Pest Megyei Hírlap, 1968. augusztus (12. évfolyam, 179-204. szám)
1968-08-09 / 186. szám
EZT OLVASTUK MOHOMIDEKE I.áriák Dánszenimiklósrn Ládagyár — így ismerik Monoron az állami gazdaság részlegét. A névről ládatornyok a sínek mentén, hosszú szál deszkák, fahulladékok jutnak az ember eszébe. Az állami gazdaságnak nemcsak „ládagyára” van, hanem asztalos-, ács-, magasépítő részlege is. Az ácsok például tetőszer- kezeteket készítenek — a helyszínen már csak fel kell állítani. A faipari részleg mintegy nyolcvan embert foglalkoztat főleg helyi, illetve környékbeli lakosok dolgoznak itt, bár az asztalosok budapestiek. Munkaerőhiány van: kevés a fűrészes, az asztalos. A ládákat naponta szállítják el az állami gazdaság területéről — most éppen a Dánosi Állami Gazdaságnak. De szerződésük van a Hunga- rofructtal is. A napi mennyiség 500—1000 láda. VÁCI HAPLO Gorka-kiállítás V isegrádon Gorka Géza, a Verőcén élő és alkotó európai hírű keramikusművész hosszabb hallgatás után ismét a közönség elé áll újabb műveivel. A visegrádi Salamon-toronyban állítja ki alkotásait. Vasárnap, augusztus 11-én lesz az ünnepélyes megnyitó. A szép, művészi élménynek ígérkező Gorka-tárlatot november harmadikáig lehet megtekinteni, a hétfői szünnapok kivételével. Jubilál a népfürdő Most van két évtizede annak, hogy a Magyar Kommunista Párt váci szervezetének javaslatára a város lakossága forintjaival, keze munkájával, fuvarral, vagy szaktudásával segítette az első helyi társadalmi munka megvalósulását: a népfürdő létrehozását... Naponta hatszáz vendéget tudnak fogadni a fürdőben. Már többször ki kellett helyezni a „Megtelt” táblát. — A régebbi években gondot okozott a nagy medence vizének tisztasága. Idén háromnaponként cserélik a vizet, vasárnap és csütörtökön este. Emellett naponta folyamatos cserével mintegy 50 köbméter tiszta vizet töltenek utána. Kedden váltott jegyet pénztárunknál az idei 19 000-ik vendég. Az idő biztató, így a hét második felében várják a húszezrediket. A konzervgyárban hallottuk: — hogy az első félévben 8 új terméket fogadott el a kereskedelem. amelynek gyártását és szállítását már megkezdték. — hogy 14 műhely versenyez a „szocialista brigád” címért, illetve megtartásáért 149 brigádban 1336 dolgozó verseng. — I-Iogy a szakma ifjú mestere című mozgalomban 30 konzerves, 20 villanyszerelő, 31 lakatos és 12 esztergályos vett részt. — hogy a dolgozók egészségvédelmének érdekében az orvosi rendelő röntgenkészüléket kap. — hogy megkezdték egy ríj oktatóterem építését, ahol majd korszerű körülmények között folynak a munkavédelmi oktatások. PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XII. ÉVFOLYAM, 187. SZÁM 1968. AUGUSZTUS 10.. SZOMBAT Kedvezően fejlődik a város ipara Az új gazdaságirányítási rendszer bevezetése óta eltelt egy bő félév. Az ipar hathónapos eredményeiről elkészülteik a beszámolók. Á város üzemeit érintő adatok kedvező képet mutatnak, iparunk jó ütemben fejlődött. Az előző esztendő hasonló időszakához VISSZA A FELADÓNAK! viszonyítva 122,9 százalékos eredményt értek e>l. A megyei és országos átlagot meghaladó fejlődés elsősorban a gyártmányösszetétel előnyös változásának és az árak megfelelő alakulásának köszönhető. A város ipari üzemel a piac igényeinek megfelelő cikkeket állítanak elő. A minőség és a választék jó, a gyárak rugalmasan alkalmazkodnak a megrendelők igényeihez. A megrendelések a vállalatok egész kapacitását lekötik. Az ÉVIG, az UTGÉP és a Szeszipari Vállalat termékei különösen kapósak a hazai és külföldi piacon. Kedvezően alakult az exportterv teljesítése is. MI KELL A RANGHOZ? „Kályhákkal győzném meg vásárlóinkat“ Ezúttal Nagy Béla, Vak Bottyán utca 10. szám alatti lakos kérésének teszünk eleget, aki arra kért bennünket, hogy lapunk hasábjain tolmácsoljuk köszönetét: a TtiZÉP- iroda egyik dolgozója, név szerint, Szálkái Teréz, a nagy forgalom ellenére is, udvariasan, készségesen áll a vásárlók rendelkezésére. Persze, erre azt is lehetne válaszolni, hogy ez természetes, s egyáltalán miért soroljuk ezt a rendhagyó esetek kategóriájába? — Mert nem mindenki tesz így. Szálkái Terézt — Bónácz Lászlónét — kevesen ismerik így hivatalos nevén, ö mindenkinek csak Tériké, s ha szabad így mondani, a TÜZEP üdvöskéje. E rangra kedves modora, sok éves tapasztalata, s szakma-ismerete állította. S hogy udvariassága, türelme természetes emberi tulajdonság, arra, az alábbi párbeszéd szolgáljon igazolásul. — Az egyik vásárló kérését, illetve köszönetét szeretnénk tolmácsolni, udvariasságáért. — Én udvarias? Csupán megteszek mindent a vásárló érdekében. Tíz éve vagyok a TÜZÉP dolgozója. Nem mondom, sok türelem kell a sokféle természetű ember kiszolgálásához, de azért állítottak ide, nem? Az emberek általában tájékozatlanok a szénféleségek minőségét illetően. En legszívesebben sok-sok kályhát állítanék be, s bemutató formájában győzném meg a vevőket egy-egy szénfajta célszerűségéről. Mivel erre nincs lehetőség, így jobb híján szakmai ismereteim alapján igyekszem tájékoztatást adni. Ennyi az egész. (cs.) ízlések és pofonok... Teknősbéka, őzcsalád, import porfogó Sok szép, modern lakás- | díszítő kerámia, váza kény- j szeríti megállásra az üveg- és porcelánbolt előtt sétálókat. Igaz — s ezt még sokan sajnálják ma is — városunk egyik, viszonylag mutatós üzletét eléggé eldugott helyre költöztették, s így a kirakat sem az „igazi”. A polcokon a legmodernebb zsugormázas váza mellett megtalálhatók a hagyományos formájú kancsók. Nip- peket, szobai sziklakért tálakat, falra akasztható díszeket találhat itt a vásárló. Azonban, ha jobban körülnézünk, akad itt olyan fajta figura is, amely megérdemelné a giccsadót, illetve az áremelést. Mert most újabban egy olyan intézkedés született, hogy aki giccses dolgokkal akarja lakását díszíteni, az fizesse is meg. Angyal Albert, a bolt vezetője tíz éve van a szakmában. A vásárlók ízlésfejlődéséről beszélgetünk, s ennek kapcsán megkérdezzük: — Mi az, amit ebből az üzletből nem vinne haza semmi pénzért? Egy kerámia őzcsaládra mutat. A két állatka hasonmását megtalálhatjuk a piacon, s azoknak a házalóknak a kezében, akik rongyért szívesen adják e műremeket. E mellé sorakoztathatnánk még a zöldre festett teknős- békát, a piros kacsafigurát és az importból származó porcelán virágkosarat, ami dísznek semmiképpen nem szép, annál jobb porfogó. Előnye: elég finom porcelánból készült és olcsó. Másik előnye: sajnos, az összefonódó őzcsaláddal együtt nagyon kapós. Egy csupa csipke, csupa báj női figurát nézegetünk. Nem tetszik. Pedig talapzatán a Hollóházi porcelán rangos védjegyet olvashatjuk. Ezt a figurát — jóakarattal — el tudnám képzelni egy biedermeier hangulatú szobácskábán ... A felülbíráló zsűri ízlése, véleménye egy-egy figurával kapcsolatban nem mindig találkozik a közönség ízlésével — mondta a bolt vezetője. — Még mindig vannak hagyománytisztelő vásárlók, akik nehezen tudnak elválni a negédes figuráktól. — 5 megrendeléskor ezt figyelembe is veszik? — Sajnos, nem mindig az érkezik, amit kérünk. Ilyenkor, ha az nem talál gazdára, vagy rakjuk ide-oda, vagy pedig visszaküldjük a feladónak. — Tart-e még a díszgyer- tyaláz? — Csökkent iránta az érdeklődés, talán még a gömb alakú számíthat némi szimpátiára. A bolt forgalma azóta, hogy új helyén működik, bizony alacsonyabb a „sokévi átlagnál”. Míg régi helyén sok külföldit állított meg a főutca ékességének számító kirakat, addig itt bizony elsuhannak a kocsik mellette. Nincs is idejük nézelődni az áthaladóknak, hisz elég arra figyelni, merre forduljanak Budapest felé. Búcsúzóul még egy pillantás a polcokra: az őzike meg a teknőc szemrehányó tekintete kísér bennünket... (—csat) Az UTGÉP és a Május 1. Ruhagyár szinte megduplázta az előző év hasonló időszakához képest az exportját. A gyárakban az egy munkásra eső termelési érték több mint tizenkét százalékkal meghaladta a tavalyit. Ez igen kedvező eredmény. / Az első hónapokban némi munkaerőhullámzás mutatkozott, azonban ez a második negyedévben már a korábbi évekhez hasonló ■ szintre csökkent. Több szakmában munkaerő- hiány tapasztalható. Többek között esztergályosokra, hegesztőkre, ácsokra és kőművesekre volna szükség. Kilencmillió tégla A ceglédi téglagyárban az idén már 9 millió 23 ezer téglát készítettek, csaknem kétmillióval többet, mint tavaly. Téglájuk a múlt évinél sokkal jobb minőségű. OLVASÓNK ÍRJA: Szimpla panasz, kávéügyben — Nagyon sokat olvasok és hallok szép áruházunkról, amely valóban fővárosi színvonalú, választékos készlettel rendelkező boltkombinátja a városnak. A napokban mégis kicsit szomorúan távoztam onnét. Az emeleti büfében nagyon finom, csábító illatú kávét főznek. Igaz, már otthon ittam kávét, mielőtt útnak eredtem volna, de itt engedtem volna a csábításnak. Kértem hát egy szimplát. Nagyon udvariasan közölték, hogy csak duplát árusíthatnak, fogyasszak azt. Nagyot nyeltem, de sajnos, nem vehettem: a dupla az már sok. És azt hiszem, a városban nem én vagyok az egyedüli, aki naponta nem fogyaszthat többet egy duplánál, egészségi okokból. Mit tehettem? — Kávéra vágyva elmenteni a közeli Aranysasba, ahol kérésem rögtön teljesítették. — Miért nem lehet szimplát inni az áruház büféjében? — kérdezi csemői olvasónk, Ja- kubetz Istvánné. GYŰJTIK A TÉLIREVALÓT Hatalmas kazlakba gyűjtik az alberíirsai Dimitrov Tsz- ben az állatok téli ellátásához szükséges takarmányt. A munkában korszerű gépek nyújtanak segítséget a tsz dolgos embereinek. Foto: Zsíros Hét végi műsorkalauz A Kossuth Művelődési Házban ma este tánc. Holnap: tánczenei koktél. Játszik a Lowers gitáregyüttes. A Dózsa Művelődési Házban ma este táncest. Játszik a KIteb-együttes. MOZIMŰSOR Szabadság: ma és holnap: Bohóc a falon (magyar), Dózsa: vasárnap: Nem várok holnapig (magyar), Kossuth: vasárnap: Küldd az embert fél kettőre (jugoszláv). Abony: ma és holnap: Férjhez adom a mamát (NDK), Ceglédbercel: vasárnap: Csodálatos élet (angol), Törtei: ma és holnap: Leghosszabb éjszaka (bolgár), Jászkara- jenő: ma és holnap: Szüzet a hercegnek (olasz). SPORTMŰSOR Vasárnap délelőtt fél 10 órakor az Építők kézilabdapályáján a Ceglédi Építők NB II—HBNA NB I/B férficsapata mérkőzik. Fél 11 órakor a Ceglédi Építők női—Surányi Lokomotív (Csehszlovákia) játszik. A szolnoki rádió műsora Augusztus 12-től 19-ig Héttő: Alföldi krónika. Betyárdalük. Pár perc mezőgazdaság. Zalatnay Sarolta énekel. Zenés autóstop. Kedd: Húsz éves óriások. Népdalok, csárdások. Alföldi krónika. Szemüveget a bírónak! Táncritmusban. Szerda: Alföldi krónika. Hangszerszólók. Kulcs a lábtörlő alatt. Balázs Árpád nótái. Óriás falu. Csütörtök. Pár perc dzsessz. Alföldi krónika. A mesés valóság valós mesélői. Nyári különkiadás. Sport. Péntek: Hallgatóink kérdeznek. Mezei szőttes. Alföldi krónika. Óriás falu. Hogy tetszik? Szombat: Alföldi krónika. Filmslágerek. Jászok — kiskunok (Jászberény—Lajosmlzs-e). Künynyűzene. Vasárnap: Alföldi krónika. Kurucnóták. Szépnek lenni jó? Zenés ki mit kér. Az adások mindennap 18 órától a 2ZZ méteres középhullámon hangzanak el. Fehér tanyák 3. NEHÉZ AZ ÚT KIFELÉ AZ ITTENI EMBEREK sokat gyalogolnak. De nem esik nehezükre. Jó a levegő, csend van. Talán ezért is egészségesebbek, edzettebbek, mint a falusiak vagy a városiak. Innen messze van minden. Ök másképpen határozzák meg a távolságot. Ha azt mondják, itt van a szomszédban, akkor ez egy-két kilométert jelent. Egy hetvenéves öregasszony naponta bejár a faluba a fiához. Megy a dűlőutakon, ismer minden fát, bokrot. A szőlődomb mögött kis házikó. A fiatalember beljebb tessékel. Elmondja, hogy három éve házasodott. Szép kis összeget kaptak a rokonoktól. Motorkerékpárt vettek érte. Mondogatták is, minek az ide. Nekilendült a gép, a homoknak, kapaszkodott a kerék, szembeszállt vele. Jól bírja a terepet, csak nagyritkán fullad le. — Miért laknak itt kint? — Örököltük a házat, ide kellett jönni. Eleinte romantikusnak találtuk. Itt élhetünk kettesben, távol a világtól, mint a mesében. De mindket ten bejárunk. Azután jött a gyerek. Nemsokára óvodáskorú. A falu messze van, hová vihetjük? Most eladó a ház. Alig kérek érte valamit, mégse kell senkinek. A faluban szeretnénk lakást keresni. — Munkát is? — Azt nem, jó helyünk van Pesten. — Nem akarnak odaköltözni? — DEHOGY. A város még rosszabb. Várunk. Nehéz kimászni innen a homokból. Öreg, kopott ház. Ablakai némán pislognak a napban. Ez az iskola. Belépek az egyik ajtón. Harminc év körüli férfi ül az asztal mögött. Az egyik tanító. Illetve már tanár. Most végezte el ugyanis levelezőn az egyetemet. — Miért? Talán elmegy innen? — Gondoltam erre, de maradok. — Diplomával, itt a világ végén... — Igaza van, ide nem kell magas fokú tudományos képzettség. Csak igazi pedagógus marad itt. — Milyen az iskola? — Két tanterem van. Az alsó és a felső tagozatot összevonjuk. — Milyenek a tanyasi gyerekek? — Nehezen megy a tanulás. Jobban szeretnek dolgozni. Sokszor otthon is tartják ókéi a szülők a nagy dologidőbe -. — Az emberek? — Rendesek. De ha az ide . gén nem találja meg az uta: hozzájuk, nem lehet maradó sa. — AZ ÉLET? — Néha tánc, egyszer me színjátszó kört próbálta., szervezni. Nem sokra mer. tünk, mert mindig távol maradt két-három szereplő a pró bákról. Időre, türelemre vau szükség. A homokon kemény- kérgűek a fák. Kohlmayer Adam (Folytatjuk)
