Pest Megyei Hírlap, 1968. szeptember (12. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-19 / 220. szám

4 "E%Mlrkm 1968. SZEPTEMBER 19., CSÜTÖRTÖK ß PÉCS Elfeledett levéltár a pincében Kolcrás irat — Német levél, magyar iktatás, latin válasz — Jegyzőkönyv Jogok és szerződések — tsz-ek és vállalatok Dr. Rajczi Péter, a pécsi Nagy Lajos Gimnázium törté­nelem szakos tanára megta­lálta az iskola legrégibb irat­IGAZOLÁS A kisdiákokat, különösen az első osztályosokat az édesanyák íéltő gonddal bocsátják az iskolába. A legnagyobb gondot Üllőn az Ecseri úti vasúti átjáró okozza. Igaz, ennél az átjá­rónál baleset nem történt még, de a szülői aggoda­lom a legteljesebb mérték­ben indokolt. A felnőttek figyelembe sem veszik a lezárt sorompót, s úgy mennek, mintha szabad lenne az út. Ezt látva a gyerekek könnyen felbáto­rodnak, követik ők is a felnőtteket. Egyik nap vonat érke­zett, a sorompót lezárták. Tizenkét kisdiák ácsorgott az átkelőhelynél, s én kí­váncsian figyeltem, vajon átszaladnak-e a síneken. De a gyereksereg letelepe- . dett a vaskorlátra, ültek, mint a kisfecskék és be­szélgettek. — Mire vártok? — kér­deztem. — Anyuka megtiltotta, hogy zárt sorompónál át­menjünk — válaszolta egyik kislány. A 12 gyerek közül egy negyedikes, három másodi­> kos és nyolc első osztályos volt. A sorompó miatt ki­> csit későn értek haza, de késésüket eltitkolhatatlan örömmel — igazolom. (egres) Új lakás ■ — Elnézést kérek, de most nem tudc/n hellyel kínálni, én ugyanis még nem rendezked­tem be. De sokan vannak, akik már az átadás napján elhozták bútoraikat — mondta Varga János, az egyik új csepeli KISZ-lakás tulajdonosa. A Pest megyei Állami Épí­tőipari Vállalat a leendő lakók segítségével építette fel a há­rom modern, kétemeletes há­zat. KŐMŰVES, VB-SZERELő, BURKOLÓ, ASZTALOS, FESTŐ, TETŐFEDŐ, BÁDOGOS, PARKETTÁS, VfZ-FŰTÉSSZERELö, VILLANYSZERELŐ, ÉPÜLETLAKATOS, SZAK- ÉS SEGÉDMUNKÁSOKAT, KUBIKOSOKAT, GÉPKOCSI RAKODÓKAT, TEHER­GÉPKOCSI VEZETŐKET, DÖMPER VEZETŐKET, RAKTÁRI SEGÉD­MUNKÁSOKAT, AUTÓ­SZERELŐKET, KŐMŰVESEK MELLÉ SEGÉDMUNKÁSOKAT {ló évei betöltőt; fiúkai is) AZONNALI BELÉPÉSSEL FEL VESZÜNK Vidékieknek munkásszállást biztosítunk. JELENTKEZNI LEHET s Budapest IX., Viola u. 45. sz. alatí a Prosperitás Ktsz munkaügyi osztályán. az első hazai érettségiről anyagát. Körülbelül egy má- zsányi anyag került elő a gimnázium pincéjéből, ahova az 1948-as államosításkor he­lyezték el az iratokat és utá­na teljesen megfeledkeztek róluk. A nagyhírű pécsi iskolát, illetve elődjét a törökök alóli felszabadulást kö­vetően, 1699-ben alapítot­ták a jezsuiták, majd 1785. után a cisztercita rend vette át és tartotta fenn az államosításig. A most előkerült iratanyag sok érdekes dokumentumot tartalmaz az iskola 270 éves történetéről. A legrégibb irat 1742-ből származik: egy jegy­zőkönyv arról a perről, ame­lyet a jezsuita rend indított a neki adományozott birtokért a környékbeli földbirtokosok ellen. Bekötött állapotban maradt fenn az iskola 1800. és 1854. között folytatott levelezése. Ebben látható az az értékes irat, amely az 1831-es nagy kolerajárvány idején érkezett Pécsre. A „kolerás levélen” ma is jól látható a füstölés és az átszurkálás nyoma, amely- lyel a fertőtlenítést végezték. 1848. július 3-án kelt az el­ső magyar felelős miniszté­rium leirata, amelyben kérik, hogy a pécsi nemzetőrséget elszállásolhassák az iskolában. A Bach-korszak idejéből származó levelek érdekes do­kumentumai a tanári kar passzív ellenállásának: a né­met nyelvű hivatalos levele­ket magyarul iktatták és lati­nul válaszoltak rájuk. Meg­találták az első érettségi szi­gorlati jegyzőkönyvet, amely- 1- új lakók — Valamennyien dolgoztunk az építkezés alatt. Én a terve­zésnél segítettem, de van kö­zöttünk építésvezető, villany- szerelő és sok más szakmun­kás. Sokan nemcsak a lakások­nak örülhettek: 25 ezer forin­tot osztottak szét a jó mun­káért. Ezen a héten rendezzük az első ünnepséget: mindenkit, aki valamit is segített az épít­kezésnél, meghívtunk. Per­sze, az Igazi a lakásavató lesz. Még néhány nap, és a ma még üres lakásokban bútorok lesznek, és a tulajdonosok sze­mélyi igazolványába bejegy­zik: Állandó lakhelye Budapest XXI. kerület Kalamár József utca. nek tanúsága szerint 1852-ben tizenhármán tettek érettségi vizsgát. Ez egyike volt az el­ső érettségiknek hazánkban. Érdekes dokumentumok az iskola irodalmi köré­nek 1863. és 1914. között készült jegyzőkönyvei, bennük a diák Babits Mi­hály kézírásos feljegyzé­sei. Az iratanyagban rábukkan­tak egy különös — nem isko­lai vonatkozású — levélgyűj­teményre is: II. Rákóczi Fe­renc kuruc tisztjeinek a kü­lönböző városok magisztrátu­saival váltott leveleire, illetve kötetben összegyűjtött hiteles másolataira. - Egyelőre nem tudják megállapítani, hogyan kerültek ezek a pécsi iskola levéltárába. MÉG MA IS GYAKRAN PANASZKODNAK a termelő- szövetkezetek szakemberei és vezetői arról, hogy a gyakor­latban nehezen valósul meg a szövetkezeti gazdaságok és a különféle, velük kapcsolatban álló ipari és kereskedelmi vállalatok egyenjogúsága. Az országgyűlés júliusi üléssza­kán is több képviselő szólt erről a jelenségről. Példákat, eseteket soroltak és sürgették a megoldás keresését. A gazdaságirányítási re­form egyik alaptétele, hogy egyenlő jogokat és feltétele­ket teremt a különféle jelle­gű vállalatok számára. Nyolc hónap elteltével azt állapít­hatjuk meg, hogy a reform szellemében alkotott alaptör­vények helyesek és minden lehetőséget biztosítanak az egyenjogúság, a gazdasági de­mokratizmus kibontakozásá­hoz. De hát akkor mi történik A tv-ben látjuk MADAME „D" Régi filmet újít fel szeptember 25-én a televízió. Ezt a francia produkciót a Filmmúzeumban is sokáig játszották táb­lás házak előtt. Egy szokvány szerelmi háromszög bonyodal­mairól szól a film, ám a főszereplők átlagon felüli élménnyé avatják: a feleséget Danielle Darrieux, a férjet Charles Boyer, míg a harmadikat Vittorio de Sica játssza. A filmet Max Ophulsh rendezte. CEGLÉD Vallomások virágnyelven MARIT, MANCIT, Marcsát, Marikát, Mariskát, Máriát kö- szöntüttük néhány napja. A névnapok megünneplése száza­dos tradíció. A Máriák köszön­tésére a naptári rend szerint évenként ötször is nyílik alka­lom. Ez a név a legkedvelteb­bek egyike. A közelmúltban százévesnél idősebb ceglédi anyakönyve­ket nézegettem és azt állapí­tottam meg, hogy annak ide­jén az újszülött lányok 90 szá­zaléka a Sára. Zsuzsanna, Má­ria, Julianna, Lídia, Katalin nevet kapta. Ma már lényege­sen megváltozott a helyzet. Divattá vált a kettős kereszt­név. Az újszülött gyermekek 40 százalékának kettős nevet diktálnak be a szülők. A Mária név talán a héber Mirjam szóból származik. Je­lentését is sokféleképpen ma­gyarázzák. Jelenthet úrnőt, fe­jedelemasszonyt, tenger csilla­gát, de más magyarázók sze­rint jelenthet keserűséget is. A Máriákra szeptemberben sokan, sokféleképpen emlékez­nek. Jókívánság van az ajkon, öröm a szívekben és virágcso­kor a kézben. VIRÁGCSOKOR. A virág egyre jobban divatba jön, egy­re jobban életünk és minden­napjaink tartozékává válik. Érdekes könyvet olvastam mostanában. A címe: „Virág­kalendárium’. Ámulok, . hogy mennyi mindent tudtak a szer­zők összeszedni annak igazolá­sára, hogy másféle virággal kell köszönteni a komoly Máriát, mint a szeleburdi Marcsát. Ma­riskának is más illik és más a Marinak. A könyvben 237 női név szerepel. A szerzők kifür­készték, hogy melyik névhez időszerűen mi illik. MÁRIA-NAPKOR is és más névnapokon is a szoba fő he­lyén ékeskedik a szebbnél szebb virág. „Szeresd és vi­seld lángvirágom, mit szívem szívedre tűz” — írta Mártának József Attila. „Szeresd a virá­got, és ne féltsd szívedet” — vallotta Petőfi. Ne feledjük, hogy a virág­nyelvben jelentősége van an­nak, hogy mit adunk. A száz­szorszép a szépség, a rózsa a büszkeség, a nefelejcs a hűség, az ibolya a szerénység, a szeg­fű a szerelem, a páfrány a fi­nomság jelképe. A könyvet nőknek írták a szerzők, mert ők ápolják a hagyományokat, és ünnepük az ünnepeket és könyvüket azoknak ajánlják, akikben erő­sen él az örömszerzés vágya. Ezért megemlékeznek a férfi­nevekről is. 187 férfi névnap­jára tudnak virágféleséget ajánlani. MIKÉNT NEM ILLIK — ír­ják a szerzők — a kerti törpe a virágoskertbe, ugyanúgy nem való a selyemszalag, a tülldísz, a krepp-papírral be­vont drótgirland sem a csere­pes virághoz. Növényhez csak növényi díszt válasszunk. To­vábbá : ne tegyünk aszpará­guszt minden virág mellé. Ta­vasszal barka, páfrány, nyáron íátyolkavirág, ősszel díszfű, té­len örökzöld díszítse csokrun­kat. S még egyet: újévtől szilveszterig irtsuk a művirá­gokat. Sz. I. a gyakorlatban, amely pa­naszra és elégedetlenségre ad okot a termelőszövetkezetek­ben? A SZÖVETKEZETI GAZ­DASAGOK és az ipari, keres­kedelmi vállalatok kapcsola­tát hosszabb-rövidebb időre kötött szerződések rögzítik. Sok év óta megrögzött gya­korlat, hogy ezek a szerződé­sek előre elkészített forma- nyomtatványok, amelyeket az ipari, vagy kereskedelmi te­vékenységet folytató vállala­tok szakemberei kitöltenek és — nézetük szerint — a tsz-ve- zetőknek nincs más dolguk, minthogy ezeket aláírják. Ily módon tehát már eleve egy­oldalúság alakul ki; olyan helyzet, amelyben a termelő- szövetkezetek sok vonatko­zásban „előre gyártott” felté­teleket kapnak. Még inkább súlyosbítja a helyzetet, hogy számos vállalatnak a szerző­déskötésekre vonatkozó belső utasításai gyakran nem egyeznek az alaptörvények szellemével. Betű szerint ugyan nem sértik meg azo­kat, hiszen ezek a kerettörvé­nyek nem határoznak meg mindent szó szerint, éppen azzal a szándékkal, hogy tág lehetőséget adjanak, a mind­két fél számára előnyös meg­állapodásokra. Ám sok válla­lati vezető úgy véli, hogy helyzeti energiájuk révén to­vábbra is lehetséges érdekeik egyoldalú érvényesítése, a gyengébbik fél — jelen esetben a termelőszövetkezetek — ro­vására. Emlegették az országgyű­lésen a képviselők is azokat a gyakran előforduló eseteket, amikor a hiánycikknek szá­mító nitrogén műtrágyát a Gabonaforgalmi Vállalat kí­nálta termelőszövetkezetek­nek azzal a feltétellel, ha bi­zonyos mennyiségű kukorica értékesítésére szerződést köt­nek. Ilyen adminisztratív nyo­másra emlékeztető megálla­podás szorgalmazásakor fi­gyelmen kívül hagyták, hogy ez sérti nemcsak a termelő- szövetkezetek, hanem az egész mezőgazdasági termelés ér­dekeit. TÖBB JELLEMZŐ PÉL­DÁJA VAN a monopolhelyzet . — gyakran már-már erősza­kos — kihasználásának. Me­zőgazdasági termékeket fel­vásárló és feldolgozó vállala­tok egyikének-másikának irá­nyítói így gondolkodnak: „ezt a tevékenységet mi egyedül végezzük az országban, a szö­vetkezet máshoz úgysem tud fordulni, tehát hiába berzen­kedik, végül mégis csak ve­lünk köt megállapodást”. Szűk látókörű és gazdasági­lag rendkívül káros gondol­kodásmód ez, amely előbb vagy utóbb a vállalatra is visszaüt. Szerencsére a reform első nyolc hónapjának tapasztala­taiból sorolhatunk olyan pél­dákat is, amikor nemcsak a szövetkezeti gazdaságok, ha­nem egyes vállalatok is ered­ményes erőfeszítéseket tettek az egyenjogúság gyakorlatának megteremtéséért. Több vállalat szerződési ajánlatait nem a sablonos formanyomtatványo­kon teszi meg, hanem érdemi gazdasági tárgyalásokon, az érintett partnerekkel közösen keresik a kölcsönös előnyöket és ennek alapján rögzítik a szerződéseket. A konzervipar, a tejfeldolgozó üzemek és a különféle élelmiszer-kiskeres­kedelmi vállalatok tevékenysé­gében több jele mutatkozik annak, hogy felismerték: az egyenjogú gazdasági kapcsola­tok az érdekek kölcsönös tisz­telete mindkét fél számára hasznosak és sok még a ki­használatlan lehetőség a jó együttműködés fejlesztésében. Természetesen a kapcsolatok javításában nemcsak a válla­latokra, hanem a termelőszö­vetkezetekre is sok tennivaló hárul. Még nem általános, hogy a termelőszövetkezetek kellő mozgékonysággal és hoz­záértéssel intéznék üzleti ügyeiket. Teljesen nyilvánvaló, hogy a szövetkezeti vezetők egy, számukra előnytelen szer­ződési ajánlatra nem válaszol­hatnak csak egyszerű tiltako­zással. Ennél sokkal célraveze­tőbb, ha ők is kidolgozzák kellő mérlegeléssel ajánlatai­kat és megalapozott kalkulá­ciók alapján tárgyalnak. A KAPCSOLATOK helyes módozatainak kialakításában nagy szerepük van a termelő- szövetkezetek területi szövet­ségeinek. Egy-egy ilyen szö­vetség 50—70 szövetkezeti gaz­daságot képvisel. Áttekintésük és elemzési lehetőségük jó biz­tosíték arra, hogy megfelelően képviseljék a hozzájuk tartozó szövetkezetek érdekeit. Ennek felismerése vezeti a Termelő- szövetkezetek Országos Taná­csát, amikor napirendre tűzi a szövetkezeti gazdaságok és más vállalatok kapcsolatának, vizs­gálatát. Jelenleg több tsz te­rületi szövetség vizsgálja ezt a kérdést. A termelőszövetkeze­tek az eddigi tanulságok alap­ján azt várják a Termelőszö­vetkezetek Országos Tanácsá­tól és az illetékes kormányzati szervektől, hogy helyes intéz­kedéseik erősítik a vállalatok gazdasági egyenjogúságának gyakorlatát. H. L. Néhány csepp illatos a vízbe és On újjászületik! A LEVENDULA sajátos illatú, a NATUR friss, tiszta, a KÉK VÖRÖS intenzív, véqül a FENYŐ üdítő illatú. A HABFÜRDŐ FELFRISSÍTI! A tsz-ek házilagos beruházásainak építőanyag ellátása Az 1969. évi beruházásokhoz szükséges fa- és építőanyagokról az AGROKER vállalatok a legkedvezőbb feltételekkel kívánnak gondoskodni. A termelőszövetkezetek fejlesztési tervükből szeptember közepéig teljes részletezéssel összeállíthatják az épületek anyagszükségletét és tájékoztathatják az AGROKER vállalatokat, megjelölve az építkezés várható időpontját is. Ebben az esetben az AGROKER fa- és építőanyagokat A KÍVÁNT MINŐSÉGBEN ÉS MÉRETBEN A LEGMEGFELELŐBB IDŐBEN IS A LEGOLCSÓBBAN SZÁLLÍTJA a TOVÁL-oknak és a tsz-eknek, hogy az istállók olcsón és idejében elkészülhessenek. TÖVÁLOK! Vagontételben rendeljék az építő­éi faanyagot az AGROKER vállalatoknál, mert ÍGY OLCSÓBB! AZ AGROKER VÁLLALATOK ELŐZETES TAJÉKOZTATASA A JÖVŐ ÉVI FA- ÉS ÉPITÖANYAGSZÜKSÉGLETRÖL KÖLTSÉGMEGTAKARÍTÁST EREDMÉNYEZ.

Next

/
Oldalképek
Tartalom