Pest Megyei Hírlap, 1968. szeptember (12. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-12 / 214. szám

rtai HEGYEI &£íriap 1968. SZEPTEMBER 12., CSÜTÖRTÖK WASHINGTON Johnson beszéde Johnson elnök kedden este [ Washingtonban beszédet mon- 1 dőlt kormányának külpolitiká- j járói. Ez alkalommal a B,Nai j B,Rith zsidó szervezet közgyű- | lésén felszólalva főként a kö- i zel-keleti és európai helyzettel I foglalkozott. Hangoztatta, hogy fokozott erőfeszítésekre van szükség a közel-keleti fegyverkezési verseny megakadályozására, s az Izraelnek nyújtott és egyre fo­kozódó amerikai fegyverszállí­tások ellenére azt állította, hogy az Egyesült Államok eb­ben a térségben „higgadtságot tanúsított". Johnson elnök ki­jelentette, hogy az Egyesült Államok nem engedi meg az erőviszonyok Izrael kárára tör­ténő módosulását, mert ez sze­rinte újabb háborúra ösztö­nözne. Szerinte a békét úgy le­het biztosítani, ha az arab ál­lamok meggyőzik Izraelt, nem áll szándékukban megsemmisí­teni a zsidó államot, Izrael pe­dig bebizonyítja, nem akar terjeszkedni az arab államok rovására. Az európai helyzettel kap­csolatban az amerikai államfő felszólította a nyugati szö­vetségeseket, hogy az ed­diginél szorosabb együtt­működést kell megvalósí­taniuk és minden kétséget kizáróan utalniok kell arra, hogy „nem tűrik az erőszakot vagy az erő­szakkal való fenyegetőzést Berlin és más úgynevezett kö­zös felelősségű övezetekkel kapcsolatban”. Johnson a Szovjetunió és a szövetséges szocialista országok Csehszlo­vákiának nyújtott katonai se­gítségét a nyugati hatalmak érdekeit fenyegető lépésként próbálta feltüntetni és felhív­ta a Szovjetuniót, vonja vissza csapatait. I^éffi szerencsétl&nsvfß A jacció és Nizza közt Lezuhant az Air France egyik Caravelle típusú repü­lőgépe szerdán délelőtt a Földközi-tenger térségében, Korzika és a francia Riviéra között. A repülőgépen 95 sze­mély tartózkodott. Az Air France Légitársaság szóvivője bejelentette, hogy a katasztrófa feltételezett szín­helyére azonnal repülőgépe­ket és hajókat irányítottak. Az egyik repülőgép pilótája azt jelentette, hogy a D’An- tibes foktól 15 kilométerre a tenger felszínén roncsokat és egy holttestet látott. Az 1611-es számú gép 10.05 perckor szállt fel a korzikai Ajaccio légikikötőjéből és A Budapesti Kőolajipari Gépgyár azonnal felvesz KÖZPONTI TELEPHELYÉRE esztergályos, marós, lakatos, hegesztő, motorszerelő, asztalos, kőműves szakmunkásokat, mérő- és szabályozó körök üzembe helyezéséhez technikusokat, férfi segédmunkásokat. A KÖZPONTI MUNKAHELYEN 44 ÓRÁS MUNKAHÉT VAN ÉS MINDEN MÁSODIK SZOMBAT SZABAD Felveszünk továbbá műszer és technológiai szerelési munkahelyekre (Orosháza, Szeged környékére, Százhalombatta, Szőny), külszoígálatos munkakörbe csőszerelő, központifűtés-szerelő, hegesztő, villanyszerelő szakmunkásokat és férfi segédmunkásokat. A VIDÉKI MUNKAHELYEN 44 ÓRÁS MUNKAHÉT VAN ÉS MINDEN SZOMBAT SZABAD Munkásszállás, üzemi konyha van. Bér megegyezés szerint. Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztályán: BUDAPEST XVIII.. GYOMRöl ÚT 79/83. JAVÍTUNK! • BÚTOR-, ASZTALOSIPARI, CIPŐIPARI TERMÉKEKET: Gyál, Szent István u. 48. • HÁZTARTÁSI KISGÉPEKET Gyál, Szent István u. 51. • HÁLÓZATI VILLANYSZERELÉST ÉS LAKATOSMUNKÁT VÉGZÜNK: Gyál, Szent István u. 51. • ALUMÍNIUM ÉS ACÉLVÁZAS CAMPINGSÁTRAKAT KÉSZÍTÜNK, JAVÍTUNK: Gyál, Szent István u. 51. sz. alatti részlegünkben. GYÁU VAS- ÉS VEGYESIPARI KTSZ Gyál, Szent István u. 51. AZONNAL FELVESZÜNK KUBIKOSOKAT, KUBIKOS-BRIGÁDOKAT, BETONOZÓKAT, ÚTÉPÍTŐKET, CSATORNA­ÉPÍTŐKET, BETANÍTOTT MUNKÁSOKAT, FÉRFI SEGÉDMUNKÁSOKAT. Bérezés: teljesítménybér. Kiemelt munkahelyi pótlék. Napi háromszori étkezés. Szállás modern munkásszállóban. Szabad szombat. JELENTKEZÉS SZEMÉLYESEN: DUNAÚJVÁROS, KENYÉRGYÁR ÚT 1. SZÁM ALATT 26. sz. Állami Építőipari Vállalat 10.45 perckor kellett volna Nizzában földet érnie. A rádióösszeköttetés 10.33 perckor szakadt meg a repülőgéppel. Közvetlenül ezelőtt a pilóta azt jelentette, hogy a két haj­tómű egyike kigyulladt. A repülőgép ekkor körülbelül 40 kilométerre volt Nizzától délre, a Földközi-tenger fö­lött. Az Air France tájékoztatása szerint az utasok többsége tu­rista volt, akik szabadságu­kat Korzika szigetén töltötték. PORTO ALEGRE 16 millió fenyő halála A Cambara Cellulóz-Társa­ság tulajdonában levő erdősé­gekben Rio Grande Do Sul ál­lamban tűz ütött ki, amely becslések szerint mintegy 16 millió fenyőfát semmisített meg. Miss Amerikák A Miss America 1969 címet Judith Anne f’ord 18 éves sző­ke egyetemi hallgatónő nyerte. A 170 centi magas és 56,6 kilo­gramm súlyú illinoisi szépség tornatanárnőnek készül. A Miss America 1968 megvá­lasztásával egy időben ítélték oda Atlantic Cityben a Miss Fekete Amerika címet is. Ezt Saundra Williams 19 éves diáklány, a marylandi állami egyetem hallgatója nyerte el. Őszinteség? Egy nagy New York-i na­pilapban nemrég a következő hirdetés jelent meg: „Tudja meg az egész világ, hogy fele­ségemet, Edinát, ezüstlakodal­munk idején még mindig sze­retem és egész szívemből kö­szönöm neki, hogy 25 éven át kibírta velem az életet!” A külpolitika ABC-jéből Polarizáció A tudománynak — közelebbről a fizikának — egy szakkifeje­zésével mostanában sűrűn talál­kozik külpolitikai cikkekben vagy éppénséggel politikusok be­szédeinek szövegében az újság­olvasó. A polarizáció — ez a görög és latin eredetű szó — a lapok hasábjain alkalmazott ér­telmében azt jelenti, hogy egy ország politikai életében két, egymással ellentétes fő ál­láspont alakul ki — két egymással szembenálló fő cso­portba tömörülnek a politikusok és a mögöttük felsorakozó tö­megek. Még aki nem is tanult fizikát, de látott már mágnest, könnyen felismeri, hogy a mág­nesességből vették szónokok vagy újságírók a hasonlatot: a mág­nesnek a két sarka — azaz ide­gen szóval: pólusa — vonzza úgy a fémből készült tárgyakat, mint ahogyan a politikában is előfordul, hogy két párt vagy két eszme alkot nagy vonzere­jű pólust. A nyugati országokban, a polgá­ri demokrácia rendszerében az utóbbi évek folyamán meg lehe­tett figyelni olyasfajta polarizá­ciót, hogy egyfelől a kommunis­ta pártok befolyása, hatása a tö­megekre erősödött meg, másfelől a polgári pártok közti különb­ségek csökkentek. A különböző jobboldali, középpárti, sőt szo­ciáldemokrata politikusok köny- nyebben egyeztek meg, mint az­előtt — megriasztja őket orszá­gukban a kommunista pártok erőgyarapodása, a világban pe­dig a szocializmus eszméinek térhódítása. Főleg Franciaor­szágban és Olaszországban talá­lunk erre beszédes példákat: a kommunista pártok itt sok mil­lió szavazóra számíthatnak, számarányukat tekintve rég ott lenne a helyük a kormányokban a kommunista minisztereknek is. Pái'izsban a gaulleizmus egyma­ga vált amolyan „ellenpólussá”, Rómában a kereszténydemokra­táktól a Nenni-szocialistákig ter­jedő koalíció. A csehszlovákiai eseményekkel kapcsolatban is felbukkant a polarizáció kifejezés. Más társa­dalmi körülmények között ugyan, de itt is az egymással el­lentétes erők összeütközését, il­letve megkülönböztetését jelöli, Köztudomású, hogy az utóbbi hónapokban egyesek „teljes nemzeti egységről” szónokoltak, leplezve igazi céljaikat: a szo­cializmus erőinek, a szocialista közösség egységének gyöngítését. Amikor azt látjuk, hogy Cseh­szlovákiában sokasodnak az ál­lásfoglalások a szocializmus, a szocialista közösséghez tartozás mellett, ugyanakkor pedig kény­telenek leleplezni magukat azok, akik a szocialista demokráciá­ról szónokoltak, közben pedig hazájukat valójában ki akarták szakítani a szocialista táborból, akkor helyénvaló a polarizáció kifejezés. Ez a polarizáció az egészséges kibontakozás nélkü­lözhetetlen feltétele. Mi van a középső lábujjainkkal? Az amerikai ci­pőipar orvosilag megalapozott ma­gyarázatot keres az ifjabb nemze­dék lábujjainak növekedésére. Mind a nőknél, mind pedig a fér­fiaknál mintegy húsz éve érdekes növekedési jelen­ség tapasztalható. Sok százezer eset­ben megállapítot­ták ugyanis, hogy változás állt be az eddig szokásos lábú j j növekedés­ben a kis lábujj­tól a legnagyob- big. Újabban a középső lábujjak lényegesen meg­haladják a nagy vagy kis lábujj hosszúságát, sok esetben nemcsak milliméterekkel, hanem centiméte­rekkel is. Egyelőre még nem ismerjük en­nek az anatómiai változásnak az okait, de minden amellett szól, hogy további két évti­zed alatt, sok mil­lió embernek lesz szokatlanul hosszú középső lábujja, vagy lábujjai. Ez természetesen szükségessé teszi a cipőformák techikai kidolgo­zásának átalakítá­sát is, ugyanis ezeknek az embe­reknek már ma nehézségeik tá­madnak szériaci­pők vásárlásánál. Amerikában leg­utóbb bemutattak cipőmodelleket, amelyek tekintet­be veszik ezeket a megváltozott láb­formákat. A fiatalabbak lábujjainak válto­zásait vizsgáló or­topédek és orvo­sok hangsúlyoz­zák,, hogy ennek az új jelenségnek valószínűleg a hiá­nyos lábtevékeny­ség, vagyis a túl kevés járás az oka, de valószínű­leg bizonyos táp­lálkozási kompo­nensek is hozzájá­rultak. CSAK RÖVIDEN.. A KATONAI HELYZET MIATT a Nemzetközi Vörös- kereszt segélyszállító repülő­gépei csgk éjszaka közleked­nek Biafra felé. SZÖULBAN megnyílt a Ko­reai Köztársaság első nemzet­közi vására. BEZÁRATTA Bolívia összes egyetemét és iskoláját ez év végéig Barrientos bolíviai el­nök. KIESINGER nyugatnémet kancellár befejezte teheráni látogatását. LORD GRAHAM, rhode- siai kül- és hadügyminisz­ter lemondott. AZ ATOMFEGYVEREK­KEL NEM RENDELKEZŐ ORSZÁGOK genfi értekezle­tén szerdán Lengyelország, Etiópia, Ecuador és Mada­gaszkár küldötte szólalt fel. NYUGAT-NÉMETORSZÁG négy tengeralattjárót épít Gö­rögország számára. PODGORNIJ, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnök­ségének elnöke fogadta Vidics moszkvai jugoszláv nagykö­vetet. PEKINGBEN hivatalosan. bejelentették, hogy Kína egész területén befejeződött az új hatalmi szervek, a „for­radalmi bizottságok’’ felállí­tása. A FRANCIA MINISZTER- TANÁCS elhalasztotta dön­tését az egyetemi reform-tör­vénytervezetről. A BIZTONSÁGI TANÁCS támogatja a nemrég függet­lenné vált Swaziföld felvéte­lét az ENSZ-be. PERPETUUM MOBILE Egy kis ausztráliai faluban valaki délidőben mindig meg­kérdezi a helyi telefonköz­pontban, mennyi az idő. Egy­szer a telefonközpont megkér­dezi: — Mi az ördögöt kérdezi meg minden áldott nap, hány óra van? — Én szólaltatom meg min­dennap 12 órakor az üzemben a szirénát. — De hiszen mi az órát mindig a szirénához igazítjuk! Júlia beleegyezett. Nem tudta, amit akkor már Szil­vágyi tudott, hogy nem men­nek együtt múzeumba. A vizsgákra való készülődés jó ürügy volt arra, hogy a közeli kerthelyiséget ajánlja, ahol a szabad levegőn kiszellőztethe­tik a fejüket. Konyakot ren­delt és igyekezett semleges barátnak látszani. A vizsgák sikerére emelte poharát és egy hajtásra kiitta, míg az asszony éppen hogy kortyin- tott egy kicsit. Ismerte any- nyira a nőket, hogy még a legzárkózottabbak nyelve is megoldódik, ha némi alkoholt fogyasztanak. Nem sürgette, hogy igyon, bár semmit sem kívánt jobban, mint azt, hogy minél élőbb elbóduljon. Kí­váncsi volt, mit mond olyan­kor, ha a gyeplő kissé meg­lazul. Egyelőre a tanulásról, a tanulótársakról, a vizsgák nehézségeiről beszélgettek. Közben magának új konya­kot kért, s hagyta, hogy Jú­lia a sajátját apránként kor­tyolja el. Amikor pohara ki­ürült, szedelődzködni kezdett, de a férfi lefogta a kezét. Meglepődött, amikor az asz- szony határozott mozdulattal visszautasította a bizalmasko­dást. Mindjárt magyarázkodni is kezdett, hogy ne értse félre, nem akarta megsér­teni, de olyan jólesik üldö­gélni, beszélgetni, nem sze­retne egyedül maradni, szán­jon rá még egy fél órát. Okos mondanivaló után ke­resgélt, de csak őszinte sza­vak jutottak eszébe. — Maradj még. Beszélj va­lamit magadról... Júlia felvonta a szemöldö­két. — Mit mondjak? Az én életemben semmi érdekes nincs. — Engem minden érdekel. Az asszony érezte, milyen szándékkal marasztalja Béla, de tudta, hogy mennyit en­ged meg neki. — Ne légy maflicsek, men­jünk. Okosabb dolog, mint itt üldögélni. A férfi megijedt, hogy el­szalasztja a régen várt alkal­mat. A valódinál szomorúbb­nak játszotta meg magát. — Jól van. hát nem mu­száj. Ne beszélj semmi olyan­ról, ami neked kellemetlen, csak üljünk még egy kicsit. Az asszony leült. — i.ekem semmi sem kel­lemetlen ... Vagvis ... most már nem. Néha még furdal a lelkiismeret... Béla nézte a tűnődő, mesz- sze beszélő asszonyt, aki na­gyon gyakran nem tett pon­tot a megkezdett mondatok végére. A válásáról beszélt, s bizonygatta, hogy mindenki­nek joga van önállóan dön­tenie az életéről. — Minden elválás fáj. Az egyiknek mindig jobban, mint a másiknak. — Már megvolt a Kossuth- díjad,. amikor így döntöttél? — Nem tudom ... — Hogy? — Sokkal régebben elszán­tam magam, de nem volt erőm... — Soha nem szeretted? — Dehogynem. — Akkor ...? — Nem szeretek erről be­szélni. Nem akarok rosszat mondani arról, aki valamikor hozzám tartozott. — Gyereked nincs? — Talán az is hiányzott. De nem biztos, hogy jobb lett volna. Nézd, árva gyerek vol­tam, hányt-vetett a sors. El­vett feleségül és hálás voltam ezért. De nem tudtam min­dig, minden pillanatban hálás lenni. Nekem semmim nem volt, ő tíz holdat örökölt. És nem tudta megbocsátani, hogy nem becsültem a földet. Tanulni akartam ... Eljártam minden gyűlésre, beválasz­tottak az MNDSZ-be, belép­tem a pártba. Én komolyan vettem, hogy új világ van ... Nekem új is volt... A pincér fél szemmel a kö­vetkező rendelést várva kö­rözött az asztaluknál. Mind­ketten tudták, hogy most már indulniuk kellene, mert fél óra múlva kezdődik a tanuló­kör. A férfi rendelt még két konyakot, az asszony pedig folytatta: — Amikor a háromhetes tanfolyamról hazajöttem, be­rúgott és megvert. És ez így ment, amíg el nem költöz­tem ... — Mondd, tulajdonképpen miért Is kaptál te Kossuth- díjat? Az asszony felkapta a fe­jét és némi sértődöttséggel nézett a férfira, aki mentege­tőzni kezdett. — Tudom, hogy tsz-ben voltál agronómus ... — Csak brigádvezető ... Volt egy lovam, a Berci... Lovagoltál már? Béla megrázta a fejét. — Tudod, lovon olyan az ember, mintha hegyen len­ne... Magasabbról jobban le­het látni a világot... És olyan csodaszép gondolatai jönnek az embernek ... — A Kossuth-díjnak sem örült a férjed? — Nem. Könyörögtem, vál­tozzon meg, kísérjen fel, ne menjek egyedül, de azt mond­ta, hogy ... hogy egy ringyót ő nem kísérget... Nem, ezt nem tudja megérteni más, ne is kérdezz ... — Hát akkor ne beszéljünk róla... Ügy vélte, hogy most már eleget tud. Azon kapta magát, hogy bosszantja, amiért az asszony eltűrte férjétől a ve­rést. IVTegérezhette ezt Júlia is, mert tovább beszélt, mint aki mégis magyarázkodik. (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom