdte árusítani a makréla nevű, tengeri halból készült halételeket. Ízlik a mo- noriaknak a makréla, havonta 300—400 adagot fogyasztanak el ebből a keszeghez hasonló, tengeri pikkelyesből. A vállalat a monori sikeren felbuzdulva a megye több nagy helységében is árulja már azóta. Szepesi Dezsőné, a Fészek Vendéglő vezetője pedig dicséretet kapott. SPOUT Nehéz kilábalni a hullámvölgyből Nehéz kilábalni a hullámvölgyből, különösen a Pest megyei Labdarúgó Szövetség júniusi határozata óta, amely Üllőt négy ponttal sújtotta, s ezzel igen nehéz helyzetbe hozta az egész sportkör tevékenységét, s a labdarúgócsapat szereplését. Meg kell azonban jegyezni, hogy már korábban sem ment úgy a játék, mint ahogy azt a vezetőség és a szurkolók szerették volna. Sokan feltették a kérdést, vajon mi okozhatta a visszaesést, hiszen nagyjából ugyanazok a játékosok szerepelnek, mint korábban. Sokan a vezetőséget hibáztatják, másoknak az edző nem tetszik, többen azt kifogásolják, hogy egyes játékosok szív és lelkesedés nélkül lépnek pályára, no meg a megfelelő kondíció, az erőnlét is hiányzik. Nos, nézzük sorjában! A jelenlegi vezetőséget korábban a sportköri tagság választotta ki. Véleményem szerint feladatát kellőképpen ellátja, még olyan mostoha körülmények között is, mint a jelenlegi. Minden feltétel biztosítva van az eredményes munkához, sajnos azonban gólt nem lőhetnek. Az azonban nem vitás, hogy néhány vezetőségi tag aktivitása kifogásolható. Néhány an önálló tevékenységet nem fejtenek ki, ez azonban nem lehet oka a gyenge szereplésnek. Azzal a vezetőség is egyetértett, hogy a korábbi edzők tevékenysége sok kifogásolnivalót hagyott maga után. Nem alakítottak ki egy állandóan ütőképes csapatot, esetenként hibáztak a túlfiatalí- tással, vagy nagyon gyenge képességű játékosok próbálgatásával. Nem gondoskodtak a csapatjáték fejlesztéséről, állandóan változtatták a csapat összetételét, s sok esetben személyi okok is akadályozták a fejlődést. Mellőztek jó képességű játékosokat, rontották a csapat szellemét, s ezzel eredményességét. A vezetőség — lehet hogy kissé későn — felfigyelt erre, intézkedett, új edzőt szerződtetett, aki erős kézzel és lelkesedéssel vette át a csapat edzéseit. Erősen kifogásolható volt korábban egyes játékosok magatartása és küzdőképessége is. (fiilöp) (Folytatjuk)
