Pest Megyei Hírlap, 1968. szeptember (12. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-08 / 211. szám

10 'v^líii'fap 1968. SZEPTEMBER 8., VASÁRNAP Heti jogi tanácsaink A pedagógusok átlagkeresetéről.. A gyermekgondozási segélyről... és a tulajdonjogról... Pedagógusok átlag- keresetének kiszámí­tása. Hivatalos közűemény jelent meg az alsó- és középfokú oktatási intézmények dolgo­zói átlagkeresete kiszámításá­nak értelmezésére. Mivel több pedagógus intézett hozzánk hasonló kérdést, ezért felhív­juk figyelmüket erre a közle­ményre. (Megjelent a Műve­lődésügyi Közlöny f. év 13. számában.) A választ K. I.-né ceglédi pedagógusnak is erre utalással adjuk meg. A pedagógus rendes sza­badságának idejére járó át­lagkeresetét úgy kell kiszá­mítani, hoigy az adott naptári évre megállapított szabadság- napjait — függetlenül attól, hogy a szabadságát egybe­függően vagy megszakítások­kal a nyári, illetve téli szü­netben vagy oktatási idő alatt veszi M — össze kell adni, és ha a szabadságidő tartama a 30 munkanapot nem ha­ladja meg, akkor a beszámít­ható díjazásnak az utolsó naptári negyedévben, ha a 30 munkanapot meghaladja, az utolsó négy negyedévben ki­fizetett összegét kell alapul venni. A beszámítható díja­zásokat (túlóra stb.) a közle­mény részletesen tartalmazza. Megszakítható-e a gyermekgondozási se­gély igénybevétele? K. Gy.-né abonyi olvasónk gyermeke 1968. március 23-án született. Szülési szabadságát március 1-én kezdte meg, és a vállalat a szülési szabad­ság idejére csak az előre megállapított havi bért utalta ki, a szülési szabadság ide­jére a prémiumot nem szá­molta bele az átlagkeresetbe. Jogos-e a vállalat eljárása? További kérdése, hogy a szülési szabadság és a gyer­mekgondozási segély idejének letelte után mennyi időre il­leti meg őt fizetett szabadság és hogy gyermekgondozási se­gélyt a jogszabályban meg­határozott időnél rövidebb időre — például csak egy évre — igénybe veheti-e, és ha egy év után mégis igény­be kívánja venni a fennma­radó időt, megteheti-e. Utolsó kérdése: a fizetésmélküli sza­badság megszakítható-e? Az érvényes rendelkezések szerint, ha a dolgozó nő a szülést megelőző két éven be­lül legalább 270 napon át biz­tosított volt, szülési segély címén a munkabér teljes ösz- szege, ha pedig legalább 180 napon át volt biztosított, a segély a munkabér 50 száza­léka. Tehát azzal, hogy csak a munkabért vették figye­lembe, és a prémiumot nem, a vállalat nem követett el szabálytalanságot. A rendel­kezés ugyanis nem átlagkere­set fizetését írja elő a segély összegeként. A szabadság szempontjából a szülési szabadság tartamára megilleti a rendes szabadság ■— ide értendő az alap- és pótszabadság —. úgy, mintha dolgozott volna, és a gyer­mekgondozási segély igénybe­vétele címén kapott fizetés­nélküli szabadság esetén pe­dig legfeljebb 1 évre. Ezzel kapcsolatban a 6 '1967. (X. 8.) Mü. M. sz. rendelet rendelke­zései az irányadók. Utolsó kérdésével kapcso­latban közöljük, hogy az anya megteheti, hogy csupán 1 év­re, tehát nem a lehetséges teljes időtartamra veszi igény­be a fizetésnélküli szabadsá­got. Ezt a munkaadóval előre kell közölni, úgyszintén azt is. ha az eredetileg tervezett egy éven túl is igényt tart arra. Kivételes esetekben megszakítható a fizetésnélküli szabadság és az anya kérheti a segély folyósításának meg­szüntetését. Pl. férje meg­betegszik. Ha a gyermekgon­dozási segély folyósításának ideje alatt a gyermek ellá­tása, gondozása biztosítva van, akkor az anya munkába áll­hat, de ismételten csak a munkaadó esgedélyével kap­hat megint fizetésnélküli sza­badságot, illetve gyermekgon­dozási segélyt. Mindenesetre a munkáltató bírálja el, hogy ad-e ismét vagy egyes rend­kívüli indokolt esetben több­ször is fizetésnélküli szabad­ságot, gyermekgondozási se­gély igénybevételére. Mikor kaphatja meg a tulajdonos a közület által használt helyisé­get? T. A.-né abonyi olvasónk írja, hogy lakása két helyisé­gét 10 év óta a helyi földmű­vesszövetkezet használja rak­tárnak. Szükségük lenne a he­lyiségre, mivel egyszoba-kony- hás lakásban laknak négyen. Olvasónk kéri, adjunk fel­világosítást, van-e lehetőség arra, hogy a fennálló rendel­kezések értelmében a helyisé­get visszakapják? A közületi szervek elhelye­zéséről szóló 47/1960. (X. 20.) Korm. sz. rendelet 22. §-a szerint a közületi szerv által használt bármely helyiséget — megüresedés esetéin is — magánszemély, illetőleg nem közületi szerv részére lakás vagy egyéb (üzlet, műhely stb) célra az alábbi kivéte­lektől eltekintve, csak az el­helyező hatóság (tanács) hoz­zájáruló határozata alapján lehet felhasználni. Az említett kivétel: ha a személyi tulajdonban álló, 1953. április 1. napja után épült épületek helyiségeinek használatával közületi szerv felhagy, a tulajdonos a meg­üresedett helyiségeikkel az el­helyező hatóság hozzájárulása nélkül szabadon rendelkezik. Ha 1953. április 1. napja előtt épült olvasónk háza, a tulaj­donos részére csak akkor le­het használatba venni meg­üresedés esetén az fensz, által használt helyiséget, ha a ta­nács arra nem tart igényt közületi elhelyezés céljára. Az említettek arra az esetre vonatkoznak, ha az fensz, ki­költözne a helyiségből. Ha ilyen szándéka nincs, csak kölcsönös megegyezés alap­ján, a tanácsi elhelyező szerv közreműködésével (máshol megfelelő helyet kellene biz­tosítani) lehetne szó arról, hogy hozzájussanak a két szo­bához. Dr. M. J. G yermeknevelés TANÉVKEZDÉSKOR A szülők figyelme most a gyermekek iskolai munkája, a tanulás felé fordul. A tanu­lás eredménye a gyermek ma­gatartásán, szorgalmán múlik. Nem hiába első ez a két ér­demjegy a tanulmányi értesí­tőben, a tantárgyakban elért eredmény értékelését meg­előzve. Magatartásból az ak­tív, a tananyag és az osztály, iskola közösségi élete iránt érdeklődő, s egyben fegyelme­zett, az iskolai rendet betartó tanuló minősül példásnak. Az ebben nem eléggé következe­tesek „jó” érdemjegyet kap­nak. A „változó”-k csoportjá­ba tartozást meg lehet előzni, ha a szülők az otthon nyu­godt, barátságos, következetes életrendjével biztosítják a gyermek fejlődésének kedve­ző feltételeit. A gyermek időérzéke fejletlen, a jelennek él. Irá­nyítás nélkül napirendjét, idejét sem osztja be megfele­lően. Pedig az ember gyer­mekkorban a legfogékonyabb az ismeretek elsajátítására. A lemaradást nehéz behozni. Sokan felnőttként igyekeznek ezt megtenni, de a napi mun­ka után fáradtan ez már nem megy olyan könnyen. Éppen azért a szülőknek folyamato­san kell érdeklődniük, hogyan tanul gyermekük. Ha ezt el­mulasztják, a tanuló szorgal­ma sem egyenletes, az is „vál­tozó”, sőt „hanyag”-gá süly- lyed. Ez utóbbiak csoportjából kerülnek ki, akik év végére nem érnek el elégséges ered­ményt, a tantárgyakból, s pótvizsgát kénytelenek tenni, sőt, esetleg osztályt kell ismé­telniük. A gyermekek szor­galmát az otthoni példa is be­folyásolja. Ha látja a tanuló, hogy szülei szeretnek dolgoz­ni, s ennek nyomán rendezett viszonyok közt élnek, sőt pi­henésre, közös szórakozásra is jut idejük, ő is megszokja ezt. Szokásaink alakítják meggyő­ződésüket, s ez indít rendsze­res, következetes munkára, „szorgalcwn”-ra. A szorgalmas tanulás egyben az akarat iskolája. Pillanatnyilag játszani, szóra­kozni lenne jobb, de erőt vesz magán, s figyelmesen, alaposan, oldja meg feladatát. Főként az I. osztályosok rend­szeres tanuláshoz szoktatása igényel hozzáértést, türelmet. Ha a szülő közvetlen termé­szetességgel érdeklődik, mi újat tanultak aznap az isko­lában, és dicsér, ha kell, buz­dít, segít, a gyermek fokoza­tosan hozzászokik, hogy meg­határozott időben hozzáfogjon feladatai elkészítéséhez. A kis iskolásnak a legfőbb in­díték, buzdító erő, ha szülei magatartásán látja, azok mennyire örülnek, ha ő jól tanul. A feladatok megoldá­sában egyre nagyobb önálló­ságot kell • biztosítani. Hátrá­nyos a szorgalom fejlődésére, ha kezdetben túlzottan segíte­nek a gyermeknek feladatai megoldásában, majd átmenet nélkül, teljesen magára hagy­ják. Az ellenőrzés, az iskolá­ban tanultakról, történtekről, beszélgetés az iskolai tanul­mányok évei során folyama­tosan szükséges. Érdeke ez a szülőnek, mert a rosszul tanu­ló gyermek egyre több neve­lési gondot okoz otthon is. Az osztályismétlők a rendszeres rendbontók. A tanulásban nem tudnak kitűnni, ezért rendetlen, fegyelmezetlen vi­selkedésükkel hívják maguk­ra a figyelmet, zavarják vele társaik tanulását is. A gon­datlan ember nem törődik má­sok véleményével. Ez a jelen­ség már gyermekkorban meg­mutatkozik. A gondos, alapos embert érdekli munkája, fi­gyel rá, s így kevesebb hibát vét. A hanyagság, gondatlanság a figyelem hiánya. A felüle­tes, nemtörődöm magatartás is káros, ezért fontos, hogy a gyermek a rendet, a köteles­ség teljesítését kiskorában elsajátítsa. A tanévkezdés csomópont: múlt, jelen és jövő találkozá­sa. Átgondoljuk, hogyan vi­selkedett, tanult a gyermek előző évben, s ez a tanév, s későbbi élete, jövője szem­pontjából milyen következmé­nyekkel járhat. Most, a jelen életkörülményeket úgy ala­kítjuk, hogy az magatartására, szorgalmára, fejlődésére, ked­vező legyen. Ettől függ ugyan­is, milyen tanulmányi ered­ményt ér el a különböző tan­A rádió és televízió műsora VASÁRNAP KOSSUTH RÁDIÓ 8.10: Édes anyanyelvűnk. 8.15: Eileen Farrell és Richard Tucker Verdi-kettősöket énekel. 8.58: A gyermekrádió közlekedési vetél­kedőjének döntője. 10.00: Vasár­nap délelőtt. 12.10: Jó ebédhez szól a nóta. 12.50: Nem azért mondom . .. Hámos György mű­sora. 13.00: Vivaldi: A négy év­szak. 13.42: Rádiólexikon. 14.12. Ilosfalvy Róbert operettdalokat énekel. 14.30: Visszhang. Fél óra moziról, színházról, olvasásról, tanulásról . . . 15.08: Művészleme­zek. 15.55: Közvetítés bajnoki lab­darúgó-mérkőzésekről. 17.50: A Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság nemzeti ünnepén. 18.10: Nótacsokor. 19.10: Bruno Walter vezényel. 19.52: Augusztusban hal­lották először — tánczene. 20.30: A rádiószínház bemutatója. A nők ünnepe. Arisztophanész ko­médiájának rádióváltozata (18 éven felülieknek). 21.48: Csárdá­sok. 22.10: A vasárnap sportja. 22.20: Üj lemezeinkből. Carlo Zecchi zongorázik. 23.12: Köny- nyűzene. 0.10: Operaáriák. PETŐFI RADIO 8.00: Miska bácsi lemezesládája. 9.00: Operakalauz. 10.00: Rádió­reklám. 10.05: Tánczene. 10.53: Mindennap más műsor. Bródy Imre jegyzete. 11.03: A Berlini Filharmonikus Zenekar hangver­senye Berlinből. 12.40: Ének az anyaföldről. Modern koreai köl­tők versei. 12.50: Lawrence Tib- bett énekel. 13.15: Az álomlátó fiú. Mesejáték. Orosz népmese. 14.03: Táskarádió. Az ifjúsági rá­dió zenés műsora. 15.03: Andor Éva és Bojtor Imre népdalokat énekel, Keszthelyi Pál furulyázik. 15.30: Levelek a tanyáról. 16.00: Donizetti. Don Pasquale. Három- felvonásos vígopera. 18.12: Miért szép? Dsida Jenő: Akármit teszek is c. verséről beszél Pór Péter. 18.27: Dvorzsák: E-dur vonósné­gyes. 18.55: Slágerről slágerre. 20.10: Új lemezeinkből. 20.50: Szí­nes népi muzsika. 21.23: Találja ki, hol járunk? Földrajzi fejtörő. 21.43: Észt kórusok. 21.56: A bús­képű lovasr. Részletek Mitch Leigh zenés játékából. URH 18.05: Hanglemezparádé. 19.00: Mihály András: Versenymű hege­dűre. 19.17: Liszt-zongoraművek. 20.32: A dzsessz kedvelőinek. 20.50: Mozart-művek. 22.15: Pel- Iéas és Melisandé. Részletek De­bussy operájából. TELEVÍZIÓ 8.05: Iskola-tv. Felsőfokú mate­matika. 8.45: Angol nyelvtanfo­lyam haladóknak. A férfidivat- üzletben. 9.00: A tenger enciklo­pédiája. Olasz termeszetfilm-so- rozat. 9.50: Motorcsónak-világbaj­nokság. Közvetítés a Margitsziget­ről. 10.35: Hétmérföldes kamera. Üttörőhíradó (ism.). 10.50: Mű­vészinasok Tokajban. Helyszíni közvetítés. 11.40: A szépséges Unja folyó. Szovjet kisfilm. 11.55: Mo­torcsónak-világbajnokság. A köz­vetítés folytatása. 14.38: Történe­lem — mindenkinek. Az egyip­tomi állam. 15.00: Gusztáv és a gazdag rokon. Magyar kisfilm (ism.). 15.05: Képzőbűvészet. Ro­dolfo büvésziskolája. I. (ism.). 15.15: Reneszánsz muzsika Kron- borg várában. 15.45: Reklámmű­sor. 15.50: Labdarúgó-mérkőzés közvetítése. A szünetben: Rek­lámműsor. 17.50: Nótaszó. 18.10: Nyitott könyv a felhők alatt. Ri­portfilm. 18.35: Haladás. Tudo­mányos magazin. 19.20: A kincses sziget. Magyarul beszélő francia filmsorozat. 10. John Silver kö­vetségben. 19.45: Esti mese. 20.00: Tv-híradó. 20.20: Történetek a régi időkből, összeállítás Balázs Sándor írásaiból. 21.55: A táncdal­fesztivál dalaiból. 22.15: Sporthí­rek. 22.25: Tv-híradó — 2. ki­adás. HÉTFŐ KOSSUTH RADIO 5.45: Falurádió. 6.52: Rádiórek­lám. Kb. 7.30: Üj könyvek. 8.05: Műsorismertetés. A vidéki szín­házak programja. 8.15: Operakó­rusok. 8.35: Fehér Sándor , népi zenekara játszik. 9.04: A hét elő­adóművésze: Edwin Fischer. Mol­nár Jenő Antal előadása. 9.39: Erdő szélén vadrózsa. Óvodások műsora (ism.). 10.10: Zenés mű­sor üdülőknek. 12.15: Tánczenei koktél. 13.00: A világgazdaság hí­rei. 13.05: Hirdetőműsor. 13.15: Zenekari muzsika. 14.05: Életem regénye. Móricz Zsigmond műve folytatásokban. IV. rész. 14.25: A mosoly országa. Részletek Lehár —Harsányi operettjéből. 15.15: Szólómüvek brácsára. 15.35: „Kö­töttem bokrétát”. Zenés hangké­pek Kecskemétről, a népművé­szek és népi énekesek H. országos találkozójáról — I. rész. 16.10: Harsan a kürtszó: A gyermek­rádió műsora. 16.35: Édes anya­nyelvűnk. Lőrincze Lajos műsora (ism.). 17.05: Külpolitikai figyelő. 17.20: Grace Bumbry énekel. 17.45: Van új a Nap alatt. Tudo­mányos híradó. 18.00: A Bolgár tárgyakból. Ez befolyásolja majd a pályaválasztását, elhe­lyezkedését. A tanulás tehát szükséges, egyéni és társadal­mi érdek, közügy. Neveléssel, példájukkal biztosítanak ala­pot hozzá a szülők, milyen lesz gyermekük az életben. Géczy Etelka tanítónő, Gödöllő ÜZEMI TOTO ötletes módszerrel bővíti dolgozóinak műszaki tájéko­zottságát, gyártmányismeretéi a Győri Magyar Vagon- és Gépgyár szakszervezeti és KSZ-bizottsága. Szeptember végétől a fizetési borítékokban üzemi totószelvényt is talál­nak a munkások, amelyen műszaki vonatkozású „ki mit tud” kérdések szerepelnek. A többfordulós totójáték nyer­tesei értékes jutalmakat kap­nak. KERESZTREJTVÉNY TOLSZTOJ Népköztársaság nemzeti ünnepén. A műsorban elhangzik: A mai Bulgária fiatal szemmel, versben, zenében és élőszóban. 19.35: Zenés est öt tételben. Boros Anikó műsora. 21.00: Lakatos Sándor népi zenekara játszik. 21.15: Hor­váth Zsigmond könyvszemléje. 21.25: Edwin Fischer zongorázik és vezényel, közreműködik: a Philharmonia Zenekar. 22.20: Of­fenbach: Orfeusz az alvilágban — Közzene és együttes az I. felv.- ból. 22.30: Szökevények az éjsza­kában. Az ifjúsági rádió doku­mentum-műsora (ism.). 23.20: A bolgár kultúra hete. Kamarazene. 23.50: Tánczene. 0.10: Monteverdi- kórusok. PETŐFI RADIO 5.45:—8.05: Azonos a Kossuth rádió műsorával. 10.00: Kórusok népdalokat énekelnek. 10.20: A rádió hangmúzeumából. Sennyei Vera emlékezete. 10.50: Zenekari muzsika. 11.48: Elsőből — máso­dikba. Tarnay Márta riportja. 12.03: Fültörő. Zenei rejtvénymű­sor (ism.). 13.05: Gazdaszemmel hazánk mezőgazdaságáról. Ered­mények, feladatok az almater­mesztésben. Radnóczy Ferenc írása. 13.20: Tánczene. 14.08: Szedő Miklós operettdalokat énekel. 14.20: Budapesti Őszi Vásár. Hely­színi közvetítés. 14.30: Mozart- szopránáriák. 14.45: Horváth Ist­ván romániai magyar költő ver­sei. 14.51: Délutáni frissítő! 15.20: Patachich Iván: Miniatűrök. 15.30: Ifjúsági műhelysarok. 15.40: Pete Seeger énekel. 15.48: Hangszerszó­lók. 16.05: Verbunkos muzsika. 16.22: Fehér Klára karcolatai. Fel­olvassa: Komlós Juci. 16.30: Fran­cia muzsika. 16.55: Széljegyzet. Szilágyi György írása. 17.00: öt­órai tea. 18.10: Hangverseny a stúdióban (élő). 18.40: A Sforza- család története. Eőry Éva írása. 19.00: Kozák Gábor József: Mu­zsika gordonkára és népi zene­karra. 19.12: A Cseh Filharmoni­kus Zenekar játszik, vezényel: KarEl Ancerl. 20.35: Rádiószínház. A részvét lovagja. Hegedűs Géza hangjátéka (ism.). 22.04: Nóták. 22.25: A hét előadóművésze: Ed­win Fischer. URH 18.10: Tánczenei koktél. 18.55: Edwin Fischer zongorázik. 19.48: Külföldi tudósoké a szó! A hallu- cionogéngombák. Roger Heim francia professzor írása. 20.03: A XX. század zenéjéből. 21.28: Ta­mara Milaskina és Todor Maza- rov énekel. 22.08: A dzsessz ked­velőinek. 22.23: Két dalciklus. VÍZSZINTES: 1. A 140 éve született L. N. Tolsztoj 1886-ban írt drámája (névelő nélkül). 13. Néz. 14. így fest. 15. Beképzelt. 16. Var. 17. Indítéka — ez. 18. Víz áramlata. 20. Állami Biztosító. 21. „A” fürdőalkalmatosságra (vég nélkül). 22. Kabátjain. 23. Tolsz­toj nézeteinek összegezése ez az írása. 25. Indulatszó. 27. Vörös hajra mondják. 28. Földről el­mozdított. 29. Helyrag. 30. R. A. L. 32. Piszkít-e? 33. Kettős betű. 34. H. H. H. H. 35. Törökországi település (+*). 37. Bizonyos színre. 38. Verdi-opera címe. 39. Költészet része. 41. Husáng. 42. Szmirna új neve. 43. Arab állam lakói. 45. Fizetésről szóló értesítő, váltó-e? 46. A polinéziai szigetek egyike. 48. Szándékozók (+ n). 49. Esztendő. 51. Tolsztoj utolsó nagy regénye. 53. Kérdőnévmás, tárgyesetben. 55. Ijedés. 56. Sze­mélyes névmás. 57. Táplálkozhat. 59. Egy pár állat. 60. Hegység Szardínia szigetén. 61. Ilyen az állott szalonna. 63. Középen ket­tőzött hézag (!). 64. Földművelési eszköz. 65. Tolsztoj jelentős kis­regénye. FÜGGŐLEGES: 2. Szobakutya. 3. Bő. 4. Ilyen lap is van. 5. Padlót tisztítok! 6. Elárusító (+*). 7. Tolsztoj első könyve. 8. Rag. 9. Német -on, en. 10. „A” jégkoron­got. 11. Homokos fövényem. 12. Űri... 16. Tolsztoj fő műve. 17. összecsukott kézfejem, ékezethi­bával. 18. Folyó az NDK-ban. 19. Tolsztoj 1877-ben publikált regé­nye. 21. A. -A. R. 22. Gyümölcs­kocsonya (—’). 24. A szerelem is­tenét. 26. Alszol. 29. Műsorvevők. 31. Izmot „ernyeszt”. 33. Érték, fordítva (+’). 34. Ruhadíszítés (ó = é). 36. Mohamedán próféta utódainak címe. 38. Lejegyzett szöveg — névelővel. 40. Csavar. 42. Utód. 44. Ébredek. 45. Né velős disznópásztor. 47. E helyen ta­lál-e? 48. „A” kánál ázás. 50. Nyá­ron gyakori. 52. Átmegy az út túlsó oldalára. 54. Állat. 56. ... és Tudomány. 58. Óceánia egyik szi­gete. 60. Névelős kimondott más­salhangzó. 62. S. T. 64. Mással­hangzó kimondva. BEKÜLDENDŐ: a vízszintes 1„ 23., 51., 65., valamint a függőle­ges 7., 16., 19. számú sorok meg­fejtése. AZ AUGUSZTUS 25-1 KERESZT- REJTVÉNY MEGFEJTÉSE: Vani- tatum Vanitas — Töredékek — Szemere Pál — A szabadsághoz — Élet és Literatúra. KÖNYVJUTALMAT NYERTEK: dr. Szollár Andor, Vác, Elmunkás u. 10; Bősze Katalin, Tata, Baji út 35; Halmos Gusztávné, Székes- fehérvár, Rákóczi u. 6/b; Mézes Sándorné, Esztergom, Közgazda- sági Technikum; Hollós János, Gönyü, Petőfi u. 16; Tóttt Mária, Budapest XXII., Nagytétényi út 279; Boros László, Budapest I., Várfok u. 8, IH. 6; özv. Kiss Ar- pádné, Budapest XVH., Rákos­hegy, Ásvány u. 8; Spernoga Ju­dit, Budapest XIX., Derkovits Gyula u. 10—12; dr. Verzsenyi Jó- zsefné, Budapest IH., Bécsi út 88—90, m. 111. GYERMEKREJTVÉNY PAJTASOK! Szeptember 9-én ünnepli a baráti bolgár nép fel- szabadulásának 24. évfordulóját. Az évforduló alkalmából Bulgáriá­ról emlékezünk alábbi rejtvé­nyünkben. 4 1 í U s <ó V & (0 42. 48 (4 15 1 b * 18 \i\ 20 l\ 22. *1 |24 25 lto \ 28 Bulgária fővárosa.^ 4. Z. É. 5. Fiúnév. 6. Gömbölyű. 7. Kicsi, közönséges halfajta. 11. Mezőgaz­dasági cseléd volt. 15. Bulgária egyik legnagyobb folyója. 17. Ázsiai állam. 18. Feltevés, hogy valami gonosz tettet követett el. 19. Bulgária fekete-tengeri üdülő­éi fürdőhelye. 21. Egy másik fiú- név. 23. Éltes. 26. Mint a vízsz. 21. sor. PAJTASOK! A Bulgáriára vo­natkozó megfejtést Írjátok le egy levelezőlapra és 1968. szeptember 15-ig küldjétek be a szerkesztő­séghez. A helyes megfejtők részt vesznek a szeptemberi jutalom- sorsolásban. Az 1968. augusztus 25-1 rejtvényünk megfejtése: Tre- fort Ágoston. VÍZSZINTES 1. Bulgária kikötővárosa a Duna mellett. 6. A koca mással­hangzói. 8. Értelem. 9. Sok cukor van benne. 10. Pest megyei ha­tárállomás. 12. Vég nélkül terít ??? 13. A vizsz. 10. sor közepe. 14. Például a vas. 16. E. K. 17. valamely külső helyre tesz. 19. A vonat eleje ??? 20. A levegő közismert idegen szóval. 21. E. Y. 22. Ellenértéke. 24. Teljesen egyenletes felületű. 25. Ősi elbe­szélés. 27. Az ón másik neve. 28. Forgácsoló kézi szerszám. FÜGGŐLEGES: 1. Az egésznek osztásból kelet­kező hányada. 2. Sportember. 3. Az Ipari Szerelvény és Gépgyár sajtoló gépmunkára és forgácsoláshoz FÉRFIAKAT KERES. Vidékiek részére munkásszállás. A budai járás területén rendszeres MÁVAUT-járat a gyár és a községek között.

Next

/
Oldalképek
Tartalom