Pest Megyei Hírlap, 1968. szeptember (12. évfolyam, 205-229. szám)
1968-09-08 / 211. szám
Kámm> mmw mm magyar mm MAGYAR PORTA MAGlARPÖhAA MAGYAR POS í\ 1968. SZEPTEMBER 8., VASÁRNAP r%rr HECrtl 'CKMap SZTK A párizsiaknak az Eiffel torony. Nekünk az OTI-palota. „OTI-palota” — már csak a 40-esek és az'idősebbek szája jár erre az elnevezésre. Nemcsak a fogalom nőtte ki régi, szűk szóruháját, hanem ez a „felhőkarcoló-palota” is palo- taságát és felhőkarcoló voltát. Akkor, amikor épült, Magyar- ország első „felhőkarcolója”, toronyháza volt. Persze, pesti értelemben. 16 emeletes. Ma már ez nem ritkaság hazánkban. A társadalombiztosító központja volt. De még ezt a valóságos, városnak helyet adó, óriási épületet is KINŐTTE a — szocialista társadalombiztosítás. 1889-ben az egész országban 616 937 tagja volt az összes betegsegélyző intézeteknek, egyesületeknek. Ma csak Budapesten az igényjogosultak száma: 1 millió 800 ezer. Az egész ország lakosságának 97 százaléka biztosított, gyógykezelésre jogosult. A palota, a felhőkarcoló bal oldali szárnya a mai igazgatóság, 1913-ban épült. A torony és a jobb oldali szárny: 29—30- ban, Komor Marcell és Jakab Dezső munkája. Ma ez a hajdani „SZTK-város” a Társadalombiztosítási-varos Igazgatóság mellett számtalan intézménynek, szakszervezetnek, sőt vállalatnak is, mint például a Gyárkéményépítő Vállalatnak, ad otthont. Tornya legfelső pontján az óraszoba van. A fehérre meszelt helyiség közepén állványon fekszik az üvegdoboz, abban az elektromos óraszerkezet: a főváros legnagyobb toronyórájának percenként dobbanó szíve. A számlap átmérője három méter, a mutató másfél méteres, az időbeosztás síkja 80 centi. JELKÉP IS ez, hogy a torony legtetején az idő, az élet múlását jelző óra magasodik. Mert az óra alatt — így is mondhatjuk: aktahegy — munkáséletek, leletekben, röntgenfelvételekben, jegyzőkönyvekben, igazolólapokban, évjárat szerint sorakozó kartonokban, zsineggel átkötött okmányai fekszenek. Az ország egyik legjobban kezelt, s a szerencsés véletlen során megmaradt, rendezett nyilvántartása. Kórpótlékért, jubileumi jutalomért az ország minden részéből ide fordulnak igazolásért. íratlanul is, a vál- 1 állatok, az innét kiadott igazolást tartják hivatalosnak. Eddig évente nyolc-tíz ezer igazoláskéréssel fordultak ide, de az új Munka Törvénykönyve megjelenése óta ez a szám jelentősen megugrott. A kilencedik emelettől a tizenhatodik emeletig eddig: irattár volt. De irattár a pince is. A 65 méter magas torony kérge alatt két kilométer hosz- szú papírköteg feküdt. Az aktahegyben mindenki megtalálhatta a maga papírparcelláját, rajta a dolgos évek számon tartott jegyzékével. IRATTÁR VOLT a 9. emelettől a 16-ig — de csak volt, nemrégiben az akHAZANK ELSŐ „FELHŐKARCOLÓJA' táknak sürgősen el kellett költözniük a toronyból. A cifrálkodó toronyról kiderült, hogy bauxitbeton-épít- mény, a tanács építési osztálya határozatot hozott: „Az épületben elhelyezett intézmények dolgozóit veszélyezteti a tartó- szerkezeteknek folyamatos szí- lárdságcsökkenése.” Elrendelték az azonnali tehermentesítést. A toronyból hetventonnányi anyagot kényszerű selejtezés során azonnal elfuvaroztak. Aztán megkezdődött a torony aktahegyének elköltöztetése. 1240 tonnával könnyebb terhet visel most az épület. Mi lesz a kiköltöztetett, üres toronynyal? A döntés így szól: a 10. emelettől fölfelé a tornyot lebontják, az épületet megerősítik. , k. gyANYAK JOGAI Fenti címmel a Magyar Vöröskereszt dr. Gayer Gyula összeállításában közhasznú füzetet adott ki. A keresett gyűjtemény foglalkozik a terhes nők fokozott orvosi gondozásával, a munkaviszony körében élvezett kedvezményekkel, a szülési szabadság, a szoptatási idő megállapításával, az ingyenes csecsemőkelengye-utalvány- nyal és az intézeti szülészeti költséggel. Külön fejezet tárgyalja az anyasági segély mértékét, a sokgyermekes anyák kitüntetését, a lakásjuttatás szempontjait, a családi pótlék folyósításának feltételeit. Részletes tájékoztatást ad a gyermekgondozási segély igénybevételéről az iparban, a termelőszövetkezetben, vagy más munkaterületen dolgozó nőknek. A füzet második felében az atyaság megállapítása, a gyermekelhelyezés, gyermek- tartás, láthatás kérdéseiben nyújt felvilágosítást, azonkívül ismerteti az anya- és gyermekvédelmi intézmények rendszerét. Kismúzeum nyílik Verőcén Egyszer már írtunk Szűcs Ernő iparitanuló iskolai szakoktató verőcei lakásán felhalmozott értékes gyűjteményről. Töméntelen ős-, meg ókori leletet keresett és talált évek folyamán. Ennél is értékesebb azonban régi fegyvergyűjteménye és a különböző korokból származó érmék, meg néhány nagyon szép, antik bútordarab. Minderről eddig kevesen tudtak, mégis gyakran keresték fel kis lakását, hogy gyűjteményét megtekintsék. Tömeges látogatásokról azonban a magánlakásban természetesen nem lehetett szó, és így a sok értékes szép holmi az érdeklődők legnagyobb részé előtt rejtve maradt. Nemrég megvizsgálták Szűcs gyűjteményét a Nemzeti Múzeum szakértői és javaslatukra a Művelődésügyi Minisztérium a tárgyak nagy részét védetté nyilvánította. Ezek után Verőce tanácsa módot keersett arra, hogy az Express Ifjúsági Tábor tő- szomszédságában levő magán- gyűjtemény legalább bizonyos mértékig nyilvános jellegű legyen. Szűcs lakása felett az emeleten levő helyiségeket az erdőgazdaság iroda céljára használta eddig, de a tanács kérésére kiürítette. Itt megfelelő helyen lehetne kiállítani Szűcs Ernő gyűjteményét, anélkül, hogy lakásától távoí kerülne. Lakása viszont, amint gyűjteményét máshol helyezhetné el, egyszerre tágassá válna. Előreláthatólag még az idén felviheti az emeletre és Pest megyében rövidesen megnyílhat még egy múzeum. Csak kísmúzéúm "és rriágán- gyűjtemény ugyan, de értékes anyaggal telített. Bélyegcsere bíróságon A MAGYAR IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS TÖRTÉNETÉBEN ELŐSZÖR A magyar igazságszolgáltatás történetében most először fordult elő, hogy egy bélyegcsere ügyében a bíróságnak kellett döntenie. Két régi bélyeggyűjtő cserélt. Az egyik régebben megszerezte az ausztriai Bad- Ischl-i színháznak a múlt század közepéről származó színlapját, amelyen az akkor érvényben volt telekhasználati díjat nem okmány-, hanem postabélyeggel rótták le, mégpedig az 1850. évi első osztKERTI VIRÁGOK rák sor vízjel nélküli, foga- zatlan, sárga színű, 1 krajcá- ros értékének felezésével. Ugyanis a díj ötven Gro- schent tett ki, ezért a bélyegnek vízszintesen felezett részét ragasztották a papírlapra. Osztrák bélyegszakértők szerint ez az egyetlen megmaradt példány, amikor felezett postabélyeget, mint okmánybélyeget használtak fel. Ezért a nagy ritkaságért cserébe az 1871. évi kibocsátású, első magyar kőnyomatos sor narancssárga színű, 2 krajcárosát, valamint az 1914. évi magyar, úgyneveRövidesen újabb virágábrájú bélyegekkel örvendezteti meg a posta a gyűjtőket s főképpen e népszerű motívum híveit. Tíz forint névértékben nyolc bélyegből álló sort bocsát ki, amely kerti virágokat ábrázol. Az egyes bélyegeken a következő virágok szerepelnek: estike, árvácska, rézvirág, hajnalka, petúnia, kerti porcsin, őszirózsa, dália. A sort Füle Mihály grafikus művész, sok szép bélyegünk alkotója tervezte. zett zöld portósor, álló keresztes vízjelű, 20 filléres bélyegét kapta. Nem sokkal később, az, aki az osztrák bélyeget adta, közölte társával: rájött, hogy a cserével súlyosan károsodott, ezért a már lebonyolított cserétől visszalép. Megegyezni nem tudtak, ezért pert indított, egyben a magyar bélyegeket visszaküldte. A Budapesti I—III. Kerületi Bíróság a cserét hatálytalanította, mert a szolgáltatás és ellenszolgáltatás között nagy aránytalanságot látott és a beperelt gyűjtőt az osztrák ritkaság kiadására kötelezte. Fellebbezésre a Budapesti Fővárosi Bíróság a keresetet elutasította azzal az indokolással, hogy az osztrák bélyegnek megállapítható forgalmi értéke nincs, csak eszmei értéke, ami nem realizálható, tehát az aránytalanság megállapítására nincs lehetőség. Az ellentétes ítéletek után — törvényességi óvásra — az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely kimondta: szakvélemény, illetve a Müller-katalógus szerint az osztrák bélyeg értéke a csere idején hatszáz dollár volt. Ez a Nemzeti Bank akkori átszámítási árfolyama alapján 14 088 forintnak felelt meg. A két magyar bélyeg 6800 forintot ér. A feltűnően nagy értékkülönbség miatt a csere érvénytelen. Ezért a Fővárosi Bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, míg a kerületi bíróság ítéletét helybenhagyta és szintén kötelezte a beperelt gyűjtőt, hogy — miután saját bélyegeit már visszakapta — az osztrák ritkaságot adja vissza. Rakoncátlankodnak a napfoltok Az év végére érkezik el a naptevékenység mostan, maximuma; az előjelek szerint azonban — meglepetésre — nem egészen úg^, ahogyan a tudósok előre kiszámították. A naptevékenység erősségét az úgynevezett napfoltszámmal szokás jelezni, amelyben egyszeresen szerepel az egyes napfoltok száma és tízszeresen a napfoltcsoportoké. A napfolt számok a naptevékenység alakulásához igazodva a maximum felé közeledő időszakban viszonylag egyenletesen szoktak növekedni, majd a csúcs elérése után ugyancsak egyenletesen csökkennek. A legutóbbi maximum idején, 1957—58-bán a napfoltszám havi átlagban több hónapon át meghaladta a kétszázat, de olykor egy-egy napra a 250-et is megközelítette. Viszont alig volt nap, amikor legalább a százat nem érte volna el. Jogosnak látszott a feltevés, hogy most közepes erősségű lesz a naptevékenység a maximum idején. Ezzel szemben ma már biztosra vehető, hogy a napfoltszám decemberben is alig haladja meg a 110-et. A meglepetések ezzel nem fejeződtek be: a szokott egyenletes növekedés helyett most egészen szeszélyesen váltakoznak a nullát alig meghaladó és a 100-at is meg- , közelítő napfoltszámok. Mag nélküli szőlő Szentendrén Perlett — ez a szürke név jelzi a mag nélküli szőlőt, a gyümölcsnemesítő tudományág egyik bravúros eredményét. Ez a csemegeszőlő társai közül azzal válik ki, hogy nincsen I magja. Végeredményben nem j is a hazai szakemberek „műve”, hiszen Kaliforniából származott el, az ottani neves szőlőszakember, a világhírű Olmo professzor munkája nyomán alakult ki ez a fajta. A Per- lettnek mégis akad bizonyos magyar vonatkozású „rokonsága”. Az anya a magyar származású Szőlőskertek Királynője, ez a pompás csemegeszőlő, az apja ugyanakkor a híres európai Szul- tanina, ) ezeknek a tengeren túli keresztezése hozta meg a várva várt sikert. A kaliforniai példány szaporítóanyaga évekkel ezelőtt került Szentendrére, Szűcs Józsefhez, aki szenvedélyes szőlőtermelő hírében áll. Ö nyomban hozzálátott a meghonosításhoz, és gyűjteményének egyik legféltettebb példánya lett a Perlett. (Időközben a gyűjtemény a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet védnöksége alá került.) Ezek után joggal vetődik fel j a kérdés: lesz-e nálunk is nagyobb mennyiségben mag nélküli szőlő, amely Török- és Görögországban rendkívül elterjedt, de már Olaszországban és Bulgáriában sem ismeretlen. A szakemberek szerint a Perlett igen kényes fajta, és ezért kétszer is meggondolandó, hogy elterjesszék-e. Kevésbé állja például a fagyot, és a bőséges csapadékot sem kedveli. Ezért csak kisebb területen honosítják meg, és egyelőre megfigyelés alatt tartják. Ezzel a munkával párhuzamosan azonban három helyen foglalkoznak a hazai adottságoknak jobban megfelelő mag nélküli fajta kikísérletezésével. Ha a munka eredményre vezet, nálunk is jöhet a mag nélküli szőlő. A GANZ-Mávag alkalmaz: esztergályos, marós, lakatos, hegesztő, öntő, kovács, galvanizáló, (vegyésztechnikus), szak- és betanított munkásokat, továbbá férfi segédmunkásokat. A vidéki szakemberek részére díjmentes szállást adunk. SZABAD SZOMBAT Jelentkezés személyesen vagy írásban a vállalat Munkaerőgazdálkodásán: Budapest Vili., Vajda Péter u. 10. Minden fehér, minden tiszta— ULTRA mosókrém a titka! FOKOZOTT MOSÓHATÁS ! LESZÁLLÍTOTT ÁR !
