Pest Megyei Hírlap, 1968. szeptember (12. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-27 / 227. szám

HOHOMIDÉKE A PEST MEGY El HÍR L^A P K Ü LÓNK I A D Á 5 A X. ÉVFOLYAM, 237. SZÁM 1968. SZEPTEMBER 27., PÉNTEK NOVEMBER 23-ANs Kiállítás a járás munkásmozgalmi dokumentumaiból KÉSZÜL A MONOGRÁFIA _ SEGÍTSEGKERES A hármas évforduló járási ünnepségsorozatának egyik nagyszabású rendezvénye kez­dődött el Monoron, a járási pártbizottságon tartott megbe­szélésen. A járási és a Monori Községi Pártbizottság illetékes munkatársainak vezetésével a kis, lelkes csoport tagjai el­határozták, összegyűjtik az 1918—19-es munkásmozgalmi esemé­nyek dokumentációit, emlékeit, s azt november­ben közszemlére bocsát­ják. Rajz- és történelemtanárok, a járási tanács művelődési osz­tálya, a járási könyvtár, a monqri művelődési ház és a járási úttörőelnökség képvise­lője — többek között — indí­totta el a tervek pontos meg­beszélése után a gyűjtőmun­kát. Megjelent a megbeszélé­sen Lendvai József vecsési ve­terán, mutatópéldányokkal gazdag gyűjteményéből. Az elmúlt évek során egyik- másik községünkben már ha­sonlóval próbálkoztak: az ösz- szegyűjtött dokumentumok alapját képezik a járási kiállí­tásnak. De sok értékes anyagot gyűj­tött össze a közelmúltban a monori gimnázium hely- történeti kutatószakköre, gazdag anyag található a gyömrői gyűjteményben. A hírek szerint érdemes ellá­togatni ily ügyben a ceglédi Kossuth Múzeumba is, a Párt­történeti Intézet levéltára pe­dig megkeresésre máris jelez­te, szívesen látja a monori gyűjtőket, sőt az értékesebb dokumentumokról fotókópiá­kat is ad. A konkrét gyűjtőmunka te­hát beindult. A kiállítás szervezői kérik azokat a szerveket, taná­csokat, intézményeket és nem utolsósorban a magá­nosokat, a történelmi idők tanúit, ritka értékek tulaj­donosait, örököseit, hogy legyenek a bizottság segít­ségére. Jelentsék be a birtokukban le­vő, munkásmozgalmi doku­mentumokat, és novemberben bocsássák a kiállítás rendelke­zésére. A tervek szerint a legritkább dokumentumokról a kiállítás szervezői diapozitíveket készít­tetnek, s ezeket a kiállítás idő­tartama alatt s, persze, más, megfelelő alkalmakkor az ér­deklődő csoportoknak levetí­tik. A kiállítás szervezésével egy időben folyik s befejezéséhez közeledik a járás monográfiá­jának megírása. November 23-ára, a nyitásra elkészül és sokszorosítva az érdeklődők rendelkezésére álL (d. g.) FOGADÓÓRA Holnap, szeptember 28-án, 10—12 óráig az ecseri tanács­házán Számvéber Ervinné .já­rási tanácstag, fogadóórát tart. Ma délután Gyomron ünnepség A fegyveres erők napja al­kalmából ma, pénteken dél­után fél 5-kor a gyömrői járá­si művelődési házban a KISZ-esek ünnepséget rendez­nek, ünnepélyesen fogadják a vörös vándorzászlót. OKOSAN ÉLNI Buga doktor Vecsésen Ha festő lennék, szívesen vá­lasztanám modellül, hogy port­rét készítsek róla. Megörökíte­ném kedves, derűs, nyugodt te­kintetét, kissé felemelt jobb kezét, amint elmaradhatatlan pipáját tartva magyaráz. Dr. Buga László érdemes or­vos, akit augusztus 20-án az érdemes népművelő kitünte­téssel jutalmaztak, a közel­múltban a vecsési József At­tila Művelődési Házban, a ve­csési szakmaközi bizottság ren­dezésében a bejáró dolgozók és a helyi hatóság kívánságára egészségügyi, tudománynép­szerűsítő előadást tartott. A vecsési közönséggel már volt szerencséje találkozni jó néhány esztendővel ezelőtt. Kedves közvetlensége baráti közelségbe viszi hozzá az em­bereket. Mindig van valami új mondanivalójában. Érdekes . kis történeteket mondott el előadása megkez­dése előtt, miközben vendéglá­tó házigazdái aggodalmasan figyelték: lassan jön össze a közönség. — Nem baj, fiaim, lassan, de biztosan. Majd hét óra után nézzétek meg. így volt ez egy­szer egy Salgótarjánon túli kis hegyi faluban is. Egy üres os­kola fogadott, s a község veze­tői, de hallgatóság sehol. Hát azért csak felültünk a katedrá­ra. Egyszer csak azon vettük észre magunkat, hogy az ajtót is leakasztották az emberek, hogy jobban beférjenek, any- nyian voltak. — Hát a vasadi eset! — mondja Torma Pál, a megyei tanács járási instruktora, és közös élményként mesélik to­vább: — Mikor Monorra értünk, csak úgy szakadt az eső, csu­romvizesen, bőrig ázva száll­tunk át a vasadi buszra. Va­sadon is, ahogy körülnéztünk, no, itt sem lesz ma senki, mondtuk, csak hárman voltunk Benke Sándorral és Torma Pállal. Egyszer csak a nép öm­lik be az ajtón, mint az eső. — Még valamit elmondok, gyermekem — fordult felém Buga doktor. — Ez más kri­mi!! Hallom ám a hátam me- gett: ez a Buga, el kell kapni! No, gondoltam, ennek fele se tréfa. Azért csak megtartottam az előadást. Kimenet egy sereg ifjú állta utamat: „Jó, hogy elkaptuk, doktor, egy aláírást tessék adni. De ne úgy ám, hogy Buga doktor, ilyen alá­írás van az újságban elég, ha­nem úgy, hogy dr. Buga Lász­ló, mert ez sokat ér. Lehet ér­te cserélni még Aradszkyt is!” Hát így, ilyen kedélyesen tré­fálkozva telt az idő, miközben hét óra lett. A vecsési művelő­dési otthon nagytermében egyetlen szabad ülőhely sem volt már. Halasy József, a szakmaközi bizottság elnöke köszöntötte a vendéget. A jó előre beadott kérdések ott fe­küdtek az előadó előtt az asz­talon, az ideg- és az érrendszer kapcsolatáról, a magas vérnyo­másról, az érelmeszesedésről, az érszűkületről többek között. — Mi elsősorban meg akar­juk tanítani az embereket oko­san élni. Az érszűkületben szenvedő ember legfőbb ellen­sége a nikotin. Minden cigaret­ta egy szeg a koporsójába — mondotta dr. Buga László, mi­közben füstölgő pipájából jó nagyot pöffentett. — Mert én is szeretem a pipám, de ha megtudnám, hogy érszűküle­tem van, azonnal letenném örökre. — Az emberek érdeklődnek az egészségügyi tudományok iránt, és egy kicsit ennek is az eredménye, hogy húsz év­vel hosszabbodott meg az át­lagéletkor. És állítom, nincs végelgyengülés, csak betegség. Egyszer H 4angi professzor, az ország legöregebb, gerontoló­giával (öregkor) foglalkozó professzora mondotta: az em­berek soha nem az öregségtől, hanem a betegségtől halnak meg. Aztán elmesélte a pro­fesszor, hogy a 104 éves csikó­son sem konstatált boncolás­kor semmi különöset. Egészsé­ges volt, mint a makk. Akkor 1 mégis miért halt meg?? Mert a legjobb barátja agyoncsap­ta. Hangulatos előadásának be­fejezéseként Buga doktor el­mondotta : — A monori járásban is még sok helyre elmegyünk, hogy célunkat szolgálva megtanít­suk okosan, egészségesen élni az embereket. És elfogadott egy újabb meghívást a számára még sok kérdést tartogató vecsési kö­zönségtől. Fekete Józsefné Népművelés - művelődés A távlati tervek kialakításáról- Az Országos Népművelési Tanács, valamint a megyei ta­nácsok sokat tettek a népmű­velési tevékenység tartalmi és anyagi vonatkozásban tapasz­talható problémáinak felveté­se érdekében. E tanácsok a gyakorlati népművelő tevé­kenységen kívülálló, de a népművelés általános ügye iránt érdeklődő emberekből állnak. Számunkra a kérdés azért érdekes, mert előttünk áll feladatként a járási nép­művelési tanácsok létrehozása is. Két alapvető feladatot le­hetne említeni. Létrejött az új besorolási rendszer, melynek jótékony hatása lehet népmű­velési tevékenységünk szem­pontjából. E besorolás szerint az új típus tartalmi tevékeny­ségének kimunkálása fontos feladat lesz. Nyáregyháza pél­dája bizonyítja, hogy a klub- könyvtártípusnak léte, jövője van. A másik, a célkitűzésekkel párhuzamosan jelentkező fel­adat a létrehozandó tanács előtt a járás népművelési táv­lati tervének kialakítása. Az utóbbi egy-két esztendő­ben a járás vezető tanácsi szervei felelősségteljesen tár­gyalták üléseiken a népműve­lés egyes részterületeit, hoz­tak e vonatkozásban határoza­tokat is. A népművelési mun­ka egészét tapasztalati szem­pontból meghatározó távlati járási terv azonban legjobb tudomásom szerint nincs. Ez a terv célkitűzéseiben kellene tartalmazza a legfőbb feladatokat, megjelölve azokat a helyeket, ahol megvalósítá­sukra pillanatnyilag is reális alap van, valamint a megva­lósítás útját. Egy példát: Járásunk terüle­tén nem állunk túlságosan jól a képzőművészeti nevelés és a környezetkultúra tekintetében. Pedig több országosan is el­ismert képzőművész él a terü­letünkön. Vecsás, Pilis és Gyömrő lehetnének tájköz­pontjai egy ilyen irányú ne­velésnek. Ugyanez a helyzet zenei vo­natkozásban is. E tekintetben is fontos lenne távlati célki­tűzések reális kijelölése. Van-e bázis? Feltétlen. Monoron a zeneiskola központja és az eredményesen kezdeményező József Attila gimnázium. Ve­csésen és Pilisen az eredmé­nyes zeneoktatás, Gyomron a zenét őszintén szerető néhány pedagógus, valamint a Bartók Béla Zeneművészeti Szakisko­lával létesített jó kapcsolat. E tekintetben a járásban vezető szerepet kellene biztosítani az Üllői Zenei Általános I>kola nevelőtestületének, ahol köz­tudottan kitűnő szakemberek­ből álló, jó kollektíva, irányít. Példaként a tartalmi felada­tokat kijelölő távlati tervnek csupán két lehetséges pontját említettem. Befejezésül: a tartalmi ter­vezés elengedhetetlen feltétele, hogy hozzáértés, felelősségér­zet, emberi összetartozás szem­pontjából erős szervezetre tá­maszkodjék. E téren is vannak nálunk jobb járások. Cegléden például a népművelés a járásban és a városban szervezett, minden hónapban más-más helyen rendezett klubestje nagy erőt jelent. A szervezeti megerősí­tés járásunkban is feltétlenül szükséges. Nagy segítséget keli kapjon a járási vezetés a községek ré­széről, akiknek fel kell ismer­niük a népművelő, tudatfor­máló tevékenység jelentőségét, hogy előreléphessenek e terü­leten. Furuglyás Géza Az utolsó előtti rjogy néha milyen hálátlan az élet. Itt van ti ez a monori postaló is, a Lenke. Amíg szükség volt rá, kényeztették, cukorral etet­ték, fényesre kefélték a szőrét, amikor már nincsen rá szükség, vagonba teszik, aztán isten­áldja ... Hosszú évekig jó volt. Mindennap befog­ták a zöld postakocsi elé, vitte gazdájával szét Monoron a csomagot. Egyszercsak gondoltak egy nagyot fenn, a főigazgatóságon, és Lenkét menesztették. Azt a napot, a múlt hétfőt, szegény, sohasem fejelti el. Rossz sejtelmek gyötörték már ak­kor, amikor észrevette, hogy azon a reggelen későbbre tolódott az ébresztő. A gazdája jött ugyan érte, de csendesebben és szomorúbban, mint máskor. A posta udvarán érte az igazi meglepetés, zörgős trágyahordó szekér elé fog­ták. S egész nap szemetet, törmeléket fuvaro­zott. Rettenetesen szégyellte magát az utcán. Sze­meit lesütötte, s ha tehette, kerülte az embe­reket. Töprengett sorsa fordulatán. Aztán ar­ra gondolt, hogy csupán egy napra fogták be ily alantas munkára, amiért talán még pré­mium is jár, s megjött a jókedve. Másnap aztán teljesen összetört. Akkor is szemetet hordott. S harmadnap is. Lenkét csütörtökön egész nap pihentették. Estére pedig nagy útra kelt, a vadászmezők­re. Na, nem az örök vadászmezőkre, virsli­nek, szó se róla! Tarjánba utazott, a Dunán­túlra, Tatabánya mellé, a postaigazgatóság va­dászterületére. A vadászház körül tesz-vesz, mint afféle nyugdíjas, havi ötszázért. Lenke tehát itt hagyott bennünket —, ha nem is jószántából. Míg itt volt, észre sem vettük. Ilyen az ember. Pedig lett volna mit észrevenni rajta, nem volt akárki. Egyike volt annak a két lónak Magyarországon, akik még — mintegy elfe­lejtve — hordták a postacsomagot. Bizony, ketten végezték aszódi kollégájával ezt az ősi mesterséget. Ketten voltak, eggyel sem többen. Lenke volt az utolsó előtti. No, de az aszódi sem sokáig húzza. Október elsején az ő lábára is útilaput kötnek. Most Lenke a vadászház körül él. Biztos „eszébe jut” jó öreg gazdája, aki — bármilyen jól is hangzana — nem képezte át magát so­főrré. Elment valahová máshová dolgozni. S „eszébe jutnak” Lenkének a monori emberek, akik cukrot, kiflit adtak neki, s azok is, akik égő cigarettát dugtak az orrlyukába. roz utóbbiakat még ma sem érti. így gondol­Hj kodik: „Nem értem, hisz én világéletem­ben jó ember voltam, sosem bántottam én azo­kat a lovakat”. Lenke nem volt rugdalódzós lő. Lenke csen­des volt. A Barkas hangosabb. De gyorsabb. A Barkas autó. Deregán Gábor Szombaton és vasarnap úttörő akndúlyrersenyek A fegyveres testületek tag­jait köszöntve szombaton és vasárnap a járás valamennyi úttörőcsapatánál akadályver­senyt rendeznek az úttörők. Művelődési hírek Gyömrőről Október 1-ével indul a ba­lettoktatás, melyre már eddig is szép számmal jelentkeztek. ★ Jelentkezni lehet még a zongora, tangóharmonika és gitároktatásra is. A munkát itt is október 1-én kezdik meg az újonnan jelentkezők számára. Részvételi díj: havi 70 forint, ha egy családból két gyerek jelentkezik, havi 60 forint. ★ Október elején indul az is­meretterjesztési évad is. A gyermek és felnőtt bélyeggyűj­tőkör október első vasárnap­ján tartandó összejövetelén megindul, illetve folytatódik a bélyeggyűjtő-sorozat is. MAI MŰSOR MOZIK Monor: A kétarcú gyilkos. Vecsés: Családapa. Mától Vecsésen játsszák a Családapa című filmet, mely­nek egyik kockáját mutatja be képünk. SPORT Három bombagól a csévi „biliárdasztalon“ Aranyszabály a futballban: kapura lövésből lesz a gól! Az a csatár, aki jó rúgótechniká­val rendelkezik, él a lehető­séggel, mint például Burján és Molnár. A kávaiak két játé­kosa vasárnap a csévharasz-, tiak kapujába három remekbe­szabott gólt rúgott. Burján kettőt és Molnár egyet. A kávaiakat Csévharaszton nagy meglepetés érte: gyönyö­rű, füves pályát találtak. „Mint a biliárdasztal” — mondták, nem lehetett ellene kifogás. S mint ahogy „Feri bácsitól” hallották és Kovács János, leendő edzőjük tanítja: kergették egymást a labdával, állandóan mozgásban voltak, s ha lehetőség kínálkozott: „rá­szúrták”. Játékuk közel volt a szervezett csapatjátékhoz, s ha adódtak is az összjátékban hi­bák, lemérhető volt: a csapat hétről hétre tudatosabban játszik futballt és a fiatalok mind jobban beilleszkednek a csapatba. A gólok története: 17. perc­ben Burján 30 méterről lövésre szánta el magát, s a labda bombaként vágódott a csévha- raszti kapuba, (1:0). 70. perc­ben Molnár húszméteres sza­badrúgásból a léc alá küldte a labdát, (2:0). 80. percben Bur­ján 25 méterről, futtából fé­lelmetes lövést küldött a kapu jobb oldalába, (3:0). A mérkőzés krónikájához tartozik: a csévharasztiak is sok támadást vezettek, de hiányzott csatársorukból az átütő erő, több jó helyzetet el­ügyetlenkedtek. A megítélt li­est sem tudták értékesíteni! A mérkőzés legnagyobb bravúr­ját Benyó, a kávaiak kapusa hajtotta végre: lábbal védte a csévharaszti csatár közeli bom­báját. A kávai csapatból Burján, Klement és Vesztegh, a csév­haraszti csapatból Erőss di­csérhető, de a többiek is igen lelkesen játszottak. — en — • • ‘ _ _ Uveglopök Egyes bortermő vidékeken tavaly még hiánycikk volt az üveglopó. A műanyag térhódí­tása kezdetben ugyanis mér­sékelte gyártását. Kiderült azonban, hogy a jóval hosz,- szabb élettartamú műanyag nem tudja kiszorítani a töré­keny, de a bor színét, tiszta­ságát jól tükröző üveglopókat. Az újraéledt igény késztette az ajkai üveggyárat arra, hogy az idén a múlt évinél is na­gyobb mennyiségben készítsen fél- és egyliteres üveglopókat. A szüreti idény kezdetéig a gyár 60 ezer üveglopót szállí­tott a kereskedelemnek. i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom