Pest Megyei Hírlap, 1968. október (12. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-15 / 242. szám

HONOR °VmíKI P K Ü L Ö N K I Á D Á $ A. \ X. ÉVFOLYAM, 242. SZÄM 1968. OKTOBER 15.. KEDD H©wés gas ölesé, ® Jr © „ nil Mi ,»■ |o minőségű tüzelő A monori TŰZ ÉP-ts lep vezető bizakodó Hatalmas briketthegyek tor­nyosulnak a monori TÜZÉP- telepen, mégis csak egypár embert látok tétlenül nézelőd­ni. Megszólítom az egyiket. — Nem megfelelő a szén minősége ? — Azt éppen nem monda­nám — válaszolja —, csak nincs elég választék. Ed­dig három tüzelőutalványt váltottam ki, valamennyire magyar brikettet szállítottam haza. Egy utalványom van még, arra olcsóbb, jó minőségű keverőszenet szeretnék vá­sárolni, de hiába jövök nap mint nap, nem lehet kapni! Egy közel álló idősebb fér­fivel, aki hallgatta beszélge­tésünket, hátramegyünk, egé­szen az első vágány mellé. — Nézzen ide, van itt szén — mutat egy összeporladt, szétmállott, nagy szénrakásra —, de ennek már nincs kaló­riája. Legalább nyár óta itt porlad. Vagy az a másik ha­lom, azt hiszem dél-nógrádi szén, hát én ezt nem vagyok hajlandó elvinni. Nekem jó minőségű, olcsó szén kell, nem vagyok nagy fizetésű ember. Különben vásároltam a drága brikettből is. Ezek után nem kell „meg­magyarázni”, hogy mi a pa- nááz a monori TÜZÉP-tele- pen. Bent az irodában Bartha vezetőjének mondom el az imént hallottakat. — Mi a helyzet a tüzelő­fronton? Valóban hiányzik az olcsóbb szén? — Erre nem könnyű felel­ni — válaszolja. — Most pil­lanatnyilag nem tudunk min­denkit ellátni friss, olcsó, jó minőségű szénnel. Amit a ve­vők ott kint látnak a telepen, az valóban még „nyári szén”. Akkor, amikor volt, nem vit­ték az emberek, pedig leg­alább száz vagon berentei dió- és kányási szenünk volt, ál­landó tartalékban. Jelenleg kétszáz vagon „nyáron tárolt” tüzelővel rendelkezünk, ezt rostálva adjuk. Ezt nemigen vásárolják az emberek, friss tüzelőt keresnek, főleg beren- teit, tokodi, tatai szeneket, és persze német brikettet. Ebből a szénfajtából azonban keve­set kapunk. — Jogos tehát a vásárlók panasza? — Nézze, ez kereskedelem! Akkor végezzük jól a dol­gunkat, ha mindenkor ki tudjuk elégíteni az igénye­ket. Most átmenetileg zök­kenők vannak. — Azt tapasztaltuk, hogy sok olyan szénféleséget tárol­nak a telepen (dél-nógrádi, balinkai), amely eléggé sala­kos és gyenge kalóriával ren­delkezik. — Ez sajnos így van. Ebben I az esztendőben eddig mintegy OS Lászlónak, a monori TÜZÉP i 25 százalékkal kevesebb jó propaganda A monori illatszerbolt kira­katában engedményes vásárt hirdet egy plakát, mely szerint 30—40 százalékos kedvez­ménnyel kozmetikai és test­ápolószerek, valamint egyéb háztartási cikkek kaphatók. Dekorációként a kirakat hemzseg a különféle kozmeti­kai és testápolószerek színes dobozaitól, tubusaitól stb. Az árucikk mellé mindjárt oda van téve az árjelző cédulácska is. Ügyes, előrelátó intézkedés ez —, gondolja az üzlet előtt kíváncsian megálló vevője­lölt és érdeklődéssel szemléli a sok szép cs értékes árucik­ket. Délután azonban megválto­zik ez a kedvező benyomás. Hamar esteledik, itt-ott kí­gyóinak a fények, az illatszer- holt azonban sötét marad, a kirakat elrejti színes csodáit, homályba burkolja a magát kellető árucikkeket. A Buda­pestről hazatérő sok ezer járó­kelő meg csak néz. meregeti a szemét, aztán bosszúsan távo­zik. (ő) Három szőke kismalac eicsatangoit A monori Hámán Kató utca 27-es számú házban lakó Gazsik József a na­pokban vásárolt három aranyos, , kis 8—10 kilós szőke malacot. Betették az udvarukon levő ólba, de nem sokáig gyönyörködhet­tek bennük. A három kis­malac ugyanis lyukat fúrt magának és a hétfőre vir­radó éjjel megszöktek. Most valahol Monoron csa­tangolnak. A kismalacok gazdája kéri a becsületes megtalálót, hogy értesítse, vagy juttassa el hozzá a három szőkét. Gratulálunk Szinte az egész falut megmozgató, kedves társa­dalmi esemény színhelye volt szombaton délután a maglódi művelődési otthon nagyterme. Mintegy 200 ember — rokonok, jó bará­tok, ismerősök, kíváncsiak — tekintette meg Kovács Klára női fodrász, maglódi lakos és Géte István aszta­los, ecseri lakos társadalmi esküvőjét, amelyet a Mag­lódi Községi Tanács rende­zett meg ünnepélyes külső­ségek között. Délután fél háromkor vi­rágszőnyegen vonult az if­jú pár a kultúrterembe, amelynek ajtajában Szeili Mihály tanácselnök és Ko­vács Ferenc tanácselnök­helyettes fogadta őket. A továbbiakban úttörők dísz­sorfala között vonultak az ifjú párt megillető fő hely­re. ahol Kiss László ta­nácstitkár levezette az es- ketési szertartást. A hivatalos formaságok után Szeili Mihály tanács­elnök köszöntötte a fiata­lokat, ezután a községi pártszervezet és a községi tömegszervezetek képvise­lői gratuláltak. A társadalmi esküvőt az 1-es számú általános iskola énekkarának és szavalói­nak műsora tette ünnepé­lyesebbé. Maglódon egyre szebbek és ünnepélyesebbek ezek a megmozdulások. A szom­bati társadalmi esküvő a község történetében a har­madik volt, s szorosan a nyomában van a követke­ző, 26-án. (d. g.) minőségű tüzelőt kapott a te­lep. Főleg berentei és fényes hazai szenekre gondolok. Szám szerint 170 vagon gyen­gébb minőségű szén pótolta a kiesést, ez azonban nem ol­dotta meg a problémát. — Mi várható a negyedik negyedévben? — Biztosat ígérni nem tu­dok. A jelenlegi tüzelő- helyzet ismeretes a felet­tes szervek előtt is, re­méljük, lesz elég olcsóbb, jó szén is. Lemaradás csak relatíve van, éves viszonylatban a tervet teljesíteni tudjuk. Nyugtalan­ságra nincs ok. A telepvezető tehát bizako­dó, az emberek azonban kö­töttség nélküli, olcsó, jó mi­nőségű tüzelőhöz akarnak jut­ni, mint az elmúlt évben, s még az sem nyugtatja meg őket, hogy briketthegyeket lát­nak. Hörömpő Jenő Éjszakai harcgyakorlaton Jól vizsgázlak munkásöleink A járási munkásőregység az elmúlt szombaton vizsgafel­adatot hajtott végre az 1968- as évre meghatározott tárgy­körből. Éjfél uián 2 óra Riadó! Megkezdődik az ak­ció végrehajtása. Egymás után gördülnek ki a munkás- őrcsapatokat szállító gépko­csik a monori főtérről. Tom­pított fénnyel, nehéz, mono­ton zúgássai surrogunk vé­gig a gombai országúton. El­hagyva a kis falu vakon ranktekintő házait, felénk hajló hosszú lombfolyosón döcögünk végig. Üres, ki­halt a táj, távolabb egy er­dővonulat sötétjét látni. Ez már a feltételezett diverzáns ejtőernyős csapatok leszállási körzete. Lassan megüresednek a ko­csik, a munkásőrrajok sorra elfoglalják kijelölt helyeiket. Én a figyelő szolgálattal in­dulok tovább, egészen Farkasd határáig. Megérkezünk, elhangzanak a kemény parancsok, s aztán megindulunk a jelzőraké- tásokkal egy kis facsoport füves előterébe. Rádión vár­juk a további parancsokat. Kegyetlen hideg van, az ég félgömbjén sötét felhők fojt­ják el a fényeket. Hátunk mögött, lent a völgyben fe­kete rendbe temetkezve hall­gat a falu. 3 óra 40 perc Éles vijjogással sziréna si- vít fel valahol a lankák haj­latában. Sistergő robbanás­sal jelzőrakéta röppen fel, a ÜLLŐI ÜZLETEK Egyre fejlődik, szépül Üllő bolthálózata. A község leg­korszerűbb boltegysége nyílik meg az Öcsai úti önkiszolgáló helyén, október végén. A fogyasztási szövetkezet tulajdonát képező üzletházban új hentesüzlet is nyílik. A Rá- kóczi-telepen pedig a tágas, modern vonalú zöldségbolt építése áll befejezés előtt az árnyas park közepén. A nagy forgalmú Öcsai úti zöldségbolt bővítése a jövő héten kezdődik meg, 150 ezer forintos költséggel. A bővítés­sel a bolt elárusítótere meg­háromszorozódik. A jelenlegi áruféleségek mellett a füstölt húsok árusítását is bevezetik majd. Képünk a készülő önkiszol­gáló boltot ábrázolja. (kiss) MA: Kakaópremier Tápiósülyben A tápiósülyi Virágzó Tsz nem­rég megnyílt minőségi tejboltja egyre nagyobb népszerűségnek örvend. Igaz, jó gondozóra ta­lált a bolt, Szántó Ferencné elárusítónő nemcsak nyers, ha­nem forralt tejjel is kedves­kedik a vevőknek. A mai naptól újabb ötletet valósítanak meg, reggel hat órától délig, délután öttől hétig, s ezentúl minden nap meleg kakaó várja a boltban a fogyasztókat. Ez az intézkedés bizonyára gondtól szabadítja meg a szú-' löket. Egycsapásra megoldódik a gyermekek — és persze sok felnőtt — reggeliztetése, a gye­rekek iskolába menet, a közeli Templom utcában tanuló diá­kok pedig akár tízperci szüne­tekben is elfogyaszthatják reggelijüket. Két deci kakaó, zsemlével két forint. (k. 1.) magasban szétbomló fény­sziporkák, rózsaszín fénnyel világítják be a terepet. Aztán újabb és újabb rakéták ha­sítják az eget, másodpercekre színes, nappali világosság ra­gyog körülöttünk. Szemben velünk jól látni a harcál­láspont hófehéren gomolygó ködfüggönyét. Ezen a bevi­lágított szántóföld területen és a környező erdőkben eresz­kedtek le az „ellenséges” ej­tőernyősök. Mellettem felro­pognak a karabélyok, a dom­bok oldaláról tompán szó­ródik szét a lövés hangja. Körben torkolattüzek. Néhány száz lépés után ül­döző munkásőrcsoportokba botiok. Állandóan igazoltat­nak. Valahol lent, a völgy dzsungelszerű szövevényében aztán véletlenül rábukkanok az „igazi” diverzánsokra. Sem­leges vagyok, nem jelent hát árulást, ha átpártolok hozzá­juk — az ellenséghez. Iz­galmukon látni, hogy szorul körülöttük a hurok. Éppen kitörni készülnek a szoros munkásőrgyűrűből. Szüntelen fegyverropogásban vergődöm át velük én is az erdőn. Ve­lünk szemben váratlanul fel­ugat a géppuska is. Hangja kísértetiesen hasonlít az iga­ziéra. Hasra vágjuk magun­kat, laposkűszás. Rakétafény villan, arcunkat beletemet­jük a földbe. Mások ilyen­kor puha paplan alatt az igazak álmát alusszák ... 5 óra 30 perc Ránk köszönt a hajnal. Lent a mélyben méltóság­teljesen lebeg a köd. Félig álmosan, vacogva ülök a rá­dió mellett, s a híreket hall­gatom. Valahonnan jelentik, hogy elfogtak két „diver- zánst”, Ismét fellobban ben­nem a harci kedv, s a figye­lő csoporttal csatárláncot ala­kítva elindulunk a szántó­föld harmatos rögein. Köz­vetlen mellettünk, a kis erdő fái közül váratlanul lövés csattan. A „diverzánsok!” Rá­jukszegezett fegyverekkel szó­lítjuk fel mindhármukat a megadásra. Nem tanúsítanak ellenállást... 6 óra 30 perc A munkásőr-vizsgafeladat befejezésének időpontja. A falu melletti tisztáson felso­rakozott az egész egység. So­raikba olvadva, velük együtt az elfogott ellenség is. Magó- csi Károly, az egység pa­rancsnokhelyettese röviden értékeli a gyakorlatot. Elis- szól a munkás őrök fegyelméről, kitar- Aztán gépkocsira megint, s végigrobo­gunk a gombai országút ko­ra reggeli fényeiben — haza. A járási munkásőregység vizsgafeladatát megtekintette Guba Pál, a járási párt- bizottság első titkára, és a lá­tottakról, a munkásőrök ál­dozatkész, példás munkájá­ról elismerően nyilatkozott. A járási munkásőr-parancsnok- ság köszönetét fejezte ki a szabad idejüket, pihenésüket feláldozó, társadalmi ren­dünket önzetlenül védő mun­kásőröknek. A feladat ^ vég­rehajtásából jól vizsgáztak, a gyakorlat hasznos volt, si­került. Baky László merően katonás tásáról. ülünk Vb-ülések VB-ülést tartanak ma F,cse­ren, 14 órakor, ahol megtár­gyalják az októberi tanácsülés anyagát. Péteriben, 16 órakor ülésezik a vb. Napirendjén tájékoztató jelentés szerepel a tsz dolgo­zóinak munkavédelmi, egész­ségügyi, szociális és kulturális ellátottságáról. Pilisem 14 órakor kezdődik a vb-ülés. Itt beszámolnak a tsz-ek gépi berendezésének tárolásáról, karbantartásáról, valamint a közvagyonvédelem­ről. Tájékoztató hangzik még el a község közlekedésrendjé­nek kialakításáról. Üllőn is 14 órakor üléseznek, ahol beszámolnak az ötéves iparpolitikai terv végrehajtá­sáról, az 1968. évi fejlesztési alap végrehajtásával kapcso­latos versenyfelhívás értékelé­séről. Vecsésen fél 9-kor kezdődik a vb-ü'lés, melynek napirend­jén a napközi otthonok és nap­közi konyha munkájáról szóló beszámoló szerepel. FOGADÓÓRA Ma, október 15-én, fogadó­órát tartanak 12—17 óráig a Vecsési tanácsházán Rakovsz- ki Miklós, 9—13 óráig a kávai tanácsházán özvegy Burján Pálné járási tanácstagok. MAI MŰSOR MOZIK Gyömrő: Találkozás a mi­naretben. Maglód: Falak. Mende: Zűrzavar a Park Ho­telben. Monor: Kétszemélyes ketrec. Pilis: Ne hagyd magad, Pitkin. Üllő: Hosszú az út Gibraltárig. Vecsés: Egy nehéz nap éjszakája. SPORT Vereség a hazai pályán Biksza SE-Monor 4:1 (2 0) A találkozó eseményeit talán így lehetne tömören összefog­lalni: sok erőtlen hazai táma­dás, lelkes vendégcsapat, jó játékvezetés és sok gól. Saj­nos, ebből az öt gólból mind­össze egy jutott a monoriak- nak. Ismét hazai pályán kapott ki az együttes, amihez hozzá­járult a honvédcsapat szórvá­nyos, de célratörő támadójá­téka, a monori védelem és ka­puvédő gyenge formája, s nem utolsó sorban a csatársor eredménytelensége. Az öt gó­lon mindössze két játékos osz­tozott, Fazekas (Biksza SE) és Petries (11-esből). Négy gólt lőtt tehát a vendégek remek formában levő balösszekötője, s ahogy a honvédegyüttes ve­zetői elmondták, ezzel minden valószínűség szerint belőtte magát az NB II-be. A tervek szerint ugyanis jövő tavasszal Ormosbányán fogja kergetni a labdát. Monor gólképtelenségének újabb bizonyítéka, hogy ezen a találkozón a sok-sok táma­dás eredménytelen volt. mind­össze egy 11-essel tudtak szé­píteni. A játékosok idegei a kiesés elleni küzdelemben — érthe­tően — kimerülőben vannak, görcsös erőfeszítéssel igyekez­nek eredményesebben játsza­ni és talán ezzel is magyaráz­ható az eredménytelenség. Mondhatnák ebre sokan: miért kell egy közel tizenötezres lé­lekszámú község csapatának a kiesés ellen küzdeni ? Nos, ennek mélyreható okai vannak, tárgyalásukra jelen pillanatban mód nincs, erről talán majd egy más alkalom­mal. A csapat edzője a szü­netben taktikai utasításban több. főleg szélen vezetett tá­madást kért, a védelemnél szorosabb emberfogást, amit a játékosok tőlük telhetőén igye­keztek is megtenni. A vendé­gek előnye azonban ennek el­lenére tovább nőtt. Őszintén szólva megérdemelten. Nehéz mérkőzésekkel áll szemben a Monori SE csapa­ta, Dunakeszi, Maglód, Vác ellenében. A mérkőzésekre ki­látogató „ootimista” szurkolók — még mindig szép szám­mal vannak — változatlanul szép eredményt, bentmaradást várnak. A találkozón egyébként jók voltak: Simonovics, Szolnoki, Fenyvesi, Petries, Szalai. —d a— \

Next

/
Oldalképek
Tartalom