Pest Megyei Hírlap, 1968. augusztus (12. évfolyam, 179-204. szám)
1968-08-08 / 185. szám
VÁC I UAPLfl A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XII. ÉVFOLYAM, 185. SZÁM 1968. AUGUSZTUS 8., CSÜTÖRTÖK A húszezredik vendéget várják JUBILÁL A NÉPFÜRDŐ Az úszósport reménysége: a mélyfúrás sikere Gorka-kiállítás Visegrádon Gorka Géza, a Verőcén élő és alkotó európai hírű keramikusművész hosszabb hallgatás után ismét a közönség elé áll újabb műveivel. A visegrádi Salamon-toronyban állítja ki alkotásait. Vasárnap, augusztus 11-én lesz az ünnepélyes megnyitó. A szép, művészi élménynek ígérkező Gorka-tárlatot november harmadikéig lehet megtekinteni, a hétfői 'szünnapok kivételével. Váci tükör Városunk abban a kivételes helyzetben van, hogy gazdag történelmi hagyományai, sok szép műemléke van. Büszkék vagyunk hagyományainkra és mindent meg is teszünk azért, hogy még sokáig megmaradjanak épségben és szépen — késő utódainknak is. Éopen ezért bosszantó, hogy a város egyik legforgalmasabb útvonalán, a 10-es számú Népbolt falán, az emlékezés koszorúi helyett az emléktábla alatt: szeméttároló díszeleg. Gados Jánosné Lenin út 22. Tizenkét új könyv A Művelt Nép Könyvesbolt újdonságai: Szerelem és hiúság (tanulmányok), Karinthy Frigyes: Utazás a koponyám körül, Major Ottó: Megőszül a Föld, Németh László: Kiadatlan tanulmányok I—II., Lem Solaris: Európai zsebkönyv, Lev Tolsztoj: Anna Karenina, Tatay Nándor: A Simeon család, Galgóczy Erzsébet: Fiúk a kastélyban, Karácsony Benő: Napos oldal, Pomogáts: Kuncz Aladár, Jékely Zoltán: őrjöngő ősz, Sulyok—Tímár: Virágkalendárium. Városunk történetében az 1867-es „kiegyezéshez” jutottunk el. Itt meg kell állnunk egy lényeges kérdésnél, melyről igen kevés szó esik. Vác mai városképe három stíluskorszakból tevődik ösz- szs: a barokk műemléképületek (e stílusban épültek a város területéről kitiltott református lakosság hazai és temploma „Kisvácon”); a félsz abaci alás után létesült ipari üzemek, középületek és lakóházak, és a kettő között helyet foglaló, nagyjából a múlt század közepétől az első világháborúig keletkezett, úgynevezett vegyes stílusú épületek. Ezek teszik ki a város épületeinek zömét, és adják meg városaink mai összképét is. A szakirodalom mégis „fázik tőle”, egyrészt azért, mert a vegyes stílusok mérhetetlen sok esztétikai selejtet és kevés értéket hoztak létre — városunkban is — másrészt azért, mert ez a korszak — hiába Van hozzánk olyan közel — Most van két évtizede annak, hogy a Magyar Kommunista Párt váci szervezetének javaslatára a város lakossága forintjaival, keze munkájával, fuvarral, vagy szaktudásával segítette az első helyi társadalmi munka megvalósulását: a népfürdő létrehozását... A gondosan vezetett forgalmi napló arról tanúskodik, hogy rekordforgalmat bonyolítanak le a közel háromhónapos nyitvatartás ideje alatt. — Naponta hatszáz vendéget tudunk fogadni maximálisan — tájékoztat Puczker Gábor, a vízmű vállalat központjában. — Többször ki kellett helyezni a „Megtelt” táblát. Igaz, hogy az időjárás is segítségünkre volt, mert — két rosszabb hetet nem számítva Július közepén érkezett meg, azóta ott terpeszkedik a part mellett. Akkoriban sokan jártak csodájára, tudni vélték előnyeit, sok-sok jótulajdonságát. A benfentesek már az avatás várható időpontját emlegették. Teltek, múltak a napok, szakemberek jöttek a Balaton mellől — merthogy ott készült —, hogy átadják az új, Toldi Miklós névre hallgató önjáró kompot. A szakemberek aztán — ahogy jöttek, úgy el is mentek. Ezek eddig tények. Ezután pedig minden állítólagos, mert felelősségének teljes tudatában senki nem akar, vagy nem mer (?!) nyilatkozni. A hét elején lett volna a Toldi Miklós avatása. Elmaradt. Miért? / Állítólag azért, mert a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium szakemberei nem adták meg a működési engedélyt. Egyesek tudni vélik, hogy ennek oka az: nem jó helyen vannak a hajócsavarok és ezért nagyon lomha a „Miklós”. Mindössze másfél kilométeres sebességgel hajlandó átvinni az utasait a túlsó partra. (Huba hatszor (talán éppen ezért) a művészettörténet legsötétebb és legkevésbé feltárt területe. A klasszicizmust követő romantikus stílus magyarországi virágzása éppen az 1850-es évekre esett. Ekkor építette Ybl Miklós a közeli fóti templomot, mely a magyarországi romantikus stílusnak legnagyobb, külföldön is ismert alkotása. Érthető, hogy városunk építészetében a romantika egyáltalán művészeti életében, jóformán nem hagyott nyomot, hiszen Vác a szabadság- harcból is, és az utána következő több mint egy évtizedes megtorlásból is bőven kivette a részét. Már a század első felének klasszicizmusa és a romantika sem hozott újat építészeti szerkezetben, technikában és a társművészetekben is inkább a múltra támaszkodott. Még inkább áll ez a 60-as évektől, a vegyes stílusok korszakára. Ilyen stílusban épült Vác belvárosának csaknem valameny— július-augusztus kitűnő volt a strandolásra. — Az új tulajdonos jó gazdának bizonyult? — Azt hiszem, igen. Kulturált, szép környezetet biztosítottunk a fürdőt felkereső vendégeknek. Egy megszüntetett homokozó helyén létesítettük a harmadik, kisalakú lubickolót, a legkisebbeknek, melynek sekély vize sokszor felmelegedett 25 fokosra is. — Megoldódott a vízcsere problémája? — A régebbi években gondot okozott a nagy medence vizének tisztasága. Idén háromnaponként cseréljük a vizet, vasárnap és csütörtökön este. gyorsabban csinálja.) Meg azt is mondják, ha északról, Nagymaros felől fúj a szél, akkor a komp fala, ami az utasokat védi a zimankótól, úgy viselkedik, mint egy hatalmas kifeszített vitorla. És viszi a szél, no persze nem át, hanem lefelé. Mesélik azt is, hogy gyenge szélben is nehéz lesz a mólókon kikötni, mert „rossz szögben” futnak a vízre. Az egyik öreg révész, akit megkérdeztem a kompról, csak ennyit mondott: — Jót nem tudok kérem mondani, rosszat meg minek mondjak. (b. h.) 1964-ben a Vöröskereszt II. kongresszusa határozatot hozott. Eszerint a városok és nagyobb községek Vöröskereszt- alapszerveit több kisebb csoportra kell bontani. A cél az, hogy minden orvosi körzetnek, ipari üzemnek, termelönyi épülete, melyeken nincs kint a „műemlék” tábla. A vegyes stílusok épületeit felosztjuk ekletikára, mely a felület díszítésein keveri a régi stílusok díszítőelemeit, és historizmusra, mely egy régi stílust választ ki utánzásra, másolásra. Nagy művésznek kellett annak lennie, aki így művészi épületet tudott alkotni. Ybl Miklós ilyen volt, városunkban azonban nem dolgozott és bizony Vác épületeinek az említett korban készült zöme nem is üti meg a művészi mértéket. Nagyon helyes, ha az épületek felújításakor ezeket a vakolatdíszeiket leverik. A helyében akár a sima fal is szebb. Persze szégyenkeznünk azért nem kell, mert hasonló a helyzet más városainkban, sőt a környező országokban is. Különösen azokban, ahol a török és a Habsburg elnyomás húzódik végig az ország történetén. Stefaits István múzeumigazgató Emellett naponta folyamatos cserével mintegy 50 köbméter tiszta vizet töltöttünk utána. — Voltak-e sportesemények? — Sajnos az úszómedence hossza csak 33 méter és így az eredmények nem hitelesíthetők. Ha a szeptemberben kezdődő mélyfúrás eredményre vezet, s lesz meleg hőforrásunk, akkor jövőre ötven méteresre hosszabbítjuk a medencét. Ha viadalok nem is voltak, de fürdőmesterünk, Kovács László sok fiatalt megtanított úszni a nyitás előtti és a zárás utáni órákban. Ezenkívül a Spartacus úszószakosztálya is többször felkereste a népfürdőt. A helyszínen, a Szentháromság téri fürdőépületben Kiss Andrástól érdeklődtünk a vendégek száma felől. — A június kilencediki nyitásnál elkészített jegyek mennyisége kevésnek bizonyult — mondja —. Most rendeltünk utánpótlást a nyomdában./ Kedden váltott jegyet pénztárunknál az idei 19 000-ik vendég. Az idő biztató, így a hét második felében várjuk a húszezrediket. Még három hét és becsukja ismét kapuját a fürdő. Kilenc hónapon keresztül üresek lesznek a medencék, elnéptelenedik a zöld gyepszőnyeg. Jövőre ismét megnyitja majd kapuját megnagyobbítva, megszépítve, sok-sok fiatal és felnőtt örömére. szövetkezetnek és állami gazdaságnak önálló Vöröskereszt- alapszervezete legyen. — Négy év telt el a határozat megszületése óta. Mit tettek a városban és a járásban a fenti célokért? — kérdeztük Bitter Antalné járási Vöröskereszt-titkárt. — Erre azt szokták mondani, hogy vannak már eredményeink, de sok a tennivaló. Városunk kilenc orvosi körzetéből csak ötnek van Vöröskereszt-szervezete. Dr. Vajta Gábor és dr. Ru- zicska Béla körzetében már szervezik az alapszervezeteket. Még két orvosi körzetben nincsen, ebben az évben még ott is szeretnénk megszervezni, biztosítékunk az, hogy a városi tanács egészségügyi csoportja, a körzeti orvosok és asszisztensnők segítik céljainkat. — A járás községei közül Dunakeszin három orvosi körzetnek van önálló Vöröskereszt-szervezete. A másik három körzet orvosát a járási tanács egészség- ügyi osztályának főorvosa kérte meg, hogy segítse a Vöröskeresztet az önálló csoport megszervezésében. Ezenkívül a nagyobb ipari üzemekben is igyekszünk — folyamatosan — önálló csoportokat létrehozni — mondotta Bitter Antalné. (— i) Vác mai városképe Ha Nagymaros felől fúj a szél... Elmaradt a kompavatás — miért? (p. r.) ÖNÁLLÓ VÖRÖSKERESZTES SZERVEZETEK alakulnak minden orvosi körzetben FÓRUM Jogos igény és anyagi érdekeltség’ Nemeskürti István a Filmművészet nagykorúsága című könyvéinek a bevezetőjében írja: „Sok millió ember látta e 12 rendező alkotásait. Egy ország lakosságának sokszorosa. Mit jelent ez? Azt, hogy a film hatása óriási, és jellegénél fogva az irodaloméhoz nem is mérhető. Még mindig nem számolunk ezzel a hatással ..., hagy a bemutatott filmeket elemezve és bírálva milliók kultúráját irányíthassuk.” Bevezetőként azért idéztem e sorokat, mert úgy érzem, Harmos Jenő cikkéből, hogy — szerinte — ezt az irányítást hagyjuk el, mondjunk le róla, és más kulturális programokkal fejlesszük a jó ízlést és az igényeket. Figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy a film a leghatásosabb kulturális eszközeink közé tartozik, minthogy óriási tömegeket érint. Nem szabad tehát lemondani a benne rejlő lehetőségeikről és pusztán szórakoztató üzemként felfogni a mozikat, amelyek jelentős bevételhez juttatják a kultúrháza- kat. A művelődési intézmények — tehát a mozik működését is — politikai és nem gazdasági tevékenységnek kell tekinteni. Azzal egyetértek, hogy törekednünk kell a jobb, tervszerűbb üzemeltetésire, a bevételre. Ez természetes is, ezt az élet diktálja. így. De ez úgy történjék, hogy ne károsítsa a művelődéspolitikai célokat. A túlzott anyagi szemlélet káros hatással van a kultúrára. Igenis vannak olyan alkotások, nemcsak a filmművészetben, hanem más művészeti ágakban is, amelyeket támogatnunk kell, mert igen magas * * Hozzászólás Harmos Jenő: Pusztába kiáltott szó című, 1968. július 28-án megjelent cikkéhez. művészi színvonalon szolgálják a szocialista erkölcs, a szocialista tudat kialakítását és segítik nevelőmunkánkat, a szocialista embertípus kialakításában. Harmos Jenő egy film propaganda bizottság létrehozását abszurd dolognak, működését pedig egyenesen . lehetetlennek tartja. Ám ne nevezzük bizottságnak, legyen más neve, vagy egyálalán ne hívjuk sehogy. Egyszerűen a két intézmény szervezőinek legyen a feladata, az ilyen filmekre felhívni az ifjúsági és tömegszervezetek figyelmét. Egyszóval, csináljunk a szokásosnál egy kicsit nagyobb propagandát, reklámot. Agitáljunk, magyarázzunk még akkor is, ha ez pillanatnyilag deficittel jár. De valóban veszteség-e ez? Szerintem nem, mert — bár forintokban nem mérhető — die busásain megtérül majd az emberek gondolkodásmódjában. Az igaz, hogy ez nem megy egyik napról a másikra. Hosszadalmas munkát, türelmet és kitartást igényel. A jogos igényeket elnyomni és elhanyagolni valóban nem lenne okos dolog. Ebben egyetértek Harmos Jenővel. De aZ igényeket nemcsak kielégíteni, hanem fejleszteni is kell. Több esztétikai, filmesztétikai előadást, vitát, ankétot kellene rendezni. Igaz, ennél sokkal egyszerűbb azt mondani, „ez nem kell a közönségnek”. Nem szabad viszont lemondanunk arról, hogy a film betöltse a szocialista tudatformálás funkcióját. A tudatfor-: málás az elsődleges célúink, ebből nem csinálhatunk üzletet. Ha Harmos Jenő szerint problémáink megoldását felsőbb szerveiktől várjuk, és addig is a jogos igényeiket csak kielégítjük, akikor valóban a pusztába kiáltunk. (oláh) Váci diákok voltak EGY AMATŐR FOTÓS NAPLÓJÁBÓL Háromhónapos angliai turnéra készülnek ... (Domokos felvétele) NEM VOLT KÖNNYŰ feladat bejutni a Madách Színház nézőterére. Fejetetején állt a színpad: pénteki főpróbát tartották a másnap esti táncdalfesztiválból. Sikerült. Láttam közelről munka közben Kalmár András rendezőt. Figyeltém Molnár Miklós vezető operatőrt. Kissé sajnálkoztam Poór Klárán, hogy a készüléken olyan könnyednek tetsző műsorvezetést mennyi próba, ismétlés, izgalom előzi meg. Az én izgalmam sem volt kisebb, amikor színpadra lépett jelmez nélkül Szörényi Levente és Szabolcs. Közel mentem a rivaldához. Több képet készítettem róluk, s a teljes zenekarról. EGY HÉT MÜLVA — újabb főpróbán — már a kész felvételekkel kerestem fel őket, az öltözőben. Nagyon megörültek nemcsak a képeknek, de annak is, hogy váci vagyok. Levente és Szabolcs elmondta, hogy ők is váci diákok voltak. A Konstantin téri gimnázium padjait koptatták, és a kollégiumban laktak. Lelkemre kötötték: feltétlenül adjam át üdvözletüket Molnár Sándor kollégiumi igazgatónak, aki atyai jóindulattal bánt velük, s akire ma iß nagy szeretettel gondolnak. Ö tette lehetővé az első szárnypróbálgatásukat. Nyugodtan próbálhattak, s a kollégiumi műsoros klubdélutánokon először szerepelhettek közönség előtt. KÉSZÜLNEK-E VÁCRA? Ha lehetővé teszik, szívesen fellépnek nálunk. Most egy háromhónapos angliai turnéra készülnek. Utána talán nyélbe lehetne ütni a régi városban a vendégszereplést. Nagyon örültek, hogy azon a héten a zsűritől és a közönségtől is a legtöbb szavazatot kapták „Mikor én még kis srác voltam ...” című számukért. S éneklés közben egy kissé az alma materre gondoltak ők — a váci öregdiákok. Domokos József naplójából legyezte P. R.
