Pest Megyei Hírlap, 1968. szeptember (12. évfolyam, 205-229. szám)
1968-09-13 / 215. szám
WIT hterei kúrián 1968. SZEPTEMBER 13., PÉNTEK Festmény-, fotókiállítás Tegnap nyílt meg a Kulturális Kapcsolatok Intézetének kiállítótermében Sebes Márta festőművész kiállítása. A megnyitó beszédet Goda Gábor, Kossuth-díjas író tartotta. Ma a Fényes Adolf-teremben nyitják meg a bolgár fotóművészek tárlatát délután négy órakor. A kiállítást a Magyar Fotóművészek Szövetsége rendezi. így lehet takarékoskodni Nem írom meg, hol történt, miért legyen öveit a dicsőség? ’nkább jó tanácsot adok, hogyan lehet takarékoskodni, milyen az okos leányzó esete Mátyás királlyal — modern változata. Sokadmagunkkal értekezletre hívtak meg, elóre láthatóan több órásra. A nagy teremben bosszú asztalra sorra kitették a poharakat, a Bambit, kis üvegben ásványvizet, Jaffát és Coca-Colát. Odakünn hétágra sütött a nap, így nem csoda, ha mindenkinek felcsillant a szeme az Uveghad láttán. Mint a meteorológiában, derűre ború következett. Egyetlen fia üvegnyitó sem volt sehol. S mivel a részt vevők többsége a női nemhez tartozott, Uvegnyitós bicska sem kerülkőzött. Peregtek a napirendi pontok, elhangzott az elnöki zárszó. S még valami zárva maradt: az üvegek. Szerepüket betöltötték, szépen dekoráltak. Frizsiderben megvárhatják a következő rendezvényt. Ha gonosz lennék, azt mondanám; és a többit utána. De tudom, feledékenység volt csupán az üvegnyitó hiánya. Viszont ötletnek nem rossz takarékoskodó rendezők számára. k. m. SZÉKESFEHÉRVÁR Tantárgy — a színes tv Az idén a színestelevíziós- készülékek gyártását, szerelését is oktatják a székesfehérvári „Árpád” ipari szakmunkásképző intézetben. A másodéves érettségizett tanulókat jelölték ki az új szakmára. A legeredményesebb tanulók a székesfehérvári Videotonban a Színestelevíziós-készülékek kísérleti példányainak gyártásában is részt vesznek. Budapesti állandó munkára KIEMELT TEUESÍTMÉNYBÉRREL azonnal felveszünk kőműveseket, kubikosokai, ácsokat és férfi segédmunkásokat. Szállás, hetenként szabad szombat, étkezés, utazási jegy van. JELENTKEZÉS: Április 4. Építő Ktsz Bpest Vili., Auróra u. 23. Váci Iparvállalat felvételre keres egy fő férfi SZTK-ügyintézés- ben is jártas vezető bérelszámolót, fizetés 2200 Ft, és egy fő beosztott férfi bérelszámolót és egy fő férfi utókalkulátort, fizetés megállapodás szerint. Részletes önéletrajzzal ellátott jelentkezéseket „Szorgalmas 14 088” jeligére a Magyar Hirdető váci ki- rendeltségébe kérjük. Fluofort - a Forte újdonsága A Korányi igényei szerint Országunk lakosságának egészségügyi gondozása érdekében — mint köztudott — évente több millió röntgen-er- nyőképfelvételt készítenek a tüdőszűrű állomások. Az ország teljes felnőtt lakosságát megvizsgálják, hogy megelőzzék a tbc terjedését, és felfedjék az esetleges fertőzést. Az állomások nyersanyag- igényét idáig részben a szocialista országokból, részben nyugati országokból importált filmekből fedezték. A Forte-gyár az elmúlt évben kezdett kísérletezni jó minőségű hazai ernyőkép- film gyártásával. Voszatkó Kamillt, a gyár főmérnökét kérdeztük a kísérlet eredményéről. — A Fluofort-ernyőképfilm minőségét meghatározó paraméterek beállításánál az Országos Korányi TBC Intézet és az Országos Röntgen és Sugárfizikai Intézet orvosi-diagnosztikai tapasztalatait és kívánalmait vettük figyelembe. A gyár a fenti intézmények munkatársaival együtt értékelte kísérleteinek eredményét, és így vált lehetővé, hogy ebben az évben piacra kerülhetett a Forte Fluofort-ernyőképfilm — mondotta többek között a gyár főmérnöke. A film minden követelménynek megfelel: magas érzékenységű, és biztosítja, hogy a betegekről viszonylag kis sugárterheléssel még bemozdulás esetén is éles felvételt készíthessenek. Jól adja vissza a részleteket, ezért az orvosok biztosan értékelhetik a felvételt. Megfelelően magas a kontrasztja, a pillanatnyilag forgalomban levő hazai röntgenvegyszerekkel is ki lehet dolgozni a filmet, megfelelő a mechanikai és an- tisztatikus tulajdonsága. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a Forte-gyár új terméke eleget tesz mindazoknak a követelményeknek, amelyet a korábban használt importanyagokkal szemben támasztottak a szakemberek. (p. r.) Spájzcedli — magyarul Szabad az étlapot? Aki manapság barátságosan kodott és a tanácskozások jegyáthajol a szomszéd asztalhoz és „Szabad az étlapot?” szavakkal nyúl a vendéglő díszes, vagy kevésbé díszes menükártyája után, aligha gondol arra, hogy száznegyven évvel ezelőtt a magyar nyelvű étlap — hazafias tüntetés volt. Az első magyar nyelvű étlap történetét Döbrentei Gábor írta meg Berzsenyi Dánielnek 1828. november 21-én keit levelében. Akkoriban még a Nemzeti Kaszinóban is német nyelv uralHordógóliátok Néhány igazán nagy hordó belsejében akár táncra is kerekedhetne az idén a szüretre gyülekező vendégsereg. Az őszre a kádárok sok olyan bortárolót újítottak fel, amelyek belső hossza meghaladja a négy, magassága pedig a két és fél métert. Ezek a hordók azonban kis öcs- csei • lehetnek azoknak a hatalmas góliátoknak, amelyek legnagyobb része ma már műemléknek számít. Az ország legnagyobb hordóját, a Rákóczi- hordót ezelőtt nyolc évvel Kecskemétről szállították át a Tata melletti Bajra. A hatalmas alkotmány 726 hektó nedűt fogad be és ami különösen érdekes, még ma is használják. Ellenben kiöregedett már a második helyezett, a budafoki pincében levő Szent István-hor- dó, amelyben még nem is olyan régen egyszerre 512 hektó bort lehetett tárolni. A harmadik góliá- tot sem töltik már. A budafoki III-as számú pince büszkeségét, a 336 hektós monstrumot eredeti formájában őrzik meg az utókor számára. Mi volt ezeknek a hatalmas tárolóknak a „titka”, és miért nem készítenek hasonló nagy hordókat manapság? Nos, elsősorban anyaghiány miatt. A régi, nagy hordók majdnem kivétel nélkül szláv ontölgy bői készültek, mégpedig nem géppel vágott, hanem hasított, kivitelben. Egy-egy dongához nagy tölgyfára volt Szükség, nem is beszélve „ arról, milyen nagy erőt fejtett ki a kádármester, amikor az óriás hordó elemeit kimunkálta és ösz- szeállította. Manapság a kisebb hordó a divat; a esetleg hektós. méretek tak is, érvényes 70, a 100, a 160 Ha a változ- továbbra azonban az évszázados vélemény: a jó borhoz ászok- hordó kell. Mert a minőségi érlelésnél fontos a bor „lélegzése”, ami igazán csak akkoí tökéletes, ha a folyamatot a faanyagon áthatoló oxigén szüntelenül táplálja. Megjelent a „Nádudvari Vörös Csillag“ Szerdán megjelent az ország legnagyobb közös gazdasága, a nádudvari Vörös Csillag Termelőszövetkezet önálló üzemi újságjának első száma. A zöldfekete színnyomású újságban a termelőszövetkezet vezetősége Az IRODAGÍPTECW VÁLLALAT nagykőrösi üzemegysége könyvjóváírással átvenne vas- vagy faszerkezetű építményt, amely átalakítással kerékpár-tároló színnek alkalmas lenne. Értesítést kér: ITV. NAGYKŐRÖS Örkényi út 46. Tel.: 537 tájékoztatja a mintegy háromezer főnyi tagságot az első félév gazdálkodási eredményeiről és a további tervekről. A „Nádudvari Vörös Csillag” című szövetkezeti újság kéthavon- ként jelenik meg, s azt valamennyi dolgozó és nyugdíjas tag megkapja. MONOR Szüretelnek a Kossuthban A „fehér ház” körül napok óta nagy a nyüzsgés. A monori Kossuth Tsz megkezdte a szüretelést Majori úti szőlőjében. Óriási a terület, kell a munkáskéz — negyvenen szedik a fürtöket, rakják puttonyba, kádakba a bornakvalót. Az idei termés nem a legjobb — ezt észrevenni már az első pillantásra. A kifeszített dróthuzalok között, még élénkzöld levelek alatt bújnak meg a sa- vanykás szeipek. Gyér a cukortartalma, alig-alig édes a szőlő, hiszen ideje sem volt érni. Jöttek az esők — rohadni kezdett a legtöbb fürt, neki kellett látni a szedésnek. Marton Ödön és egy fiatal gyakornok irányításával szüretelik a határt. Teherautókra rakják a szőlőt, s szállítják azonnal Csepelre. A Kossuth Tsz nincs ugyanis „borcsiná- lásra” berendezkedve. Pedig de szívesen kóstoltunk volna egy kis mustot is ... Mert bizony ez a hangulat — „hála” az időjárásnak — cseppet sem hasonlít a vidám, szüreti nyüzsgéshez! zőkönyveit is németül vezette a „titoknok”: Döbrentei Gábor. Egy napon azután Széchenyi István és Wesselényi Miklós úgy döntöttek, hogy ezentúl a jegyzőkönyveket magyarul kell vezetni. Ez a döntés nem kis ellenkezésbe ütközött, de Széchenyi nem engedett. „Erre aztán — számolt be Döbrentei Berzsenyinek a nagy eseményről — a Spájzcedlit is magyarul írtam a Kaszinó éttermének. Fel is zúdult a konyhamester, monsieur Tarault: Mit gondol — vetette ellenem — az én embereim (márhogy a szakácsok, pincérek, akik mind németek, franciák voltak) nem értik a maguk nyelvét.” De Károlyi György is Döbrentei mellé állt és így jött létre az első magyar étlap. Hasábosán németül is mellé írták az ételek nevét, hogy megértsék a pincérek — és a vendégek többsége is, hanem azért a Kaszinó lelkes hazafiai úgy üdvözölték a magyar étlapot, mint nyert csatát a magyar nyelv elismeréséért folyó küzdelemben. Cegléd Ha a betegek tudnák... Mindössze egy éve került Ceglédre az SZTK szemészeti osztályának élére dr. Bogye Gáborné. A doktornő eddigi tapasztalatai általában kedvezőek, de kérdéseinkre adott válaszaiban a hiányosságokra is rámutatott — Hogy érzi magát Cegléden? Hogyan sikerült beilleszkednie az orvosi karba? — Ahogy Ceglédre kerültünk, bizony féltem egy kicsit, de kellemesen csalódtam. A ceglédi orvosok munkakezdéskor minden segítséget megadtak ahhoz, hogy minél jobban dolgozhassam, és ne érez- zem magam „idegennek”. — Vannak-e még fertőző szembetegségek? — Járványos szemgyulladás az utóbbi fél évben nem volt, de gyakoriak a ferlőzéses és sérüléses eredetű szem gyulladások, amelyek megfelelő kezelésre szépen, gyorsan és nyomtalanul gyógyulnak. — Megfelelő-e az SZTK- rendelő? — Nem is annyira a rendelő, inkább a váró bizonyul nemegyszer kicsinek. Időszerű lenne egy szép, modern rendelőintézetet építeni, mert a felszerelés egyre korszerűbb, és ebben a kis rendelőben nem tudjuk megfelelően elhelyezni. A betegek is sokkal egészségesebb körülmények között várakozhatnának. — Általában milyen betegségekkel fordulnak, önhöz? — Ebben az évben — a szárazság miatt — sok hprutos megbetegedés fordult elő, amelynek elsősorban a leve"ő szennyezettsége volt az oka. Gyors orvosi kezelés esetén ez könnyen gyógyítható. Ezenkívül sok szűrést, gondozást végeztünk, főleg időskori megbetegedéseknél. Nagy számban írunk fel szemüvegeket. Különösen fontos, hogy gyermek- és iskoláskorban fénytörési hiba esetén minél hamarabb szemüveget kapjon a gyermek, mert annak látását idősebb korára — ha időben és helyesen korrigáljuk — hibátlanná teszi. A munkavédelmi előírások be nem tartása miatt is sokan keresik fel osztályunkat, mind gyári, mind mezőgazdasági munkások. — A túlzsúfoltság megszüntetése érdekében milyen tanácsokat adna? A problémákat nem lehetne megoldani egy másik státus létesítésével? — Jelenleg állás és lakás hiánya miatt, sajnos, nincs lehetőség rá, hogy egv má- akiik szemorvosi státust létesítsenek. A pillanatnyi helyzetben lehetne segíteni felvilágosítással is, mert ha a betegek tudnák, hogy nemcsak az orvos türelmére van szükség ahhoz, hogy megkapják azt, amire szükségük van, nem lennének annyira türelmetlenek. Nem egy esetben a beteg- sí g felderítéséhez — különösen műszeres vizsgálat esetén — sok időre és a betegek türelmére van szüksége az orvosnak. (—reán) NAGYKOROS Uborkaváros cA magyar posta régi, jó hírének fundamentumában akad egy nagykőrösi tégla is. A két világháború között történt, hogy valahonnan, messzi Amerikából, postám adtak egy levelet, amelynek borítékján olvasható volt a címzett neve, hazája: Hungary, talán még az utcanév és a házszám is, csak éppen a város neve nem jutott eszébe sehogy sem a feladónak. Nevezetességére emlékezhetett, mert oda, ahova a várost kellett volna írnia, egy uborkát rajzolt. A magyar postás — egyetlen perc k'sedelem nélkül — szabályszerűen kikézbesítette a küldeményt a nagykőrösi címzettnek. Hogy miért és mikor lett az uborka Nagykőrös nevezetessége, azt senki sem tudja, bár sok helytörténész nyomozott már utána. Az bizonyos, hogy a Kelet-Indiából származó növény a tizenhatodik században nyert Magyarországon honosságot, és vidékenként más és más néven vált ismeretessé. Nevezték ugorkának, buborká- nak, iborkának, huborkának, és uborkának, a nyelvészek szerint mindezek az elnevezések az ószerb ugorek- ből származnak. Nagykőrösi vonatkozásban először csak 1626-ban fordul elő egy városi számadáskönyvben, de — mint dr. Balanyi Béla múzeumigazgató kinyomozta — már a török időkben is szerephez jutott, amennyiben a hagyomány szerint egy Nagykőrösön tartózkodó beteg török uraságnak savanyú uborkát vettek a körösi piacon. Az tagadhatatlan, hogy a nagykőrösi uborka hosszú időkön át nemes valutának számított nemcsak a hazai, hanem a külföldi zöldségpiacokon is. Felül állt minden versenyen, és előkelő rangja volt, amennyiben a legalkalmasabbnak bizonyult savanyításra, konzerválásra, salátának és nyers csemegének egyaránt megsózva, megpaprikázva vagy akár enélkül is, kinek milyen volt a gusztusa. Valósággal külön, speciális fajtának számított, * mindenütt azt kérték, azt keresték és legfőbb erényei közé tartozott az is, hogy nem keseredett meg az íze, bármilyen időjárást zúdított rá az ég. Azt mondják, hogy ma már a körösi humuszból a magja is kiveszett a régi nemes fajtának, és a Kőrösön termő uborka töméntelen nemesítés következtében már miben sem különbözik a más vidékek uborkáitól. — Igazi körösi uborkát — panaszolta egy öreg gazda — ma már csak Lengyelországban termelnek. A legfurcsább ebben az uborkadologban mégis az, hogy a körösi gyomrok soha meg nem barátkoztak vele. — Termesztjük, savanyítjuk, konzerváljuk, de meg nem ennénk a világért sem — vallják be bizalmas baráti körben. m. 1. Gázhabverő A Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet elfogadta a répcelaki szénsavgyár új rendeltetésű autoszifónját, a „gázhabverőt”. A szódavízhez hasonló módon tejszínhabot, gyümölcsbólékat és különféle egyéb habokat lehet készíteni a dinitrogénoxiddal töltött szifonokkal. Gyártását a negyedik negyedévben kezdik meg. Ételek - burgonyából A burgonya a háziasszonyok kedvence. Minden évszakban könnyen beszerezhető, olcsó. Előnye még, hogy a legtöbb burgonyás étel hamar elkészül. Ezekből adott közre egy ki» könyvre valót a „Színe-Java”- sorozat fenti címmel. Ezenkívül sok hasznos ismeretet közöl, ami különösen a gyakorlatlanabb gazdasszonynak ad segítséget. A receptek között levesek, főzelékek, köretek, feltétek, saláták, tészták és egytálételek szerepelnek — kizárólag krumpliból. Külön fejezet tárgyalja az újburgonyás ételek és a töltött burgonyák készítési módját. PANNONHALMA Munkásmozgalmi dokumentumok A pannonhalmi vár archívumában a Tanácsköztársaság idejéből származó munkásmozgalmi dokumentumokat találtak a kutatók. Közöttük van Kun Béla „Ki fizet a háborúért? Mit akarnak a kommunisták?” című könyve, Frankel Leó egyik 1919-ben kiadott műve, a Vörös Könyvtár három kiadása és Lenin — ebben az időben kiadott — írásainak egy része. Megtalálták a Vas megyei Vörösőr-parancs- nokság és a Szombathelyen állomásozott Vörös Ezred parancsnokságának eredeti hadparancsát is.
