Pest Megyei Hírlap, 1968. szeptember (12. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-04 / 207. szám

A DCM teljesítheti a kívánságot Augusztus 17-i számunkban a DCM lakótelepi olvasóink azt kérték, hogy építsenek autó­busz-várótermet a MÁVAUT- megállóhoz. A városi tanács építési és közlekedési osztályának fő­mérnöke, Dombay Sándor, ol­vasóink kérésére válaszolva, azt írja, hogy nem ők az ille­tékesek, mivel a lakótelep tel­jes egészében a Dunai Cement­es Mészmű kezelésébe tarto­zik, de felhívták a DCM figyel­mét olvasóink levelére, (h) Sííttó Pál előadása A Textilipari Műszaki és Tu­dományos Egyesület pamutfo­nó szakosztálya havonként más-más vállalatnál tartja vándorértekezletét. Szeptem­ber 10-én a Kaposvári Textil­művekben tartanak klubnapot a szakosztály tagjai. Ez alka­lommal Simó Pál, a Váci Kö­töttárugyár főmérnöke, tart előadást Tapasztalatok a Ka­posvári Textilművekben gyár­tott fonalak felhasználásánál címmel. VÁC I UAPLfl *^ii ii .................. i11 iii^» 11 A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Jelentés a harmatos határból Jó ütemben halad az őszi vetés XII. ÉVFOLYAM, 207. SZÁM 1908. SZEPTEMBER 4., SZERDA Tanévnyitás — tárogatószóval Vác a tanulók városa Csaknem hét és fél ezer diák az iskolapadokban Hétfőn, újra ellepte váro­sunk utcáit a diáksereg. Ün­neplőbe öltözve vonultak "cso­portokban afc iskolák felé. A legfiatalabbakat szüleik vagy nagyízüleik kísérték kézenfog­va, magyarázva az utat (s ta­lán a közlekedési szabályokat is) az óvodákból az általános iskolák padjaiba először ülők­nek. Kétségtelen, őket töltötte el a legnagyobb izgalom, ami­A MARXISTA-LENINISTA KÖZÉPISKOLA TANÉVNYITÓJA Hétfő délután került sor az idei pártoktatási év egyik megnyitó eseményére, a Híradástechnikai Anyagok Gyárának kultúrtermében. A marxista—leninista kö­zépiskola ünnepélyes tanév­nyitóján részt vett Szüts La­jos, a városi pártbizottság agitációs-művelődési osztályá­nak vezetője. Idén nyolc helyen indul meg ez a népszerű okta­tási forma; a három pártbizottsági osztá­lyon kívül a pedagógusoknál, az orvosoknál, a Forte-ban, a DCM-ben és a Kötöttárugyár­ban. Still Ferenc, a középiskola igazgatója elmondta, hogy kí­sérletként ebben az évben vál­toztatnak az oktatás módsze­rén. Eddig valamennyi osztály- vezető minden témakörből fél­órás előadást tartott, ami sok­oldalú felkészülést igényelt. Ezt a kiselőadást követte a szemináriumszerű vita. Az 1968/69-es tanévtől kez­dődően havonként lesz egy alka­lommal két-három órás előadás. Itt mód lesz széles körűen, át­fogóan ismertetni egy teljes hónapra szóló tananyagot. Spe­ciális előadókat kérnek fel ezekre a témakörökre, akik be­hatóan ismertetik a fejezete­ket. Természetesen az osztály­vezetők is jól felkészülnek és az előadást követő három fog­lalkozáson elmélyülten vitat­ják meg a témákat. Szüts Lajos ígéretet tett, hogy az anyagot valamennyi osztályvezető megkapja időben. Múlt évben a városi párt-vég­rehajtóbizottság dicséretben részesítette a marxista—le­ninista középiskola tantestü­letét. Munkájuk, felkészülésük ebben a tanévben is elősegíti majd több száz hallgató politi­kai műveltségének elmélyíté­sét. (P. r.) FIGYELŐ Hírünk az országban Arany István tanácstitkár érdekes cikket írt a Tanácsok- Lapjában a városi tanácsren­deletek születéséről. — Az Es­ti Hírlap két hosszú folytatás­ban idézte fel a váci hajógyár­ban 1962-ben történt 340 ezer forintos lopás históriáját. — Az Elet és Tudomány bemu­tatta Gorka Géza verőcei ke­ramikusművész alkotói mű­helytitkait. — A Magyar Ifjú­ság hírt adott váci fiatalok nyári munkájáról az ifjúsági táborokban. — A Népsport tu­dósított Hesz Mihály olimpiai felkészüléséről. — A Magyar Kisiparos közölte a kitüntetett váci és járásbeli kisiparosok névsorát. — Az MTI hírül ad­ta, hogy magyar küldöttség utazott Peruba. A delegáció egyik tagja Nagy Miklós, Vác országgyűlési képviselője. — A TV Híradó bemutatta az új Börzsöny Múzeumot. kor életük első iskolai meg­nyitójára vonultak. Csaknem négyszáz kis nebuló kezdi ta­nulni idén az írás-olvasás tu­dományát városunkban. Hasonló lehet azoknak az izgalma, akik — kilépve az általános iskolák padjaiból — a gimnáziumokban, közép- és szakiskolákban folytatják ma­gasabb tanulmányaikat: kis híján ezeregyszáz főből áll ez az új „ezrede” a majdnem hét és fél ezres diákseregnek, melyből több, mint kétezer- kétszázán gimnáziumokban és egyéb középfokú tanulóinté­zetben végzik tanulmányaikat — ebben a Duna-parti tanuló­városban. A város legfiatalabb középiskolájában, a Géza király téri gimná­ziumban és szakközépiskolá­ban idén tartották a második ünnepélyes tanévnyitót. A tá­gas előcsarnokban hatalmas felirat fogadta az ide először belépő diákokat: SZERETET­TEL KÖSZÖNTJÜK AZ EL­SŐ OSZTÁLYOSOKAT! — Száznegyvenöt kisdiáknak a szíve dobbant először gim­nazistaként az új épület mo­dern falai között. S talán ők hallgatták a legnagyobb fi­gyelemmel és meghatódott- sággal Bíró Béla igazgató tör­ténelmi múltunkra is emléke­ző szavait. Aztán „dobogóra léptek” az irodalmi színpad tagjai, dr. Jurányi István ta­nár vezetésével: Juhász Gyu­la, Petőfi, József Attila ver­sei szólaltak meg, s — más zenei hangok mellett — stíl­szerűen felcsendült a Géza ki­rály téri épületben a tárogató­szó is. Negyvenhat szakma — 900-nál több tanulója A váci Ipari Szakmunkás­képző Intézet udvarán csak­nem ezer tanuló, s szüleik és tanáraik gyülekeztek az ünne­pélyes tanévnyitóra. Jól mű­ködő hangerősítő közvetítette Szintai Márton igazgató sza­vait a legtávolabb állókhoz is. Az új tanévben mintegy százötvennel többen sajátít­ják el a különböző szakmá­kat — idén negyvenhatot — mint ....az__glőző... évben. „Új­s zínfoltként jelentkezik a Vá­ci Kötöttárugyár „kötszövő” tanulóiból szervezett három osztály. A nyár folyamán nagy munkálatok folytak ebben az intézetben: • hatszázezer forintos költ­séggel kívül-bclül felújí­tották az iskola és a kol­légium épületét. A munkát — átlagon felüli minőségben — az előírt ha­táridőre a Pest megyei Taná­csi Építőipari Vállalat végez­te. Gondoskodtak új oktatási és műhelyfelszerelésekről, több tízezer forintos költség­gel. Végül egy jó hírt közlünk azok számára, akik eddig még nem jelentkeztek, de szakmát szeretnének tanulni: szeptember 15-ig öntőnek és mezőgazdasági gépsze­relőnek elfogad jelentke­zőket az intézet, utóbbi szakmára csak Vác- hartyán környékieket. Szűcs E. B. Barátkozás a padokkal Tegnap Püspökszilágyon Is elkezdődött az iskolai év. A négy tanteremben hét tanító és tanár várta a százhuszon­hét kisdiákot, akik a nyári szünet után először ültek be a padokba. Tizenhat első osztályost az óvonénik, óvodás pajtásaik és szüleik kísértek át az is­kolába. Nem lesz nehéz a ba­rátkozás a padokkal, hiszen nem először jártak itt. Ami­kor nagycsoportosok lettek, az óvónénik többször is elvit­ték őket az iskolába, hogy lássák, hova is kerülnek majd. (k-né.) A határban a bokrokon, árokparti fűszálakon táncol a hajnali harmat, s ha semmi más nem beszélne arról, hogy idén jóval korábban érkezik az ősz — ez elegendő figyel­meztetés lenne a mezőgazdá­szoknak. A járási tanács mezőgazda- sági és élelmezési osztályán Bata Pál mezőgazdásztól kér­tünk felvilágosítást a termelő- szövetkezetekben folyó idősze­rű munkákról. Mint elmondotta, a járás minden szövetkezetében meg­kezdték az őszi munkákat. A megfelelő talaj előkészítés után mintegy ötezerkétszáz hold őszi búzát, két és fél ezer hold rozsot és körül­belül kétezerkétszáz hold őszi árpát kell a földbe tenni. A vetőmagot részben a Ve­tőmagellátó Vállalattól szerez­ték be a közös gazdaságok, részben saját termésükből biz­tosították. Ezt a magot vizsgá­lat és ellenőrzés után — az Országos Vetőmag Felügyelő­ségen végezték — a járási ta­nács mezőgazdasági osztályá­nak engedélyével elvethetik. A Pest megyei Növényvédő Állomás csávázó gépe tisztítja a termelőszövetkezetek vető­magját, és ezután kerül a föld­be. A pillanatnyi helyzet azt mutatja, hogy a termelőszövetkezetek megfelelő ütemben végzik a munkát és időre el is készülnek vele. A kertészetekben még érik a paradicsom és egyes helye­ken másodszor a zöldborsó. Szedik a paprikát is. A takarmányhelyzetről ér­deklődbe megtudtuk, hogy az utóbbi időkben lehullott csa­padék lehetővé tette a pillan­gósok újbóli kaszálását. Egyes helyeken sor kerülhet a vöröshere és lucerna harmadik, sőt ne­gyedik kaszálására is. Ez sokat segít majd az állat- állomány téli takarmányellá­tásában. (b.) Csütörtökön : ingyenes jogi tanácsadás Az első szeptemberi jogi tanácsadásra csütörtökön ke­rül sor a Lenin úti tömeg­szervezetek székházában. Dél­után öt órakor dr. Polácsy Beatrix, a Váci Ügyvédi Mun­kaközösség tagja ad itájélcoz- tatást és tanácsot a hozzá for­dulóknak. „Szőnyegterítés“ a Rákóczi utcán A Lenin út és az Árpád ut­ca között a főútvonal egyik szakasza a Rákóczi utca. A rendkívüli mértékben megron­gálódott betonutat most ja­vítják. Vastag, egybefüggő sző­nyegterítést kap, hidegaszfal­tos zúzalékból. Kecskeméti László útmester mondja, hogy Vácott ez a leg­rosszabb útszakasz. Javítása nem végleges, csak átmeneti. Azt a célt szolgálja, hogy az összerepedezett beton úttestet a téli kifagyástól megóvja. A várost átszelő főútvonal annyira tönkrement, hogy tel­jes felújítása elkerülhetetlen. A jövő évben az e célra bizto­sított hitelből megtörténik a Diadal tértől a Széchenyi ut­cáig a korszerű felújítás. A Széchenyi utca és a Híradás- technika közötti részre csak 1970-ben kerül majd sor. Búcsúzáskor Kecskeméti út­mester még arról biztosít,'hogy a most javított, durva felüle­tű szőnyegterítés egy hét múl­va — a használat következté­ben — olyan tükörsima lesz, mint az aszfalt. Példa erre a Rádi út. (Cserny képriportja, Pillanatfelvétel az útjavítókról Kerékpáron Szófiába II. Rátértünk az E—5-ös útra is­mét, amely Nis felé halad. Belg­rádiéi ez egész Nisig — autó- sztráda. Kitűnő kétsávos út ez. A város szélén még meg­álltunk a piacnál, egy kis utántöltésre. Részemről a pi­henő egy joghurt erejéig tar­tott. Ezek után irány a sztráda! ★ Szép volt a mai egesz nap. Alvás után lebontottuk a sátrat és tisztálkodás után megreggeliztünk. A nap pom­pásan sütött és 8 óra körül útra keltünk. Elhagytuk a Nis folyócska partját és rátértünk a műútra. Alig kerekeztünk 5 kilométert, magyar stoppo­sokkal találkoztunk. Nagy üd­vözlések után most már a né­hány kilométerre levő hegy­óriások felé tartottunk. Alig értünk a közeibe, a talaj kö­rülöttünk égő pirosra válto­zott. A friss szántás olyan volt, mint a vörös festékkel leöntött föld. Az út a Nis vágta kanyon­ban haladt, egy vasúti sínpár ■ és az óriási munkát végzett folyócska társaságában. Mi­csoda emberfelettien gyö­nyörű kép volt ez! Szinte lé- legzet-visszafojtva tekintet­tünk magunk fölé, oldalt, meg hátra, mert mindenütt tetemes tömegű szikla pihent egymásra rakva. Micsoda erő, micsoda magaságok, micsoda méretek, micsoda színek! A lehető legmodernebb színek változata. Nem csoda, hisz ezen a helyen a balkáni masszívum, öreg, lekopott szi- derit anyaga. és a tengeri ki­emelkedés harmadkori mész­köve keveredett. ★ Szomorú reggelre ébred­tünk. Esett az eső. Mire le­bontottuk a sátrat; szeren­csére elállt. Az út vizes volt, s csak úgy tapadt a kerék. Pirottól, ahol aludtunk, már csak 24 kilométerre volt a határ. Igyekeztünk tehát, hogy a tervezett időpontot meg­tartsuk; ★ A határ átlépése után ér­dekesen nehéz útszakasz kö­vetkezett! A hegyláncok ösz- szr-záródtak erre, hiszen a keresztirányú vonulatokat ke­rülgettük, a Balkán-hegység előfutárjait. A növényzet dú- sabb volt már itt, mint a ha­tárhoz közel, ahol a teljesen csupasz és bevágásokkal tar­kított Dinári-hegység láncai távolodtak, vonultak vissza az Adriai-tenger felé. A kopasz, nagyhasú mészkőhegyek után a homokköves és helyenként nospátos üledékes kőzetek vették át a „vezetést”. Ezek sokkal pusztulékonyabb kőze­tek, tehát érthető a növény- borítottság erősödése. Az omló, füves gerinceken és hegyoldalakon a tölgy meg a telepített fenyő az uralkodó. Igaz, az előbbiekhez képest eltörpül, mégis szépnek tűnt a vonulat átvágása. A gyűrő­dés fantasztikus erejét a le­rakodott anyagok torlódásán, ívén lehetett lemérni. S ehhez még a vörös-fehér színárnya­latokkal való keveredés! Az egyik kollégának épp a tetőn defekt je volt. Gyorsan cserél­tünk és hajtottunk tovább. Az út most már lefelé ten­dált, hiszen egyre közelebb kerültünk a Szófiai-medencé­hez. ★ Húsz kilométerre Szófiától autóút fogadott. Remek négy­sávos, majd hatsávos út. Öröm volt karikázni rajta. Kis csoportunk mindenhol érdeklődést keltett, csak né­hány magyar kocsi nem mél­tatott bennünket, legyintésre sem. Ja, nekik ttbcsijuk van, őket ne zavarja senki, azt vesznek észre, amit akarnak. A piros-fehér-zöld magyar szín a bolgár fehér-zöld-pi- rostól csak sorrendben tér el, A Szófiától hét kilométerre levő Bozsur kempingjében szálltunk le a kerékpárról. Széphalmi Pál (Folytatjuk) AHOL AZ IZZÓVAL KOOPERÁLNAK Milliók—„aprómunkákból" Nincs hivalkodó cégtáblája, de még felirat sem jelzi, hogy itt gyár működik. A leghét­köznapibb sárga meszelés egy­szerű külsőt ad az emeletes épületcsoportnak, mely mögött élénk munka folyik, bár az egykori szeszgyár kihűlt, füst- telen kéménye ridegen, élette­lenül kapaszkodik az ég felé. Ezerkilencszázhatvankettő óta lépésről lépésre fejlődik, erősödik ez a gyár. Tizennégy­ről nyolcvanra növekedett a dolgozólétszám, tágult a ren­delőkor és bizonyos specializá­lódás alakult ki. Nem látszik rossz üzletnek a Váci Autója­vító és Fémipari Vállalatnak ez a sződligeti „filiálé”, hiszen júliusban 108,1 százalékra tel­jesítette tervét. Komoly milliók vannak e szám mögött, havon­ta átlag egymillió-kétszázezer —egymillió-hatszázezer forin­tos tervet teljesítenek. Ez an­nál is komolyabb eredmény, hiszen vállalásaik apródarabos- szériamunkák és kooperációs félkészgyártmányok. — Valami baj van, hogy így el van gondolkodva? — kér­dem Mózes Károly gyárrész­legvezetőt. — Egy technológiai megol­dáson jár éppen az eszem, amellyel a képcsőkeret festésé­nek eddigi teljesítményét meg iehetne kétszerezni. Havi tíz­ezer darab fém-képcsővédőke- ret különleges festékkel törté­nő szórása jelenleg egyenkénti kézbevétellel történik. A fes- tékszórópisztoly pásztája sok­kal szélesebb, tehát alkalmazá­sa sokkal gazdaságosabb len­ne. — Az Egyesült Izzó majd­nem leállni kényszerült, a rob­banásmentes képcsövek gyár­tásával, mivel a védőkeretek festésével problémák akadtak. Gyárrészlegünk jó eredmény­nyel, megbízhatóan végzi ezt a munkát, és a korábbi 80—100 fokos égetéssel szemben, 120 fokon hökezeljük a kereteket. — De sok mást is készítünk itt — folytatja. — ' í \ Rendelőink közé tartozik a MÁV, ahová szemafor-lámpát, kocsivizsgáló lámpát készítünk. A MÜÁRT- nak negyedévenként 15 ezer szerszámosládát, havonként négyszáz darab útelzárólámpát, az EKA számára két típusban 2500—2500 lámpaernyőt szállí­tunk, a Ganz-MÁVAG pedig kettős ülésvasak készítését kérte tőlünk. A váci Dunai Gombgyár havi százezer acél mérőszalag-tokot rendelt tő­lünk. — Sajnos, mi sem vagyunk mentesek a munkaerő-gondok­tól. Gyárunkban nagyon sok a hegesztő- és a lakatosmunka. A Ganz-MÁVAG munkáját csak úgy tudjuk folyamatosan és határidőre elvégezni, ha legalább 5—6 általános laka­tost, vagy hegesztőt tudunk felvenni. Sajnos, akármennyi­re is gépekkel végeztetjük a munkák többségét, emberek nélkül a gépek sem üzemelhet­nek. Segédmunkást pedig egyenesen lehetetlen kapni. Külön szerencsénk, hogy igen sok a könnyű munka, így a nők alkalmazása segít munka­erőgondjainkon. Az anyagszállítást persze lehetne könnyíteni. A több tonna anyagot, melyet havonta felszabnak, feldolgoz­nak a vágókig, a présekig, kézi erővel mozgatják. A salakos, keskeny utakon taligákon, nyi­korgó kézikocsikon cipelik a töméntelen vasat a segédmun­kások. Embertelenül nehéz ez a munka, sok verejték, sok elégedetlenkedő szó kíséri ezek szállítását. A megoldás gondolatban kész. A segíteni akarás is meg­van a központ részéről. De jó utak és elektromos targon­cák kellenének, hogy ez a nyomasztó gond megoldódjék. Karmos Jenő l i 6

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom