Pest Megyei Hírlap, 1968. szeptember (12. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-20 / 221. szám

y Közlemény az ebzárlatról Az állategészségügyi ható­ság értesíti a lakosságot, hogy a város külterületén megál­lapított veszettség miatt 3 járás Fekete dűlő, és 2 járás Barátszilos és Homolytája dűlőkben ebzárlatot rendelt el. Ezeken a területeken min­den kutyát megkötve és min­den macskát elzárva kell tartani, legkevesebb 90 na­pig. Kutyát állandó tartóz­kodási helyéről csak pórá­zon, szájkosárral szabad ki­vinni. Az ebzárlat pásztor­ebekre és vadászebekre a legeltetés és vadászat tar­tamára nem vonatkozik. Az ebzárlat megszegőivel szemben pénzbüntetés alkal­mazható s a szabadon levő ebeket és macskákat a ható­ság feltétel nélkül leöleti. Dr. Faith István városi főállatorvos FOGADÓÓRA Ma délelőtt 11—12 óra kö­zött dr. Hídvégi Zoltán me­gyei tanácstag fogadóórát tart, a X. kerület, Losonczi utca 2. szám alatt. PELLENGÉR Kgy finn város vezetősége új eszközt alkalmaz tolvajok jobb útra térítésére. Ez az új eszköz tulajdonképpen nagyon régi, mert hasonlít a pellengérre. A város közepén óriási kirakat­hoz hasonló kuckót építettek. Amikor egy tolvajt elítélnek, „kirakják” a kirakatba. Nagy plakáton közlik a bámészko­dókkal, hogy ki a tolvaj és mit lopott. Még nincs hír arról, hogy ez a módszer megjavít­ja-e a közerkölcsöket. MIT IÄTUNK MA A MOZIBAN? Mit kezdjek a milliómmal. Egy nem mindennapi sikkasz­tó. Csehszlovák film. Fősze­replő: Rudolf Hrusinsky. Kor­határ nélkül megtekinthető. Kísérőműsor: Szőrmeállat­tenyésztők. Előadás kezdete: fél 6 és 8 érakor. "A PE ST M C G Vtl h I RIA P ft ü LÖN KI A PASA XII. ÉVFOLYAM, 221. SZÁM 1968. SZEPT. 20., PÉNTEK MIVEL FOGLALKOZNAK A GYEREKEK? Elektrotechnika as iskolában A magam korabeli embert, aki már régen kinőtt az isko­lapadból, különösen érdekli, mivel foglalkozhatnak a gye­rekek az elektrotechnikai szakkörben ? Ezért felkeres­tem a Petőfi Sándor Általános A mezőgazdasági kutatóintézetek biztosíthatják a konzervipar zöldségvetőmag ellátását Megbeszélés a közvetlen szállítás ügyében Dr. Claus József, a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium kutatásszolgá­lati központja munkatársa kezdeményezésére szeptem­ber 6-án megbeszélés volt, melyen a kutatóintézetek ve­zetői és a Nagykőrösi Kon­zervgyár vett részt. A megbeszélés tárgya a közvetlen zöldségvetőmag- szállítás, illetve szerződéskö­tés. A kutatóintézetek hajlan­dók a konzervipar vető­magszükségletét 1970. év­re szerződéskötés esetén biztosítani. E célból a Konzervipari Tröszt termelési osztálya köz­reműködésével valamennyi konzervgyár és kutatóinté­zet közös megbeszélését ha­tározták el október végére. A kutatóintézetek maguk cso­magolják és cégjelzéssel lát­ják el a vetőmagvakat. Vé­leményem szerint ezzel ja­vítható az évek óta sok problémát okozó vetőmag­helyzet, mert a Vetőmagtermeltető és Ellátó Vállalat sok eset­ben csak az exportra már nem kerülő vetőmagvakat adta a konzerviparnak ép több éves előigénylés ese­tén sem kaptuk meg borsó és bab növényekből a kívánt fajtákat, illetve a kívánt mennyiséget. A paradicsom- mag-ellátást a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísér­leti Intézet már megoldotta. Az uborka, paprika és egyéb növények vetőmag- ellátása is ehhez hason­lóan és megnyugtatóan megoldható a mezőgazdasági kutatóinté­zetekkel való szerződéssel. Részben az 1969. évi vető­magellátásban is tudnak a mezőgazdasági kutatóintéze­tek segíteni, de csak a Ve­tőmagtermeltető és Ellátó Vállalattal kötött szerződé­seik mennyiségén felüli kész­letük arányában. (Dr. Konrád) HOTEL CIFRA CSARDA Csirkés palacsinta gitárkísérettel Szép remények, kihasználatlan lehetőségek — A nyár bevált, a tél problematikus — mondja Jó- zsa Sándor, a Cifra Csárda vezetője a hangulatos tornác­szerű teraszon, ahol ezen a szép őszi délutánon nincs egyetlen üres asztal sem. A csárdának ebben a mos­FŐSZEZON Szorgos kezek készítik, csomagolják az árut a konzervgyár­ban. Hajós Györgyné és Szabó Sándorné az exportra kerülő vegyes savanyúságot készíti elő a hosszú útra. Fakan Lászlóné targoncakezelő fürgén cikázik a raktárak között: sietni kell, mert ilyenkor, a főszezonban, minden percnek értéke van. Foto: Fehér tani formájában átalakítói és fenntartói igen fontos szerepet szántak Nagykőrös életében. Elsősorban a körösi ifjúság számára kívántak benne kellemes szó­rakozási lehetőséget nyújtani — közvetlen szomszédságában kezdték meg az Ifjúsági Park építését —, de szolgálni kí­vánják vele a város idegen- forgalmát üs. Kétségtelen, hogy a Budapest—Cegléd irá­nyából érkező autósok okvet­lenül felfigyelnek az igen szé­pen kiképzett, hangulatot ígé­rő épületre, amely szinte a város kapujában, terebélyes, dús lombú fák koszorújában fogadja a látogatót. A dunán­túli parasztházakra emlékez­tető boltíves terasz két évvel ezelőtt épült, a konzervgyárak kongresszusára, magát az épü­letet azonban még 1963-ban építették újjá. Józsa Sándor egészen fiatal ember, néhány héttel ezelőtt bízta rá a csárda vezetését a Róna Vendéglátóipari Válla­lat, előzőleg szakácsa volt a Cifra Csárdának. Bizakodva beszél most terveiről, miután közli az idei eredmé­nyeket. Az elmúlt télen a csárdának csak a söntése mű­ködött, a teljes üzemet már­cius 21-én kezdték. A szezon­ban, tehát májustól augusztu­sig, 558 ezer forint volt a for­galma ételből, italból, ami biztató eredménynek látszik. Az étlapot nagy gonddal állít­ják össze. Gondoskodnak ró­la, hogy helyi különlegességek is szerepeljenek rajta. „Ceglé­di mészáros rostélyos”, „ceg­lédi pörkölt máj”, „ropogós májgöngyölék”, „csikósszéli palacsinta” kacérkodik róla a vendég étvágyával — II. osz­tályú árakkal. A konyha per­sze más újdonságok bevezeté­sét is tervezi, köztük a csirkés palacsintát, amelynek receptje határozottan izgalmas: főzd meg paprikásnak a csir­két, húsát daráld apróra. Me­téld föl a frissen sütött pala­csintát, rakj belőle egy sort tűzálló edénybe, kenj rá sűrű tejfölt, terítsd be egy sor da­rált paprikás csirkével. A mű­veletet aztán folytasd addig, amíg az edény megtelik. Jus­son bőven a tetejére is tejföl. Így rakd aztán sütőbe, és süsd pirosra. Mondják, hogy alkal- matosabb korcsolyát elképzel­ni sem lehet tüzes homoki riz- ling számára. — Reméljük, híre megy a konyhánknak — mondja a ve­zető — bár az éttermünk még csak most van átalakítás alatt és van még elég pótolni va­lónk. A többi között a jobb felszerelés, a megfelelő italpult. Szeret­nénk, ha a telet már ezek birtokában kezdhetnénk meg. Mivel elsősorban az ifjúság igényét kívánjuk kielégíteni, ötórai teadélutánok rendezé­sét tervezzük. Gitárzeneka­runk már van hozzá. Igaz, hogy a gitárzenét az idősebb nemzedék nem nagyon kedve­li, szívesebben hallgatna ci­gányzenét, de az ifjúság gi­társzó mellett jobban érzi ma­gát. (Így adódott az a körösi furcsaság, hogy a város szívé­ben, az „előkelő” Béke étte­remben cigány muzsikál a vendég fülébe, idekint, a vá­ros szélén, az útmenti csárdá­ban gitár tolmácsolja a tánc­dalfesztivál legújabb sláge­reit.) Kinézünk a csárda tágas udvarára. A háttérben lelaka­tolva búsul a nagy pavilon, belsejében a széles színházte­rem, mellette pedig az elár­vult szabadtéri nézőtér. — Kihasználatlan — legyint Józsa Sándor. — Ezen a nyá­ron egyetlen napon, augusztus 25-én jutott csak szerephez, amikor az Állami Népi Együt­tes szerepelt benne. A belső teremben a zöldségkiállítást rendezték meg. Pedig talán ki lehetne használni jobban is. A tél dönti el végül, .hogy van-e, lesz-e létjogosultsága a Cifra Csárdának. Magyar László Iskola tanár-szakkörvezetőjét, Gorócz Ambrust. — A diákok sokoldalú ki­képzésben részesülnek, ök ké­szítik az iskola hangosítását, a tantermekben levő hangszó­rókat ők szerelik fel és tart­ják működésben és jó állapot­ban. Iskolai ünnepségek alkal­mával ők szerelik fel a nagy hangszórókat is. Évente mint­egy 100—150 alkalommal ok­tatófilmet vetítenek. A TIT- előadásokon mindig ott vannak a diavetítőkkel és így sok más dologgal is foglalkoznak. Ér­tenek a magnetofon és lemez­játszó kezeléséhez is. — Mióta működik ez a szakkör? És kik lehetnek a tagjai? — Már tíz éve működünk és csak minden 7. és 8. osztá­lyos diák lehet a tagja. És akik középiskolába kerülnek, ott is megtalálják ezt a szak­kört. Több diákunk úgy meg­szerette az évek folyamán ezeket az eszközöket, hogy életpályául is az elektrotech­nikát választotta. Megmutatta a tanár úr a szaktermet, ahol sok gépet őriznek. Van 16 milliméteres hangosfilmvetítőjük, 10 darab diagép, vagy 30 hangszóró la­pul a polcokon. Van diákok készítette „hangfal” is, amely­be 9 hangszórót építettek be. — Hát ez a tv-formájú ké­szülék micsoda? — Ez egy folyamatos diave­títő lesz, saját elgondolásom. A kézi szertárban is széjjel­néztünk. Egy érdekes villany­gépet fedeztem fel, mely ha­sonlított egy számítógépezet­hez. — Ez az elektromos gép a vegyületek csoportosítását mutatja be atomszerkezetük szerint. A fizikai szobába is belép­tünk, ahol vegyszerek, savak, villanygépek, huzalok labirin­tusa fogadott. — Itt évente hat ízben ön­állóan kísérleteznek a fiúk felügyelet mellett. Négy éve kapták meg ezt a lehetőséget. — Ki a legügyesebb szak­körtag? — Ábrahám Sándor hete­dikes tanuló. Elgondolkozva néztem széj­jel: 60—70 évvel ezelőtt, a mi korunkban, egy ütött-kopott mágnespatkó, meg egy ki­mustrált vekker lendítőkereke volt minden játékunk, eszkö­zünk az elektrotechnikából. Irigylem a mai gyerekeket. — A szakköri munka ma már elengedhetetlen része az oktatásnak és teljesebbé teszi azt — mondotta Gorócz Amb­rus. (fehér) A kisember baráfja Kerékpárom adjusztálása közben beszélgetünk Kiss Kál­mán műszerésszel a Szolnoki út 28. alatti műhelyében. Be­szédünk tár,gya a műszerész szakmct és a kerékpár jövője volt. — Még a század elején sem volt száz kerékpár Nagykőrö­sön — mondotta. — Akkor voltam inas. Mindennel foglal­koztunk. Milyen boldog vol­tam, amikor egy év elteltével mesterem a szorgalmamért egy ütött-kopott kerékpárvá­zat szerzett és azt nekem ad­ta — azzal, hogy ráérő időm­ben próbáljak belőle használ­hatót csinálni. Úgy csináltam azt a kerékpárt, mintha vizs­gadarab lenne, a legkisebb golyóscsapágyig magam állí­tottam össze. — Fél évszázad alatt a ke­rékpár hihetetlenül elszaporo­dott. Minden családban leg­alább egy található belőle, de néhol 3—4-et is tartanak. Ez a kisember legjobb barátja és hűséges munkatársa. Most már 15 műszerész dolgozik a vá­rosban. Itt a szomszédomban is még három van, de meg­élünk egymás mellett és mindannyiunknak jut munka. — A kerékpárnak még hosz- szú ideig jövője van. A mű­szerész szakmát az ifjúság is szereti és erre a szakmára nem kell kötéllel fogni a ta­nulót. Jelentkeznek azok ma­guktól is! — Szentpéteri László na­gyon ügyes fiú, az idén sza­badul s tovább akar tanulni, az Irodagép Technikai Válla­latnál. De nem maradok ta­nuló nélkül jövőre sem. (fehér) s ■ p II o - R ■ T Pontvesztés Monoron Nagykőrösi Kinizsi—Monor 1:1 Kinizsi: Vadnay — Vass, Ju­hász, Kecskés I., Csikós II., Klenovics, Kecskés III., Lányi, György, Manger, Abonyi. Csere: Balogh, Manger he­lyett. Jól kezdett a Kinizsi és már a 4. percben György megsze­rezte a vezetést 1:0. Ezután kiegyenlített játék folyt némi körösi fölénnyel, de a táma­dásokban nem volt kellő át­ütő erő. Fordulás után a kö­rösi védelem elemi hibájából az 50. percben egyenlítettek a hazaiak 1:1. A Kinizsi volt a többet támadó, az egyik táma­dásnál Lányi lövése túljutott a gólvonalon, de a játékvezető a határbíró megkérdezése után a Kinizsi ellen ítélt sza­badrúgást. A játékvezető gyengén vezette a mérkőzést, de ennek ellenére a Kinizsi higgadtabb, gólratörőbb játék­kal könnyen megszerezhette volna a két pontot. Ezzel a pontveszteséggel nagyon le­csökkentek a Kinizsi bajnoki esélyei. Nagykőrösi Kinizsi ifi—Mo- nori ifi 3:0 Kinizsi ifi: Kocza — Danics, Tóth, Orbán, Máté I„ Farkas, Patai (Hupka), Horváth, Tol­nai, Kovács, Máté II. A körösi ifik Tolnai mester- hármasával értékes győzel­met arattak. Jók: Tóth, Or­bán, Máté I., Horváth és Tol­nai. KOSÁRLABDA Szegedi EAC—Nagykőrösi Kinizsi 57:54 (26:27) A sportotthonban lejátszott NB Il-es női mérkőzésen a Kinizsi: Bertalan (15), Szellő (10) — Szarvas (1) — Kollár É. (11), Páhán (11) összeállí­tásban kezdett, később még Takács, Bakonyi, Bartha (4), Máté (2) és Dér jutott szóhoz. A körösi csapat szerezte meg a vezetést és a második félidő első percéig vezetett is. 10:9 után gyors, ügyes ado­gatásokkal, jó támadásokkal, Szellő és Páhán pontos tá­voli dobásaival, Kollár és Bertalan- jól időzített betöré­seivel 21:15-re elhúzott a Ki­nizsi. Szarvas, Takács és Bar­tha őrizte felváltva az igen ponterős szegedi középjáté­kost. Fokozatosan ledolgozta hátrányát a SZEAC. A Kini­zsi a második félidő elején több személyit kihagyott, a vendégek nagyon vigyáztak védekezésükre ekkor és na­gyobb rutinjukkal ügyesen tartották a labdát és vezeté­süket. Két perccel a befejezés előtt 54:55 volt az állás. A helyi csapat első félidei játéka igen biztató volt. Ha így küzdenek tovább, remé­nyük lehet a bentmaradásra. Mindennemű kőműves mun­kát vállalok. G. Nagy Sándor kőműves, Nagykőrös, Ceglédi út 14. Felhívja az Áramszolgáltató Vállalat a lakosság figyelmét arra, hogy 1968. szeptember 20-án 6 órától 12 óráig az alant felsorolt utcákban hálózatszere­lési munkálatok miatt áramszü­netet tartunk. Fény u., Muskátli u.. Hóvirág u.. Gyöngyvirág u., Rózsa t\, Újvilág u.. Ifjúság u., Tavasz u., Napkelet u.. Béke u.. Örkényi u.. Gombai u„ Regős u., Lantos u„ Zalán u„ Szőllő u. i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom