Pest Megyei Hírlap, 1968. szeptember (12. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-14 / 216. szám

Ma Ma délelőtt 9 órakor ülést tart a városi tanács végrehajtó bizottsága. I Napirenden szerepel a ter- | melőszövetkezeti földtörvény | végrehajtásáról és a végrehaj- j tás tapasztalatairól szóló je- j lentés megvitatása, valamint j beszámoló hangzik el az 1988. j évi városfejlesztési alap fel- ! használásáról. H I Ft l A P KÚLOWMADASA Huszadik századi magyar festők kiállítása Ma délelőtt háromnegyed 11 őrsikor nyílik meg az a kiállí­tás a művelődési ház előcsar­nokában, amely századunk ki­emelkedő . magyar festőinek reprodukcióit tárja az érdek­lődő közönség elé. Ferenczy Károly, Rippl Rónai József, Csók István és Szőnyi István művészetében gyönyörködhet­nek a látogatók. A kiállítás naponta 10—18 óráig tekinthető meg. XII. ÉVFOLYAM, 216. SZÄM 1968. SZEPT 14., SZOMBAT SZÜLETÉSNAPI AJÁNDÉKOK A legértékesebb ajándék a körösiek elmélyült városszeretete SZÁZHATVANÖT KITATAROZOTT CSALÁDI MAGÁNHÁZ Hatszáz éves városunk túl­jutott a szép, lélekemelő jubi­leumi ünnepségeken, amely al­Hadd érjen még a szőlő Szilvaszüret géppel — Rövidesen vetik a búzát az állami gazdaságban A Nagykőrösi Állami Gaz­daság feketei központi irodá­jában Kirchknopf László igaz­gatóval a termésről és az őszi munkáról beszélgettünk. — Milyen lesz a szőlőter­més? — Szőlőtermésünk általában elég jónak ígérkezik. A saszlát most szedetjük — exportra. Az úttörőtáborozás tapasztalatai Nincs megoldva a tanulók nyári foglalkoztatása Tóth Imrével, a városi út­törővezetővel beszélgettünk az idei nyár táborozási tapasz­talatairól. örömmel újsá­golta, hogy a balatonszár- szói táborban — amelyet a ceglédiek tartanak fenn — " 125 nagykőrösi kisdobos és úttörő töltött feledhetetlen napokat. Ez örvendetes tény. Mint ahogy az is, hogy a különböző szaktáborokban — orosz nyelvi, technikai, kép­zőművész — 11 körösi pajtás nyaralt az idén. Szentend­rén, Alsógödön és Vácott működtek ezek a szaktáborok. Az itt eltöltött napok vala­mennyi pajtás részére az élmények mellett, az érdek­lődésüknek megfelelő isme­retszerzést is lehetővé tet­ték. Koránt sem szabad azon­ban elégedettnek lennünk. Nagykőrösön két és fél ezer úttörő és kisdobos tevékeny­kedik az általános iskolák­ban. Az idén az úttörőtá­borban 6—7 százalékuk töl­tötte a vakáció napjait. Ez mindenképpen kevés. Ha lét­rejön a külön nagykőrösi tá­bor — a pulai —, akkor sincs megoldva az általános iskolások nyári ücfiltetése. Az egy-két napos osztályki­rándulások semmi esetre sem pótolhatják a tartalmas élményt adó vakációt. Fel­tétlenül szorgalmazni kell a közösen szervezett nyári is­kolai táborok létrehozását. Elgondolkoztató tény az is, hogy négy pedagógus rajve­zetőnek lett volna lehetősége részt vennie továbbképző tá­borban. Közülük mindössze egy élt ezzel a lehetőséggel. Ez pedig nemcsak lelkiisme­reti kérdés, hanem még in­kább alátámasztja azt az el­gondolást, hogy elsősorban az ifjúsági vezetőkre támasz­kodjunk a jövőben, az úttörő­egységek foglalkoztatásánál. Ez évben ugyanis több ifi­vezető — lelkes gimnazista — vett részt a táborozáson. Helyes, ha a jövőben az ő munkájukra fokozottabban számítanak az úttörőcsapa­tok. Három pajtás — Abrahám László, _ Hegedűs Mária, és Nánási József — Csillebér­cen nyaralt, az országos szak­tárgyi vetélkedőben elért ki­magasló eredmény jutalma­ként. A nyári tapasztalatok arra intenek, hogy az örvende­tes jelenségek mellett a jö­vőben a felvetett és megol­dásra váró problémák figye­lembevételével szélesebb kör­ben kell biztosítani az út­törők üdültetéssel egybekö­tött foglalkoztatását. i— ara í—i A borszőlők szedéséhez még nem fogtunk hozzá, várjuk, hogy jól beérjen és értékesebb legyen a ter­més. — Hát a gyümölcs, hogy fi­zetett? — Kékszilvánk a terven fe­lül termett. 30 vagonnal ad­tunk el belföldi fogyasztá­son, a konzervgyárnak, és a szesziparnak. A szilva mintegy 70 száza­lékát rázószerkezettel szü­reteltük. — A barackból 30 vagon kö­rül volt a termés, de a sze­mek a nagy szárazságban ap­rók maradtak s nehezebben tudtuk értékesíteni. — Az őszi vetésekkel hogy állnak? — Gazdaságunkban a terme­lés minden ágában dolgozunk. 500 hold rozsot elvetettünk s emellett jószágaink részére 173 hold takarmánykeverék és 200 hold őszi árpa a földben van. A búzát szeptember 20. után kezdjük vetni. — Szép eredménnyel ter­meljük az új gabonafajtát: a tritikálét is, amelyből az idén 90 holdat vetünk. Ez a gabonafajta a rozs- termő földeken a rozsnál jobb termést ad, s fehérjetartalma 18 százalék az árpa 9 százalékos fehérje- tartalmával szemben. Kísérle­tek folynak az irányban is, hogy a tritikálé mennyiben al­kalmas kenyérsütésre — fejez­te be nyilatkozatát az állami gazdaság igazgatója. — k — A legszebb fehér paprika A konzervgyár Csokonai úti felvásárló telepére az idén a legszebb fehér paprikát a Dózsa Termelőszövetkezet szállí­totta be. A telep átvevői maguk is gyönyörködnek az árú­ban. (Foto: Fehér) EZ ES AZ Este a fiú leül a szoba kö­zepére. Közli, hogy mindad­dig sztrájkol, amíg heti zsold- pénzét fel nem emelik o szü­lők. Nővére szolidarít és mel­léül. A mama kijelenti: — Nekem is kevés pénzt ad apátok. Aztán leül a gyerekek mel­lé. Este holtfáradtan hazaér­kezik a papa. Megérti a család követelését, nagy nehezen ele­get tesz neki. A „sztrájkolok” megnyugodva nyújtózlatják elzsibbadt tagjaikat. A papa csüggedten leül — a helyükre. ★ Három fiatalember sétál a főtéren. Odalép hozzájuk egy középkorú, meglehetősen „túl­alapozott” férfi. — Melyikőtök a legerősebb? — kérdi tántorogva. — Egyformán > erősek va­gyunk — felelik. — No, akkor mind a hár­man adjatok egy-egy pofont! — Miért adnánk? — Mert a pénzem elittam •is ez a kijózanítás olcsóbb, idnt az állami. (sunyó) Nem mindenki juhász, aki birkát őriz Ä Dózsa Termelőszövetkezet feketei területén végeláthatat­lan kukoricaföldek között ve­zet az utunk. Erre elég jók a kukoricák. Majd hatalmas szi­kes mezőségek következnek, melyen a kis esők kizöldítették a lápanyagokban gazdag füvet: a sziki mészpázsitot. A mező­ség közepén nagy tófenék fe­hérük, amely sohasem szárad ki, de az idén egy csepp víz se maradt benne. A legelő szé­lén feltűnik a birkahodály. Délidő lévén, delel a nyáj, csak az öreg csacsi legelészik, és csaholva fogadnak a kutyák. Bognár József tsz-juhász is előkerül. Már régebben isme­rem; 45 éves, alacsony magabiztos ember — 300 anyabirkát gondozok 17 éves Feri fiammal, aki meg­maradt a szakmában. Két fiam az iparba ment: az egyik gép­lakatos, a másik villanyszerelő. Nagy szégyen lett volna, ha Feri fiam is máshova kerül, mert még az ükapám is juhász volt. — Az igazi juhászcsaládban apáról fiúra szál] ez a mester­ség. Ez ' tudomány. Mert nem minder juhász”, aki birká­kat őriz. A jó juhász ismer minden fűt, fát, virágot, min­den birkát és minden nyava­lyát. Szívével őrzi a jószágot, s ha kell, doktora is annak. És amíg más alszik, meglegelteti a nyájat. Ezért volt úgy régen is, hogy az egyik juhász meg­gazdagodott, a másik éhen halt. — Mióta tereli a tsz juhait? — 1956 óta. Azóta kitartok a tsz mellett jóban-rosszban egyaránt. És az én birkámat megnézheti akár­ki! Bárányszaporulatom az idén is 110 százalék volt, a tejbeszállítást 120 százalékra teljesítettem, s közel 5 kilo­gramm gyapjút nyírtunk le egy-egy birkáról. — Minden esztendőben több százezer forint jövedelmet je­lent a nyáj a tsz-nek. Bárá­nyaim nagy része az idén is exportra került — Görögor­szágba. És már megkötöttük a szerződést, hogy jövőre az ola­szoknak szállítunk 300 húsvéti bárányt. — Hát a keresete hogy ala­kult? — Ha jobban megy a tsz-nek, jobban megy nekünk is. 25 saját birkatartásom van, húz­& táji gazdaságomban malacokat is nevelek, és a fiammal ketten megkeresünk olyan 40 ezer fo­rintot minden esztendőben. De ebből kiadás is van, a fejések idején „isztrongást” kell tarta­ni, aki sorba, kézbe adja fejős­re a birkákat, 800 forintot fi­zetek neki havonta. Megkérdeztük a Feri gyere­ket is: — Meg vagy elégedve a ju­hászélettel? — Meg — mondotta felcsil­lanó szemmel. — Kiskorom óta ezt csinálom, és sohasem kí­vánkoztam más munkára! Közben a juhász hívására közelebb jött az öreg szamár is. — Ez a nyáj hagyományos dísze, amely a falka előtt jár — mondotta a gazdája. A nyájtól néhány birka el akart kalandozni, de egy or­dasszőrű kutya szépen vissza­terelte őket. — Ezt a kutyát nem adnám oda semennyiért — fogadko- zott a búcsúzáskor a juhász. — Még 10 ezer forintért se! És szeretettel pihent meg a szeme az okos állaton. (kopa) kálómból az egész ország né­pének figyelme szeretettel for­dult feléje. Az ünnepi üdvöz­leteket és a jókívánságokat a világnak úgyszólván minden részéből tömegesen hozta a posta. A jubiláló városban már visszazökkent az élet a régi kerékvágásba, de azért lépten- nyomon érezhető, hogy a gyá­rakat, az üzemeket, a műhe­lyeket, de a kerteket és a szán­tóföldeket is, kisebb-nagyobb mértékben még mindig a ne­vezetes ünnep áhitata melegíti át. Az öreg városháza körerké- lyes tornya alatt arról beszél­getünk Szűcs Zoltánnal, a vá­rosi tanács végrehajtó bizott­ságának elnökével, hogy mit is kapott születésnapi ajándé­kul a hatszáz esztendős város. — A legszebb, legértékesebb ajándékunk — mondja néhány pillanatnyi gondolkozás után az elnök —, hogy Nagykörös népében elmélyült, szemmel láthatóan megizmosodott a városszeretet érzése. Megnyi­latkozott ez sokféleképpen, a többi között abban is, hogy a tanács fölhívására a város bel­területén a tulajdonosok száz­hatvanöt családi lakóházat ta­taroztak ki, rendbe hozták, át­festették kapuikat, / kerítései­ket Valósággal megfiatalítot­ták ezzel a város külső képét. Morális szempontból annak is igen nagy jelentősége van, hogy a nevezetes jubileum hi­hetetlenül felcsigázta a lakos­ság érdeklődését a város múlt­ja iránt. Megilletődve tapasz­taltuk, hogy a jubileum igen sok olyan fiúnk lelkében is fölébresztette a honvágyat, aki már nagyon régen elkerült Kőrösről, ahonnan az élet messze sodorta. Az országhatá­rokon túlról, még Angliából is hazalátogattak sokan, hogy részt vehessenek szülővárosuk ünnepén. Az elnök ezután a reális ajándékok felsorolásába kezd. Alig győzi, pedig látszik rajta, hogy csak a legjelentősebbeket kívánja megemlíteni. A városi múzeum új beren­dezést kapott, hogy méltó he­lyük legyen a helytörténeti •emlékeknek. Hárommillió fo­rintos költséggel felújították a kultúrházat. Üj állomásépüle­teit kapott Kőrös. Megkezdő­dött egy ezer diákot befogadó új élelmiszeripari szakközép- iskola és szakmunkásképző is­kola építése, a hozzá tartozó hétszáz személyes diákotthon­nal együtt. Ennek az építke­zésnek a költsége meghaladja a hetvenmillió forintot. A Víz­ügyi Főigazgatóságtól a strand­fürdő a város születésnapja al­kalmából egy új, meleg vizet adó kutat kapott. A város üze­mei és intézményei megkezd­ték' a Cifrakert szomszédságá­ban az Ifjúsági Park építését, amelyben eddig közel kétszáz­ezer forint értékű társadalmi munkát végzett el a lakosság. Az állam és a megye anyagi támogatásával tatarozták a középületeket, több mint négy­ezer négyzetméternyi új parkot építettek, és kaptak két mű­vészi szoboralkotást, az egyi­ket, Kucs Béla Virágárus lá­nyát, már felállították, Csókái Márta — a város szülötte — Vetkőző nő című szobrát a strandfürdő előtt állítják fel hamarosan. — Hát ezek a jelentősebb születésnapi ajándékok — fe­jezte be a felsorolást Szűcs Zoltán —, de újból meg kell mondanom, hogy a legértéke­sebb ajándéknak a nemes lo­kálpatriotizmus olyan megka- póan szép megnyilatkozását tartom, amilyennek tanúja le­hetett jubileumi ünnepségeink és városunk minden vendége. m. L S nio p loo O ® R ® T ATLÉTIKA A serdülő B-kategória (1954— 55-ös születésűek) megyei pá­lyabajnokságát Dunakeszin rendezték. A Nagykőrösi Ki­nizsi atlétái jól megállták a helyüket, eredményeik: Lányok: 60 méteren: 1. Han- ny Katalin 8,7 másodperc, 2. Horváth Ilona 8,8 .,. 4. Hanny Judit 9,1, 5. Kecskeméti Mária 9,2 másodperc. 60 méteres gát (15 induló): 1. Kecskeméti 11,4... 3. Szűcs Ilona 11,6 másodperc. Távol (25 induló): ... 4. Hor­váth Sarolta 416, 5. Hanny Ju­dit 413... 7. Hanny Katalin 389... 10. Klingl Györgyi 383 centiméter. Magas (10 induló): lr. .3. Horváth S. 120... 5. Kecske­méti 120, 6. Klingl 115 centi­méter. 300 méteren (12 induló): ;.. 5. Kovács Teréz 51,2 má­sodperc. A HÉT VÉGE SPORTMŰSORA Asztalitenisz Sportotthon, vasárnap, 10 óra: Nagykőrösi Kinizsi—Gö­döllői Ganz Vasas férfi és ifjú­sági megyei csapatbajnoki rangadó mérkőzés. Atlétika Albertirsa, vasárnap: Dél- Pest megyei egyesületi csapat- bajnokság (Kinizsi, nők). Birkózás Budapest, szombat—vasár­nap: Vörös György ifjúsági kötöttfogású emlékverseny. Monor, vasárnap: 14—15—16 évesek kötött- és szabadfogású megyei válogató versenye. Kézilabda Kinizsi-sporttelep, vasárnap 11 óra: Nagykőrösi Kinizsi— Abonyi Gimnázium járási baj­noki férfimérkőzés. Kosárlabda Cegléd, szombat 15 óra: Ceglédi Mezőgazdasági Tech­nikum—Nagykőrösi Kinizsi II, női; 16 óra: Ceglédi Mezőgaz­dasági Technikum—Nagykő­1 rösi Kinizsi férfi megyei baj­noki mérkőzés.« Sportotthon, vasárnap, 10 óra 30 perc: Nagykőrösi Kini­zsi—Szegedi EAC NB II női bajnoki mérkőzés. Zsámbék, vasárnap 10 óra: Zsámbéki Felsőfokú Mezőgaz­dasági Technikum—Nagykő­rösi Gimnázium női megyei bajnoki mérkőzés. Űszás Cegléd, vasárnap: megyei meghívásos verseny (Nagykő­rösi Gimnázium versenyzői). Motorsport Izsák, 9 óra: terepügyességi verseny. (Indulás 7 órakor a művelődési ház elől, bárki in­dulhat.) Labdarúgás Érd, vasárnap 14 óra 30 perc, illetve 16 óra: Érd Traktor— Nagykőrösi Kinizsi ifjúsági, illetve felnőtt megyei bajnok­ság. Jászkarajenő, vasárnap: Jászkarajenői KSK—Nagykő­rösi Kinizsi II járási bajnoki mérkőzés. Kinizsi-sporttelep, vasár­nap 14 óra 30 perc, illetve 16 óra: Nagykőrösi Építők—Ka- kucsi KSK ifjúsági, illetve fel­nőtt területi bajnoki mérkőzés. Enciklikás • apróhirdetés Az egyik nyugatnémet lap­ban olvastuk az alábbi hirde­tést: „Manzardlakásban élő, mindeddig boldog, élénk, fiatal házaspár az új pápai enciklika alapján sürgősen olcsó, hasz­nált televíziókészüléket keres.” MIT LÁTUNK MA A MOZIBAN? Granada, addió! Egy éne­kes útja a siker és bol­dogság felé. Színes, zenés olasz film. Korhatár nélkül megtekinthető. Előadás kezdete: fél 6 és 8 órakor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom