Pest Megyei Hírlap, 1968. szeptember (12. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-11 / 213. szám

1968. SZEPTEMBER 11.. SZERDA MEGtn rJtíHap Karórarádió A Matsushita Electric Com­pany japán cég bejelentette, hogy sikerült megszerkeszte­nie a világ első karórarádió­ját. A miniatűr vevőberende­zés mindössze 100 grammot nyom, méretei: 5x4,5xl.3 cen­timéter, két nikkel kadmium újratölthető elemmel működik. A telepek kimerülési ideje 8 óra. Xagy felhozatal, kevesebb vásári«» Leestek az árak — Romlik a paradicsom A megye termelőinek ked-1 veit árusítóhelye a budapesti j Fény utcai piac. Különösen a Dunakanyarból jönnek sokan. Heti témánk: a műkedvelők (1.) A mozgalom helyzete Hivatalosan „öntevékeny művészeti tömegmozgalom­nak” nevezik, mert sokan a műkedvelő megjelölésben el­marasztaló mellékzöngét vél­tek felfedezni. Holott a szó az az amatőrök alapérzését fo­galmazza meg: kedvelik a mű­vészetet, és kedvtelésből mű­velik. Nincs szándékomban fi­lológusnak felcsapni, de a mai meghatározás nem utal a lé­nyegre. Mint a későbbiekben olvashatjuk: régen nincs már szó igazi öntevékenységről, és a tömegmozgalomban sincse­nek már tömegek, csak néhány i ezer javíthatatlanul lelkes ál- j modozó, néhány profi vagy fél- I profi, néhány dilettáns és fél­reismert zseni. A háború előtt majd’ minden faluban műkö­dött valamilyen műkedvelő csoport. Az önkéntes tűzoltók színjátszó együttesei, az iparos dalkörök, a legényegyletek csoportjai egymással verseng­tek. öntevékenységükhöz két­ség nem fért: nem volt fizetett rendezőjük, korrepetitoruk, karnagyuk, díszletfestőjük, munkájukat nem irányították központi szervek, tanácsadók és a helyi művelődési házak függetlenített emberei, mert nem voltak ilyenek. Az együt­tesek teljesen magukra ha­gyatva működtek. Ahol ter­mettek tehetséges emberek, jó szervezők és vezetők, ott ezt a magasabb színvonal jelezte. Műsorpolitikájuk teljesen a helyi ízléstől függött, és a kö- ; zönségigénynek volt alárendel- j . ve. Több együttes a legális vagy a földalatti munkásmoz- j gálom megnyilatkozásának | volt közvetítője, nem egy, ma i országos hírű művészünk itt kezdte pályáját. A felszabadulás után a moz- [ galom — főként mennyiségi- j leg — nagyot fejlődött. Sajnos — mint sok mást is — eltúloz- j ták. Már-már szabály lett, j hogy minden vállalatnak, kis- I ipari szövetkezetnek kell hogy tánccsoportja, csasztuskabri- j gádja, színjátszó csoportja és énekkara legyen. Szükségszerű I következmény, hogy ilyen kö- j rülmények között a mennyiség j a minőség rovására ment, a I mozgalom néhány évi kérész­iét után szinte teljesen meg­halt. Akik újra fel akarták tá­masztani, természetesen a ta­nulság alapján a minőségi kö­vetelményeket tartották elsőd­legesnek. A csoportok vezeté­sét működési engedélyhez kö­tötték, s a vezetők számára a kategorizálásuknak megfelelő tiszteietdíjat állapítottak meg. Ma már gyakorlat, hogy a színjátszók költségtérítést kap­nak, gondoskodnak a szereplé­sek idején étkeztetésükről és szállításukról. A megnöveke­dett költségek erősen terhelik a művelődési házak amúgy sem túl nagy pénzalapját. Ezért a mozgalom a múltnál sokkal inkább a közönségre tá­maszkodik, méghozzá a fizető közönségre. Igen ám, de közben a kultu­rális munka eredményei, a te­levízió elterjedésével a közön­séget igényesebbé tette, és már nem elégítette ki a mű­kedvelők színvonala. így az­tán a minőségileg valóban megerősödött együttesek kö­zönség nélkül maradtak, és nagy részük hosszabb-rövidebb agonizálás után elhalt. Csak a nagyon szívósak vagy az átla­gosnál lényegesen színvonala­sabbak maradtak fent, ezek is állandó taghiánnyal, fluktuá­cióval és pénztelenséggel küz­denek. A minőségi követelmények miatt csak hivatásosok vagy félhivatásosok vezetik a cso­portokat. Sok esetben Pestről vagy más városból járnak el az együtteshez, a községhez nem sok közük van, és — tisz­telet a kivételnek — elsősor­ban a jövedelem miatt vállal­ják a nem éppen hálás felada­tot. Egy-egy produkció kiállí­tási költségei aránytalanul na­gyok. Elmúlt az az idő, ami­kor a díszleteket a csoportta­gok készítették, ők szerezték be az anyagot és a jelmezeket a lelkes színjátszó mamák és lányok varrogatták. A rövid áttekintésből is vi­lágos, hogy a mozgalom hely­zete válságos. Sokan már a lé­lekharangot is megkongatták felette. — ősz — A rádió és a televízió mai műsora KOSSUTH RÁDIÓ 8.16: Rúcz Aladár cimbalmozik, zongorán kísér: liácz Aladámé. 8.35: Verbunkosok, nóták, y.13: Orvosi tanácsok. A magnézium­ról. 9.18: Két olasz kórus. 9.29: A Szabó csaiáű. 10:10: Zenés »mű­sor üdülőknek. 12.15: Tánczenei koktél. 13.00: A világgazdaság hí­rei. 13.05: Válaszolunk hallgatóink­nak: 13.20: A Magyar Rádió és Televízió szimtómkus zenekara játszik. 14.11: Nőkről — nőknek. 14.41: Lehár Ferenc vezényel, közreműködik a Zürichi Tonhalle zenekar. 15.1«: Bujdosásunk törté­nete. Rádiójáték gyermekeknek. 15.58: Mai témák — mai dalok. 16.06: Edwin Fischer zongorázik. 16.35: Eleiem regénye. Móricz Zsigmond müve íoiyiatásokban. V. rész. 17.05: Külpolitikai fi­gyelő. 17.20: Adáin Jenő: Csak ti­tokban — magyar népdalfeldol­gozások. 17.32: Alkotóműhelyben, Ambrus Tibor riportja. 17.47: Le­mezek közt válogatva. 18.13: Ti­zenkétezernek a fele . . . Közér­dekű bejelentések, javaslatok és a tanácsok. Kelemen Kata riport­ja. 18.28: Falstaff. Készletek Ver­di operájából. 19.25: Közvetítés a döntő mérkőzés II. félidejéről. 20.20: A bolgár kultúra hete. Arany Orfeusz Nemzetközi Köny- nyűzenei fesztivál, Kiss Imre be­számolója. II. rész. 22.50: Mi van a cégtábla mögött? Dr. Forgács Tibor egyetemi lanár előadása 23-00: Edwin Fischer zongorázik. *3 29: Ég és Föld, Nagy László drámai költeménye. 23.55: Hang­lemez (1UK). 0.10: Operaáriák. PETŐFI RADIO 10.00: Szabadulás. Dér Endre el­beszélése. 10.20: Csajkovszkij: A Pikk Dáma. Hé ortfc’vonásos ope­ra. Közben: ll.2G: Odvseus és Kirké. Garai Gábor verse (ism.). i 13.17: Könnyűzenei lüardó. 14.08: I Kedvelt régi melódiák. 14.52: Or- , vosi tanácsok. A magnéziumról ] (ism.). 14.57: Virtuóz darabok — világhírű előadók. 15.15: Kis iör- I tétietek — nagy művészekről. | Bródy Imre színészanekdotái. I 15.30: Csenki Imre: Cigány táncok. 15.42: A bolgár kultúra hete. Ni- ! kola Nikolov énekel. 16.05: A Bu­dapesti Koncert fúvószenekar játszik. 16.20: Ősz a hegyekben, i Pfeifer Pál riportja. 16.30: Bencze várta énekel, a Pannónia együt- I tes játszik. 16.50: Hírdetöműsor. 17.00: Két nyitány. 17.20: Délutáni j frissítő! 18.10: Járóka Sándor né­pi zenekara játszik. 18.25: Közve- | títés a Ferencváros—Leeds VVK döntő mérkőzés I. félidejéről. 19.15: ! Hangverseny a stúdióban (élő), j 20.30: A messze tűnt kedves. Tör- ! ténelmi daljáték. 22.11: Edwin | Fischer zongorázik és vezényel. 22.47: Nagy Olivér: Gyermek já- j tékdalok. URH 18.10: Táncz-me, koktél. 18.55: I Magyar zeneszerzők. 19.38: A jazz kedvelőinek. 20.20: Edwin Fischer I zongorázik. 21:01: Virginia Zeani ] és George London énekel. 21.35: í Brahms-est. TELEVÍZIÓ 17.43: Pedagógusok fóruma. Be- I mutatjuk az Országos Tanszer­gyártó és Értékesítő Vállalatot. I 18.15: Hírek. 18.20: Reklámműsor. | 18.25: FTC—Leeds United. Vásár­városok Kupája labdarúgó dön- ! tő mérkőzés közvetítése a Népsta­dionból. A szünetben: Esti mese. | Kb. 20.20: Tv-híradó. 20.40: Show- i hivatal ... (A könnyűműfaj ri- ; valdája). 21.30: Reklámműsor, j 21.35: La Fontaine meséi. Magya- | ml beszélő francia kisjátékfilm. A szerelmes oroszlán. 22.00: Tv-hír- ’ adó — 2. kiadás. A hajó olcsón hozza az eladót és az eladnivalót egyaránt. A piac elárusítóasztalait valóság­gal elönti a zöldségféle és a gyümölcs. A kedvezőtlen időjárás kö­vetkeztében hónapokon ke­resztül szinte változatlanul magas volt mindennek az ára. Most máról holnapra olcsóbb lett valamennyi termény. A szövetkezeteknél például a legszebb karfiol is csak két forintba kerül. Ugyanennyi a fejes- és a kelkáposzta, a vas­tag húsú paprika. A karalábé pedig még ennél is .olcsóbb, kiég néhány érdekesség. A zöldbab 3,60, a paradicsom is három forint alatt van. A dinnye, igaz, hogy lefutott már, de a java kapható 2,50-ért. Már csak az őszibarackot ke­resgéltük hiába, persze, ennek i^ véget ért a szezonja. Van helyette viszont szép és finom körte, sok alma, s még ennél is több szilva. A fővárosi szövetkezeti vál­lalat piaci boltvezetője, Kele- csényi Imre is panaszkodott: — Olyan sok a szilva, tar­tok tőle, hogy a nyakamra romlik. Ügy járok majd ezzel is, akárcsak a paradicsommal. Hiába, manapság senki nem akar befőzni, készen veszik a gyári konzervet. Karfiolból is nagyobb a kínálat mint a kereslet. Szigetmonostorról egy idős asszony hozott negyven kiló zöldbabot. — Lassan fogy? — Nagyon lassan, még éle­temben nem láttam ennyi ba­bot, mint most itt. Az esők után gombából sincs hiány. Olcsó és friss áruval jöttek az erdőt járó emberek. A piacfelügyelőségen meg­mutatták az .egy hónag előtti árjegyzékeket. r"’ Érdemes egy kis összeha­sonlítást tenni. Eszerint a fejes káposzta akkor 4,80. a vörös káposzta 5,60, a karfiol 12,80, a zöldbab pedig 8,80 volt. Egyedül a burgonya ára vál­tozatlan. Most is, akár egy hó­nappal ezelőtt, 3,60-ért kap­ható. mai nap 1968. szeptember 11., szer­da, Teodóra napja. A nap kél: 5.16, nyugszik: 18.05 órakor, A hold nyugszik: 10.12, kél: 19.40 órakor. VAR HATÓ IDŐJÁRÁS Változóan felhős idő, csak néhány helyen záporral, zi­vatarral. Mérsékelt, időnként élénk északkeleti szél. A hő­mérséklet kissé csäkken. A legmagasabb nappali hőmér­séklet 19—24 fok között. A szabadságharc kezdeti* 120 EVE. 1948. szeptember 11-én kezdő­dött meg a szabadságharc. A bécsi udvar által felfegyverzett martalóchadak gróf Jellasics császári generális vezetésével átkeltek a Dráván és betörtek az országba. Kossuth gyújtó hangú felhívásai termékeny talajra hulltak. A mesteremberek pus­kával. lándzsával, a szántóve­tők élére tűzött kaszával, fokos­sal, valamennyien határtalan lelkesedéssel szálltak táborba. A felkelők serege napok alatt tízezrekkel gyarapodott. Alig három hét telt el a támadás után, midőn a magyar ezredek, a dunántúli felkelő parasztok támogatásával, a Sukoró és Pá- kozd melletti dombokon döntő győzelmet aratott Jellasics se­regei fölött. — Az ÉVIG ceglédi kis- motorgyárában is tervezik, hogy október 1-től áttérnek a 44 órás munkahétre. —A magyar dohányipar a BÖV alkalmából „Őszi vá­sár” elnevezéssel alkalmi ci­garettát hozott forgalomba huszonötös csomagolásban 4,50 forintért a vásáron. MOTOR ELE LÉPETT... Nem tartotta be a követési távolságot autójával Magyar Károly és Üllőn nekiütkö­zött egy tehergépkocsinak. A személyautó utasa, Ma­gyar Antal könnyebben meg­sérült. Gyorsan hajtott motorjá­val Érden Mihalka Pál, s elütötte Majcán Károlyt, aki könnyebben megsérült. Monoron -Török- -Mnos au­tóbuszvezető szabálytalan ke­rülés következtében elütötte Vincze Istvánná gyalogost, aki könnyebb sérülést szen­vedett. 1 Dunakeszin, a 2-es főúton a 76 éves Rozner Győzőné egy motorkerékpár elé lé­pett, amely elgázolta. Az idős asszony a helyszínen belehalt sérüléseibe. — Burgonyabogár-invázió van Szentmártonkálán. — Szentendrére rendeztek kirándulást a budapesti Kö­szörűgépgyár nyugdíjasai. — Görbe János Kossuth- díjas színművész temetése pénteken 15 órakor lesz a Farkasréti temetőben. — A termelőszövetkezetek munkaerő-ellátottságának időszerű kérdéseiről vita­ülést rendez csütörtökön a Magyar Agrártudományi Egyesület a Pest megyei szakemberek részvételével a fővárosban, a Technika Házában. — Megyei tanácstagok fo­gadóórái. Dr. Fördős Isván ma délelőtt 8 órától 10 óráig Péteriben, Krizsán Fe­renc 9 órától 11 óráig Mo­gyoródon, Ihászi József !' órától 13 óráig Hernádor.. Garai Gyuláné 15 órától Díósdon, holnap Szabó Ben­jáminná Tápiószöllősön tart fogadóórát. — Elutazott Szíriába és Libanonba a Pécsi Balett, amely a damaszkuszi vá­sár alkalmából rendezendő ünnepségeken lép fel, majd Bejrútban folytatja ven­dégjátékát. Az együtteshez Orosz Adél és Róna Viktor is csatlakozott. — Tanulmányutat tart péntektől vasárnapig a Du­nakanyarban az Építőipar: Tudományos Egyesület sop­roni csoportja. — A győri repülőtéri ipartelepen elsőként alkal­mazott 12X18 méteres acél- szerkezetű egységekből ös­szeépített gyártócsarnok mintájára folynak az épít­kezések a Csepel Autógyár­ban is. — Villám csapott hétfőn a kora délutáni órákban egy szalmakazalba a gödöllői Agrártudományi Egyetem kartali üzemegységében. Az anyagi kár ötezer forint. B OSTABONTÄS Olcsó a Favorit? Örömmel olvastam a Pest megyei Hírlapban, hogy szep­tember 2-tól október 5-ig ked­vezményes áron, ezer forint­tal olcsóbban -kapható- .»' Fa­vorit tv* készül ék. Nem va­gyok nagyfizetésű ember, rég­óta vágyik a családom egy tv- készülékre, gondoltam itt a ragyogó alkalom és felutaz­tam Pestre szeptember 6-án. Bejártam szinte minden KE- RAVILL-üzletet, de minden­hol ezt a választ kaptam: nincs. . Szíveskedjenek magyaráza­tot adni, miért hirdet a lap valótlan dolgokat? Sevecsik János Örkény A KERAVILL Áruforgalmi Főosztályán megtudtuk, hogy a szeptember elsején feladott hirdetések hatására egy-két nap alatt elkapkodták az üz­letekből a kedvezményes áron forgalmazott cikkeket. Favo­rit tv-késziilék már szeptem­ber 4-én és 5-én sem volt. Elképzelhető, hogy alkalman­ként még szállítanak az üz­letekbe. Magánéletéről nem szívesen beszélt. Annyit tudtak csak róla, hogy fiatalon férjhez ment egy parasztemberhez, semmilyen vonatkozásban nem értették meg egymást, és mi­vel nem volt gyerekük, nem kötötte össze őket semmi. Paraszti származása ellenére nem voltak előítéletei. Kissé rejtélyesnek tűnt a hallgatók előtt, csodálták is szenvedé­lyes kitartásáért, érdeklődésé­ért. s főként azért, hogy nem­csak az eredmény izgatja, ha­nem a megértés, folyamatát is élvezi. Ha valamit nem tudott, képes volt addig kérdezgetni a hallgatókat, tanárokat, amíg nem akadt olyan, aki akár a tananyagot, akár egy idegen szót, vagy fogalmat meg nem magyarázott. Ha azonban ud­varló módjára közeledtek hoz­zá, tartózkodó volt, tapintato­san elhárította az érdeklődő­ket. — Ne haragudj, nekem ren­geteget kell tanulnom, nem érek rá udvaroltatni és nem szeretnék csöbörbői vödörbe kerülni. Hadd jussak lélegzet­hez. Valószínű, hogy épiien ezzel keltette fel tanulótársai érdek­lődésit. Meglepően könnyen tanult, különösen a történel­met és a parasztsággal foglal­kozó tananyagot szerette. Eb­ben még azokat is felülmúlta, akik alapos előképzettséggel kerültek az iskolára, de nem ismerték a falusi viszonyokat. Szilvágyi Béla sokszor gon­dolt arra, hogy meg kellene nősülnie, de ahogy múlt az idő, mind aggályosabban gondolta végig, ki lenne számára jó fe­leség. Azok, akiknek régebben udvarolt, már férjhez mentek. Nőkérdésben kissé konzerva­tív volt, mert meggyőződése szerint az, aki könnyen adja magát, nem lehet jó feleség. Aztán az is feszélyezte, hogy egyszer azt olvasta valahol: azt a nőt szereti igazán a férfi, akivel nemcsak szívesen fek­szik le, hanem aki mellett boldogan is ébred reggel. Ha nővel találkozott, mindig el­képzelte, hogyan viselkedne vele ébredés után. Egyedül i Ballagó Júliával kapcsolatban nem tette fel magának azt a kérdést, hogy szívesen ébred- ne-e vele. Elfeledkezett róla. Mint feleségjelölt pedig szám­ba sem jöhetett, mert a csa­ládját ismerve, tudta, hogy so­ha nem barátkoznának meg azzal a gondolattal, hogy az egyetlen fiú elvált asszonyt ve­gyen feleségül. Ennek ellenére . vonzódott az asszonyhoz. Szí­vesen volt a társaságában, s lassan azon kapta magát, hogy jelentéktelen dolgok is érde­kessé válnak, ha Júliával füg­genek össze és anélkül, hogy oka lett volna rá, féltékeny- kedni kezdett mindenkire, aki az asszony közelébe került. Amikor ezt felfedezte, elemez­ni kezdte magát és hei. Megállapította: a tanulóköriek azért nyüzsögnek körülötte, mert Kossuth-díjas és függet­len. Há aktív asszony lenne, megcsappanna iránta az ér­deklődés. Amikor távollétében a tár­saság arról beszélgetett, vajon ki hova kerül az iskola után, valaki azt mondta, hogy Bal­lagó Júlia biztos magas be­osztást kap. és akkor majd férjhez is megy. Azt is talál­gatták. vajon ki veszi felesé­gül. Többen leszögezték, hogy nem örülnének, ha náluk ma­gasabb munkakörben dolgoz­na a feleségük. Egyesek tudni vélték, hogy van valakije, azért nem tart közelebbi kap­csolatot egyetlen nőtlen tanu­lótársukkal sem. Ezeket. a beszélgetéseket Szilvágyi Béla közömbös arc­cal hallgatta, nem szólt hozzá soha, de mind többször kapta magát azon, hogy féltékeny Júliára. Különösen olyankor, amikor azt erősgetták. hogy tartózkodása csak nekik szól. és nincs olyan nő, aki ne akar­na férjhez menni újra. Ilyenkor legszívesebben meg­környékezte volna az asszonyt, végiggondolta, milyen módon tehetné, hogy ne legyen túl feltűnő a többiek előtt, és az asszony se fogjon gyanút. A véletlen jött segítségére. Eszébe sem jutott volna, hogy képtárba menjen, ha nem lát­ja meg véletlenül Júliát a Hő­sök terén, a Szépművészeti Múzeum felé sietve. Utána- éredt. — Hova mész, Julika? Az asszony meglepődött, amikor megfordult. — A múzeumba. — Minek? — Minek? Hát képeket nézni. — Értem, de... Júlia elnevette magát. — De...? — Szóval ... azt akarom kérdezni, hogy te értesz hoz­zá? — Nem. Nem tudom.. Szépek. Ha van időm, be­jövök gyönyörködni. Kiállítá­sokat is megnézek. — Mindegyiket? — Amiről tudok. Meg amire eljutok. Szilvágyi Béla ebben a pil­lanatban bosszús volt, hog' pont itt. egy múzeum előtt hozta öss™ a véletlen ezze az asszonnyal, aki ráadásr' valami olyasmiről is tud, ami- h • ő semmit nem ért. — Gyere, üljünk le vala hová. — Ide készültem. — Nem lehetne máskor? — Hát.... Éppenséggel le­hetne, de olyan ritkán van alkalmam ide jönni. — Egy kicsit leülünk, utána bekísérlek. Szilvásyi Béla gyorsan dön­tött: mindent megtesz, hogy ne kelljen együtt menniük £ múzeumba, és az asszony s< menjen be. (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom