Pest Megyei Hírlap, 1968. szeptember (12. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-07 / 210. szám

PÉ3T MECrll kMúdav 1968. SZEPTEMBER 7., SZOMBAT A nemzet könyvtára A szellemi értékek egyedül­álló tárháza az Országos Szé­chényi Könyvtár. Amikor 1802- ben névadója, gróf Széchényi Ferenc magánkönyvtára ma­gyar vonatkozású műveinek felajánlásával megvetette a magyar nemzeti könyvtár alap­ját, bizonyára maga sem gon­dolta, hogy a könyvgyűjtés mi­lyen hatalmas intézményévé növi ki magát alapítványa. A névadó 10—12 ezer nyomtatott művet, néhány száz kéziratot, metszetet és térképet adott át a nemzet számára. Jelenleg mintegy ötmillióra tehető a könyvtár állománya: könyvek, újságok és folyóiratok, kézira­tok, kották, térképek, kis­nyomtatványok, képek és más dokumentumok állnak az ol­vasók rendelkezésére. A könyvállomány ma több mint másfél millió kö­tetből áll. E gyűjtemény zömét az 1712 óta Magyarországon megjelent kiadványok alkot­ják, másik jelentős része pedig az 1601-től kiadott külföldi könyvekből áll. A központi könyvállomány tükrözi vala­mennyi újkori gondolatrend­szer, társadalmi mozgalom és irodalmi stílustörekvés hazai, sőt tágabban értelmezve: kö­zép- és kelet-európai elterje­désének körét. ízelítőül hadd említsünk meg néhányat közülük. A francia felvilágosodás irodalmából szá­mos első kiadással szerepel Rousseau, Voltaire és Diderot. A német irodalom és tudomány klasszikus korszakából Kant, Lessing, Schiller, Goethe és Heine kiadásai. Az angolokat Byron, Tennison, Swinburne és Browning képviseli. A tudo­mány úttörői közül Hegel, Marx, Engels, Darwin és Men- delejev első kiadású művei szintén megtalálhatók. Itt kapott helyet több, a nemzeti könyvtárra hagyomá­nyozott magánkönyvtár is. A magyar felvilágosodás kima­gasló alakja, Batsányi János, aztán Kisfaludy Sándor, Ma­dách Imre könyvtárát kezelik önálló gyűjteményként. Ugyancsak a nemzeti könyvtár őrzi Kossuth Lajos magán- könyvtára számos neki aján­lott vagy sajátkezű jegyzetei­vel ellátott könyvét. Igen gaz­dag az Országos Széchényi Könyvtár tudományos anyaga is. A központi gyűjtemény gaz­dagsága alapot nyújt arra, hogy a magyar nemzeti könyv­tár a kelet-európai népek tár­sadalomtudományi összehason­lító kutatásainak egyik műhe­lyévé váljék. A hírlapiár kb. 170 ezer kötetet számlál. Magában foglalja a magyar hírlap- és folyóirát-irodalom minden jelentős emlékét az 1771-ben indult latin nyelvű Nova Posoniensiától a jelenkor sajtójáig. Megtalálhatók a leg­régibb magyar hírlapok (Ma­gyar Hírmondó, Magyar Kurír, Hadi és Más Nevezetes Törté­netek), a XVIII—XIX. század vezető folyóiratai (Magyar Mú­zeum, Uránia, Tudományos Gyűjtemény), az 1848—49-es forradalom és szabadságharc hírlapjai (Márczius Tizenötö­dike, Munkások Újságja, Köz­löny, Kossuth Hírlapja), a ko­rai magyar munkásmozgalmi lapok (Munkás-Heti-Krónika, Aranytrombita, Testvériség, Népszava), a XX. század for­dulójának haladó polgári fo­lyóiratai (A Hét, Nyugat stb.), a Magyar Tanácsköztársaság sajtója (Vörös Újság, Vörös Katona, Ifjú Proletár), a két világháború között a bel- és külföldön megjelent illegális és félillegális forradalmi lapok (Üj Március, Űj Hang, Sarló és Kalapács, 100%, Valóság). Ugyancsak megtalálható a hír­laptárban a sajtótörténet né­hány régi külföldi emléke is. A Régi és Ritka Nyom­tatványok Tára a teljes ál­lomány legrégibb és kivé­teles értékű nyomtatványait gyűjti. Az 1500 előtt nyom­tatott könyvekből több mint 1700 példánya van. Kimagasló értékei közül megemlítjük a Magyarországon levő egyet­len Gutenberg-nyomtatványt, a 42 soros Biblia-töredéket, az első magyarországi nyom­tatványt, az 1473-ban Budán nyomtatott Chronica Hun- garorum teljes példányát. Megtalálhatjuk Sylvester Já­nos Grammatica-ját és Uj Testamentum-fordítását, Hel- tai Gáspár és Bornemissza Péter műveit, Tinódi Se­bestyén Chronica-ját, Zrínyi Miklós Szigeti Veszedelem eposzának Becsben megje­lent első kiadását. Ugyan­csak helyet kaptak a gyűj­teményben Kossuth, Szé­chenyi és Táncsics külön­leges értékű művei is. A kézirattár mintegy 360 ezer kéziratot őriz. Legnagyobb értékei közé tartozik a legrégibb összefüggő szövegű magyar nyelvemlék, a Halotti Be­széd. Emellett 77 magyar nyelvemléket őriz 1550 előtt- ről a kézirattár. A XII. szá­zadból fennmaradt a legré­gibb törvénygyűjtemény, né­hány krónika, Mátyás ki­rály 32 kódexe, Kinizsiné Magyar Begnina magyar imádságos könyve, Mikes Kelemen kéziratainak egy része, közéleti személyek, írók, tudósok kéziratai. A Kisnyomtatványtár közel kétmilliós állománya az egy­két lapos nyomtatványok vál­tozatos típusait foglalja ma­gában. Az elmúlt korok mindennapi élete tárul fel a röplapok, alkalmi beszé­dek, peres iratok, üzleti nyomtatványok, árjegyzékek, műsorok, meghívók halmazá­ból. (A gyűjteményben önálló csoport a félmillió gyász- jelentés.) Megtalálhatjuk itt az 1848—49-es forradalom és szabadságharc plakátjait és röplapjait, a Magyar Ta­nácsköztársaság szöveges és grafikai plakátjait. A Színháztörténeti Tár gaz­dag anyagát csupán két adat is meggyőzően szemlélteti. Az egyik: a hozzávetőlege­sen 350 000 színlap Európa egyik legnagyobb ilyen jel­legű gyűjteménye. Különös figyelemre tarthatnak igényt a magyar színészet hőskorá­nak kéziratos színlapjai. A másik: a mintegy 30 000 da­rabot magában foglaló fény­kép- és nyomtatvány gyűjte­mény, amely elsősorban a magyar színháztörténet el­múlt száz évéről ad áttekin­tést. A kép teljességéhez tar­tozik, hogy a nemzeti könyv­tár három vidéki műemlék­könyvtár, a keszthelyi Heli­kon, a zirci Reguly Antal és a gyöngyösi Bajza Jó­zsef Könyvtár gondozását is ellátja. És végül, ha csak címszavakban is, de néhány mondatot nemzeti könyvtárunk nagyszabású te­vékenységéről: a nemzeti bib­liográfia különböző soroza­tainak szerkesztése és ki­adása, a nemzetközi csere­szolgálat lebonyolítása, a központi , katalógusok elké­szítése, a könyvtárközi köl­csönzés lebonyolítása stb. Az Országos Széchényi Könyvtár gazdag gyűjtemé­nye: nemzeti kincsünk, fel­becsülhetetlen érték. Jelen­leg a Nemzeti Múzeumban van az otthona. De 1973-ra elkészül a budai Vár, amely­nek nyugati épületében kap helyet nemzeti könyvtárunk is. B. I. Többszintes Derkovits-terem Többszintes kiállító helyi­séggé alakították és szeptem­ber 27-én nyitják meg a Kép­csarnok Vállalat Derkovits- termét Budapesten, a Lenin körúton, a November 7 térnél. Az újjászülető intézmény nem­csak a bejárati szinten, hanem a pincében és az emeleti ré­szen is kiállítások és képzőmű­vészeti vásárlások színhelye lesz. ______________ M axi lámpa-burák Lámpabura-óriásokat készít a. fűzfői nitrokémiai ipartelepek poliészterüzeme. A három mé­ter átmérőjű burákat üvegszál­lal erősítik, hogy ellenálljanak az időjárás viszontagságainak. Cinkehűség Kedves vendé­gek érkeztek az egyik szeptember eleji reggelen Se­bestyén Antalné pécsi asszonyhoz: egy cinkepár „mu­tatta be” fiókáit. A cinkepár ugyanis régi ked­ves lakója volt a Mecsek oldalán le­vő kertes háznak. A hideg, havas té­li napokon Sebes­tyénné állandóan etette a didergő, éhező madárká­kat. Fokozatosan magához szelídí­tette a két cinkét, amelyek aztán annyira felbáto­rodtak, hogy már az asszony kezéből is felcsipegették az ennivalót, sőt berepültek a konyhába és ott lakmároztak az asztalon maradt kenyérmorzsából. A nyári meleg beköszöntével azonban eltűnt a cinkepár: nyilván a hűvösebb erdő­be költöztek és ott költöttek. Sebestyénné már-már azt hit­te, hogy végleg búcsút mondtak a kedves madárkák, amikor most be­röppentek hozzá. A verandán tele­pedtek le, ott vár­ták, hogy a házi­asszony valami fi­nom falattal ked­veskedjék nekik. Fiókáik a közeli diófán maradtak és bizalmatlanul szemlélték az ese­ményeket. Amikor azonban látták, hogy az egész csa­lád számára „terí­tettek”, ők is a verandára bátor­kodtak. Azóta vala­mennyien ottho­nosan érzik magu­kat a házban. Se­bestyénné abban reménykedik, hogy sikerült megtelepíteni kertjében az egész cinkecsaládot. Sőt talán a későbbi utódok is itt rak­nak majd fészket. Új gyár — több munkalehetőség ÚJ TERMÉK - VASTAGABB BORÍTÉK Kutyaszorító A DÉRYNÉ SZÍNHÁZBAN Egy bemutatóval és egy fel­újítással várja nézőit az új évad első heteiben az Állami Déryné Színház. A szezon első bemutatóját szeptember 10-én tartják a fővárosban, a Ku- lich Gyula téri székházban, amikor Tóth Miklós „Kutya­szorító” című vígjátékát tűzik műsorra. A premier egyben ősbemutató is. A bemutatót követő néhány nap múlva állítja színpadra a társulat Kacsóh Pongrác fel­újított János vitézét. A daljá­ték csupán a Déryné színpa­dán már 490 előadást ért meg, három felújításban. öt-hat évvel ezelőtt az Iro- dagéptechnika Vállalat újon­nan felépítendő üzemének vi­déken keresett helyet. Próbál­koztak Kecskeméten, később Szolnokon, de a válasz mind­két helyen elutasító volt. Már csak egy lehetőség maradt, ami számításba jöhet: Nagykőrös. A város vezetői helyesen cselekedtek, mert igent, mond­tak az Irodagép-technika Vál­lalatnak. Azóta a korszerű gyáregység felépült és negy­venhárom dolgozóval elkezd­ték a munkát. Fő profiljuk a javítás és szolgáltatás volt. Azóta sokat változott a helyzet. Az üzemben ma 134 nagy­kőrösi talál munkát és biztos megélhetést, s az üzem, ki­használva az új gazdasági me­chanizmus, által biztosított na- gyebh • s vállalati • szabadságot, az irodagéppiac egyik szűk ke­resztmetszetét, a hiányos ké- ziszorzógép-ellátottságot akar­ja feloldani. Éppen ezért -az egyik zágrábi céggel — ame­lyik régóta keresett már part­nert — szerződést kötöttek a Jugoszláviában gyártott kézi- szorzógép-alkatrészek hazai összeszerelésére és a kész ter­mék értékesítésére. — Először természetesen a hazai igényeket fogjuk kielé­gíteni — mondja Verbo Zoltán üzemegység-vezető —, azután szeretnénk exportra is dolgoz­ni. Ügy gondoljuk, olyan üzle­tet kötöttünk, amely a dolgo­zók és a népgazdaság érdekei­re egyformán kihat. Az új gyártás bizonyos belső átalakításokat tett szükségessé. Rövidesen el­készül az a szalagsor, amelyen majd a Jugoszláviából érkező alkatrészek összeszerelése fog történni. Evvel sietni is kell, mert a jugoszláv partner érte­sítése szerint már elindították Zágrábból Nagykőrös felé az első kétezer darab szorzógép alkatrészeit. Az új termék összeszerelése nagymértékben fogja érinteni a dolgozók keresetét, mert akik a szalag mellett fognak dolgozni, nemcsak szakmailag, hanem anyagilag is előrébb lépnek. A hazai piacon pedig végre, kapni lehet majd az eddig hiánycikként nyilván­tartott kézi szorzógépet. De nemcsak a dolgozókat, a hazai piacot, hanem a MIGÉRT vállalatot is érinti a nagykő-' rösi üzemegység új terméké­nek megjelenése a piacon. Ugyanis eddig csak a MIGÉRT foglalkozott a hazai igények, kielégítésével — sokszor bi-1 zony akadozva. A verseny, ami nyilván kialakul a két vállalat között, kedvezni fog a j Színházban. fogyasztónak, mert ezentúl a másik vállalatnak is gyorsan, olcsón és jó minőségű árut kell szállítania, ha nem akarja el­veszíteni a megrendelőit. A nagykőrösi üzemegység egyébként nemcsak a gyártás­ra, hanem az általuk összeál­lított szorzógépek garanciális és más természetű javításai­nak gyors elvégzésére is fel­készült. Az értékesítést a köz­ponti vállalat kereskedelmi osztálya végzi, de a megren­delőkhöz már rövid úton, egye­nesen Nagykőrösről fog érkez­ni az áru. k. L Kolozsvári színészek Budapesten Pénteken néhány napos ven­dégszereplésre Budapestre ér­kezett a kolozsvári Állami Ma­gyar Színház társulata. A ven­dégművészek három reper­toárdarabjukat hozták maguk­kal: bemutatják a Delavran- cea: „Fergeteg”, Horia Lavi- nescu: „Egy művész halála” című színpadi művét és Ma­dách: Az ember tragédiáját. A kolozsváriak első ízben ma lép­nek közönség elé a Madách OTT JÁRTUNK • •• Csodabogarak Hát igen, voltak aztán cso­dabogarak is a nagy forgatag­ban. A Mauzóleum téren szé­dületes sikert aratott az ed­digi VIT-országok közös sza­badtéri előadása. Itt figyeltem fel egy csoportra. Lehettek vagy öten, s egyik furcsábban nézett ki, mint a másik. Mi­után nem tudtuk eldönteni, fiúk-e vagy lányok, illetve melyik micsoda, kolléganőm odament a leghosszabb szőke hajúhoz, akinek kezén-lábán mütyürök voltak, és megkér­dezte angolul, mik ők? Gú­nyosan nyitotta szét aranyvi­rágos ingét. Kegyesen elárul­ta, hogy finn turista. Egy másik csoporttal több­ször is találkoztunk. Nyolcan- tízen voltak, a férfiak hosszú körszakállal, mellükön kereszt­ben gitár. Azt pengették un- talan, s időnként ütemesen kiabálni kezdtek: — Che Guevara! Che Gue­vara! Ennél többet kérdéseinkre sem voltak hajlandók közölni. Láttunk még ősz öregurat, akinek ballonját elöl-hátul el­borították a jelvények s egy óriási fehér szalmakalapos olasz lányt, akinek kalapja széle tele volt írva rostirónos aláírásokkal. ★ Ügy hiszem, Szófiában végül nem maradt egyetlen szál ró­V. zsa vagy szegfű sem. Mert azt a töméntelen mennyiségű vi­rágot, amit szétosztogattak!... A találkozókon rendszerint a bejáratnál ott állt néhány mo­solygós kislány s a vendégek kezébe nyomott egy-egy szál csodálatos virágot. Máskor pa­zar virágkiállítást rendeztek. A rózsapiramison, míg bele nem fáradtam, kétszázhatvan­hét szálat olvastam meg, de még csak a derekáig jutottam. Na, és a lányok napján? Ép­pen kinn voltam reggel hétkor Gara Iszkeren, amikor meg­szólaltak a hangszórók s min­den nyelven kérték a lányo­kat, menjenek le a kapukhoz, mert a vendéglátók szeretnék üdvözölni őket. Szaladtak a mieink, a másik házcsoportok­ból a sok-sok fehér és színes­bőrű leányzó. Kazalravaló, öklömnyi virágú rózsaszín szegfűvel tértek vissza. Vajon csak erre az egy gesztusra hány szál kellett fesztiválszer- te? ■k Több ezer fél cipő Volt, amikor féltem. Például az egyik előadáson, ahol ma­gyarok is felléptek és tízezer­nyi ember töltötte meg a te­ret. Először széles sáv volt a színpadi emelvény és a közön­ség között, ott álltak a filme­sek, a sajtó munkatársai, a tv- sek és a fotósok állványai. De az előadás hevében a tömeg könnyű női cipőkből. Ennek keresték a párját, míg egy­másra találtak az elhagyott fél cipők. Aztán a rendőrök elkezdtek valamit kiáltozni, mire a tár­saság eleje a földre huppant és kényelmesen helyet foglalt az aszfalton. Lassan a hul­lámzás is elült. ★ Volna még mit írnom, de az olvasó türelme véges. Írhatnék a szégyenlős mongolokról, akik a merész operettjeleneteinknél eltakarták az arcukat. Írhat­nék a berliniek barna mackó­járól, a bolognai ifjúmunká­sokról, akik teljes két órán keresztül faggatták Kis Katit, : r, ,'•! , mind jobban nyomult előre, végül elsöpörte a kordont. Hullámzás, kiáltozás, cipők ez­rei emelkedtek a magasba a nézőtérre irányított reflekto­rok fényében. Te jó isten, mi lesz itt? És miért a cipők? Ez valami bolgár tüntetésforma? Megoldódott a cipők rejtélye. A nagy előrenyomulásban so­kan kiléptek saruikból és a a Csepel Autógyár ifjúsági brigádjának összetételéről és munkamódszeréről. Írhatnék még a sok egzotikumról, a ba­rátság millió jeléről. Ezek külsőségek, de a nagy találkozó nem ezért jött létre. Hanem azért, amit Jean Diard olvasott fel, összefoglalva a VIT eredményeit: „A fesztiválmozgalom ismét bebizonyította — mint ahogy a jövőben is bizonyítja majd — hatékonyságát, erejét és életrevalóságát. Szelleme és eszméi hatásosak, változatosak és számottevőbb erőt fognak össze, mint valaha.” Komáromi Magda (Vége) Minden cipő megtalálta a párját...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom